Lehet, hogy nem is az ősember pusztította ki az afrikai emlősöket

Publikálás dátuma
2018.11.23. 15:43

Fotó: Raul Lunia / AFP
Az eddigi nézettel ellentétben mégsem az ősember irthatta ki az egykor Afrikában élő óriási emlősök jó részét egy új amerikai kutatás szerint - számolt be az MTI a BBC alapján.
Ma Afrika öt nagytestű növényevő emlősfaj hazája, évmilliókkal ezelőtt azonban sokkal több volt belőlük. Nem tudni, miért pusztult ki számos fajuk, ám sok szakértő az eszközhasználó, húsevő emberelődök számlájára írta a kiirtásukat. Az új kutatás azonban azt állapította meg, hogy az óriás növényevők száma már jóval azelőtt csökkenni kezdett, hogy az ember megjelent volna. A kihalás fő oka a hosszú távú környezeti változások lehettek a Science tudományos lap friss számában megjelent tanulmány szerint, amelyet a utah-i Természettudományi Múzeum kutatói készítettek Tyler Faith vezetésével.
A tudósok felállították a legnagyobb, több mint 900 kilogrammos növényevők kihalási kronológiáját. Ma már csak az elefántok, a vízilovak, a zsiráfok és az orrszarvúk két faja tartozik ebbe a kategóriába. Lucy, az ember hárommillió éves afrikai rokona korában azonban ezeken kívül egy további zsiráffaj és négy elefántszerű faj is lakta a kontinenst. Az adatok elemzése azt az eredményt hozta, hogy az utóbbi hétmillió évben 28 óriásemlősfaj halt ki Afrikában. Számuk csökkenése nagyjából 4,6 millió éve kezdődött és az üteme nem változott a homo erectus megjelenésével.
Megvizsgálták az éghajlat és a környezet változásait is az évmilliók során. Azt találták, hogy az éghajlatváltozás számlájára sokkal több írható, mint az emberelődökére. A klíma átalakulása miatt szorította ki a hatalmas fák és bokrok borította erdős vidéket a füves puszta.
"A változás valószínűleg összefügg azzal, hogy az utóbbi ötmillió évben csökkent a légkör szén-dioxid-koncentrációja. Ha kevés a szén-dioxid, az a trópusi füves pusztáknak kedvez, így a szavannákról idővel elfogytak a fák, egyre nyitottabbak lettek. Sok óriás növényevőről tudjuk, hogy erdei növényzeten élt, így táplálékuk eltűnésével maguk is kihaltak"

- mondta John Rowan, a tanulmány társszerzője, a massachusettsi Amherst Egyetem kutatója.

 A nagytestű emlősök kihalása magyarázatot ad más fajok eltűnésére, amelyek levadászásával szintén a korai emberelődöket vádolták eddig. Egyes kutatók szerint az egyre több húst fogyasztó ősemberhordák állhatnak a ragadozók pusztulása mögött is.
"Kihalt abban az időben több ragadozó, többek köztük a kardfogú tigris is, amelynek lehet, hogy az óriás növényevők voltak a fő tápláléka"

- mondta Paul Koch, a Santa Cruz-i Kalifornai Egyetem kutatója.

Témák
ősember emlős

Több millió éve volt ilyen magas a szén-dioxid légköri koncentrációja

Publikálás dátuma
2018.11.22. 15:14

Fotó: JULIAN STRATENSCHULTE / AFP
Rekordot döntött a felmelegedést okozó gázok légköri koncentrációja 2017-ben az ENSZ Meteorológiai Világszervezete (WMO) friss kutatása szerint.
Nincs jele annak, hogy az emelkedő trend megfordulna - idézte a BBC a szervezet üvegházhatású gázokról szóló új éves jelentését. A szén-dioxid koncentrációja tavaly elérte 405 ppm-et (az egész milliomod része), ami 3-5 millió éve nem fordult elő.
A légköri koncentráció más, mint a kibocsátás, mert arra vonatkozik, ami a levegőben megmarad, miután a szárazföld, a fák és a tengerek a kibocsátott gázok egy részét elnyelték. A levegőben maradó gázok éghajlatra gyakorolt hatása 1990 óta 41 százalékkal nőtt. A szén-dioxid koncentrációja 2017-ben is növekedett, most 146 százalékkal magasabb, mint az ipari forradalom előtt volt. Egy év alatt kisebb volt a növekedés, mint 2015 és 2016 között, ám majdnem akkora, mint az utóbbi évtized átlagos tempója.
"Amikor utoljára, 2-5 millió évvel ezelőtt ilyen magas volt a szén-dioxid koncentrációja, akkor a hőmérséklet 2-3 fokkal melegebb volt, a tengerszint pedig 10-20 méterrel magasabb"

- mondta Petteri Taalas, a szervezet főtitkára.

Tavaly azért növekedett lassabban a szén-dioxid koncentrációja, mert 2015-2016-ban erős volt az El Nino légköri jelenség hatása, mely sokfelé szárazságot okozott, ezzel csökkent a növények gázmegkötő képessége, így több maradt a gázokból a levegőben.
A kutatók szerint a növekedés lelassulása nem jelenti azt, hogy előrelépés történt a felmelegedést okozó gázok kibocsátásának visszaszorításában. A betiltott, korábban hűtőközegként használt fluor-triklórmetán (CFC-11) légköri koncentrációjának csökkenése jelentősen lelassult, ami arra utalhat, hogy valahol továbbra is gyártják, vagy egyes termékek előállításakor felszabadul, ám a forrást még nem sikerült azonosítani.
A szén-dioxid mellett a metán és a dinitrogén-oxid a globális felmelegedést okozó gázok közül a legjelentősebb. A légköri metán mintegy 60 százaléka emberi tevékenységből ered. Koncentrációja 257 százalékkal növekedett az iparosodás előttihez képest. A dinitrogén-oxid természetes forrásokból és emberi tevékenységből is származik, koncentrációja nagyjából 122 százaléka az iparosodás előttinek.

4000 gízai piramis jönne ki a Brazíliában talált rejtélyes és ősi termeszvár szemeteséből

Publikálás dátuma
2018.11.21. 19:17
A kép illusztráció, ezt a várat nem a most felfedezett termeszek faja lakja.
Fotó: Michel Gunther / Biosphoto
Az egyik legősibb és leghatalmasabb rovar alkotta művet fedezték fel a tudósok, melynek építői még mindig élnek. Rengeteg a megválaszolatlan kérdés a fajjal kapcsolatban, azt sem tudni, hol vannak a királynőik.
Négyezer éves termeszvárakat is találtak Brazíliában brit kutatók. Mint a hírről beszámoló 444.hu írja, az ország északkeleti részén mintegy 200 millió termeszek által épített hatalmas halom áll egy Nagy-Britannia méretének megfelelő területen, ezek között vannak a Magyarországnál négyszer idősebb telepek is.
A 2,5 méter magas és 9 méter széles halmok nem fészkek, hanem "hulladéklerakók": a Syntermes dirus nevű lombevő termeszfaj ott tárolja a földalatti alagútrendszerük építésekor felhalmozódó földet.
"Az eltakarított föld mennyisége több mint tíz köbkilométer. Ez 4000 nagy gízai piramis térfogatának felel meg. Ez az egyik legnagyobb építmény, amelyet valaha egyetlen rovarfaj készített"

- mondta Stephen Martin, a Salfordi Egyetem munkatársa. A tudósok tizenegy termeszhalom belsejéből vettek mintákat, ezek a vizsgálatok szerint 700-3800 évesek, így ugyanolyan régiek, mint a legrégebbi ismert termeszvárak Afrikában.
"Hihetetlen, hogy még manapság is találni ilyen méretű és ilyen régi, ismeretlen biológiai csodákat, amelyek építői még mindig léteznek"

- mondta Martin. A várak ugyanis nagyrészt az aljnövényzet rejtekében találhatóak, így könnyen észrevétlenek tudtak maradni. A kutatók még rengeteg kérdésre keresik a választ a szóban forgó fajjal kapcsolatban. Kolóniáik pontos szerkezete még mindig ismeretlen; a régióban például sohasem sikerült felfedezni olyan kamrát, amelyben termeszkirálynő is lett volna.
Szerző
Témák
rovarok Brazília