Kicsapta a biztosítékot a Fidesz túlóra-javaslata

Publikálás dátuma
2018.11.22 13:12
Illusztráció
Fotó: Népszava/ Vajda József
Kiakadtak a szakszervezetek a túlórakereteket és a túlmunkát felemelő fideszes „rabszolgatörvény” miatt. A dolgozók az ipari parkok körbezárását, országos sztrájkok indítását pedzegetik.
Embertelen, aljas, családellenes, a munkavállalókat kizsigerelő, teljesen szakmaiatlan rabszolgatörvény – így jellemezték a szakszervezetek lapunknak azt a Kósa Lajos és Szathmáry Kristóf fideszes képviselők jegyezte egyéni módosító indítványt, amely a jelenlegi 250-ről 400 órára emelné az egy évben elrendelhető túlórák számát. Az egyéni indítvány útján mindenféle előzetes egyeztetést megkerülve kedd este benyújtott, és megszavazása esetén már januártól életbelépő javaslat ismét megpróbálkozna a tavaly tavasszal a szakszervezetek ellenállásán megbukott munkaidőkeret 1 évről 3 évre emelésével is.  Mindez a gyakorlatban azt jelentené, hogy a munkavállalókat ezután jóval többet lehet majd dolgoztatni: kevesebb pénzért. A javaslatban ugyanis számos aljasságot elrejtettek – fogalmazott érdeklődésünkre László Zoltán, a nehéz-, gép- és autóipari területek munkavállalóit tömörítő Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke. Jelenleg évi 250 óra túlmunkát enged meg a munka törvénykönyve, amelyet kollektív szerződés esetén 300 órára lehet növelni. A fideszes javaslat ezt emelné – kollektív szerződés hiánya esetén is, azaz mindenkire vonatkozóan – 400 órára. A munkaadók azonban már ezeket a törvényi előírásokat sem tartják be, már most is általános az évi 400-500 óra túlmunka. Ha most feljebb viszik a határt, akkor azt fogják „egy kicsit túllépni”, és évi 600-800 óra túlóra lesz az általános – mondja László Zoltán, aki szerint ez olyan, mint a sebességkorlátozás: ha 100-al lehet menni, akkor 120-al hajtanak. A munkaadók ugyanis – főként az iparban és a kereskedelemben, de a gazdaság egyre több területén – gyakran a törvényes kereteket túllépő túlóráztatással igyekeznek orvosolni az egyre növekvő munkaerőhiányt. A munkaügyi hatóság legutóbbi vizsgálata szerint a munkaidővel, a pihenőidővel és a rendkívüli munkavégzéssel kapcsolatos jogsértések minden negyedik munkavállalót érintik - kiemelten a gépipar és a feldolgozóipar, valamint a kereskedelem területén dolgozókat. A vállalatok hamis munkaidő nyilvántartással, az elektronikus be- és kiléptetőrendszerek kijátszásával igyekeznek leplezni a jogsértéseket, de számos termelő cég már erre sem veszi a fáradtságot, és inkább belekalkulálja a költségvetésébe a jogsértésért járó bírságokat. Ha viszont a fideszes többség megszavazza az indítványt, ezekre a trükkökre már nem lesz szükség. A túlórakeret 150 órás megemelésével éves szinten 12 munkavállaló munkájával plusz egy munkavállaló munkáját nyerik meg, egy dolgozó 14 havi munkát fog végezni – mutatott rá László Zoltán. Mindezt úgy, hogy akár kevesebbet is kell majd fizetni érte, hiszen ha a dolgozó aláírja, hogy a munkarendjét 96 órán belül is lehet módosítani, akkor a túlmunka nem is számít majd túlórának, és nem jár érte a pótlék. A munkaidőkeret megnövelése pedig az elszámolási vitáknak ad majd nagy teret. Jelenleg a munkaidőkeret 6 hónap, ami a kollektív szerződésben 1 évre növelhető: a javaslat ezt tolná ki 3 évre. Ez egyrészt azt jelentené, hogy a munkavállaló csak később – akár 3 év múlva – jutna hozzá a túlórapénzéhez. Ennyi idő távlatában pedig ki emlékszik vissza arra, hogy az adott ledolgozott nap munkanap volt-e vagy szabadnap, pláne egy változó munkarend esetén? A dolgozók nem fogják ezt évekig otthon kockás füzetben vezetni – fogalmazott László Zoltán. Mint mondta: már most is számos per van amiatt, hogy a munkaadók egy év távlatában sem tartják nyilván tisztességesen a túlórát, ezek a nyilvántartások most még jobban el fognak csúszni. A dolgozók kizsákmányolását fokozza, hogy a heti két pihenőnap alapesetben bármely napra eshetne, az egyenlőtlen munkaidő-beosztásban, például a több műszakos munkarendben foglalkoztatottaknak pedig havonta egy munkaszüneti nappal kellene beérniük. A Vasas Szakszervezet alelnöke szerint mindennek az lesz a vége, hogy még jobban kizsigerelik a dolgozókat, pedig a gát nélküli túlóra – főként a gépekkel dolgozóknál – komoly veszélyeket rejt magában, a fáradt, túlhajtott dolgozók miatt egyre több a munkahelyi baleset. De a halálozási statisztikák sem festenek túl jó képet a magyar munkaerő állapotáról, mi lesz még ezután? – vetette fel.

Felhördültek a dolgozók

Dolgozók ezreitől érkeznek tiltakozó vélemények a szakszervezetekhez, a munkavállalók a feltehetően a javaslat mögött álló gyárak ipari parkjainak körbezárást, országos sztrájk és újabb tüntetések megszervezését pedzegetik. "Egy jó nagy sztrájkot kellene csinálni, amilyen meg nem volt! Igy is rabszolgák vagyunk!" – írta egy hozzászóló például a Vasas Szakszervezet oldalán. Egy másik hozzászóló a diákok tüntetéséhez való csatlakozást forszírozta. Többen többműszakos gyári munkára fognák a javaslatot benyújtó képviselőket. Sokan felhívták a figyelmet a gyermekvállalás kormányzati ösztönzése és a javaslat közötti ellentmondásra. Egyikük azt írta: „Így akarják "Önök" a gyermekvállalást ösztönözni?! Mikor ehhez kardinális volna, hogy ne legyenek leterhelve a munkavállalók? Mikor a családok évében remegő kézzel kellene ügyelni a munka-magánélet egyensúlyára és vaskézzel ki kellene kényszeríteni a családbarát működést, konfrontálódva a tőke érdekeivel és a pszichopátiás felhalmozás logikájával? Mikor szegényebb országként egyedül jobb munkakörülményeket biztosítva tudnánk visszacsábítani a munkaerőt Nyugat-Európából? Kívánom, hogy maguk kommunikáljanak napi 7 percet a gyermekükkel és menjen tönkre minden emberi kapcsolatuk.”      

A Vasutasok Szakszervezete egyenesen úgy látja: a modern kori rabszolgaság bevezetésére készül a kormány, hiszen a változtatás egyebek között azt jelentené, hogy a munkavállalókat gátlástalanul bármikor be lehet rendelni túlmunkára. Ráadásul úgy, hogy azt a munkáltató ráér háromévente elszámolni, kifizetni. Sunyi módon fut neki ismét a kormány a munka törvénykönyve átalakításának, amikor két fideszes képviselő egyéni indítványára tárgyalná, és nyilván meg is szavazná az Országgyűlés a munkaidőkeret és a túlóra drasztikus megnövelését - fogalmazott Melegh János elnök. A szakszervezeti vezető szerint a javaslat a szabadnapok korrekt és törvényes kiadását is rendkívül megnehezítheti. A 36 hónapos munkaidőkeret ugyanis azt jelenti, hogy a munkaadók tetszés szerinti gyakoriságban kötelezhetnék túlmunkára a dolgozókat, és ráérnének azt csupán háromévente elszámolni. Vagyis, törvény szentesítene egy modern kori rabszolgaságot. Meleg János úgy látja: mindez a munkavállalók elleni durva merénylet, amely ráadásul uniós előírásba ütközik, mert ellentétes a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló irányelvvel, ezért képtelenség a magyar jogba átültetni. Óriási tévedés azt gondolni – ha egyáltalán bárki is komolyan elgondolkozott ennek az egyéni indítványnak a következményein -, hogy ezzel majd frappánsan megoldja a kormány a munkaerőhiányt. Ez a hajmeresztő, a munkaadóknak szinte szabad kezet adó rendelkezés jogilag súlyosan aggályos, akár uniós kötelezettségszegési eljárást is maga után vonhat - véli Melegh János. A Vasutasok Szakszervezete ezért követeli: a Fidesz vonja vissza az indítványt és egyeztessen a szakszervezetekkel. A Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VDSZ) egyenesen egy gumigyárba küldené a javaslatot benyújtó képviselőket, hogy ott néhány feszített műszakot dolgozzanak végig olyan munkakörülmények között, mint amilyet most ők javasolnak. A javaslat egyébként váratlanul érte a szakszervezeteket: bár a minimálbértárgyalások kapcsán az utóbbi időben többször is egyeztettek a munkaadók érdekképviseleteivel és a kormánnyal is, ezeken a megbeszéléseken a túlóráztatás kérdése egyáltalán nem került szóba. Az érdekvédők most a lehetséges válaszlépésekről egyeztetnek. A Magyar Szakszervezeti Szövetség szerdán a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma soron kívüli összehívását kezdeményezte.

„Egyértelmű választ várunk a kormánytól”

A Munkástanácsok Országos Szövetsége (MOSZ) és a Liga Szakszervezetek szerint egy 2017 áprilisában már megakadályozott törvénymódosítást próbálnak még rosszabb változatban elfogadtatni a parlamenttel. A MOSZ és a Liga közleményében azt írta: „egyértelmű választ várunk a kormánytól a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) arra a kérdésünkre, hogy bírja-e a kormány támogatását a munkavállalókat ellehetetlenítő, a magyar munkaerőpiaci viszonyokat, munkaügyi kapcsolatokat szétziláló próbálkozás”. Úgy vélik, a javaslat nem titkolt célja az eddiginél is rugalmasabb munkaidő-szervezés lehetőségeinek megteremtése, szerintük azonban a 3 év ebből a szempontból szinte beláthatatlanul, életszerűtlenül hosszú idő. A munkaidőkeret szabályozásának további extrém bonyolítása indokolatlanul átláthatatlanná, kaotikussá tenné a munkaidő-kezelést a munkavállalók számára, illetve potenciális viták, konfliktusok, növekvő adminisztrációs nehézségek forrása is lehet. Azt írták, hogy a kollektív szerződés által megállapítható maximális munkaidőkeret jelenlegi feltételrendszere – technikai vagy munkaszervezési okok – is számos értelmezési nehézséget vet fel a gyakorlatban. A javaslat által bevezetni szándékozott új feltételrendszer – objektív vagy műszaki vagy munkaszervezési ok – hasonlóan bizonytalan tartalmú, túl tág, és visszaélésekre teremthet alapot. A 3 év irreálisan sok abból a szempontból is, hogy gyakran – különösen a potenciálisan érintett ágazatokban – a munkaviszonyok sem érik el ezt az időtartamot – teszik hozzá. A közlemény szerint jelenleg kifejezetten munkáltatói érdek a kollektív szerződések megkötése mögött, hogy kizárólag így lehet a törvényi mértéknél magasabb mértékű rendkívüli munkavégzést elrendelni. Ha ez az érdek megszűnik, akkor sok hatályban lévő kollektív szerződés is veszélybe kerülhet – a kormányzati célokkal ellentétesen – csökkentve az amúgy is alacsony kollektív szerződéses lefedettséget. Végezetül, 400 óra rendkívüli munkavégzés éves szinten akár két és fél havi többlet-munkát is eredményezhet – olvasható a közleményben.

2018.11.22 13:12
Frissítve: 2018.11.22 21:21

Minden dolgozó sztrájkba lépett az Audinál

Publikálás dátuma
2019.01.18 12:18

Fotó: Facebook/ Audi Hungária Független Szakszervezet
Két órás figyelmeztető sztrájkot tartott délelőtt az Audi győri gyárában a helyi szakszervezet. A dolgozók 100 százaléka beállt a kezdeményezés mögé.
Rendkívül sikeresnek értékelte az Audi győri gyárában péntek délelőtt tartott két órás figyelmeztető sztrájkot lapunknak nyilatkozva Németh Sándor, az Audi Hungária Független Szakszervezet (AHFSZ) elnöke. A visszajelzések alapján a dolgozók 100 százaléka részt vett a munkabeszüntetésben: vagyis azok is, akik nem tagjai a szakszervezetnek. Ez a délelőtti műszakos kollégákat jelenti, ugyanis csak az tud sztrájkolni, aki éppen be van osztva munkára, márpedig az autóiparban több műszakban dolgoznak a munkavállalók – magyarázta. (Az Audi győri gyárában mintegy 13 ezren dolgoznak, az AHFSZ-nek 8700 tagja van). A vállalatnál hónapok óta tartanak a bértárgyalások, de eddig nem vezettek eredményre. A szakszervezet azt szeretné elérni, hogy az idén 18 százalékkal, de minimum 75 ezer forinttal emeljék meg minden dolgozó alapbérét. Azt is követelik, hogy az alkalmazottak bruttó 620 ezres cafeteria keretét növeljék 787 ezer forintra, ez ellensúlyozná ugyanis a cafeteria januártól megemelt adóterhei miatti jövedelemkiesést. További céljuk a dolgozókat motiváló jubileumi bónusz bevezetése, a mozgóbér 4 százalékának alapbérbe történő beépítése. Ezen felül azt is szeretnék elérni, hogy a dolgozók kapjanak havonta legalább egy teljes szabad hétvégét, és maguk dönthessék el, mikor veszik ki az életkor, illetve a gyermekek után járó pótszabadságokat (ezekről a Munka törvénykönyve alapján most a munkáltató dönthet). Az Audi részéről túlzónak tartják ezeket a követeléseket – a munkáltató eredetileg két évre szóló, 10+10 százalékos béremelést javasolt, és ezen a tárgyalások során lényegileg nem is változtatott -, ezért nem jött még létre megállapodás. A hétfőn az AHFSZ így elutasította a cég legutolsó béremelési ajánlatát, és megalakította a sztrájkbizottságot. Szerdán újabb ajánlat érkezett a munkáltatótól, de ezt a szakszervezet még visszalépésként is értékelte, és szintén elutasította. Németh Sándor a további lépéseket firtató kérdésünkre azt mondta: nem zárkóznak el a tárgyalások elől. Vasárnap ismét tárgyalóasztalhoz ülnek a munkáltatóval, és hétfőre is van már egyeztetési időpontjuk. Kedden reggel viszont lejár az egyeztetési kötelezettség 7 napos határideje, így ha addig sem születik megállapodás, a sztrájkbizottság dönt majd a további lépésekről. A figyelmeztető sztrájk sikeressége alapján a szakszervezeti vezető azt reméli: a munkáltató bérajánlata pozitív irányba mozdul majd el. Az AHFSZ szerint egyébként teljes mértékben megalapozott és szakmailag alátámasztott a bérkövetelésük. Honlapjukon arról írnak: a Volkswagen csoport - amelyhez az Audi Hungaria Zrt., az Audi AG győri székhelyű leányvállalata is tartozik - legfontosabb nyugat-és kelet-európai egységeinél a 2017-ben regisztrált üzleti és bérekkel kapcsolatos mutatók alapján a magyar dolgozók jelentős bérhátrányban vannak. A szlovákiai gyáregységben dolgozók 28, a csehországiak 25, a lengyelországiak 39 százalékkal keresnek többet, mint az Audi Hungaria Zrt. munkavállalói. A belga Audinál fizetett átlagbér pedig 3,6-szorosa a győrinek. Mindeközben az Audi Hungaria Zrt. bérhatékonysági mutatója (az egységnyi bérköltségre jutó hozzáadott érték) kimagasló a többiekhez képest. Ha az Audi Hungaria Zrt. adatait vesszük 100 százaléknak, akkor ehhez képest a cseh 64, a szlovák 40, a lengyel 35, a belga mindössze 21 százalékos. Az Audi csoport átlaga pedig 53 százalék - írják. A szakszervezet azt is jelezte: felmérésük szerint a dolgozók a jelenlegi nettó jövedelmük 40 százalékos növekedésével éreznék megbecsülve magukat. Nem a németországi fizetések „egy az egyben eléréséért” harcolnak tehát (a különbség a német dolgozók javára 4-5-szörös), hanem a jelentős lemaradás csökkentéséért.  
2019.01.18 12:18

Félmilliárdot fizettek Munkácsy festményéért Matolcsyék

Publikálás dátuma
2019.01.18 11:02
Munkácsy Mihály Poros út című festménye
Fotó: /
A szerződést tavaly december 21-én írták alá.
A Magyar Nemzeti Bank 500 millió forintot adott Munkácsy Mihály Poros út I. című festményéért – vette észre az EU-s közbeszerzési értesítőben a 24.hu. Az eladó egy svájci magánszemély, Antoine Pierre Guth, a szerződést tavaly december 21-én írták alá. Korábban Jan Van der Heyden Városlátkép című alkotásáért 128 millió forintot fizetett a jegybank.
2019.01.18 11:02
Frissítve: 2019.01.18 11:02