Több millió éve volt ilyen magas a szén-dioxid légköri koncentrációja

Publikálás dátuma
2018.11.22 15:14

Fotó: AFP/ JULIAN STRATENSCHULTE
Rekordot döntött a felmelegedést okozó gázok légköri koncentrációja 2017-ben az ENSZ Meteorológiai Világszervezete (WMO) friss kutatása szerint.
Nincs jele annak, hogy az emelkedő trend megfordulna - idézte a BBC a szervezet üvegházhatású gázokról szóló új éves jelentését. A szén-dioxid koncentrációja tavaly elérte 405 ppm-et (az egész milliomod része), ami 3-5 millió éve nem fordult elő.
A légköri koncentráció más, mint a kibocsátás, mert arra vonatkozik, ami a levegőben megmarad, miután a szárazföld, a fák és a tengerek a kibocsátott gázok egy részét elnyelték. A levegőben maradó gázok éghajlatra gyakorolt hatása 1990 óta 41 százalékkal nőtt. A szén-dioxid koncentrációja 2017-ben is növekedett, most 146 százalékkal magasabb, mint az ipari forradalom előtt volt. Egy év alatt kisebb volt a növekedés, mint 2015 és 2016 között, ám majdnem akkora, mint az utóbbi évtized átlagos tempója.
"Amikor utoljára, 2-5 millió évvel ezelőtt ilyen magas volt a szén-dioxid koncentrációja, akkor a hőmérséklet 2-3 fokkal melegebb volt, a tengerszint pedig 10-20 méterrel magasabb"
- mondta Petteri Taalas, a szervezet főtitkára.
Tavaly azért növekedett lassabban a szén-dioxid koncentrációja, mert 2015-2016-ban erős volt az El Nino légköri jelenség hatása, mely sokfelé szárazságot okozott, ezzel csökkent a növények gázmegkötő képessége, így több maradt a gázokból a levegőben.
A kutatók szerint a növekedés lelassulása nem jelenti azt, hogy előrelépés történt a felmelegedést okozó gázok kibocsátásának visszaszorításában. A betiltott, korábban hűtőközegként használt fluor-triklórmetán (CFC-11) légköri koncentrációjának csökkenése jelentősen lelassult, ami arra utalhat, hogy valahol továbbra is gyártják, vagy egyes termékek előállításakor felszabadul, ám a forrást még nem sikerült azonosítani.
A szén-dioxid mellett a metán és a dinitrogén-oxid a globális felmelegedést okozó gázok közül a legjelentősebb. A légköri metán mintegy 60 százaléka emberi tevékenységből ered. Koncentrációja 257 százalékkal növekedett az iparosodás előttihez képest. A dinitrogén-oxid természetes forrásokból és emberi tevékenységből is származik, koncentrációja nagyjából 122 százaléka az iparosodás előttinek.

Babacsillagok százainak otthona az “Űrpillangó”

Publikálás dátuma
2019.04.22 13:13

Fotó: NASA/JPL-Caltech
Több száz babacsillag bölcsődéje a NASA Spitzer űrtávcsövének felvételén látható vörös pillangó. Az ábra két szárnya két forró csillagközi gázzal teli buborék, amelyet környékének legnagyobb csillagai hoztak létre.
A hivatalosan Westerhout 40 (W40) jelzésű vöröses pillangó egy gázból és porból álló felhő. A pillangószárnyak hatalmas gázbuborékok, amelyeket nagy tömegű csillagok fújnak ki magukból. A hatalmas csillagközi gáz- és porfelhőkben a tömegvonzás sűrű csomókba húzza össze az anyagot. Amikor ezek elérnek egy kritikus sűrűséget, a magjukban csillagok alakulnak ki - írta korábban a Csillagászat.hu.
A felhőkben található legnagyobb csillagok sugárzása és a felrobbanásukkor belőlük kiáradó részecskék néha olyan buborékokat képeznek, mint amilyenek a W40-nél is láthatóak. Ezek a folyamatok végül szétoszlatják a gázt és a port, a sűrű csomók felbomlanak, és ez lelassítja vagy akár meg is állíthatja a csillagképződést -
A W40 nagyjából 1400 fényévre van a Naptól, hasonló távolságra, mint az Orion-köd. Ez a két, hozzánk legközelebbi olyan régió, ahol nagy méretű, a Napnál akár tízszer nagyobb csillagokat lehetett megfigyelni kialakulásuk közben.
  
Frissítve: 2019.04.22 13:13

Hamarosan népbetegséggé válhat a Parkinson-kór

Publikálás dátuma
2019.04.21 12:12
Illusztráció
Fotó: AFP
A társadalom fokozatos öregedésével nő az időskori leépülés következtében jelentkező betegségek, elsősorban a Parkinson-kór elterjedése.
 2040-re világszerte olyan mértékben megnő a különböző időskori degeneratív idegrendszeri betegségekkel diagnosztizált páciensek száma, hogy az az orvostudomány, a társadalom és az egészségügy számára is súlyos következményekkel jár – vázolta az aggasztó jövőt Patrik Brundin, a Journal of Parkinson’s Disease szakfolyóirat főszerkesztője a Science Alert által idézett cikkében, amelyet még korábban a Dívány ismertetett.
Az egyre inkább elöregedő nyugati társadalmakra nemcsak a Parkinson-, hanem az Alzheimer-kór és a hasonló, demenciával járó betegségek egyre nagyobb méreteket öltő terjedése is nagy veszélyt jelent. Ezen betegségek kezelésének legfőbb akadálya, hogy még mindig nagyon keveset tudni arról, miért is alakulnak ki. 
A szaknyelven „reszkető bénulásnak” nevezett kór, amelyet először 1817-ben írt le James Parkinson angol orvos, a tudomány jelenlegi állása szerint agyunk dopaminszintjének csökkenése, illetve a finomabb mozgásokat irányító törzsdúcok elhasználódása és tönkremenése következtében jelentkezik, de az, hogy ezek hátterében mi áll, továbbra is rejtély.
A statisztikák szerint világszerte mintegy 6,1 millió, Parkinson-kórral diagnosztizált ember él, ez több mint duplája az 1990-es évtizedben megfigyeltnek. Általánosságban 7-14 évvel rövidíti meg életet a betegség, amelynek következtében évente kétszázezren halnak meg korábban. Az előrejelzések szerint a demográfiai változások, vagyis az idősek egyre növekvő társadalmi arányának következtében húsz év múlva már 12 millió körül járhat az érintettek száma. Ez a szám a negatív környezeti hatások miatt még nagyobb is lehet, amelyek szintén hajlamosíthatnak a kór kialakulására.
A tudósok már több mint ötven éve megállapították, hogy a dohányosok immunisabbak a Parkinson-kórra, a kortárs kutatások pedig azt mutatják, hogy azok esetében, akik évtizedeken keresztül rendszeresen cigarettáztak, 40 százalékkal kevesebb az esély a betegség kialakulására. Az elmúlt évtizedek során, köszönhetően az egészséges életmódot hirdető kampányoknak, a dohányzás fokozatosan veszített népszerűségéből, amely szintén növelheti a Parkinsonnal diagnosztizált esetek számát, amelyet a legpesszimistább becslések a 2030-as évek végére 17 millióra becsülnek.
Ray Dorsey, a New York állambeli Rochester Egyetem idegtudományi professzora szerint ezek az erőjelzések arra intenek, hogy sürgősen akcióba kell lépnünk a Parkinson-kór és egyéb időskori betegségek megelőzésének és minél sikeresebb kezelésének érdekében.
Frissítve: 2019.04.21 12:12