Rekord összegű költségvetést fogadott el a német parlament

Publikálás dátuma
2018.11.23 16:42
Bundestag
Fotó: DPA / dpa Picture-Alliance/ MICHAEL KAPPELER
Minden korábbinál magasabb összeget, a kiadási és a bevételi oldalon egyaránt 356,4 milliárd eurót (116 ezer milliárd forint) előirányzó szövetségi költségvetést fogadott el pénteken a német szövetségi parlament (Bundestag).
Németország szövetségi államháztartása a kormánypártok szavazataival elfogadott javaslat alapján 2019-ben is egyensúlyban marad, a hazai össztermék (GDP) arányában számolt hiány az egymást követő hatodik évben lesz nulla százalékos.
A GDP-arányos államadósság az idei 61 százalékról 59 százalékra mérséklődik, 17 éve először süllyed a fegyelmezett államháztartási politikát előíró EU-s stabilitási és növekedési paktum 60 százalékban rögzített felső határa alá.
A kiadások és a bevételek csaknem 13 milliárd euróval növekednek az idei 343,6 milliárd euróhoz képest. Ez az első alkalom, hogy a kiadási vagy a bevételi oldal főösszege meghaladja a 350 milliárd eurót. Az állami beruházások összege 38,9 milliárd eurót tesz ki 2019-ben, a legtöbb pénzt a közlekedési és a távközlési infrastruktúra fejlesztésére és lakásépítésre fordítják.
Emelik a többi között
  • az oktatási és a kutatás-fejlesztési kiadásokat,
  • a családtámogatásokat,
  • a nemzetközi fejlesztési együttműködésre fordított forrásokat,
  • a védelmi kiadásokat.
Utóbbira az ideinél 4,71 milliárd euróval többet, 43,21 milliárd eurót fordítanak a területre, ez azonban továbbra is messze elmarad a NATO-tagoktól elvárt, GDP-arányosan 2 százalékos céltól, ami nagyjából 75 milliárd eurót jelentene.
A nemzetközi fejlesztési együttműködésre fordított pénzekkel például közel-keleti és afrikai országoknak nyújt kölcsönösen előnyös támogatást Németország. A geopolitikai helyzetükből adódóan kiszolgáltatott, gyarmati múltjuknak hála erőtlen gazdasággal bíró országok stabilizálása a jövőbeni menekültválságok megelőzése kapcsán került be a közbeszédbe.
2018.11.23 16:42

Porosenko üzent Putyinnak: a kercsi incidens nem vicc, hanem háború

Publikálás dátuma
2018.12.12 14:12
Petro Porosenko ukrán elnök (szemben)
Fotó: AFP/
Orosz reguláris erők csaptak le az ukrán katonákra, és ezt bármikor megtehetik a szárazföldön is -mondta az ukrán elnök.
Petro Porosenko ukrán elnök a Fox News amerikai televíziónak adott interjújában Vlagyimir Putyin elnöknek azt üzente, hogy az ukrán haditengerészek ellen a Kercsi-szoros közelében végrehajtott orosz támadás nem egy szimpla határincidens volt, miként azt Moszkva igyekszik beállítani, hanem háborús cselekmény. Putyin úr! Ez agressziós cselekmény! Putyin úr! Ez háború! Ez nem vicc, nem incidens és nem válság. Mert az önök reguláris katonai erői orosz zászló alatt támadást hajtottak végre ukrán hadihajók ellen. Erre nincs más magyarázat" - szögezte le Porosenko az interjúban, amelyet közzétett Facebook-oldalán. 
Utalást tett az orosz fél cselekményét elítélő nemzetközi visszhangra, hozzátéve, hogy „ezek azonban csak szavak, nekünk viszont tettekre van szükségünk”.  Ismételten hangsúlyozta: nem zárható ki annak lehetősége, hogy Oroszország bármely pillanatban szárazföldi műveletet indítson Ukrajna ellen. Ezzel összefüggésben sürgette a katonai-műszaki együttműködés javítását, beléértve az élet kioltására is alkalmas védelmi fegyverek szállítását Ukrajnának. 

Nemzetközi vizek, orosz agresszió

November 25-én a Fekete-tengeren, a Kercsi-szoros közelében, a Krím partjaitól 13-14 tengeri mérföldre az orosz parti őrség tüzet nyitott három kisebb ukrán hadihajóra, amelyeket elfoglalt, a 24 főnyi legénységük ellen pedig tiltott határátlépés címén eljárást indított - emlékeztet az MTI.
 Kijev szerint az ukrán hajók előre jelezték áthaladási szándékukat a Kercsi-szoroson, ezért az orosz fél indokolatlanul nyitott rájuk tüzet - ráadásul nemzetközi vizeken a már Odessza felé visszafordult hajóikra - megsértve ezzel az ENSZ tengerjogi egyezményét, valamint az Azovi-tenger és a Kercsi-szoros közös használatáról szóló kétoldalú megállapodást is. Moszkva viszont azt állítja, hogy az ukrán járművek megsértették Oroszország területi vizeit, és a figyelmeztető lövéseket is semmibe véve a Kercsi-szoros felé haladtak, amelyen az áthajózást Moszkva engedélyhez köti. Orosz állítás szerint az ukrán hajók vették elsőként célba az orosz parti őrség járműveit. 
 Kijev az incidenst fegyveres agressziónak minősítette, és Ukrajna tíz megyéjében 30 napra - december 26-ig - hadiállapotot vezettek be, ami a rendkívüli állapot egy formája.    A nyugati országok zöme agresszióval és a nemzetközi jog megsértésével vádolta meg Oroszországot, önmérsékletre intette mindkét országot, és követelte az ukrán tengerészek elengedését.
2018.12.12 14:12

Legális és illegális játszmák - dühöng a kaszinószenvedély a nagy Oroszországban

Publikálás dátuma
2018.12.12 11:15

Fotó: Sputnik/ Anton Denisov
Illegális játszmákban Moszkva áll az élen. Félreértés ne essék, nem politikáról, hanem szerencsejátékról van szó. Amióta a kaszinókat száműzték a központi térségből, Moszkvában és több nagyvárosban a legnagyobb titoktartás közepette szervezkedik az alvilág. Minden akkor kezdődött, amikor 2009-ben betiltották a játéktermeket Oroszországban. A kormány mindössze négy régióban engedélyezte a szerencsejátékot: a Lengyelországhoz közeli Kalinyingrádi megyében, délen a Fekete-tenger partján fekvő Szocsiban, Szibériában a Kínával szomszédos Altáji határterületen. A legkifizetődőbbnek bizonyult az Észak-Koreával határos Tengermelléki határterületen működő szórakoztató központ, ezt amolyan  orosz Las Vegasnak képzelték el. Vonzáskörzetében 400 millió ember él. A dúsgazdag külföldiek repülőgépen, luxushajókon érkeznek a Távol Kelet gyöngyszemébe, a Japán tenger partvidékén lévő, erdők övezte palotába. Bár a pravoszláv egyház ördögtől valónak tekinti mindezt, a kormány úgy látszik inkább azt a véleményt osztja, hogy a külföldiek kaszinózhatnak, prostituáltakat vehetnek igénybe, az ő lelkük helyett fontosabb az általuk elköltött pénz. Ezzel nincs is semmi gondja a központi hatalomnak, sokkal nagyobb fejtörést okoz, hogyan állják útját az illegális szerencsejátéknak. Mint novemberben nyilvánosságra hozták, évente több mint másfélezer bűnügyet tárgyalnak. Ez a szám évről évre növekszik. Idén Moszkva áll az élen, Szentpétervár követi a sorban. De az elmúlt évek bűnözési listáján szerepel többek között Észak-Oszétija, Tatár-föld, Volgográd környéke, a Krasznodari terület. A leggyakrabban pénzbüntetést rónak ki, ritkábban kényszermunka vagy még ritkábban szabadságvesztés az ítélet. A pénzbüntetés összege most 300 ezer rubeltől egymillióig terjed. A jelek szerint a maffiózóknak megéri, legalább is nem úgy tűnik, mintha megijedtek volna a következményektől. Egymást érik a leleplezések, a lebukások. Tavaly csak az első tíz hónapban 8 kaszinót és 60 játékautomatákkal felszerelt termet zártak be a fővárosban. Több mint félezer játékautomatát elkoboztak. 88 büntető eljárást indítottak. Azóta is folyik a hajsza a bűnözők ellen. Idén ősszel az egyik legnagyobb, illegális szerencsejátékot szervező, társaságra is lecsaptak Moszkvában, ezzel 15 klub és kaszinó működését sikerült megszüntetni. Több mint száz embert fogtak el, többek között a társaság fejét, Anton Bazsanovot is. Legálisan tevékenykedő fogadási irodák leple alatt folyt a szerencsejáték, méghozzá szigorú konspirációs szabályok szerint. Havonta többszázmillió rubelt kerestek a szervezők, luxus körülmények között éltek, a legdrágább gépkocsiktól a magánrepülőgépekig sok mindent megengedhettek maguknak. A RIANovosztyi hírügynökség értesülése szerint az egyik felszámolt illegális kaszinó Észak-Korea moszkvai nagykövetségének épületében működött. Ezt a követség cáfolta, igazságügyi források azonban nem. Nemcsak a fővárosra korlátozódik a bandák elleni harc, egyre-másra érkeznek a hírek az ország legkülönbözőbb tájairól. Magadanban például billiárdszalon, Csitában internet-kávézók és sörbárok leple alatt folyt a szerencsejáték. A leleplezések nyomán sokszázmillió rubel már visszakerült az államhoz. 
2018.12.12 11:15
Frissítve: 2018.12.12 11:15