Előfizetés

Lehet, hogy nem is az ősember pusztította ki az afrikai emlősöket

Népszava-MTI
Publikálás dátuma
2018.11.23. 15:43

Fotó: Raul Lunia / AFP
Az eddigi nézettel ellentétben mégsem az ősember irthatta ki az egykor Afrikában élő óriási emlősök jó részét egy új amerikai kutatás szerint - számolt be az MTI a BBC alapján.
Ma Afrika öt nagytestű növényevő emlősfaj hazája, évmilliókkal ezelőtt azonban sokkal több volt belőlük. Nem tudni, miért pusztult ki számos fajuk, ám sok szakértő az eszközhasználó, húsevő emberelődök számlájára írta a kiirtásukat. Az új kutatás azonban azt állapította meg, hogy az óriás növényevők száma már jóval azelőtt csökkenni kezdett, hogy az ember megjelent volna. A kihalás fő oka a hosszú távú környezeti változások lehettek a Science tudományos lap friss számában megjelent tanulmány szerint, amelyet a utah-i Természettudományi Múzeum kutatói készítettek Tyler Faith vezetésével.
A tudósok felállították a legnagyobb, több mint 900 kilogrammos növényevők kihalási kronológiáját. Ma már csak az elefántok, a vízilovak, a zsiráfok és az orrszarvúk két faja tartozik ebbe a kategóriába. Lucy, az ember hárommillió éves afrikai rokona korában azonban ezeken kívül egy további zsiráffaj és négy elefántszerű faj is lakta a kontinenst. Az adatok elemzése azt az eredményt hozta, hogy az utóbbi hétmillió évben 28 óriásemlősfaj halt ki Afrikában. Számuk csökkenése nagyjából 4,6 millió éve kezdődött és az üteme nem változott a homo erectus megjelenésével.
Megvizsgálták az éghajlat és a környezet változásait is az évmilliók során. Azt találták, hogy az éghajlatváltozás számlájára sokkal több írható, mint az emberelődökére. A klíma átalakulása miatt szorította ki a hatalmas fák és bokrok borította erdős vidéket a füves puszta.
"A változás valószínűleg összefügg azzal, hogy az utóbbi ötmillió évben csökkent a légkör szén-dioxid-koncentrációja. Ha kevés a szén-dioxid, az a trópusi füves pusztáknak kedvez, így a szavannákról idővel elfogytak a fák, egyre nyitottabbak lettek. Sok óriás növényevőről tudjuk, hogy erdei növényzeten élt, így táplálékuk eltűnésével maguk is kihaltak"

- mondta John Rowan, a tanulmány társszerzője, a massachusettsi Amherst Egyetem kutatója.

 A nagytestű emlősök kihalása magyarázatot ad más fajok eltűnésére, amelyek levadászásával szintén a korai emberelődöket vádolták eddig. Egyes kutatók szerint az egyre több húst fogyasztó ősemberhordák állhatnak a ragadozók pusztulása mögött is.
"Kihalt abban az időben több ragadozó, többek köztük a kardfogú tigris is, amelynek lehet, hogy az óriás növényevők voltak a fő tápláléka"

- mondta Paul Koch, a Santa Cruz-i Kalifornai Egyetem kutatója.

Hiába drágul ez az ital, nem tudnak az emberek leállni vele, "genetikusan" isszák

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2018.11.23. 09:43
Illusztráció
Fotó: Pixabay
"Sejtszinten" dől el, hogy szeretjük-e a kávé keserű ízét vagy sem - derült ki egy új tanulmányból.
Mint megírtuk, a kereslet növekedése és a klímaváltozás következtében hosszú távon emelkedik a kávé ára. Az ital kedvelői vélhetően ennek ellenére sem fogják majd vissza a fogyasztását, ugyanis a HáziPatikán ismertetett új tanulmány szerint genetikailag meghatározott, hogy szeretik a keserű ízét. Ennek inkább figyelmeztető jelzésnek "kellene lennie", hogy akár az ital árthat is
"Már az első korty után ösztönösen ki kellene köpni."

Ennek ellenére sokan nemcsak az élénkítő hatása miatt isszák, hanem az ízét is kifejezetten kedvelik. A kutatók több mint 400 ezer brit ember bevonásával készült tudományos munkájának eredményei azt mutatják, hogy minél érzékenyebb valaki a kávé keserű ízére, annál jobban szereti azt, illetve annál több kávét iszik. Ez az érzékenység egy génváltozat miatt alakul ki. 
"Azt várnánk, hogy a kávé keserű ízére érzékenyebb emberek kevesebbet fogyasztanak ebből az italból. Meglepő módon azonban nem ez a helyzet - egy különös tanulási folyamat révén megváltoznak a dolgok. Azok, akik érzékenyebbek a keserű ízre, valahogy megtanulták jó dolgokkal összekapcsolni azt.

- mondta a chicagói Northwestern Egyetemen oktató Marilyn Cornelis, a tanulmány egyik szerzője.

A kutatók hosszú ideje tanulmányozzák már a keserű ízt, de a jelenség pontos mechanizmusát még nem ismerik. 

„Ez egy lappangó, nagyon alamuszi módon kezdődő kórság”

Barabás Júlia
Publikálás dátuma
2018.11.22. 15:15
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Az Alzheimer-kór az egyik legrejtélyesebb és legfélelmetesebb betegség a gyakran a „mindent elpakoló öregúr” kifejezéssel is jellemzett agyi elváltozás.
A demencia tünetcsoportjának leggyakoribb oka az Alzheimer-kór. Önmagában vagy más elváltozásokkal társulva a demenciát okozó betegségek nagyjából 70 százalékát teszi ki. Magyarországon, 250-300 ezer ember szenved demenciában, a gyakoriság az életkorral nő; 65 év alatt alig fordul elő, fölötte viszont ötévente 5 százalékkal nagyobb a valószínűsége, ami azt jelenti, hogy a 85 év körüli korosztályban majdnem minden második embernél kifejlődhet – mondta dr. Kovács Tibor, a Budai Egészségközpont neurológusa a Népszavának .

Demencia

 Memória- és gondolkodásszervezési zavarok, amelyek megzavarják a beteg mindennapi aktivitását, munkáját. 

Az Alzheimer-kór progresszív idegsejt-pusztulással járó betegség, 8-12 éves lefolyással. 
„Ez egy lappangó, nagyon alamuszi módon kezdődő kórság.”

Az elején még nem beszélünk demenciáról, úgynevezett enyhe kognitív zavar lép fel, a gondolkodási funkciók, elsősorban az emlékezet enyhe zavarát a beteg cetlizéssel, nagyobb odafigyeléssel, több idő ráfordításával tudja kompenzálni. 
A középső szakaszban már megjelennek a magatartási zavarok is: zavartság, hallucinációk, agresszivitás, alvászavarok. A súlyos, harmadik szakaszban már a mozgással, a széklet- és vizelettartással is baj van. A végén mozgásképtelen, ágyhoz kötött állapotba kerül a beteg, majd a szövődmények - félrenyelés miatti tüdőgyulladás, felfekvések, mélyvénás trombózis - következtében hal meg.

Miért Alzheimer a kór?

A betegség a nevét dr. Alois Alzheimer német ideggyógyászról kapta, aki 1907-ben elsőként írta le a betegség jellemzőit. Ezért szokás a "pakolgató öregúr" kifejezéssel is illetni azt, az akár Alzheimer-kórra utaló tünetet, ha valaki gyakran nem talál meg tárgyakat.

A környezetnek kell észrevenni

A gondolkodás zavara a belátóképességet irányító homloklebenyt is károsítja, így betegek gyakran tudatában sincsenek a deficitnek vagy akár akarattal elhárítják, bagatellizálják a panaszokat. A környezetnek kell figyelnie a jelekre, elsősorban a rövid távú emlékezet zavarára, azaz a friss információk megjegyzésének problémájára. 
„Hiába emlékszik jól a húsz évvel ezelőtt történtekre, az a fontos, hogy fel tudja-e idézni az előző nap megbeszélteket, befizeti-e a csekkjeit, beveszi-e a gyógyszereit.”

Intő jel, ha valaki háromszor-négyszer felhozza ugyanazt a témát, és amikor emlékeztetik az ismétlésre, meglepődik. A rövid távú emlékezet zavarán túl tájékozódási zavar is jelentkezhet: egy korábban jól tájékozódó ember bonyolultabb helyzetben nem tudja kiismerni magát, a szokásos útvonalakon kívül új helyekre nem megy, térképre, navigációra van szüksége ott, ahol korábban nem. Nyelvi probléma is megjelenhet: gondot okozhat az olvasás, szófelidézés. Megváltozhat a hangulat, de még a személyiség is. Paradox módon a figyelemzavar is lehet tünete. Gyanús, ha valaki akar figyelni, de nem tud. 

Az Alzheimer-kór tíz jele

  • 1. A mindennapi életet megzavaró memóriavesztés
  • 2. Kihívások a tervezésben és a problémák megoldásában
  • 3. Nehézség a napi, családi, otthoni és akár munkahelyi feladatok elvégzésében
  • 4. Időpontok, dátumok és helyszínek eltévesztés
  • 5. Vizuális és térlátási problémák
  • 6. Nyelvvel kapcsolatos problémák
  • 7. Tárgyak megtalálási képességének elvesztése
  • 8. Ítélő- és döntéshozatali képesség romlása
  • 9. Bezárkózás, szociális háttérbe húzódás
  • 10. Hangulati és személyiségbeli változások
Illusztráció
Fotó: AFP

„Irodalmi ritkaság a fiatal alzheimeres”

Ha stresszes, gyors élettempónk közepette néhány dologra nem emlékszünk, nem tudjuk például, hogy bezártuk-e az ajtót, hova tettük a kulcsot, az nem a demencia, hanem a fáradtság, a túlhajszoltság, a depresszió, vagy a koncentrációs zavar jele. Ezek ráadásul figyelemfüggő folyamatok, amire pedig nem figyelünk, arra nem is emlékezhetünk. A gyakran, fiatalemberek szájából elhangzó „ez már az Alzheimer” kijelentés tehát erős túlzás. Fiatalkori alzheimeresség nem létezik, „irodalmi ritkaság”, hogy harmincéves korban jelenjen meg – mondta a neurológus.

Megelőzni viszont fiatalon lehet

Kialakulásának rengeteg kockázati tényezője van, a legjobb megelőzés a fizikai és a szellemi aktivitás. Fontos az érbetegségek kontrollja: a magas vérnyomás, a koleszterinszint kézben tartása, nagyon kedvező a mediterrán diéta: a telítetlen zsírsavakban gazdag, vörös húst nem tartalmazó, olívaolajat, olajos magvakat tartalmazó étrend.  
„A megelőzést már fiatalon el kell kezdeni, a 30-60 évek között különösen oda kell figyelni, mert akkor dől el, mi lesz később.”

Gyógyítani nem, de kezelni lehet

A betegség oka egyelőre nem ismert, így még gyógymódja sem létezik, és ez a közeljövőben sem várható. A gyakori, a betegséget gyógyító gyógyszerekről szóló biztató hírekből legfeljebb annyi igaz, hogy állatkísérletes modellben vagy korai hatékonysági szakaszban járnak a vizsgálatok – mondta a neurológus. Minél korábbi szakaszban derül ki, annál jobban reagál a beteg a tünet- és ezzel az életminőséget javító kezelésekre.