Kemény bérviták – csökkenő cafeteria

Feszültségekkel teli bértárgyalásoknak néznek elébe a következő hetekben a helyi szakszervezetek és a munkaadók. Az már most látszik: jövőre a dolgozók kevesebb cafeteriát vihetnek haza.

Beigazolódni látszanak a cafeteria adókedvezményeinek jövő évi drasztikus visszavágása miatti kezdeti félelmek: a most körvonalazódó bérajánlatok alapján a munkaadók többsége nem kívánja átvállalni a növekvő adóterheket. A szakszervezetek beszámolói szerint a legtöbb helyen az ideivel megegyező bruttó összegeket szánnak a béren kívüli juttatásokra, így a dolgozók nettó cafeteriája jelentősen csökkenhet. Az Audi múlt héten nyilvánosságra került bérajánlata szerint például a cég jövőre is az idei évvel megegyező mértékű, bruttó 620 ezer forintos cafeteria-keretet biztosítana dolgozóinak.

Ez az összeg az idén átlagosan nettó 420-430 ezer forintot jelentett a munkavállalóknak. Jövőre az adóváltozások miatt a nettó összeg 300-320 ezer forintra csökkenne az ajánlat alapján. A helyi szakszervezet el is utasította a cég ajánlatát, mivel az alapbéremelés mértékét is kevesellte. Az Audi ugyanis 7 százalékot emelne, míg a dolgozók 18 százalékos bérfejlesztést szeretnének, hiszen alapbér tekintetében 3-5-szörös lemaradásban vannak a cég németországi munkavállalóihoz képest. Újabb ajánlat azóta nem érkezett – mondta lapunknak Csalogány György, az Audi Hungária Független Szakszervezet alelnöke.

Azt már a nyári adócsomag megszavazását követő, a cégek körében végzett gyorsfelmérések is előrevetítették, hogy a cafeteria-adókedvezmények megnyirbálásának fő vesztesei a dolgozók lesznek. Ezekből ugyanis az derült ki, hogy a vállalatok többsége nem kívánja majd kompenzálni a növekvő adóterheket, így a dolgozók nettó juttatásai 25-30 százalékkal csökkenhetnek. Varga Mihály pénzügyminiszter ezt akkor a sajtó által generált „hangulatjelentésnek” titulálta. Később napvilágot láttak olyan felmérések is, amelyek szerint nem kell még temetni a cafeteriát, a munkaerőhiány idején ugyanis a munkaadók nem tehetik meg, hogy csökkentik alkalmazottaik juttatásait.

Úgy tűnik, mégsem ez utóbbi forgatókönyv valósul meg. A nehéz-, gép- és autóipari területeken működő cégek háromnegyede például az Audihoz hasonlóan gondolkozik, azaz az ideivel megegyező bruttó összeget adna cafeteriára jövőre is, így a nettó juttatás csökkenne. László Zoltán, a Vasas Szakszervezet alelnöke érdeklődésünkre elmondta: 200 tagszervezetük közül mintegy 80 kezdte már meg a jövő évi bértárgyalásokat, ezek közül csak 17 esetben látszik, hogy a munkaadó törekszik a növekvő adóterhek valamiféle megosztására.

A legtöbb cégnél azonban jelenleg elképzelés sincs a jövő évi béremeléseket illetően, a Vasas északalföldi tagszervezetei például még egyetlen ajánlatot sem kaptak. Teljes ugyanis a bizonytalanság: nem lehet tudni, mennyivel nő jövőre a minimálbér, az utolsó utáni pillanatban is módosítják a cafeteria szabályait. Vagyis: úgy kellene dolgozók ezreinek életét befolyásoló döntéseket hozni, hogy nem ismertek a keretek – fogalmazott László Zoltán. Megjegyezte: a folyamatos lebegtetés, az érdemi párbeszéd és információ hiánya rendkívül felelőtlen kormányzásra vall. Emiatt az országos szintű egyeztetést igénylő kérdések helyi szinten gerjesztenek komoly feszültségeket a munka világában, ami akár helyi sztrájkokhoz is vezethet.

Hasonló tapasztalatokról számolt be lapunknak Székely Tamás, a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének (VDSZ) elnöke is. Mint mondta: az eddigi tárgyalások alapján az látszik, hogy a munkaadók többsége azt szeretné ugyan, hogy minél kevesebb legyen a dolgozók vesztesége, de nem szándékozik kompenzálni a növekvő adóterheket, az ideivel megegyező bruttó összeget szán jövőre is a cafeteriára. A dolgozók veszteségeit a cafeteria átstrukturálásával – például a SZÉP-kártyára jutó rész növelésével -, vagy az üzemi étkeztetés svédasztalossá tételével igyekeznek minimalizálni.

A cafeteria-változások miatti november eleji szakszervezeti tüntetés egyik szervezőjeként azt ígérte: mindenképpen folytatni fogják a tiltakozásokat. Most azonban az a fő kérdés, mit sikerül helyi szinten elérniük az ágazati érdekvédőknek. Székely Tamás úgy fogalmazott: a cafeteria adóterheinek megemelésével a kormány aljas módon helyi szintre tolta le a feszültségeket, hiszen a végleges döntést a munkaadóknak kell meghozniuk, ők állnak most szemben a dolgozókkal. Ebből még komoly problémák lehetnek, több helyen akár sztrájkba is kezdhetnek a dolgozók.