Több millió éve volt ilyen magas a szén-dioxid légköri koncentrációja

Publikálás dátuma
2018.11.22. 15:14

Fotó: JULIAN STRATENSCHULTE / AFP
Rekordot döntött a felmelegedést okozó gázok légköri koncentrációja 2017-ben az ENSZ Meteorológiai Világszervezete (WMO) friss kutatása szerint.
Nincs jele annak, hogy az emelkedő trend megfordulna - idézte a BBC a szervezet üvegházhatású gázokról szóló új éves jelentését. A szén-dioxid koncentrációja tavaly elérte 405 ppm-et (az egész milliomod része), ami 3-5 millió éve nem fordult elő.
A légköri koncentráció más, mint a kibocsátás, mert arra vonatkozik, ami a levegőben megmarad, miután a szárazföld, a fák és a tengerek a kibocsátott gázok egy részét elnyelték. A levegőben maradó gázok éghajlatra gyakorolt hatása 1990 óta 41 százalékkal nőtt. A szén-dioxid koncentrációja 2017-ben is növekedett, most 146 százalékkal magasabb, mint az ipari forradalom előtt volt. Egy év alatt kisebb volt a növekedés, mint 2015 és 2016 között, ám majdnem akkora, mint az utóbbi évtized átlagos tempója.
"Amikor utoljára, 2-5 millió évvel ezelőtt ilyen magas volt a szén-dioxid koncentrációja, akkor a hőmérséklet 2-3 fokkal melegebb volt, a tengerszint pedig 10-20 méterrel magasabb"

- mondta Petteri Taalas, a szervezet főtitkára.

Tavaly azért növekedett lassabban a szén-dioxid koncentrációja, mert 2015-2016-ban erős volt az El Nino légköri jelenség hatása, mely sokfelé szárazságot okozott, ezzel csökkent a növények gázmegkötő képessége, így több maradt a gázokból a levegőben.
A kutatók szerint a növekedés lelassulása nem jelenti azt, hogy előrelépés történt a felmelegedést okozó gázok kibocsátásának visszaszorításában. A betiltott, korábban hűtőközegként használt fluor-triklórmetán (CFC-11) légköri koncentrációjának csökkenése jelentősen lelassult, ami arra utalhat, hogy valahol továbbra is gyártják, vagy egyes termékek előállításakor felszabadul, ám a forrást még nem sikerült azonosítani.
A szén-dioxid mellett a metán és a dinitrogén-oxid a globális felmelegedést okozó gázok közül a legjelentősebb. A légköri metán mintegy 60 százaléka emberi tevékenységből ered. Koncentrációja 257 százalékkal növekedett az iparosodás előttihez képest. A dinitrogén-oxid természetes forrásokból és emberi tevékenységből is származik, koncentrációja nagyjából 122 százaléka az iparosodás előttinek.

4000 gízai piramis jönne ki a Brazíliában talált rejtélyes és ősi termeszvár szemeteséből

Publikálás dátuma
2018.11.21. 19:17
A kép illusztráció, ezt a várat nem a most felfedezett termeszek faja lakja.
Fotó: Michel Gunther / Biosphoto
Az egyik legősibb és leghatalmasabb rovar alkotta művet fedezték fel a tudósok, melynek építői még mindig élnek. Rengeteg a megválaszolatlan kérdés a fajjal kapcsolatban, azt sem tudni, hol vannak a királynőik.
Négyezer éves termeszvárakat is találtak Brazíliában brit kutatók. Mint a hírről beszámoló 444.hu írja, az ország északkeleti részén mintegy 200 millió termeszek által épített hatalmas halom áll egy Nagy-Britannia méretének megfelelő területen, ezek között vannak a Magyarországnál négyszer idősebb telepek is.
A 2,5 méter magas és 9 méter széles halmok nem fészkek, hanem "hulladéklerakók": a Syntermes dirus nevű lombevő termeszfaj ott tárolja a földalatti alagútrendszerük építésekor felhalmozódó földet.
"Az eltakarított föld mennyisége több mint tíz köbkilométer. Ez 4000 nagy gízai piramis térfogatának felel meg. Ez az egyik legnagyobb építmény, amelyet valaha egyetlen rovarfaj készített"

- mondta Stephen Martin, a Salfordi Egyetem munkatársa. A tudósok tizenegy termeszhalom belsejéből vettek mintákat, ezek a vizsgálatok szerint 700-3800 évesek, így ugyanolyan régiek, mint a legrégebbi ismert termeszvárak Afrikában.
"Hihetetlen, hogy még manapság is találni ilyen méretű és ilyen régi, ismeretlen biológiai csodákat, amelyek építői még mindig léteznek"

- mondta Martin. A várak ugyanis nagyrészt az aljnövényzet rejtekében találhatóak, így könnyen észrevétlenek tudtak maradni. A kutatók még rengeteg kérdésre keresik a választ a szóban forgó fajjal kapcsolatban. Kolóniáik pontos szerkezete még mindig ismeretlen; a régióban például sohasem sikerült felfedezni olyan kamrát, amelyben termeszkirálynő is lett volna.
Szerző
Témák
rovarok Brazília

Élőben lehet követni, ahogy a robotgeológus landol a Marson

Publikálás dátuma
2018.11.21. 17:47

Fotó: NASA
Hétfő este, közép-európai idő szerint 9 óra körül landol a Marson az InSight űrszonda. A műveletet az amerikai űrkutatási hivatal honlapján és a közösségi médiaplatformokon is élőben lehet követni - írta az MTI a NASA bejelentése alapján.
A május 5-én útjára indított InSight lesz az első űrszonda, amely a Curiosity 2012-es Marsra érkezése óta leszáll a vörös bolygóra. A landolással megkezdődik a robotgeológus űrszonda két évre tervezett missziója, az InSight lesz az első űrszonda, amely a Mars mélyét vizsgálja, és megméri a bolygó hőmérsékletét.
Az egymilliárd dolláros amerikai-európai misszió kutatásának célja, hogy pontosabb képet kapjon a tudomány arról, hogy keletkezett 4,5 milliárd éve a Mars és a Naprendszer többi sziklás bolygója, köztük a Föld is. Az InSightot két mini műhold kíséri, amelyeken keresztül kommunikálni fognak az űrszondával, amint az a vörös bolygó atmoszférájába lép, majd landol - olvasható a NASA honlapján. 
A 694 kilogrammos űrszonda mintegy 485 ezer kilométeres utat megtéve érkezik a Marsra. Az Insight a Phoenix és a Viking marsjárók mintájára épült háromlábú leszállóegység, amely nem közlekedik, hanem stabilan egy helyben áll. Ha a leszállás sikeres lesz, geofizikai obszervatóriumként fog működni. Majdnem öt méter mélyre fog fúrni a bolygó talajába, ezt a HP3 (Heat Flow and Physical Properties Package) német-lengyel gyártmányú robot végzi majd.
A landolást itt és itt lehet élőben követni.
Témák
Mars NASA űrszonda