A ráckevei, a gödöllői és csömöri HÉV menetrendje is változik a hétvégén

Publikálás dátuma
2018.11.22. 17:30

Fotó: Népszava
A 6-os HÉV rövidített útvonalon, a 8-as HÉV egy szakaszon váltakozó egy vágányon jár. A 9-es HÉV teljes hosszában pótlóbuszok közlekednek.
Változik a 6-os (ráckevei), illetve a 8-as (gödöllői) és 9-es (csömöri) HÉV menetrendje a hétvégén – derül ki a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) tájékoztatásából. A 6-os HÉV november 24-én és 25-én rövidített útvonalon, Közvágóhíd és Szigetcsép között közlekedik karbantartás miatt. Szigetcsép és Ráckeve között H6-os jelzéssel pótlóbusz jár a HÉV menetrendjéhez csatlakozva, a buszon kerékpár is szállítható. A pótlóbusz mindkét irányba Szigetcsépen a HÉV-állomás mellett; a Volán Szigetszentmárton, Posta; Szigetszentmárton, Dózsa György utca és Szigetszentmárton-Szigetújfalu megállóhelyén; a pótlóbusz Horgásztanyák és Angyalisziget megállóhelyén a HÉV-megálló közelében; valamint Ráckevén a HÉV állomásnál, a Volán Ráckeve megállóhelyén áll meg. A csatlakozás biztosítása érdekében az első 2-es villamos 4 óra 23 perc helyett 4 óra 31 perckor, a 24-es villamos 4 óra 26 perc helyett 4 óra 32 perckor indul Közvágóhíd végállomástól. Az Örs vezér tere és Gödöllő között közlekedő 8-as HÉV szombaton és vasárnap az Örs vezér tere és Cinkota közötti szakaszán megváltozott menetrend szerint, váltakozó egy vágányon közlekedik, ugyancsak pályakarbantartás miatt. A HÉV-szerelvények Örs vezér tere és Cinkota állomás között – november 24-én, szombaton egész nap mindkét irányban a Gödöllő irányú peronok mellett; – november 25-én, vasárnap pedig egész nap mindkét irányban az Örs vezér tere irányú peronok mellett állnak meg. A 9-es HÉV november 24-én és 25-én teljes hosszban, Örs vezér tere és Csömör állomás között nem közlekedik, helyette H9-es jelzéssel a pótlóbusz Cinkota és Csömör végállomás között jár. A pótlóbuszok mindkét irányban csatlakoznak a H8-as HÉV Gödöllőre és Örs vezér terére közlekedő vonataihoz. A pótlóbusz – Csömör állomás felé az Állomás téri buszfordulónál; a 31-es autóbusz Árpádföld, Bekecs utca és Szabadságtelep H megállójában; valamint a Csömör-busz Major úti Csömör, Hunyadi János utca; Béke tér és Szabadság úti Csömör H megállóhelyén áll meg, – Cinkota állomás felé a Csömör-busz Szabadság úti Csömör H és Csömör, Petőfi Sándor utca; valamint Major úti Csömör, Hunyadi János utca megállójában; a HÉV-pótlóbusz Bekecs utcai Szabadságtelep H és Bekecs utca (Árpádföld H) kijelölt megállójában; valamint a 175-ös autóbusz Cinkota H megállójában áll meg.
Szerző
Témák
HÉV közlekedés

Brüsszel nem enged: ha az Elios "ártatlan", az adófizetők fizethetik a korrupció árát

Publikálás dátuma
2018.11.22. 16:57

Fotó: Eric VIDAL / Európai Parlament
Hiába nem talált bűncselekményre utaló nyomot a magyar vizsgálat, az EU-nak az OLAF megállapításai is elegendőek. Az Európai Számvevőszék eközben az OLAF jogköreinek bővítését kéri, hogy az Európai Ügyészségből kimaradó országok se úszhassák meg büntetlenül a korrupciót.
Az Európai Bizottság mindaddig nem fogja lezárni az Elios Zrt. ügyét, amíg nem sikerül teljesen tisztázni az OLAF vizsgálat eredményét, és amíg nem születik megállapodás a magyar kormánnyal arról, hogy szükség van-e pénzbüntetés kiszabására — jelentette ki Corina Cretu, az uniós testület regionális politikájáért felelős tagja az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságában. A biztos megerősítette, hogy a magyar hatóságok nem értenek egyet az EU Csalás Elleni Hivatalának a megállapításaival. 
— Szoros figyelemmel követjük Magyarországon, hogy felvetődik-e az összeférhetetlenség gyanúja a pályázatok kiválasztása és a projektek elnyerése során

— fejtette ki Corina Cretu.

Hozzátette: — Arra is kíváncsiak vagyunk, hogy mi történik a közbeszerzések terén, és hogy milyen következményei vannak az OLAF-vizsgálatoknak. Az Európai Bizottság jelenleg tíz tagállamban — köztük Magyarországon — vizsgálja az egyetlen ajánlattévővel bonyolított közbeszerzéseket. Az erről szóló jelentését ez év végén fogja nyilvánosságra hozni. Cretu azt is elmondta, mindez csak a jéghegy csúcsa, hiszen
jelenleg 1 milliárd euró (320 milliárd forint) pénzügyi követelésük van Magyarországgal szemben a korrupció és egyéb szabálytalanságok miatt.

A vitában Ingeborg Gräßle, a parlamenti bizottság elnöke ismét ostorozta azokat az országokat, amelyekben “csak a barátok” férhetnek hozzá az uniós támogatásokhoz. — Igen, természetesen Magyarországról beszélek — mondta. Szóvá tette azt is, hogy több tagállamban megbízhatatlanok az EU forrásokkal bánó irányító hatóságok.
Az OLAF, azaz az EU Csalás Elleni Hivatala az Orbán Viktor vejéhez, Tiborcz Istvánhoz köthető Elios Zrt. kapcsán azt tárta fel, hogy a cég 35 magyar településen a közvilágítási tendereket pénzügyi szabálytalanságok és összeférhetetlenségek közepette nyerte el és valósította meg, súlyosan sértve az EU pénzügyi érdekeit. Azt javasolták az Európai Bizottságnak, hogy a kifizetett 13 milliárd forintnyi eurót követelje vissza.
Mint kiderült, ezen az sem változtat, hogy a magyar rendőrség nem talált bűncselekményre utaló nyomot; ám innentől kezdve az uniós követelés nem az Eliost és tulajdonosait érinti hátrányosan, hanem a magyar adófizetőket.

Az Európai Bizottságnak ugyanis az OLAF megállapításai is elegendőek. Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő hozzászólásában arra hívta fel a figyelmet, hogy az OLAF rosszul dolgozik, mert megállapításai nem állják ki az igazság próbáját sem a Budapest Szíve program, sem az Elios Zrt. esetében. Ez ugyanakkor nem hangzik épp meggyőzően annak fényében, hogy például az Elios-csalások modelljének tartott hódmezővásárhelyi beruházás dokumentumaira rá sem nézett a Nemzeti Nyomozó Iroda.

Az OLAF mit sem ér az Európai Ügyészség nélkül - A jövőben keményebben is felléphet az EU

Kevésnek bizonyult az 1999-ben felállított Európai Csalás Elleni Hivatal az EU pénzügyi érdekeinek érvényesítésére a korrupció elleni küzdelemben, így a tervek szerint legkésőbb 2021-től az Európai Ügyészség is segíti majd munkáját. Ez utóbbi rendelkezni fog nyomozati és vádemelési jogkörrel is, így elméletileg tisztázhatná az Elios-féle ügyeket - világított rá Corina Cretu is. Ám eddig mindössze 22 ország csatlakozott az Európai Ügyészséghez, és nincs köztük Magyarország.
Ezek fényében jelentette ki az Európai Számvevőszék csütörtökön: az OLAF korrupció-ellenes munkáját egyáltalán nem a kellő mértékben tervezi segíteni az EU. A Számvevőszék közleményében üdvözli, hogy az OLAF a jövőben az ÁFA-csalásokkal is foglalkozhat, és például bankszámla-adatokhoz is hozzáférhet vizsgálatai során, ám arra hívják fel a figyelmet: mindezzel mit sem ér, ha egy ország nem csatlakozik az Európai Ügyészséghez. Az állásfoglalás az unió keményebb fellépését sürgeti a korrupcióval szemben.

Szerző
Frissítve: 2018.11.22. 18:52

Nyílt levélben tiltakoznak a fogorvosok: pontosítják Rétvári Bencét

Publikálás dátuma
2018.11.22. 16:28
illusztráció
Fotó: Karen Fox / AFP
A humán tárca parlamenti államtitkára Mesterházy Attila szocialista képviselő kérdésére adott válaszában egyebek mellett azt állította: a fogorvosok ugyanolyan támogatást kapnak, mint a háziorvosok. Ezt viszont vitatják az érintettek. Kárász Anikó, és Karászi Zsolt alapellátó fogorvosok által írt nyílt levél szerint a fogorvosi körzetek még mindig alig több mint a felét kapják annak, amit a háziorvosoknak utal az alapellátásért az egészségbiztosító. Miközben az anyag és eszközköltségük összehasonlíthatatlanul nagyobb, mint a háziorvosi szolgálatoké. Sőt a tavalyi évre egy összegben kifizetett 3 millió forintos kompenzációs kiegészítő támogatásukat, erre az évre vonatkozóan egyoldalúan visszavették. Mint írták: legutóbb Ónodi-Szűcs Zoltán egykori egészségügyi államtitkár arról beszélt, hogy ezt a 3 millió forintos egyszeri, plusz támogatást a jövőben is szeretnék biztosítani, csak abban kell megállapodni, hogy milyen formában juttassák el ezt az összeget hozzájuk. Mint azt a két fogorvos írja: ez a megállapodás, a mai napig nem jött létre, a kormányzat által a fogorvosoknak tett vállalásokból semmi sem valósult meg. Rétvári válaszának az a része sem igaz - állították -, hogy eredményesek lennének a letelepedési pályázatok. Az üres körzetek száma érdemben nem csökkent, sőt egyre több lesz belőlük. Kárász Anikó és orvostársa a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) adatait idézte: eszerint 2017-ben 36, idén pedig már 45 fogorvosi körzet maradt orvos nélkül, eközben hét szolgálatnak pedig végleg megszűnt a közfinanszírozása. Összesen pedig idén már 270-ben nincs fogorvos, és így 750 ezer ember nem jut közfinanszírozott ellátáshoz.
Szerző