Kénytelenek voltunk őrző-védő szolgálattal megerősíteni a portát - interjú a kárpátaljai magyar főiskola rektorával

Publikálás dátuma
2018.11.26 06:00

Fotó: Németh András Péter
Az ukrán állam eddigi működésünk alatt számtalanszor átvizsgált minket, s ezek az eljárások mind az intézmény bezárására irányultak – nyilatkozta lapunknak Orosz Ildikó, a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Főiskola rektora.
 Milyennek látja most a magyarok és ukránok együttélését Kárpátalján? A különböző internetes oldalak kommentjei alapján úgy vélem, hogy az őshonos kárpátaljaiak, magyarok és ukránok egyaránt tisztán látják a helyzetet, ezen a szinten zavartalan az együttélés.

A sorozatos magyarellenes provokációknak van bármilyen érezhető hatása az együttélésre? A helyi lakosok között nincs. De például a határon a hatóságok, egy lista alapján kiemelik a sorokból a járási és megyei magyar érdekvédelmi szervezetek képviselőit, akiket aztán esetenként többórás átvizsgálásnak vetnek alá, és autójukat is szétszedik. Kihívják az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) képviselőt is, majd jelenlétükben is megismétlik a vizsgálatot. A vizsgálat céljáról nem tájékoztatnak, követelésre sem állítanak ki jegyzőkönyvet. A vizsgálatok lassítják mások átkelését is, természetesen feszültséget váltanak ki a várakozó magyarok és nem magyarok között, így ez felér egy bújtatott feszültségkeltéssel.
Az eddigi vizsgálatok szerint ezek a provokációk legalábbis részben Oroszországhoz, orosz elkövetőkhöz köthetők. Önök éreznek valamit az orosz destabilizációs kísérletekből? Ezek egyelőre feltevések. A szervek eddig egyetlen esetben sem találták meg a megrendelőket, nem vonták őket felelősségre. Ha időben megtalálják és felelősségre vonják az első provokációk megrendelőit, nem jutottunk volna el például a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) székházának felgyújtásához, a magyar emlékművek megrongálásához. A főiskola működése teljesen zavartalan? A főiskola fenntartása a magyar állam támogatásának köszönhetően zavartalan. Az ukrán államtól megalakulásunk óta nem kaptunk egy fillért sem. Az ukrán állam eddigi működésünk alatt számtalanszor átvizsgált minket, s ezek az eljárások mind az intézmény bezárására irányultak. Három teljes körű vizsgálatunk volt 5–6 évente, a legutóbbi a 2013–2014-es tanévben. A nyugodt munka érdekében, a provokációk elkerülése végett kénytelenek voltunk őrző-védő szolgálattal megerősíteni a portát és a beléptetést. Milyen a kapcsolatuk az ukrán kormányzati szervekkel? A főiskola ukrán magánegyetemként működik, amely anyagi támogatással ugyan nem jár, de az ukrán törvények minden betűje vonatkozik ránk is, ezért a kapcsolattartás folyamatos. Például, minden szakot ötévente akkreditáltatni kell, így évente 4–5 miniszteri bizottság is ellenőrzi munkánkat. Ön mit várna az ukrán kormánytól a kárpátaljai magyarok helyzetének javítása érdekében? Biztosítsák alkotmányos jogainkat, és személyes, valamint kulturális, oktatási értékeink védelmét az Ukrajna által is aláírt nemzetközi és kétoldalú szerződéseknek megfelelően. Jogos igénynek tartja, hogy egy ukrán állampolgár legalább olyan szinten beszélje az ukrán nyelvet, hogy közigazgatási ügyeit ezen a nyelven intézhesse? Az alkotmány szerint az ukrán állampolgárokat nemzetiségüktől függetlenül egyenlő jogok illetik. Azt kellene biztosítani, hogy a nemzetiségek a közéletben és a magánszférában egyaránt használhassák anyanyelvüket. A kárpátaljai magyarok mekkora hányada beszél ukránul, oroszul? 2001 óta nem volt népszámlálás. Akkor a kárpátaljai ukránok 69, a románok 4, a magyarok 41 százaléka nyilatkozott úgy, hogy anyanyelvén kívül nem beszél más nyelvet, ami azt jelenti, hogy a magyarok közel 60 százaléka beszél más nyelvet. Ön szerint miért nem tanultak meg többen ukránul, oroszul? Az állam elvárja a kárpátaljai magyaroktól, hogy az ukránt anyanyelvi szinten ismerje, bár ehhez nem biztosítja a feltételeket. Például a harminc év alatt állami pénzen nem készült iskolai kéziszótár, csak a magyar állam támogatásával. Számos megye, de a főváros lakóinak nagy része sem beszél ukránul. Ennek ékes bizonyítéka az: több olyan műsort is sugároztak oroszul arról, hogy a kárpátaljai magyarok nem tudnak ukránul. Aki egy napot eltölt Kijevben, hallhatja, hogy szinte mindenki mindenütt oroszul beszél, a reklámok zöme orosz nyelvű. Mekkora ma az elvándorlás aránya a kárpátaljai magyarság körében? Mivel 17 éve nem volt népszámlálás, nincs hiteles adatunk. Nem tudjuk, ez arányaiban mennyire tér el az országos átlagtól. Pavlo Klimkin külügyminiszter szerint évente 1 millió állampolgár távozik Ukrajnából külföldre. Az önök intézményében diplomát szerzők jellemzően hol helyezkednek el? Sokan mennek közülük külföldre, Magyarországra? A más országban diplomázottakhoz hasonlóan mindenki keresi a számára elérhető legjobb munkát, és oda megy, ahol megtalálja azt. Nehéz döntés, mivel a környező országok bármelyikében kaphatnak állást, ahol tízszer vagy hússzor többet kereshetnek, mint itthon. Ennek ellenére többségük próbál itthon boldogulni mindaddig, míg komfortérzetük és tűréshatáruk engedi. Ha az ukrán kormány elfogadná az oktatási törvénnyel kapcsolatban a beígért halasztást, a mentességeket, az önök számára elfogadható lenne? Nem, ugyanis alkotmányos jogaink súlyosan sérülnek. Ezeket vissza kell állítani, de időt biztosítana a „félregombolt mellény újragombolására”. A magyar kormány által most felvetett kisebbségvédelmi egyezmény ötlete mennyire elfogadható önöknek? Bár tartalmát nem ismerem, kilendíthet a holtpontról. Egyébként nem is lenne szükség újabb egyezményre, ha betartanák az 1992-ben kötött magyar–ukrán és több más vonatkozó nemzetközi egyezményt, de mint látjuk, Európában nincs mechanizmus a szerződések érvényesítésére. A magyar kormány miként tudná enyhíteni a politikai feszültséget? Miután nincs európai mechanizmus arra, hogy érvényt szerezzenek a korábbi kétoldalú szerződéseknek, így a kormánynak nem maradt más lehetősége, mint a magyar érdekekért időben alkalmazni a hatáskörének megfelelő eszközöket, például a vétójogot. Egyetért azzal, hogy a jelenlegi politikai feszültség legnagyobb vesztesei a kárpátaljai magyarok, a legnagyobb nyertese pedig Oroszország? Mi biztosan vesztesei vagyunk, de gazdasági szempontból a nyertesek közt van Ukrajna és annak főleg oligarcha rétege. A napokban napvilágot látott hírek szerint az elmúlt évben az ukrán–orosz kereskedelmi egyenleg jelentősen növekedett. A most következő elnök- és parlamenti választási kampányban tart attól, hogy a nemzetiségi kérdés kampánytéma lesz? Ez már három éve kampánytéma. Szükséges még egy bűnbak, hogy a mély nemzeti érzelműek a csődközeli gazdasági helyzetben is a hatalmon lévőkre szavazzanak. Ezt építik egyesek három éve lépésről lépésre, célkeresztben a magyar közösséggel. Bár nem az ön kompetenciája, de nem tartja szerencsétlennek, hogy a magyar konzulátuson egy Magyarországról küldött kormánytisztviselő világosítja fel a magyar útlevelet szerző kárpátaljai magyarokat, hogy miként játsszák ki az ukrán törvényeket? Az, hogy egy magyar tisztviselő mit mond a magyar állam területének számító konzulátuson, az személyes ügye, vagy a munkaköri le­írása határozza meg azt. Számomra érdekes, hogy az a fiatalember, aki a felvételt készítette a konzulátuson az állampolgári esküről titkos eszközzel, és a helyi hírek szerint határőr, tehát esküt tett az ukrán állam védelmére, továbbra is kettős állampolgár. Tehát ezek szerint, más közlésekkel ellentétben a kettős állampolgárság nem törvénytelen 

Kihallgatás egy beszéd miatt

Orosz Ildikó október 23.-án Budapesten a központi megemlékezésen mondott beszédet, amiben egyebek mellett kijelentette: a kárpátaljai magyarok az ukrán állam lojális, adófizető állampolgárai, amiért elvárják, hogy jogaikat gyakorolhassák és az ukrán állam megvédje őket a zaklatásoktól. A beszéd kapcsán az SZBU kihallgatásra idézte be Orosz Ildikót, ezen többek között arra voltak kíváncsiak, ki hívta meg Budapestre és milyen hatást ért el a beszéde.

Névjegy:

Orosz Ildikó az Ungvári Állami Egyetem matematikai szakán diplomázott. A Kárpátaljai Pedagógusszövetség alapítója, elnöke. 1990 óta több ciklusban a Kárpátaljai Megyei Tanács képviselője volt. Rektora a II. Rákóczi Ferenc  Kárpátaljai Magyar Főiskolának, amelyet a Kárpátaljai Magyar Főiskoláért Alapítvány hívott életre. Az intézetet 1996-ban alapították, kezdetben Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola néven működött.

Frissítve: 2018.11.26 14:44

Letartóztatták az Iszlám Állam Magyarországon elfogott, feltételezett tagját

Publikálás dátuma
2019.03.24 13:15
A Terrorelhárítási Központ (TEK) különleges egysége szállítja a terrorizmus miatt március 22-én őrizetbe vett szír állampolgárt
Fotó: MTVA - Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelõ Alap/ MTI/Mihádák Zoltán
A Fővárosi Törvényszék egy hónapra rendelte el a szír férfi letartóztatását. Ügyvédje korábban lapunknak elárulta, mindent tagadó védencét többek közt azzal gyanúsítják, hogy részt vett 20 ember meggyilkolásában.
Letartóztatták a terrorizmus gyanúja miatt elfogott szír férfit - tájékoztatta a fővárosi főügyész vasárnap az MTI-t. F. Haszant,  a Magyarországon elfogott, és terrorizmus miatt március 22-én őrizetbe vett szír állampolgárt a Terrorelhárítási Központ (TEK) különleges egysége szállította vasárnap a Fővárosi Törvényszék Fő utcai épületéhez.
A férfi a gyanú szerint három éve az Iszlám Állam nemzetközi terrorszervezet tagja és 2016-ban kivégzésekben vett részt.
Az ügyészség minősített emberölés bűntettével elkövetett terrorcselekmény bűntette és terrorcselekmény előkészülete miatt hallgatta ki és indítványozta a letartóztatását. Ez utóbbit a hivatalos közlemény szerint a Budai Központi Kerületi Bíróság vasárnap egy hónapra el is rendelte.

Lapunk szombaton elérte a férfi ügyvédjét, Kelen Lászlót, aki egyéb részletek mellett azt mondta, Polt Péter legfőbb ügyész személyesen kért nyomozást a szír állampolgár ellen.
Az ügyvéd elárulta, védencét többek közt azzal gyanúsítják, hogy Homszban részt vett 20 ember meggyilkolásában.
Kelen akkor úgy nyilatkozott, F. Haszan következetesen tagad minden ellene felhozott állítást. Az ügyvéd már tegnap azt valószínűsítette, hogy a szír férfit letartóztatják, mivel bűnösségének bizonyításához vagy cáfolatához hosszas eljárásra, külföldi hatóságoktól beszerzett információkra is szükség lesz.
Frissítve: 2019.03.24 13:48

Több mint 200 millió forintot taxizhatnak el a minisztériumi dolgozók

Publikálás dátuma
2019.03.24 12:00
Illusztráció
Fotó: Vajda József
A City Taxi márciusban két évre szóló, mintegy 209 milliós szerződést kötött a kormányzati munkát végző tisztviselők személyszállítására. A cégnek novemberig még élő szerződése volt ugyanerre a célra.
A City Taxi nyerte meg a minisztériumi dolgozók személyszállítására kiírt közbeszerzési tendert - írja az mfor.hu az uniós közbeszerzési értesítőben fellelt információkra hivatkozva. A tárcák - kivéve a honvédelmit és a külügyit - munkafeltételeinek biztosítását végző Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) nettó 208 756 799 forintért szerződött a feladatra a céggel. A megállapodás értelmében a kormányzati munkát végző tisztviselők személyszállítását vállalta a City.
A szerződést a hirdetmény szerint március 14-én írták alá és 24 hónapra szól.
A KEF honlapja szerint egyébként még élő szerződésük van ugyanerre a szolgáltatásra a City Taxival. Abban a kontraktusban a 2017. február 3. és 2019. november 2. közötti időszakra állapodtak meg a felek. Vagyis az előző szerződést is ezzel a taxis társasággal kötötték meg, de arra nem adnak választ a közbeszerzési dokumentumok, hogy miért kellett egy korábban meghatározott teljesítési időszak közben új szerződést kötni ugyanarra a célra.
Frissítve: 2019.03.24 12:01