Oldalba rúgja a kormány a pálinkafőzőket, durván drágulhat a szeszhungarikum

Publikálás dátuma
2018.11.25. 13:13
A kép illusztráció. FOTÓ: Népszava
Miközben a kabinet szétmarketingeli a minőségi pálinka fogyasztását, nyomja vissza a főzést a szürke zónába.
Sokként érte a pálinkásokat a chipsadó kiterjesztése a pálinkákra - kesergett a Pálinka Nemzeti Tanács elnöke a. Mihályi László a hvg.hu cikkében azt magyarázta: ezzel lényegében ismét a gyümölcspárlat hazai forgalmazását fogják vissza. Emlékeztetőül: jövő januártól a népegészségügyi termék adót több termékre is kivetik, az energia italokon és a gyógynövényekből készült gyomorkeserűkön túl például a gyümölcspárlatokra is. Ez azt jelenti, hogy fél literenként nagyjából ezer forinttal lesz drágább a pálinka, amit a boltokban kínálnak majd a polcokon. Így hiába volt az idén nagyon jó a gyümölcstermés, ez a párlat árában nem fog visszaköszönni.  „A kutya nem ellenőrzi a házi főzést, nincs rá kapacitás” – véli Szűcs Imre, aki 32 éve üzemeltet bérfőzdét Mórahalmon. Közvetlenül nem érinti a szeszfőzdét a chipsadó bevezetése, mivel azt az első forgalomba helyezéskor kell megfizetni, de Szűcs szerint közvetetten ők is érezni fogják a a pálinkafőzés újbóli feketepiac felé tolódását. Pedig a vállalkozó éppen most fejlesztett, harminc éven át egy üzlettársával üzemeltettek egy szeszfőzdét a városban, nemrég döntöttek a „válásról”, Szűcs tavaly indított el egy uniós pályázati pénzből épített vadonatúj főzdét. „Mi 1650 forintért főzzük meg a cefrét, ennek a fele már így is adóba megy, a másik feléből még lejön a tüzelő ára, az áfa, így nagyjából 2-300 forint marad literenként a rezsire, a bérre”- számolgatja Szűcs, hogy mekkora haszon marad a családi vállalkozásnál. „Ha a kocsmákban, meg a boltokban megugrik az ára, akkor megint egyre többen lesznek, akik hirtelen érteni fognak a pálinkafőzéshez” – így látja a jövőt Szűcs, aki szerint a 2010-es pálinka forradalom is ezt hozta, hirtelen mindenki nekilátott az otthoni párlatfőzésnek. A Pálinka Nemzeti Tanács elnöke úgy látja, hogy a kereskedelmi főzdéktől az illegálisan, magánfőzők által üzemeltetett „fekete bérfőzdék” happolják el a cefrét, ahol ráadásul, az elnök sejtése szerint, a lekönyvelteken túl, gyakorlatilag bármekkora mennyiséget lefőzhetnek adómentesen. „Rendet kellene tenni a pálinkafronton, és legfeljebb csak ezt követően lehet a nemzetközi piacra betörni.” – teszi hozzá Mihályi László.   Furcsa kettősséget mutatnak a kormány intézkedései pálinkafronton. Egyfelől a minőségi pálinka marketingjét hangsúlyozzák, de közben még itthon sem nő ezeknek a fogyasztása. Bár az égetett szesz forgalma általában nő, de ezen belül nem mozdul a minőségi pálinka felé a fogyasztás.
Szerző

A fővároson kívül Győrben, Sopronban és Debrecenben a legdrágábbak a lakások

Publikálás dátuma
2018.11.24. 12:04

Fotó: Népszava
Idén Salgótarjánban, Komlón és Ózdon lehetett idén a legalacsonyabb négyzetméteráron panelhez vagy téglalakáshoz jutni.
A fővároson kívül a legmagasabb négyzetméterárak Győrben, Sopronban és Debrecenben vannak: a téglalakásokra átlagosan 350 ezer forint, a panellakásokra pedig 300 ezer forintos négyzetméterár jellemző – olvasható az Otthon Centrum legfrissebb elemzésében, amelynek az eredményeit szombaton közölték az MTI-vel. A közlemény szerint az árak a régi iparvárosokban a legalacsonyabbak. Salgótarjánban, Komlón és Ózdon lehetett idén a legkevesebb, 70 ezer és 90 ezer forint közötti négyzetméteráron panelhez vagy téglalakáshoz jutni idén. A magyarországi ingatlanpiacon átlagosan 89 százalékkal nőtt az adásvételek száma a 2017-ig tartó ötéves periódus alatt, és a várakozások szerint idén még a tavalyinál is több, csaknem 155 ezer tranzakció várható az országban. A részesedése fokozatosan csökken ugyan, de még mindig kiemelkedően teljesít Budapest, ahol idén 36 500 ingatlan-adásvételre lehet számítani. Ez enyhe visszaesést jelent a 2015-ös csúcsponton mért 40 ezres számhoz képest, de ezzel együtt is mintegy ötezerrel meghaladja a tavalyi értéket. Vidéken Debrecenben van a legnagyobb lakásforgalom: idén a városban és a környező településeken lehet a legtöbb adásvétel, csaknem 4200 tranzakció, ami a főváros IX. kerületének adataival egyezik meg. A második legjelentősebb piac Szeged és környéke, ahol megközelítőleg 3800 adásvétel valósul meg idén. Szegedet kicsivel lemaradva követi Miskolc és Pécs a megyeszékhelyek közül, valamint a járásaikba tartozó települések, ahol egyenként 3600 tranzakcióra számítanak. A tranzakciók számát tekintve Győr-Moson-Sopron megye növekedett a legkisebb mértékben az elmúlt öt évben: ott csupán 19 százalékkal több adásvételt bonyolítottak le, mint 2012-ben. A legnagyobb mértékű növekedés Nógrád megyében volt, ott az adásvételek száma két és félszeresére nőtt az elmúlt öt évben.
Szerző
Témák
ingatlanok
Frissítve: 2018.11.24. 12:56

A Moody's sem minősítette fel Magyarországot

Publikálás dátuma
2018.11.24. 08:48

Fotó: EMMANUEL DUNAND / AFP
A három piacvezető nemzetközi hitelminősítő egyike sem jelentett be módosításokat.
Változatlan stabil kilátással megerősítette Magyarország "Baa3" szintű, befektetési ajánlású államadós-besorolását pénteken a Moody's Investors Service. Ezzel befejeződött Magyarország idei hitelminősítői felülvizsgálat-sorozata. A Moody's a döntéshez fűzött, péntek éjjel Londonban ismertetett elemzésében kiemelte azt a véleményét, hogy a magyar gazdaság rövid távú növekedési kilátásai továbbra is erőteljesek. A cég előrejelzése szerint a magyar hazai össztermék (GDP) az idén 4,3 százalékkal, 2019-ben 3,4 százalékkal nő. A hitelminősítő kiemeli, hogy a magyar gazdaság reálértéken számolt éves növekedési üteme 2016 óta gyorsul, jelezve, hogy a gazdaság reagál a hazai kereslet élénkítését célzó kormányzati szakpolitikai intézkedésekre. A Moody's hangsúlyozza, hogy 2018 első három negyedévében a magyar gazdaság éves szintre számolt növekedési ütemeinek átlaga 4,7 százalék volt, és ennek elsődleges hajtóerejét szintén az erőteljes hazai kereslet adta. A cég szerint az utóbbi időszakban – főleg az autóiparban – bejelentett nagyszabású külföldi működőtőke-befektetéseknek is kedvező növekedési hatásai lesznek a következő években, mindenekelőtt a beruházások építési szakaszában, de ezen túl is, amikor az új exportkapacitások termelni kezdenek. Jegybanki becsléseket idézve a Moody's 2100 milliárd forintra – az idei egész évre várt magyar GDP-érték hozzávetőleg 5 százalékára – teszi a 2016 óta bejelentett közvetlen külföldi tőkebefektetési programok értékét. A hitelminősítő ugyanakkor a folytatódó erőteljes növekedés korlátai és a termelésbővítés egyre nagyobb problémái között említi a nagyon feszes munkapiaci helyzetet. Mindemellett a világgazdaság, főként a kulcsfontosságú piacok, köztük a német gazdaság növekedésének lassulása csökkenti a külső hozzájárulást is a magyar gazdaság növekedéséhez. Ráadásul Magyarország függése az autóipartól kiteszi a gazdaságot az e szektorban tapasztalható, erősödő protekcionista folyamatoknak – áll a Moody's pénteki elemzésében. A cég a hosszú távú, 2020 utáni növekedési kilátásokra ható negatív tényezők között említi az Európai Uniótól érkező strukturális folyósítások valószínűsíthető csökkenését. A Moody's becslései szerint az Európai Bizottság által a 2021-2027-es uniós költségvetési időszakra tett javaslatokból következtethetően Magyarország a térség többi gazdaságához hasonlóan idei árakon számolva hozzávetőleg 24 százalékkal kevesebb EU-folyósításhoz jut. A hitelminősítő szerint ugyanakkor adósminőségi erősségnek számít a magyar kormány folyamatos törekvése arra, hogy az államháztartási hiány a hazai össztermék 3 százaléka alatt maradjon. Ez az elkötelezettség, valamint az a várakozás, hogy az államadósság-teher középtávon fokozatosan csökkenni fog, fontos tényezője volt annak, hogy a Moody's 2016 végén visszaemelte a magyar államadós-besorolást a jelenlegi "Baa3" szintre – áll a hitelminősítő elemzésében. Ez a lépés egyben azt is jelentette, hogy Magyarország ennél a cégnél visszakerült a befektetési ajánlású kategóriába. A "Baa3" besorolás a Moody's módszertanában ugyanis a befektetésre ajánlott államadós-kategória alapszintje, és az eltérő jelölési módszertan ellenére azonos a másik két globális hitelminősítő, az S&P Global Ratings és a Fitch Ratings által érvényben tartott "BBB mínusz" hosszú távú magyar szuverén besorolással. Mindhárom cég 2016-ban emelte vissza Magyarországot a befektetési ajánlású sávba, de az S&P és a Fitch tavaly újabb felminősítés lehetőségére utaló pozitívra javította a magyar besorolások kilátását. A Moody's így a három nagy hitelminősítő közül egyedüliként tartja nyilván stabil kilátással a magyar államadós-minősítést. Az osztályzat pénteki megerősítéséhez fűzött elemzésében a cég közölte: a magyar kormány költségvetési alapállása és az elsődleges államháztartási egyenlegekben elért többletek együttesen elősegítik az államadósság-ráta fokozatos csökkenését. A Moody's előrejelzése azt valószínűsíti, hogy a hazai össztermékhez mért államadósság-ráta a tavaly mért 73,3 százalékról 2019-re 69 százalék környékére csökken, vagyis jövőre már jóval alacsonyabb lesz a 2011-ben mért 80,5 százalékos legutóbbi csúcsnál. A hitelminősítő megjegyzi ugyanakkor azt is, hogy a magyar államadósság-ráta a csökkenés ellenére jelentősen meghaladja a cég által a "Baa" sávban nyilvántartott szuverén adósok mediánértékét, amely a Moody's modellszámításai alapján az idén és jövőre is 50 százalék körül lesz. A Moody's kiemeli, hogy az államadósság-terhen belüli devizakötelezettség-hányad folyamatos csökkenése mérsékli a magyar adósprofil sérülékenységét a kedvezőtlen devizaárfolyam-mozgásoktól, az államadósság hazai befektetőinek növekvő aránya pedig csökkenti a hirtelen tőkekiáramlás kockázatát.

Befejeződött az idei hitelminősítői felülvizsgálat-sorozat

A Moody's által pénteken bejelentett osztályzati megerősítéssel véget ért a magyar államadós-besorolás idei hitelminősítői felülvizsgálati sorozata, mivel Magyarország immár sem a Moody's, sem az S&P, sem a Fitch 2018-ra összeállított további menetrendjében nem szerepel. A három piacvezető nemzetközi hitelminősítő az idén összesen hat – egyenként két-két – időpontot tűzött ki a magyar államadós-besorolások vizsgálatára, de a kijelölt időpontokban egyikük sem jelentett be módosításokat. A Moody's legutóbb 2016. november 4-én módosította a kitűzött időpontban a magyar államadós-osztályzatot: akkor emelte vissza Magyarországot a befektetési ajánlású kategóriába, az addigi "Ba1"-ről a jelenleg is érvényes, stabil kilátású "Baa3"-ra javítva a szuverén besorolást.

Témák
Moody's