Európai Unió;Európai Bizottság;

2018-11-22 16:52:06

Megduplázódott a másik tagországban élők vagy dolgozók száma az EU-ban

Közülük 9,5 millióan „gazdaságilag aktívak”, 2 millióan pedig naponta ingáznak a határokon át a munkahelyükre.

Mintegy 17 millió európai uniós állampolgár él vagy dolgozik jelenleg a hazáján kívül, másik tagországban, számuk több mint kétszeresére nőtt a 2007-ben regisztrált 8 millióról – közölte csütörtökön az Európai Bizottság.

A brüsszeli testület tájékoztatása szerint a más tagállamban élő uniós polgárok közül 9,5 millióan „gazdaságilag aktívak”, ehhez jönnek hozzá 2 millióan olyanok, akik naponta ingáznak a határokon át a munkahelyükre. Rámutattak ugyanakkor, hogy az emelkedés ellenére ezek a számok még mindig meglehetősen alacsonynak számítanak az 512 milliós lakosságú EU-ban.

Az egységes belső piac helyzetéről szóló jelentésben arról is beszámoltak, hogy 1987-es indulása óta nagyjából 9 millióan vettek részt az Erasmus programban.

A bizottság hangsúlyozta, hogy az egységes piacból származó haszon felér az Európai Unió bruttó hazai termékének (GDP) 8,5 százalékával, ugyanakkor az integráció további elmélyítésére lenne szükség, hogy a belső piacban rejlő potenciált a digitális korban is maximálisan ki lehessen aknázni, biztosítva a fenntartható növekedést, ehhez viszont „több politikai bátorság és elkötelezettség” kellene.

Kiemelték, hogy a bizottság 67, az egységes piac megfelelő működése szempontjából közvetlenül is releváns javaslatot terjesztett elő, amelyek közül 44-et még nem fogadtak el, ezért felkérték az uniós társjogalkotó szerveket, hogy még ebben a jogalkotási ciklusban hagyják jóvá a legfontosabbnak számító kezdeményezéseket, például a tőkepiaci unió vagy a biztonságosabb energiaellátás kapcsán.

Az európai polgárok az egységes piac révén szabadon utazhatnak, tanulhatnak, dolgozhatnak, élhetnek és alapíthatnak családot az EU-n belül. Akár belföldön, akár határon keresztül vásárolnak, a termékek bőségesebb kínálatából választhatnak alacsonyabb árakon, és mindezt magas szintű környezetvédelmi, szociális, fogyasztóvédelmi normák mellett tehetik meg – húzta alá a bizottság.