Az Európai Bizottság mindaddig nem fogja lezárni az Elios Zrt. ügyét, amíg nem sikerül teljesen tisztázni az OLAF vizsgálat eredményét, és amíg nem születik megállapodás a magyar kormánnyal arról, hogy szükség van-e pénzbüntetés kiszabására — jelentette ki Corina Cretu, az uniós testület regionális politikájáért felelős tagja az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságában. A biztos megerősítette, hogy a magyar hatóságok nem értenek egyet az EU Csalás Elleni Hivatalának a megállapításaival.
Hozzátette: — Arra is kíváncsiak vagyunk, hogy mi történik a közbeszerzések terén, és hogy milyen következményei vannak az OLAF-vizsgálatoknak. Az Európai Bizottság jelenleg tíz tagállamban — köztük Magyarországon — vizsgálja az egyetlen ajánlattévővel bonyolított közbeszerzéseket. Az erről szóló jelentését ez év végén fogja nyilvánosságra hozni. Cretu azt is elmondta, mindez csak a jéghegy csúcsa, hiszen
A vitában Ingeborg Gräßle, a parlamenti bizottság elnöke ismét ostorozta azokat az országokat, amelyekben “csak a barátok” férhetnek hozzá az uniós támogatásokhoz. — Igen, természetesen Magyarországról beszélek — mondta. Szóvá tette azt is, hogy több tagállamban megbízhatatlanok az EU forrásokkal bánó irányító hatóságok.
Az OLAF, azaz az EU Csalás Elleni Hivatala az Orbán Viktor vejéhez, Tiborcz Istvánhoz köthető Elios Zrt. kapcsán azt tárta fel, hogy a cég 35 magyar településen a közvilágítási tendereket pénzügyi szabálytalanságok és összeférhetetlenségek közepette nyerte el és valósította meg, súlyosan sértve az EU pénzügyi érdekeit. Azt javasolták az Európai Bizottságnak, hogy a kifizetett 13 milliárd forintnyi eurót követelje vissza.
Az Európai Bizottságnak ugyanis az OLAF megállapításai is elegendőek. Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő hozzászólásában arra hívta fel a figyelmet, hogy az OLAF rosszul dolgozik, mert megállapításai nem állják ki az igazság próbáját sem a Budapest Szíve program, sem az Elios Zrt. esetében. Ez ugyanakkor nem hangzik épp meggyőzően annak fényében, hogy például az Elios-csalások modelljének tartott hódmezővásárhelyi beruházás dokumentumaira rá sem nézett a Nemzeti Nyomozó Iroda.
Ezek fényében jelentette ki az Európai Számvevőszék csütörtökön: az OLAF korrupció-ellenes munkáját egyáltalán nem a kellő mértékben tervezi segíteni az EU. A Számvevőszék közleményében üdvözli, hogy az OLAF a jövőben az ÁFA-csalásokkal is foglalkozhat, és például bankszámla-adatokhoz is hozzáférhet vizsgálatai során, ám arra hívják fel a figyelmet: mindezzel mit sem ér, ha egy ország nem csatlakozik az Európai Ügyészséghez. Az állásfoglalás az unió keményebb fellépését sürgeti a korrupcióval szemben.
