Kemény bérviták – csökkenő cafeteria
Fotó: DRASKOVICS ÁDÁM
Teljes a tanácstalanság
Bár egyre közeleg az év vége, a legtöbb munkaadó még ajánlatot sem tett a jövő évi béremelésekre vonatkozóan: a helyi bértárgyalásokon leginkább tapogatódzások folynak. A munkaadók több okból is tanácstalanok ugyanis: egyrészt, amíg az országos szintű bérmegállapodás nem születik meg, nem lehet tudni, mekkora lesz jövőre a minimálbér és a garantált bérminimum. Erre valószínűleg még heteket kell várni. A legutóbbi egyeztetésen nem közeledtek az álláspontok: a munkaadók érdekképviseletei továbbra is 5, a szakszervezetek 13-15 százalékos béremelést szeretnének. A legkisebb bérek ugyanakkor a magasabb kategóriákba tartozók fizetésére is hatással vannak: a bértorlódások elkerülése érdekében azokat is növelni kell(ene). A kötelező béremelés mértékétől függ az is, a cégek mennyit tudnak átcsoportosítani cafeteriára. Ez pedig egy igen neuralgikus pont most, hiszen a béren kívüli juttatások adóterhei – a SZÉP-kártya, az óvodáztatási támogatás, a sport- és kulturális belépők kedvezményének kivételével - jövőre jelentősen megemelkednek. A fő kérdés az: kinek a kontóját terheli majd mindez. További nyitott kérdés a szociális hozzájárulási adó (szocho) csökkentése. Az adócsomagban a csökkentés pontos idejét nem rögzítették, a kormány eddigi nyilatkozati alapján valószínűleg csak júliustól mérséklődik 1,5 százalékkal ez a munkáltatói adóteher, holott a munkaadók részben ebből finanszíroznák a béremelést.
Nem lehet tisztán látni, ki mennyit keres
Az idén szeptemberben bruttó 322 800 forint volt az átlagkereset vagyis 10,4 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban - közölte a KSH csütörtökön, a növekedés okát immár szokásos módon a minimálbér és a garantált bérminimum idei 8 és 12 százalékos emelésében megjelölve.
Hogy ténylegesen ennyit keresnek-e azonban a munkavállalók, azt az utóbbi időben egyre több elemzés kérdőjelezi meg. A kritika fő oka, hogy a KSH csak a bértömeget és a dolgozói létszámot gyűjti be, és azt átlagolva közli havonta a kereseti adatokat. Az átlagbért azonban így felfelé húzhatja néhány kiemelkedő fizetés, miközben a többség nem keres ennyit. A Policy Agenda elemzése ki is mutatta: a dolgozók kétharmada egyáltalán nem keresi meg a KSH által közölt átlagbért, és 100 dolgozó közül az 5 legjobban kereső bére éppen annyi, mint amennyit a legrosszabbul fizetett 40 együttvéve kap. A dolgozók fele pedig valójában bruttó 240 ezer forintnál is kevesebbet keres.
A KSH átlagbér-számaival a másik probléma az, hogy csupán az 5 főnél több munkavállalót foglalkoztató cégektől gyűjtik be az adatokat. Ez pedig azt jelenti, hogy mintegy 1,4 millió munkavállaló - az 5 főnél kisebb cégeknél dolgozók, a vállalkozók, illetve az egyéni megbízással munkát vállalók - keresete és munkajövedelme nem szerepel a statisztikában. Az ő munkajövedelmi adataikat is beszámítva az átlagkereset a hivatalosan közöltnél mintegy 30 százalékkal kisebb számot, úgy bruttó 238 ezer forintot mutatna. Ezeken a helyeken ugyanis főként minimálbért vagy garantált bérminimumot kapnak a dolgozók - legalábbis papíron.
Az adóbevallások alapján azonban még ennyit sem. A Policy Agenda a 2017-es SZJA-adatbázis alapján is megvizsgálta ugyanis a bérviszonyokat, és arra a meglepő eredményre jutott, hogy 1,45 millió munkavállaló éves szinten még a minimálbért sem keresi meg. A fenti adatok azért is meglepőek, mert a minimálbér elvileg az a legkisebb bér, amit minden munkavállalónak meg kell kapnia. Ennél kevesebbet hivatalosan csak a közfoglalkoztatottak kapnak, valamint a részmunkaidős bér is arányosan kevesebb lehet. Ám e két dolgozói kör alig 400 ezer főt tesz ki, vagyis mintegy egymillió munkavállaló esetében nem tudni, hogyan kereshetett tavaly a minimálbérnél kisebb összegeket.
Nagyon úgy tűnik, hogy erre a kormány sem tudna választ adni, mint ahogyan azt sem látja pontosan: hányan keresnek jelenleg az országban minimálbért. Márpedig ez nem mellékes adat az országos bértárgyalások során, hiszen ez alapján lehet előrejelezni: egy 5-10-15 százalékos minimálbér-emelés hogyan hatna az egyes ágazatokra. A korábbi években a kormány előzetesen készült is ilyen elemzésekkel, most azonban a szakszervezeteknek a tárgyalások második fordulóban külön kérniük kellett ezt. A Pénzügyminisztérium késlekedésének oka feltehetőleg az, november 9-ig nem állt ilyen adat a rendelkezésére. A tárca fennhatósága alá tartozó Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat – elvileg - évente begyűjti az egyéni bér és kereseti adatokat. A Magyar Szakszervezeti Szövetség ezeket az adatokat szerette volna kikérni még a nyáron. A tárca azonban csak 2016-os adatokat adott ki (ez alapján készült a Policy Agenda elemzése). Ekkor derült ki, hogy a tavalyi évről nincsenek ilyen adatok, mert elfelejtették begyűjteni azokat. Csak október elején küldték ugyanis körbe a cégeknek az adatkérő felhívást, amelyben november 9-ig kérik a 2017-es és a 2018-as adatokat is, holott korábban minden évben tavasszal kellett adatot szolgáltatni.
Mekkorára nőhet a bérszínt?
2010 óta 65 százalékkal emelkedett a reálbérszínt Magyarországon - mondta a Mabisz idei konferenciáján csütörtökön Varga Mihály. A tárcavezető megemlítette, hogy az első félévben 10 százalékkal nőttek a reálbérek. Egyúttal megjegyezte, hogy a mostani, 10 százalékos bérnövelési ütem nem vagy nehezen tartható. Utalt arra, hogy a most folyó bértárgyalásokon a felek véleménye távol van egymástól és egyúttal bejelentette, hogy ha nem lesz megállapodás, akkor a kormány saját hatáskörében dönt a kötelező béremelések mértékéről. B. M.
