Kemény bérviták – csökkenő cafeteria

Publikálás dátuma
2018.11.23. 11:00
Könnyen elmérgesedhetnek a cafeteria-keretről és a béremelésekről folyó viták a cégek és a szakszervezetek között
Fotó: DRASKOVICS ÁDÁM
Feszültségekkel teli bértárgyalásoknak néznek elébe a következő hetekben a helyi szakszervezetek és a munkaadók. Az már most látszik: jövőre a dolgozók kevesebb cafeteriát vihetnek haza.
Beigazolódni látszanak a cafeteria adókedvezményeinek jövő évi drasztikus visszavágása miatti kezdeti félelmek: a most körvonalazódó bérajánlatok alapján a munkaadók többsége nem kívánja átvállalni a növekvő adóterheket. A szakszervezetek beszámolói szerint a legtöbb helyen az ideivel megegyező bruttó összegeket szánnak a béren kívüli juttatásokra, így a dolgozók nettó cafeteriája jelentősen csökkenhet. Az Audi múlt héten nyilvánosságra került bérajánlata szerint például a cég jövőre is az idei évvel megegyező mértékű, bruttó 620 ezer forintos cafeteria-keretet biztosítana dolgozóinak. Ez az összeg az idén átlagosan nettó 420-430 ezer forintot jelentett a munkavállalóknak. Jövőre az adóváltozások miatt a nettó összeg 300-320 ezer forintra csökkenne az ajánlat alapján. A helyi szakszervezet el is utasította a cég ajánlatát, mivel az alapbéremelés mértékét is kevesellte. Az Audi ugyanis 7 százalékot emelne, míg a dolgozók 18 százalékos bérfejlesztést szeretnének, hiszen alapbér tekintetében 3-5-szörös lemaradásban vannak a cég németországi munkavállalóihoz képest. Újabb ajánlat azóta nem érkezett – mondta lapunknak Csalogány György, az Audi Hungária Független Szakszervezet alelnöke. 

Teljes a tanácstalanság

Bár egyre közeleg az év vége, a legtöbb munkaadó még ajánlatot sem tett a jövő évi béremelésekre vonatkozóan: a helyi bértárgyalásokon leginkább tapogatódzások folynak. A munkaadók több okból is tanácstalanok ugyanis: egyrészt, amíg az országos szintű bérmegállapodás nem születik meg, nem lehet tudni, mekkora lesz jövőre a minimálbér és a garantált bérminimum. Erre valószínűleg még heteket kell várni. A legutóbbi egyeztetésen nem közeledtek az álláspontok: a munkaadók érdekképviseletei továbbra is 5, a szakszervezetek 13-15 százalékos béremelést szeretnének. A legkisebb bérek ugyanakkor a magasabb kategóriákba tartozók fizetésére is hatással vannak: a bértorlódások elkerülése érdekében azokat is növelni kell(ene). A kötelező béremelés mértékétől függ az is, a cégek mennyit tudnak átcsoportosítani cafeteriára. Ez pedig egy igen neuralgikus pont most, hiszen a béren kívüli juttatások adóterhei – a SZÉP-kártya, az óvodáztatási támogatás, a sport- és kulturális belépők kedvezményének kivételével - jövőre jelentősen megemelkednek. A fő kérdés az: kinek a kontóját terheli majd mindez. További nyitott kérdés a szociális hozzájárulási adó (szocho) csökkentése. Az adócsomagban a csökkentés pontos idejét nem rögzítették, a kormány eddigi nyilatkozati alapján valószínűleg csak júliustól mérséklődik 1,5 százalékkal ez a munkáltatói adóteher, holott a munkaadók részben ebből finanszíroznák a béremelést. 

Azt már a nyári adócsomag megszavazását követő, a cégek körében végzett gyorsfelmérések is előrevetítették, hogy a cafeteria-adókedvezmények megnyirbálásának fő vesztesei a dolgozók lesznek. Ezekből ugyanis az derült ki, hogy a vállalatok többsége nem kívánja majd kompenzálni a növekvő adóterheket, így a dolgozók nettó juttatásai 25-30 százalékkal csökkenhetnek. Varga Mihály pénzügyminiszter ezt akkor a sajtó által generált „hangulatjelentésnek” titulálta. Később napvilágot láttak olyan felmérések is, amelyek szerint nem kell még temetni a cafeteriát, a munkaerőhiány idején ugyanis a munkaadók nem tehetik meg, hogy csökkentik alkalmazottaik juttatásait.   Úgy tűnik, mégsem ez utóbbi forgatókönyv valósul meg. A nehéz-, gép- és autóipari területeken működő cégek háromnegyede például az Audihoz hasonlóan gondolkozik, azaz az ideivel megegyező bruttó összeget adna cafeteriára jövőre is, így a nettó juttatás csökkenne. László Zoltán, a Vasas Szakszervezet alelnöke érdeklődésünkre elmondta: 200 tagszervezetük közül mintegy 80 kezdte már meg a jövő évi bértárgyalásokat, ezek közül csak 17 esetben látszik, hogy a munkaadó törekszik a növekvő adóterhek valamiféle megosztására. A legtöbb cégnél azonban jelenleg elképzelés sincs a jövő évi béremeléseket illetően, a Vasas északalföldi tagszervezetei például még egyetlen ajánlatot sem kaptak. Teljes ugyanis a bizonytalanság: nem lehet tudni, mennyivel nő jövőre a minimálbér, az utolsó utáni pillanatban is módosítják a cafeteria szabályait. Vagyis: úgy kellene dolgozók ezreinek életét befolyásoló döntéseket hozni, hogy nem ismertek a keretek – fogalmazott László Zoltán. Megjegyezte: a folyamatos lebegtetés, az érdemi párbeszéd és információ hiánya rendkívül felelőtlen kormányzásra vall. Emiatt az országos szintű egyeztetést igénylő kérdések helyi szinten gerjesztenek komoly feszültségeket a munka világában, ami akár helyi sztrájkokhoz is vezethet. Hasonló tapasztalatokról számolt be lapunknak Székely Tamás, a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének (VDSZ) elnöke is. Mint mondta: az eddigi tárgyalások alapján az látszik, hogy a munkaadók többsége azt szeretné ugyan, hogy minél kevesebb legyen a dolgozók vesztesége, de nem szándékozik kompenzálni a növekvő adóterheket, az ideivel megegyező bruttó összeget szán jövőre is a cafeteriára. A dolgozók veszteségeit a cafeteria átstrukturálásával – például a SZÉP-kártyára jutó rész növelésével -, vagy az üzemi étkeztetés svédasztalossá tételével igyekeznek minimalizálni. A cafeteria-változások miatti november eleji szakszervezeti tüntetés egyik szervezőjeként azt ígérte: mindenképpen folytatni fogják a tiltakozásokat. Most azonban az a fő kérdés, mit sikerül helyi szinten elérniük az ágazati érdekvédőknek. Székely Tamás úgy fogalmazott: a cafeteria adóterheinek megemelésével a kormány aljas módon helyi szintre tolta le a feszültségeket, hiszen a végleges döntést a munkaadóknak kell meghozniuk, ők állnak most szemben a dolgozókkal. Ebből még komoly problémák lehetnek, több helyen akár sztrájkba is kezdhetnek a dolgozók.

Nem lehet tisztán látni, ki mennyit keres

Az idén szeptemberben bruttó 322 800 forint volt az átlagkereset vagyis 10,4 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban - közölte a KSH csütörtökön, a növekedés okát immár szokásos módon a minimálbér és a garantált bérminimum idei 8 és 12 százalékos emelésében megjelölve.    Hogy ténylegesen ennyit keresnek-e azonban a munkavállalók, azt az utóbbi időben egyre több elemzés kérdőjelezi meg. A kritika fő oka, hogy a KSH csak a bértömeget és a dolgozói létszámot gyűjti be, és azt átlagolva közli havonta a kereseti adatokat. Az átlagbért azonban így felfelé húzhatja néhány kiemelkedő fizetés, miközben a többség nem keres ennyit. A Policy Agenda elemzése ki is mutatta: a dolgozók kétharmada egyáltalán nem keresi meg a KSH által közölt átlagbért, és 100 dolgozó közül az 5 legjobban kereső bére éppen annyi, mint amennyit a legrosszabbul fizetett 40 együttvéve kap. A dolgozók fele pedig valójában bruttó 240 ezer forintnál is kevesebbet keres. A KSH átlagbér-számaival a másik probléma az, hogy csupán az 5 főnél több munkavállalót foglalkoztató cégektől gyűjtik be az adatokat. Ez pedig azt jelenti, hogy mintegy 1,4 millió munkavállaló - az 5 főnél kisebb cégeknél dolgozók, a vállalkozók, illetve az egyéni megbízással munkát vállalók - keresete és munkajövedelme nem szerepel a statisztikában. Az ő munkajövedelmi adataikat is beszámítva az átlagkereset a hivatalosan közöltnél mintegy 30 százalékkal kisebb számot, úgy bruttó 238 ezer forintot mutatna. Ezeken a helyeken ugyanis főként minimálbért vagy garantált bérminimumot kapnak a dolgozók - legalábbis papíron. Az adóbevallások alapján azonban még ennyit sem. A Policy Agenda a 2017-es SZJA-adatbázis alapján is megvizsgálta ugyanis a bérviszonyokat, és arra a meglepő eredményre jutott, hogy 1,45 millió munkavállaló éves szinten még a minimálbért sem keresi meg. A fenti adatok azért is meglepőek, mert a minimálbér elvileg az a legkisebb bér, amit minden munkavállalónak meg kell kapnia. Ennél kevesebbet hivatalosan csak a közfoglalkoztatottak kapnak, valamint a részmunkaidős bér is arányosan kevesebb lehet. Ám e két dolgozói kör alig 400 ezer főt tesz ki, vagyis mintegy egymillió munkavállaló esetében nem tudni, hogyan kereshetett tavaly a minimálbérnél kisebb összegeket. Nagyon úgy tűnik, hogy erre a kormány sem tudna választ adni, mint ahogyan azt sem látja pontosan: hányan keresnek jelenleg az országban minimálbért. Márpedig ez nem mellékes adat az országos bértárgyalások során, hiszen ez alapján lehet előrejelezni: egy 5-10-15 százalékos minimálbér-emelés hogyan hatna az egyes ágazatokra. A korábbi években a kormány előzetesen készült is ilyen elemzésekkel, most azonban a szakszervezeteknek a tárgyalások második fordulóban külön kérniük kellett ezt.  A Pénzügyminisztérium késlekedésének oka feltehetőleg az, november 9-ig nem állt ilyen adat a rendelkezésére. A tárca fennhatósága alá tartozó Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat – elvileg - évente begyűjti az egyéni bér és kereseti adatokat. A  Magyar Szakszervezeti Szövetség ezeket az adatokat szerette volna kikérni még a nyáron. A tárca azonban csak 2016-os adatokat adott ki (ez alapján készült a Policy Agenda elemzése). Ekkor derült ki, hogy a tavalyi évről nincsenek ilyen adatok, mert elfelejtették begyűjteni azokat. Csak október elején küldték ugyanis körbe a cégeknek az adatkérő felhívást, amelyben november 9-ig kérik a 2017-es és a 2018-as adatokat is, holott korábban minden évben tavasszal kellett adatot szolgáltatni.  

Mekkorára nőhet a bérszínt?

2010 óta 65 százalékkal emelkedett a reálbérszínt Magyarországon - mondta a Mabisz idei konferenciáján csütörtökön Varga Mihály. A tárcavezető megemlítette, hogy az első félévben 10 százalékkal nőttek a reálbérek. Egyúttal megjegyezte, hogy a mostani, 10 százalékos bérnövelési ütem nem vagy nehezen tartható. Utalt arra, hogy a most folyó bértárgyalásokon a felek véleménye távol van egymástól és egyúttal bejelentette, hogy ha nem lesz megállapodás, akkor a kormány saját hatáskörében dönt a kötelező béremelések mértékéről. B. M.

Szerző

Black Friday: nemcsak a vásárlási, az adatlopási láz is tombol

Publikálás dátuma
2018.11.23. 10:43

Fotó: AFP
A kiberhatóság erősen aggódik az "akciók akciójának" napja miatt.
Az internetes csalók is igyekeznek kihasználni a Black Friday-hoz hasonló, időszakosan nagy tömegű online vásárlásra buzdító kampányokat, hívta fel a figyelmet a Nemzeti Kibervédelmi Intézet. közleményében. Az adathalászat (phishing) Magyarországon is növekvő tendenciát mutat, és ha a vásárló nem jár el kellő körültekintéssel, könnyen áldozattá válhat.
 Az adathalászat során a támadók érzékeny adatokat igyekeznek kicsalni a felhasználóktól, mindezt leggyakrabban e-mail, SMS, vagy közösségi média hálózaton keresztül küldött üzenet formájában teszik, de előfordulhat, hogy telefonon keresik fel az áldozatot. Az adathalászok látszólag hivatalos üzenetet küldenek kiszemeltjüknek, amelyben egy, az eredetire megtévesztésig hasonlító, ám hamis weboldalra, csatolmányra irányítják áldozatukat. Erre különféle mesterkélt indokokat használnak: például jelszómódosítást kérnek, regisztráció megerősítését, vagy utolsó akcióra hívják fel a figyelmet. Minden esetben kellő elővigyázatossággal kell fogadni az ismeretlen, idegen személyek által kezdeményezett elektronikus kapcsolatfelvételeket. A felhasználók előzetes vizsgálat nélkül ne kattintsanak az e-mail-ben megküldött hivatkozásra, illetve ne az e-mail-ben kapott hivatkozást követve jelentkezzenek be a szolgáltatók, webshopok weboldalára, hanem a látható webcímet (URL-t) begépelve látogassák meg a kívánt oldalt. Azt ajánlják, hogy a felhasználók mindig ellenőrizzék a feladót, illetve a webáruházat, amelynek szolgáltatásait igénybe kívánják venni. Javasolják azt is, hogy olyan megbízható helyről - lehetőség szerint hitelkártyával - vásároljanak, amelyet ismer és kipróbált a fogyasztó, valamint érdemes ellenőrizni a vevők értékeléseit a weboldalakon. Azt ajánlják, hogy amennyiben valaki adathalászatra utaló eseményt tapasztal, vagy annak áldozatává vált, akkor haladéktalanul értesítse az esetről az érintett szolgáltatót, vagy tegyen feljelentést.
Szerző

Black Friday-lázban ég az ország

Publikálás dátuma
2018.11.23. 08:30
A webáruházak mellett a hagyományos boltok is kihasználják a vásárlói rohamot
Fotó: AFP
Beindult az ünnepi hajrá az e-kereskedelemben: közel két hete Black Friday lázban ég az ország. Egyes kereskedők az éves online forgalmuk akár 60 százalékát is realizálhatják az ünnepi időszakban.
Az online kiskereskedelem forgalma az idén már biztosan átlépi a 400 milliárd forintot – derül ki a GKI Digital és az Árukereső.hu közös kutatásából. Az idei év harmadik negyedévében összesen 96 milliárd forintos forgalmat ért el a hazai online kiskereskedelem: ez 16 százalékos növekedést jelent tavalyhoz képest. Az év első 9 hónapjában így már csaknem 275 milliárd forint bevételt realizált az online szektor, ami - tekintettel az utolsó negyedév hagyományosan erős szerepére - az idén is 17-18 százalékos bővülést vetít előre az internetes kiskereskedelemben.   Az idei ünnepi szezon november közepén egy közel kéthetes Black Friday akciódömpinggel indult. Ezen akciók során több mint 1 millió rendelés érkezhet a webáruházakhoz, amelyek összértéke meghaladhatja a 40 milliárd forintot is: ez közel 50 százalékkal több, mint a tavalyi Black Friday eredménye. Tavaly ugyanakkor nagyon egységesen kezelte a piac ezt az akciós napot, és a többség valóban egy napra időzítette azt, hiszen az Amerikából importált akciónap az USA-ban hagyományosan a hálaadás utáni pénteken van. Ez az idén november 23-ra esik, de számos webáruház már múlt héten megszervezte saját Black Friday akcióját - sőt, volt aki nyáron is ezzel hirdette leárazásait -, erre rálicitálva pedig más kereskedők is előrébb hozták akciójukat.  Az idén tehát már lassan két hete Black Friday lázban ég az ország, az ezen a néven vagy hasonló titulussal futó akciók egymást érik a webáruházakban. Kifejezetten Black Friday akcióval a webáruházak 74 százaléka készül november 16-25. között. Ez a kéthetes időszakra elnyúló leárazási dömping így sokkal nagyobb mértékben hozza előre a decemberre tervezett költéseket, mint a korábbi években. A GKI Digital mérései szerint összességében az idei november 16. és december 21. közötti 6 hetes ünnepi időszak online kiskereskedelmi forgalma 16-17 százalékkal múlja majd felül a tavalyi szezon eredményeit. Ami a karácsonyi ajándékokat illeti: a legnépszerűbb kategóriáknak számító játékok, szépségápolási termékek, ruházati- és divatcikkek, valamint könyvek utáni roham majd csak a decemberi fizetések megérkezését követően veszi igazán kezdetét. Az idén az online vásárlók átlagosan 41 ezer forint értékben terveznek ajándékra költeni.        

Időben meg kell rendelni

Mivel idén december 24. hétfőre esik, a házhoz szállítással kért online rendeléseket érdemes legkésőbb egy héttel korábban, december 17-18. környékén leadni annak érdekében, hogy még időben megérkezzenek az ajándékok. Ha mód van rá, célszerű személyes átvétellel kérni a termékeket, és javasolt a csomagpontok igénybevétele is, a futárok ugyanis rendkívül túlterheltek ebben az időszakban.  

Szerző