Kicsapta a biztosítékot a Fidesz túlóra-javaslata

Publikálás dátuma
2018.11.22. 13:12
Illusztráció
Fotó: Vajda József / Népszava
Kiakadtak a szakszervezetek a túlórakereteket és a túlmunkát felemelő fideszes „rabszolgatörvény” miatt. A dolgozók az ipari parkok körbezárását, országos sztrájkok indítását pedzegetik.
Embertelen, aljas, családellenes, a munkavállalókat kizsigerelő, teljesen szakmaiatlan rabszolgatörvény – így jellemezték a szakszervezetek lapunknak azt a Kósa Lajos és Szathmáry Kristóf fideszes képviselők jegyezte egyéni módosító indítványt, amely a jelenlegi 250-ről 400 órára emelné az egy évben elrendelhető túlórák számát. Az egyéni indítvány útján mindenféle előzetes egyeztetést megkerülve kedd este benyújtott, és megszavazása esetén már januártól életbelépő javaslat ismét megpróbálkozna a tavaly tavasszal a szakszervezetek ellenállásán megbukott munkaidőkeret 1 évről 3 évre emelésével is.  Mindez a gyakorlatban azt jelentené, hogy a munkavállalókat ezután jóval többet lehet majd dolgoztatni: kevesebb pénzért. A javaslatban ugyanis számos aljasságot elrejtettek – fogalmazott érdeklődésünkre László Zoltán, a nehéz-, gép- és autóipari területek munkavállalóit tömörítő Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke. Jelenleg évi 250 óra túlmunkát enged meg a munka törvénykönyve, amelyet kollektív szerződés esetén 300 órára lehet növelni. A fideszes javaslat ezt emelné – kollektív szerződés hiánya esetén is, azaz mindenkire vonatkozóan – 400 órára. A munkaadók azonban már ezeket a törvényi előírásokat sem tartják be, már most is általános az évi 400-500 óra túlmunka. Ha most feljebb viszik a határt, akkor azt fogják „egy kicsit túllépni”, és évi 600-800 óra túlóra lesz az általános – mondja László Zoltán, aki szerint ez olyan, mint a sebességkorlátozás: ha 100-al lehet menni, akkor 120-al hajtanak. A munkaadók ugyanis – főként az iparban és a kereskedelemben, de a gazdaság egyre több területén – gyakran a törvényes kereteket túllépő túlóráztatással igyekeznek orvosolni az egyre növekvő munkaerőhiányt. A munkaügyi hatóság legutóbbi vizsgálata szerint a munkaidővel, a pihenőidővel és a rendkívüli munkavégzéssel kapcsolatos jogsértések minden negyedik munkavállalót érintik - kiemelten a gépipar és a feldolgozóipar, valamint a kereskedelem területén dolgozókat. A vállalatok hamis munkaidő nyilvántartással, az elektronikus be- és kiléptetőrendszerek kijátszásával igyekeznek leplezni a jogsértéseket, de számos termelő cég már erre sem veszi a fáradtságot, és inkább belekalkulálja a költségvetésébe a jogsértésért járó bírságokat. Ha viszont a fideszes többség megszavazza az indítványt, ezekre a trükkökre már nem lesz szükség. A túlórakeret 150 órás megemelésével éves szinten 12 munkavállaló munkájával plusz egy munkavállaló munkáját nyerik meg, egy dolgozó 14 havi munkát fog végezni – mutatott rá László Zoltán. Mindezt úgy, hogy akár kevesebbet is kell majd fizetni érte, hiszen ha a dolgozó aláírja, hogy a munkarendjét 96 órán belül is lehet módosítani, akkor a túlmunka nem is számít majd túlórának, és nem jár érte a pótlék. A munkaidőkeret megnövelése pedig az elszámolási vitáknak ad majd nagy teret. Jelenleg a munkaidőkeret 6 hónap, ami a kollektív szerződésben 1 évre növelhető: a javaslat ezt tolná ki 3 évre. Ez egyrészt azt jelentené, hogy a munkavállaló csak később – akár 3 év múlva – jutna hozzá a túlórapénzéhez. Ennyi idő távlatában pedig ki emlékszik vissza arra, hogy az adott ledolgozott nap munkanap volt-e vagy szabadnap, pláne egy változó munkarend esetén? A dolgozók nem fogják ezt évekig otthon kockás füzetben vezetni – fogalmazott László Zoltán. Mint mondta: már most is számos per van amiatt, hogy a munkaadók egy év távlatában sem tartják nyilván tisztességesen a túlórát, ezek a nyilvántartások most még jobban el fognak csúszni. A dolgozók kizsákmányolását fokozza, hogy a heti két pihenőnap alapesetben bármely napra eshetne, az egyenlőtlen munkaidő-beosztásban, például a több műszakos munkarendben foglalkoztatottaknak pedig havonta egy munkaszüneti nappal kellene beérniük. A Vasas Szakszervezet alelnöke szerint mindennek az lesz a vége, hogy még jobban kizsigerelik a dolgozókat, pedig a gát nélküli túlóra – főként a gépekkel dolgozóknál – komoly veszélyeket rejt magában, a fáradt, túlhajtott dolgozók miatt egyre több a munkahelyi baleset. De a halálozási statisztikák sem festenek túl jó képet a magyar munkaerő állapotáról, mi lesz még ezután? – vetette fel.

Felhördültek a dolgozók

Dolgozók ezreitől érkeznek tiltakozó vélemények a szakszervezetekhez, a munkavállalók a feltehetően a javaslat mögött álló gyárak ipari parkjainak körbezárást, országos sztrájk és újabb tüntetések megszervezését pedzegetik. "Egy jó nagy sztrájkot kellene csinálni, amilyen meg nem volt! Igy is rabszolgák vagyunk!" – írta egy hozzászóló például a Vasas Szakszervezet oldalán. Egy másik hozzászóló a diákok tüntetéséhez való csatlakozást forszírozta. Többen többműszakos gyári munkára fognák a javaslatot benyújtó képviselőket. Sokan felhívták a figyelmet a gyermekvállalás kormányzati ösztönzése és a javaslat közötti ellentmondásra. Egyikük azt írta: „Így akarják "Önök" a gyermekvállalást ösztönözni?! Mikor ehhez kardinális volna, hogy ne legyenek leterhelve a munkavállalók? Mikor a családok évében remegő kézzel kellene ügyelni a munka-magánélet egyensúlyára és vaskézzel ki kellene kényszeríteni a családbarát működést, konfrontálódva a tőke érdekeivel és a pszichopátiás felhalmozás logikájával? Mikor szegényebb országként egyedül jobb munkakörülményeket biztosítva tudnánk visszacsábítani a munkaerőt Nyugat-Európából? Kívánom, hogy maguk kommunikáljanak napi 7 percet a gyermekükkel és menjen tönkre minden emberi kapcsolatuk.”      

A Vasutasok Szakszervezete egyenesen úgy látja: a modern kori rabszolgaság bevezetésére készül a kormány, hiszen a változtatás egyebek között azt jelentené, hogy a munkavállalókat gátlástalanul bármikor be lehet rendelni túlmunkára. Ráadásul úgy, hogy azt a munkáltató ráér háromévente elszámolni, kifizetni. Sunyi módon fut neki ismét a kormány a munka törvénykönyve átalakításának, amikor két fideszes képviselő egyéni indítványára tárgyalná, és nyilván meg is szavazná az Országgyűlés a munkaidőkeret és a túlóra drasztikus megnövelését - fogalmazott Melegh János elnök. A szakszervezeti vezető szerint a javaslat a szabadnapok korrekt és törvényes kiadását is rendkívül megnehezítheti. A 36 hónapos munkaidőkeret ugyanis azt jelenti, hogy a munkaadók tetszés szerinti gyakoriságban kötelezhetnék túlmunkára a dolgozókat, és ráérnének azt csupán háromévente elszámolni. Vagyis, törvény szentesítene egy modern kori rabszolgaságot. Meleg János úgy látja: mindez a munkavállalók elleni durva merénylet, amely ráadásul uniós előírásba ütközik, mert ellentétes a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló irányelvvel, ezért képtelenség a magyar jogba átültetni. Óriási tévedés azt gondolni – ha egyáltalán bárki is komolyan elgondolkozott ennek az egyéni indítványnak a következményein -, hogy ezzel majd frappánsan megoldja a kormány a munkaerőhiányt. Ez a hajmeresztő, a munkaadóknak szinte szabad kezet adó rendelkezés jogilag súlyosan aggályos, akár uniós kötelezettségszegési eljárást is maga után vonhat - véli Melegh János. A Vasutasok Szakszervezete ezért követeli: a Fidesz vonja vissza az indítványt és egyeztessen a szakszervezetekkel. A Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VDSZ) egyenesen egy gumigyárba küldené a javaslatot benyújtó képviselőket, hogy ott néhány feszített műszakot dolgozzanak végig olyan munkakörülmények között, mint amilyet most ők javasolnak. A javaslat egyébként váratlanul érte a szakszervezeteket: bár a minimálbértárgyalások kapcsán az utóbbi időben többször is egyeztettek a munkaadók érdekképviseleteivel és a kormánnyal is, ezeken a megbeszéléseken a túlóráztatás kérdése egyáltalán nem került szóba. Az érdekvédők most a lehetséges válaszlépésekről egyeztetnek. A Magyar Szakszervezeti Szövetség szerdán a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma soron kívüli összehívását kezdeményezte.

„Egyértelmű választ várunk a kormánytól”

A Munkástanácsok Országos Szövetsége (MOSZ) és a Liga Szakszervezetek szerint egy 2017 áprilisában már megakadályozott törvénymódosítást próbálnak még rosszabb változatban elfogadtatni a parlamenttel. A MOSZ és a Liga közleményében azt írta: „egyértelmű választ várunk a kormánytól a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) arra a kérdésünkre, hogy bírja-e a kormány támogatását a munkavállalókat ellehetetlenítő, a magyar munkaerőpiaci viszonyokat, munkaügyi kapcsolatokat szétziláló próbálkozás”. Úgy vélik, a javaslat nem titkolt célja az eddiginél is rugalmasabb munkaidő-szervezés lehetőségeinek megteremtése, szerintük azonban a 3 év ebből a szempontból szinte beláthatatlanul, életszerűtlenül hosszú idő. A munkaidőkeret szabályozásának további extrém bonyolítása indokolatlanul átláthatatlanná, kaotikussá tenné a munkaidő-kezelést a munkavállalók számára, illetve potenciális viták, konfliktusok, növekvő adminisztrációs nehézségek forrása is lehet. Azt írták, hogy a kollektív szerződés által megállapítható maximális munkaidőkeret jelenlegi feltételrendszere – technikai vagy munkaszervezési okok – is számos értelmezési nehézséget vet fel a gyakorlatban. A javaslat által bevezetni szándékozott új feltételrendszer – objektív vagy műszaki vagy munkaszervezési ok – hasonlóan bizonytalan tartalmú, túl tág, és visszaélésekre teremthet alapot. A 3 év irreálisan sok abból a szempontból is, hogy gyakran – különösen a potenciálisan érintett ágazatokban – a munkaviszonyok sem érik el ezt az időtartamot – teszik hozzá. A közlemény szerint jelenleg kifejezetten munkáltatói érdek a kollektív szerződések megkötése mögött, hogy kizárólag így lehet a törvényi mértéknél magasabb mértékű rendkívüli munkavégzést elrendelni. Ha ez az érdek megszűnik, akkor sok hatályban lévő kollektív szerződés is veszélybe kerülhet – a kormányzati célokkal ellentétesen – csökkentve az amúgy is alacsony kollektív szerződéses lefedettséget. Végezetül, 400 óra rendkívüli munkavégzés éves szinten akár két és fél havi többlet-munkát is eredményezhet – olvasható a közleményben.

Szerző
Frissítve: 2018.11.22. 21:21

Nem javította 400 milliárddal az államháztartás mérlegét Magyarország, az Unió bekeményít

Publikálás dátuma
2018.11.22. 09:35

Fotó: AFP
Persze a közösségi szigor legfeljebb fenyegetőbb hangnemben ölthet formát, szankciókra - nem lévén az eurózóna tagja - nem kell a kormánynak számítania.
Magyarország nem tette meg a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy tartósan javítsa az államháztartása egyenlegét. Ezért az Európai Bizottság azt javasolja, hogy a kormányok képviselőiből álló pénzügyminiszteri tanács újabb, immár szigorúbb gazdaságpolitikai ajánlásokat fogalmazzon meg a számára. Az EU ellenőrző és végrehajtó testületének szerdán közzétett jelentése szerint Magyarországnak jövőre a GDP 1 százalékát kitevő éves költségvetési kiigazítást kellene végrehajtania annak érdekében, hogy megfeleljen a stabilitási és növekedési paktum előírásainak. Néhány hónappal ezelőtt még “csak” 0,75 százalékos korrekciót tartott szükségesnek. A pénzügyminiszterekből álló kormányközi fórum idén júniusban már megállapította, hogy a magyar költségvetési kiadások jóval meghaladják a 2016-ban meghatározott küszöbértéket. Emellett az államháztartás strukturális — vagyis az egyszeri és átmeneti hiánycsökkentő intézkedések nélküli — egyenlege a GDP -3,1 százalékára csökkent, ami 1,6 százalékos romlás az 1,5 százalékban megállapított középtávú célhoz képest. Az EU Tanácsa akkor ezt lényeges eltérésnek ítélte, és arra kérte a magyar kormányt, hogy az elsődleges nettó költségvetési kiadások 2018-ban ne haladják meg a GDP 2,8 százalékát. A júniusi ajánlás értelmében Magyarországnak erre az évre kötelezettséget kellett volna vállalnia a GDP 1 százalékának megfelelő strukturális kiigazításra. A pénzügyminiszterek akkor 2019-re GDP arányosan 0,75 százalékos korrekciót javasoltak. Mivel a budapesti kormány ezt nem tette meg a megszabott határidőig, október 15-ig, az Európai Bizottság felülvizsgált ajánlásokra tett előterjesztést. Magyarország nem tagja az eurózónának, így nem kell szankciókkal számolnia az előírtnál sokkal rosszabb szerkezeti egyenleg miatt.

Túlzotthiány-eljárást indít Olaszországgal szemben az EB. Megítélése szerint az olasz gazdaságpolitikai célkitűzések sértik az EU költségvetési szabályait, és szemben állnak az ország korábban tett vállalásaival. A tervezett kiadásnövelés, amely a gazdaságélénkítést célozza, csak növelni fogja az állam és a vállalkozások költségeit — vélekedett. A közös valutát használó tagországoknak két hetük van arra, hogy véleményezzék a bizottsági javaslatot.  

Frissítve: 2018.11.22. 09:41

Elmenekültek a valóság számai elől a fideszes képviselők

Publikálás dátuma
2018.11.22. 09:00

Fotó: Tóth Gergő
A kormány és a Fidesz-KDNP képviselői nem akartak szembesülni a költségvetés módosításának szükségszerűségével, inkább távol maradtak a vitától.
A gazdasági stabilitásról szóló törvény előírásai szerint a kormánynak a féléves adatok alapján felül kell vizsgálnia az adósságszabály érvényesülését, és ennek eredményéről - a Költségvetési Tanács mellett - tájékoztatnia kell az Országgyűlés költségvetési bizottságát is. A Pénzügyminisztériumban azonban meglehetősen furcsán értelmezik ezt a kötelezettségüket.  Varga Mihály, a tárca vezetője el sem ment a bizottság szerdai ülésére, Szűcs Lajos (Fidesz) pedig előzetesen írásban bejelentette: "a kormánypárti képviselők nem kívánják biztosítani a határozatképességet", amit távolmaradásukkal demonstráltak is. A történet azért is elgondolkodtató, mert egy olyan tájékoztató megvitatásáról lett volna szó, amit a saját kormányuk már jóváhagyott. Magyarország GDP arányos államadóssága 2018-ban a kormányzati várakozások szerint 0,9 százalékkal csökken, így az esztendő utolsó napján 71,7 százalék körül alakul, szemben a 2017-es zárónapi értékkel, ami 72,6 százalék volt. Ez ugyan még mindig magasnak mondható, ám így is teljesítjük a maastricht-i kritériumoknak azt az előírását, hogy az adósságmértéknek évről évre mérséklődnie kell. Az más kérdés, hogy a Pénzügyminisztérium továbbra is mereven ragaszkodik ahhoz az Eurostat által kifogásolt, helytelen gyakorlatához, hogy az Eximbank Zrt.-t nem a kormányzati szektornál számolják el. Azonban jobb a békesség alapon, a pénzügyi tárcának az  adósságszabály teljesítéséről szóló mostani tájékoztatójában - amelyet a kormány is jóváhagyott -, az Eximbank Zrt. döntéseinek hatásait is beszámítják. Fél a kormány a nyilvánosság elé állni, és trükközik - mondta a határozatképtelen ülést követően a Népszavának Varjú László (DK). A költségvetési bizottság DK-s elnöke szerint például olyan kérdésekre kellett volna választ adnia Varga Mihálynak, hogy a jegybankkal karöltve mit tesznek azért, hogy a korábbi várakozásaiktól eltérően az infláció hat éve nem tapasztalt magasságokba, 3,8 százalékra kúszott fel, Az emberek ezt a mindennapjaik során már nagyon megérzik. A nyugdíjasok mégis mindössze 2,7 százalékos emelésre számíthatnak 2019. januárjában, amikor a pénzromlás üteme biztosan meghaladja majd ezt a mértéket. Így a jövő novemberi korrekcióig az időskorúak mintegy hiteleznek majd a költségvetésnek. Ugyanakkor elhibázott volt az idei költségvetésben 308-309 forintos euróárfolyammal számolni, amikor a kurzus már hónapok óta nem megy 320 forint alá - említette Varjú László. A pénzügyminisztériumi tájékoztató is elismeri, hogy a központi költségvetés pénzforgalmi hiánya, amelytől az adósságcsökkentés elsősorban függ, az uniós források megelőlegezése miatt magasabb lesz a törvényi előirányzatnál, ezért több állampapírt kell kibocsátani, mint tervezték. Azt is elismeri a kormány, hogy a 0,9 százalékpontos adósságmérséklés 2,2 százalékponttal  kevesebb, mint amit terveztek. Nem véletlenül figyelmeztette a magyar kormányt újból Brüsszel, hogy tegye meg a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy tartósan javuljon az államháztartás egyenlege, hiszen az októberi jelentős, 1678 milliárd forintos deficitre a tizedik hónapban a korábbi években alig volt példa, a pénzforgalmi éves hiányterv teljesülése pedig 123,3 százalékon állt, hasonló csak 2010-ben fordult elő. A kormányzati tájékoztató is elismeri: "az úniós adósságszabály teljesítése miatt a költségvetési hiányban nincsen mozgástér, magyarán nincs lehetőség a ma látottnál nagyobb pénzforgalmi költségvetési hiányra." Varju László szerint mindezek az adatok bizonyítják, hogy megérett az idő az idei költségvetés módosítására, és ennek hatása lesz a jövő évire is. Azonban erről hallgatni akar a kormány - állapította meg a bizottsági elnök. 
Szerző
Frissítve: 2018.11.22. 09:34