Sokként érte a pálinkásokat a chipsadó kiterjesztése a pálinkákra - kesergett a Pálinka Nemzeti Tanács elnöke a. Mihályi László a hvg.hu cikkében azt magyarázta: ezzel lényegében ismét a gyümölcspárlat hazai forgalmazását fogják vissza.
Emlékeztetőül: jövő januártól a népegészségügyi termék adót több termékre is kivetik, az energia italokon és a gyógynövényekből készült gyomorkeserűkön túl például a gyümölcspárlatokra is. Ez azt jelenti, hogy fél literenként nagyjából ezer forinttal lesz drágább a pálinka, amit a boltokban kínálnak majd a polcokon. Így hiába volt az idén nagyon jó a gyümölcstermés, ez a párlat árában nem fog visszaköszönni.
„A kutya nem ellenőrzi a házi főzést, nincs rá kapacitás” – véli Szűcs Imre, aki 32 éve üzemeltet bérfőzdét Mórahalmon. Közvetlenül nem érinti a szeszfőzdét a chipsadó bevezetése, mivel azt az első forgalomba helyezéskor kell megfizetni, de Szűcs szerint közvetetten ők is érezni fogják a a pálinkafőzés újbóli feketepiac felé tolódását. Pedig a vállalkozó éppen most fejlesztett, harminc éven át egy üzlettársával üzemeltettek egy szeszfőzdét a városban, nemrég döntöttek a „válásról”, Szűcs tavaly indított el egy uniós pályázati pénzből épített vadonatúj főzdét.
„Mi 1650 forintért főzzük meg a cefrét, ennek a fele már így is adóba megy, a másik feléből még lejön a tüzelő ára, az áfa, így nagyjából 2-300 forint marad literenként a rezsire, a bérre”- számolgatja Szűcs, hogy mekkora haszon marad a családi vállalkozásnál. „Ha a kocsmákban, meg a boltokban megugrik az ára, akkor megint egyre többen lesznek, akik hirtelen érteni fognak a pálinkafőzéshez” – így látja a jövőt Szűcs, aki szerint a 2010-es pálinka forradalom is ezt hozta, hirtelen mindenki nekilátott az otthoni párlatfőzésnek.
A Pálinka Nemzeti Tanács elnöke úgy látja, hogy a kereskedelmi főzdéktől az illegálisan, magánfőzők által üzemeltetett „fekete bérfőzdék” happolják el a cefrét, ahol ráadásul, az elnök sejtése szerint, a lekönyvelteken túl, gyakorlatilag bármekkora mennyiséget lefőzhetnek adómentesen. „Rendet kellene tenni a pálinkafronton, és legfeljebb csak ezt követően lehet a nemzetközi piacra betörni.” – teszi hozzá Mihályi László.
Furcsa kettősséget mutatnak a kormány intézkedései pálinkafronton. Egyfelől a minőségi pálinka marketingjét hangsúlyozzák, de közben még itthon sem nő ezeknek a fogyasztása. Bár az égetett szesz forgalma általában nő, de ezen belül nem mozdul a minőségi pálinka felé a fogyasztás.
