135 milliárdos állami csúcstámogatás jár a BMW-gyárnak

Publikálás dátuma
2018.11.23. 19:43
Illusztráció
Fotó: ARMIN WEIGEL / DPA
Több mint 135 milliárd forint közpénzt hagyott jóvá a kormány a debreceni BMW gyár területéhez kapcsolódó út-, vasút- és infrastruktúra építésre. A gyár hiteléhez pedig egy művészeti központot adnak fedezetként.
A Magyar Közlönyben megjelent határozat szerint a debreceni Észak-Nyugati Gazdasági Övezet (ahol a BMW gyár is felépül) kialakításával összefüggő útépítésekre több évre lebontva 44 milliárd 115 millió forintot hagyott jóvá a kormány, szúrta ki a Napi.hu.
A vasútfejlesztések támogatási összege 71 milliárd 591 millió forint. A pénzből - többek között - új konténerterminál épül és villamosítják Balmazújvárosig a vasutat.
A közművek állami támogatására 10 milliárd 33 millió forint jut. Emellett a Debreceni Nemzetközi Repülőtér működtetéséhez 324 millió forinttal járul hozzá a költségvetés, és
3,8 milliárd forint erejéig kezességet vállal a BMW-gyár telkével kapcsolatos esetleges kártérítésekre és egyéb kötelezettségekre.

Arról a Hvg.hu írt, hogy a város a debreceni Modem Modern és Kortárs Művészeti Központ épületét ajánlotta fel fedezetként a BMW-gyár felépítéséhez szükséges, 44 milliárd forintos hitelhez.
Szerző
Témák
BMW Debrecen

Magyar félvér buszok a Volánnál - Iskolabusz-hálózatot épít ki a kormány

Publikálás dátuma
2018.11.23. 19:15

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Mintegy 10 milliárd forint értékben 115 Neoplan és Credo autóbuszt vásárolt a Volánbusz. A Népligeti autóbusz-pályaudvaron pénteken vette át jelképesen a gyártók képviselőitől az új járműveket Dávid Ilona, a társaság elnök-vezérigazgatója. Az elmúlt hónapokban - három lépcsőben - 17 milliárd forint értékben 201 új buszt vásárolt a Volánbusz, ebből adtak most át 115-öt. A társaság 2019. első felében újabb 50 Mercedes-Benz autóbuszt állít forgalomba, később újabb nagyobb léptékű autóbuszpark frissítést tervez a Volánbusz - tette hozzá Dávid Ilona. Az eseményen részt vett Palkovics László, innovációs és technológiai miniszter, aki hangsúlyozta, lehetőség szerint Magyarországon gyártott autóbuszokkal kell megoldani az elöregedő hazai buszpark megfiatalítását, a Volánbusznál az átlagéletkor jelenleg 10 év. Országosan legalább 6 ezer busz cseréjére lenne azonnal szükség a szakminiszter számításai szerint. A idén csak 800 autóbusz készül el Magyarországon a három jelentős hazai busz gyártó cégnél, amelynek jelenlegi kapacitása 1 000 jármű, ami évi 1200-1 400 darabra felfuttatható.    A szakminiszter megemlítette, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztériumban (ITM) a vasúti és a közúti közszolgáltatások összehangolásán, az egységes tarifa kialakításán dolgozik. A kormány a világ tendenciáknak megfelelően a vasútnak szán nagyobb szerepet a közösségi közlekedésben, mert a kötött pálya előnyei magasabb színvonalú szolgáltatást képesek nyújtani – jegyezte meg Palkovics László. Az autóbuszok szerepe, ahogy ez Nyugat-Európában már megtörtént, a vasútvonal elérése. A busznak ott juthat főszerep, ahol a vonatok nem közlekednek.                                                                                                              Palkovics László lapunk kérdésére elmondta, hogy magyar busznak számít az olyan, ahol a járműben legalább 50 százalék a hazai alkatrészek, illetve szerkezeti elemek aránya. Viszont a világon pár alkatrészt csak néhány gyártótól lehet beszerezni. Az átadott buszoknál a járóképes alvázat is külföldi gyártóktól vásárolták meg, de a hazai részarány meghaladja az 50 százalékot. A miniszter értelmezése szerint a hozzáadott érték része a tervezés és az összeszerelés is.

Iskolabusz Magyarországon is

A következő két esztendőben iskolabusz-hálózatot szándékszik kiépíteni a kormány - jelentette be Palkovics László. Bár úgy tartják, ez amerikai sajátosság, ám Izraeltől Indiáig mindenütt találkozhatunk vele. Nálunk is létezik olyan magánvállalkozás, amelyik a kisdiákok szállítására specializálódott, és - számos külföldi mintától eltérően - a magyar iskolabuszokon nincsenek magukra hagyva a gyerekek, olyan felnőttek kísérik őket, akik ebből az okokból 3-6 órás munkaviszonyt vállalnak. Több önkormányzat is működtet kisbuszokat, és sajátos szegmens, hogy az idegennyelvű iskolákhoz a diplomaták és a nálunk dolgozó külföldiek gyerekeit is szállítják a tanintézményhez és haza. Az újdonság, hogy ezt a feladatot az állam vállalja fel.

Szerző

Ne tűzzék napirendre a "rabszolgatörvényt" - üzenik a szocialisták és régen a fideszesek is ezt akarták

Publikálás dátuma
2018.11.23. 18:45
Illusztráció
Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Hétfőn kell dönteniük a képviselőknek arról, tárgyaljon-e az Országgyűlés a Kósa-Szatmáry féle törvényjavaslatról. Egy éve és hét hónapja egy ehhez kísértetiesen hasonlító módosítást a fideszes képviselőkkel egyetértésben már elkaszált a gazdasági bizottság.
Nem csitul a szakszervezetek haragja és a dühe a két kormánypárti képviselő munkaidő szervezéssel összefüggő kérdésekről beadott törvényjavaslata miatt. Nem véletlen, hogy a keresztségben a rabszolgatörvény címet kapta, mert mint megírtuk, azzal, hogy az eddig 250 óra túlmunkakeretet 400 órára tervezik emelni, emellett az eddig egy éves munkaidőkeretet három évre tolnák ki, minden magyarázkodás ellenére tisztán látszik, ebből a dolgozók nem jönnének jól ki. Az sem véletlen, hogy az ellenzéki képviselők már a kezdetén igyekszenek meggátolni, hogy magasabb, például plenáris ülésen is tárgyalja a tervezetet az Országgyűlés. Bangóné Borbély Ildikó és Molnár Gyula szocialista képviselők azt írták levelükben a vállalkozásfejlesztési bizottság elnökének a jobbikos Z. Kárpát Dánielnek, hogy ne tűzze napirendre a munkaidő-szervezéssel és a munkaerőkölcsönzés minimális kölcsönzési díjávaI összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot. (Ha valaki utána szeretne nézni mi is ez, a parlamenti irományok között a T/3628 számon megtalálja.)

Az előrevetíthető, hogy a bizottság ellenzéki oldala nem fogja támogatni a napirendre vételt, de megkockáztatják, hogy a kormánypárti képviselők hasonlóképpen vélekednek majd. Történt már ilyen vélemény-együttállás, mégpedig egy ugyanilyen tartalmú törvényjavaslat tárgyalásakor, egy éve és hét hónapja. Akkor a gazdasági bizottság tárgyalta volna a Munka törvénykönyve hasonló szellemű  módosítását, amit a fideszes Bánki Erik, a bizottság elnöke nyújtott be. Ennél sem volt társadalmi egyeztetés, senki nem kérte ki előzetesen a szakszervezetek véleményét, nem tárgyaltak senkivel a módosításról és hatástanulmány sem készült. Az ülés elején azonban szót kaphattak a szakszervezeti konföderációk vezetői, akik nem javasolták a törvényjavaslat továbbvitelét.

És ami meglepő, a fideszes képviselők közül ketten is felszólaltak és szintén a javaslat visszavonását indítványozták. Bencsik János, aki a tatai medencében képviselő jelenleg is, akár a munkaszervezésről most ismét fellángoló vitában is elmondhatná akkor hangoztatott érveit, hogy miért nem jó ilyen módon belenyúlni a munkahelyek életébe. A három helyi ipari park dolgozóival szoros kapcsolatot tartó honatya beszámolt arról, hogy sűrűn látogatták a különböző üzemek képviselői és segítségét kérték, nehogy életbe lépjen a munkásellenes törvény. Az akkori módosítási javaslatból is levezethető volt a két-három hétig tartó folyamatos munka, a pihenőidő elvétele, ami sem emberi oldalról nem volt elfogadható, emellett veszélyeztette volna a munkahelyi biztonságot is - állapította meg a képviselő beszédében. A múlt év áprilisi bizottsági ülés idején a munkahelyi balesetek száma Komárom-Esztergom megyében nőtt, az okok között pedig a koncentráció hiánya kiemelkedő helyen szerepelt. A képviselő következtetése szerint ez a feszített munkarendnek, a pihenőidő rövidségének is betudható.  Galambos Dénes szintén fideszes képviselő pedig a Dunaferrnél szerzett tapasztalatai és a Vasas szakszervezettel fenntartott szoros kapcsolata alapján javasolta, hogy munkáltatók és a munkavállalók a rendelkezésre álló fórumokon egyeztessenek ilyen kérdésekben.
A korábban munkaügyekért és foglalkoztatásért felelős államtitkárként is ügyködő Czomba Sándor bizottsági alelnökeként átlátva a helyzetet hasonló álláspontra jutott, és javasolta vonják vissza a módosítást. A képviselők pártállástól függetlenül egyhangúan megszavazták ezt, így bő másfél évig nyugvópontra jutott az ügy.
A hétfői folytatás a vállalkozásfejlesztési bizottságban még többesélyes kimenetelű.
Szerző
Frissítve: 2018.11.23. 21:20