Kénytelenek voltunk őrző-védő szolgálattal megerősíteni a portát - interjú a kárpátaljai magyar főiskola rektorával

Publikálás dátuma
2018.11.26. 06:00

Fotó: Németh András Péter
Az ukrán állam eddigi működésünk alatt számtalanszor átvizsgált minket, s ezek az eljárások mind az intézmény bezárására irányultak – nyilatkozta lapunknak Orosz Ildikó, a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Főiskola rektora.
 Milyennek látja most a magyarok és ukránok együttélését Kárpátalján? A különböző internetes oldalak kommentjei alapján úgy vélem, hogy az őshonos kárpátaljaiak, magyarok és ukránok egyaránt tisztán látják a helyzetet, ezen a szinten zavartalan az együttélés.

A sorozatos magyarellenes provokációknak van bármilyen érezhető hatása az együttélésre? A helyi lakosok között nincs. De például a határon a hatóságok, egy lista alapján kiemelik a sorokból a járási és megyei magyar érdekvédelmi szervezetek képviselőit, akiket aztán esetenként többórás átvizsgálásnak vetnek alá, és autójukat is szétszedik. Kihívják az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) képviselőt is, majd jelenlétükben is megismétlik a vizsgálatot. A vizsgálat céljáról nem tájékoztatnak, követelésre sem állítanak ki jegyzőkönyvet. A vizsgálatok lassítják mások átkelését is, természetesen feszültséget váltanak ki a várakozó magyarok és nem magyarok között, így ez felér egy bújtatott feszültségkeltéssel.
Az eddigi vizsgálatok szerint ezek a provokációk legalábbis részben Oroszországhoz, orosz elkövetőkhöz köthetők. Önök éreznek valamit az orosz destabilizációs kísérletekből? Ezek egyelőre feltevések. A szervek eddig egyetlen esetben sem találták meg a megrendelőket, nem vonták őket felelősségre. Ha időben megtalálják és felelősségre vonják az első provokációk megrendelőit, nem jutottunk volna el például a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) székházának felgyújtásához, a magyar emlékművek megrongálásához. A főiskola működése teljesen zavartalan? A főiskola fenntartása a magyar állam támogatásának köszönhetően zavartalan. Az ukrán államtól megalakulásunk óta nem kaptunk egy fillért sem. Az ukrán állam eddigi működésünk alatt számtalanszor átvizsgált minket, s ezek az eljárások mind az intézmény bezárására irányultak. Három teljes körű vizsgálatunk volt 5–6 évente, a legutóbbi a 2013–2014-es tanévben. A nyugodt munka érdekében, a provokációk elkerülése végett kénytelenek voltunk őrző-védő szolgálattal megerősíteni a portát és a beléptetést. Milyen a kapcsolatuk az ukrán kormányzati szervekkel? A főiskola ukrán magánegyetemként működik, amely anyagi támogatással ugyan nem jár, de az ukrán törvények minden betűje vonatkozik ránk is, ezért a kapcsolattartás folyamatos. Például, minden szakot ötévente akkreditáltatni kell, így évente 4–5 miniszteri bizottság is ellenőrzi munkánkat. Ön mit várna az ukrán kormánytól a kárpátaljai magyarok helyzetének javítása érdekében? Biztosítsák alkotmányos jogainkat, és személyes, valamint kulturális, oktatási értékeink védelmét az Ukrajna által is aláírt nemzetközi és kétoldalú szerződéseknek megfelelően. Jogos igénynek tartja, hogy egy ukrán állampolgár legalább olyan szinten beszélje az ukrán nyelvet, hogy közigazgatási ügyeit ezen a nyelven intézhesse? Az alkotmány szerint az ukrán állampolgárokat nemzetiségüktől függetlenül egyenlő jogok illetik. Azt kellene biztosítani, hogy a nemzetiségek a közéletben és a magánszférában egyaránt használhassák anyanyelvüket. A kárpátaljai magyarok mekkora hányada beszél ukránul, oroszul? 2001 óta nem volt népszámlálás. Akkor a kárpátaljai ukránok 69, a románok 4, a magyarok 41 százaléka nyilatkozott úgy, hogy anyanyelvén kívül nem beszél más nyelvet, ami azt jelenti, hogy a magyarok közel 60 százaléka beszél más nyelvet. Ön szerint miért nem tanultak meg többen ukránul, oroszul? Az állam elvárja a kárpátaljai magyaroktól, hogy az ukránt anyanyelvi szinten ismerje, bár ehhez nem biztosítja a feltételeket. Például a harminc év alatt állami pénzen nem készült iskolai kéziszótár, csak a magyar állam támogatásával. Számos megye, de a főváros lakóinak nagy része sem beszél ukránul. Ennek ékes bizonyítéka az: több olyan műsort is sugároztak oroszul arról, hogy a kárpátaljai magyarok nem tudnak ukránul. Aki egy napot eltölt Kijevben, hallhatja, hogy szinte mindenki mindenütt oroszul beszél, a reklámok zöme orosz nyelvű. Mekkora ma az elvándorlás aránya a kárpátaljai magyarság körében? Mivel 17 éve nem volt népszámlálás, nincs hiteles adatunk. Nem tudjuk, ez arányaiban mennyire tér el az országos átlagtól. Pavlo Klimkin külügyminiszter szerint évente 1 millió állampolgár távozik Ukrajnából külföldre. Az önök intézményében diplomát szerzők jellemzően hol helyezkednek el? Sokan mennek közülük külföldre, Magyarországra? A más országban diplomázottakhoz hasonlóan mindenki keresi a számára elérhető legjobb munkát, és oda megy, ahol megtalálja azt. Nehéz döntés, mivel a környező országok bármelyikében kaphatnak állást, ahol tízszer vagy hússzor többet kereshetnek, mint itthon. Ennek ellenére többségük próbál itthon boldogulni mindaddig, míg komfortérzetük és tűréshatáruk engedi. Ha az ukrán kormány elfogadná az oktatási törvénnyel kapcsolatban a beígért halasztást, a mentességeket, az önök számára elfogadható lenne? Nem, ugyanis alkotmányos jogaink súlyosan sérülnek. Ezeket vissza kell állítani, de időt biztosítana a „félregombolt mellény újragombolására”. A magyar kormány által most felvetett kisebbségvédelmi egyezmény ötlete mennyire elfogadható önöknek? Bár tartalmát nem ismerem, kilendíthet a holtpontról. Egyébként nem is lenne szükség újabb egyezményre, ha betartanák az 1992-ben kötött magyar–ukrán és több más vonatkozó nemzetközi egyezményt, de mint látjuk, Európában nincs mechanizmus a szerződések érvényesítésére. A magyar kormány miként tudná enyhíteni a politikai feszültséget? Miután nincs európai mechanizmus arra, hogy érvényt szerezzenek a korábbi kétoldalú szerződéseknek, így a kormánynak nem maradt más lehetősége, mint a magyar érdekekért időben alkalmazni a hatáskörének megfelelő eszközöket, például a vétójogot. Egyetért azzal, hogy a jelenlegi politikai feszültség legnagyobb vesztesei a kárpátaljai magyarok, a legnagyobb nyertese pedig Oroszország? Mi biztosan vesztesei vagyunk, de gazdasági szempontból a nyertesek közt van Ukrajna és annak főleg oligarcha rétege. A napokban napvilágot látott hírek szerint az elmúlt évben az ukrán–orosz kereskedelmi egyenleg jelentősen növekedett. A most következő elnök- és parlamenti választási kampányban tart attól, hogy a nemzetiségi kérdés kampánytéma lesz? Ez már három éve kampánytéma. Szükséges még egy bűnbak, hogy a mély nemzeti érzelműek a csődközeli gazdasági helyzetben is a hatalmon lévőkre szavazzanak. Ezt építik egyesek három éve lépésről lépésre, célkeresztben a magyar közösséggel. Bár nem az ön kompetenciája, de nem tartja szerencsétlennek, hogy a magyar konzulátuson egy Magyarországról küldött kormánytisztviselő világosítja fel a magyar útlevelet szerző kárpátaljai magyarokat, hogy miként játsszák ki az ukrán törvényeket? Az, hogy egy magyar tisztviselő mit mond a magyar állam területének számító konzulátuson, az személyes ügye, vagy a munkaköri le­írása határozza meg azt. Számomra érdekes, hogy az a fiatalember, aki a felvételt készítette a konzulátuson az állampolgári esküről titkos eszközzel, és a helyi hírek szerint határőr, tehát esküt tett az ukrán állam védelmére, továbbra is kettős állampolgár. Tehát ezek szerint, más közlésekkel ellentétben a kettős állampolgárság nem törvénytelen 

Kihallgatás egy beszéd miatt

Orosz Ildikó október 23.-án Budapesten a központi megemlékezésen mondott beszédet, amiben egyebek mellett kijelentette: a kárpátaljai magyarok az ukrán állam lojális, adófizető állampolgárai, amiért elvárják, hogy jogaikat gyakorolhassák és az ukrán állam megvédje őket a zaklatásoktól. A beszéd kapcsán az SZBU kihallgatásra idézte be Orosz Ildikót, ezen többek között arra voltak kíváncsiak, ki hívta meg Budapestre és milyen hatást ért el a beszéde.

Névjegy:

Orosz Ildikó az Ungvári Állami Egyetem matematikai szakán diplomázott. A Kárpátaljai Pedagógusszövetség alapítója, elnöke. 1990 óta több ciklusban a Kárpátaljai Megyei Tanács képviselője volt. Rektora a II. Rákóczi Ferenc  Kárpátaljai Magyar Főiskolának, amelyet a Kárpátaljai Magyar Főiskoláért Alapítvány hívott életre. Az intézetet 1996-ban alapították, kezdetben Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola néven működött.

Témák
Kárpátalja
Frissítve: 2018.11.26. 14:44

„Elnézést a zavarásért, éppen megölnek”

Publikálás dátuma
2018.11.25. 18:37
Illusztráció
Fotó: Thinkstock
Ezrek tüntettek a nők bántalmazása ellen Spanyolországban. Csak idén 44 spanyol nőt ölt meg élettársa- Magyarországon is hasonló az arány, pedig negyedannyian sem vagyunk.
Ezrek vonultak utcákra vasárnap Spanyolország több városában követelve a nők elleni erőszak megszüntetését, a nőket érő erőszakkal szembeni küzdelem világnapján. „Mindannyian a bántalmazás ellen”, „A hímsovinizmus is terrorizmus”, „Ne tűrd el a bántalmazást”, „Elnézést a zavarásért, éppen megölnek” - egyebek között ezek a feliratok szerepeltek a Madridban tüntető tömeg transzparensein.
 A bántalmazott védelme a bántalmazóval szemben, a gyerekek eltávolítása a bántalmazó szülő mellől, egyenlőségre oktatás már kiskortól kezdve - foglalta össze a felvonulók követeléseit Lourdes Hernández az eseményt szervező civil fórum szóvivője. A megmozduláshoz a civil szféra mellett csatlakoztak a parlamenti pártok és a nagy szakszervezetek képviselői is. Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök brüsszeli sajtótájékoztatóján szót emelt a nőket érő erőszak ellen, és hangsúlyozta kormánya elkötelezettségét a jelenség felszámolása mellett -írja az MTI. 
Barcelonában az utcákra vonult több ezres tömeg néma főhajtással emlékezett az áldozatokra. Santanderben mintegy ezren követeltek törvényi változásokat azért, hogy a nők szabadon, nem az erőszaktól félve élhessenek, valamint, hogy az igazságszolgáltatás pártatlan legyen ezekben az ügyekben. Spanyolországban idén 44 nő vesztette életét kapcsolati erőszak miatt, 2003 óta 972-en haltak bele a bántalmazásba. Ha a magyar viszonyokat nézzük, hasonló az arány, itthon hetente egy nőt ölnek meg, túlnyomórészt bántalmazó élettársi vagy családi kapcsolatban – és minden ötödik magyar nő bántalmazottnak számít.  Csakhogy Spanyolországban 46,5 millióan élnek, míg Magyarországon a 9,8 milliót sem éri el a lakosság száma.
Szerző

Hozzányúl a kormány a földekhez: hatósági ár és tuti mutyi

Publikálás dátuma
2018.11.25. 17:20

Fotó: Draskovics Ádám
A helyi agrárkamarák döntenék, hogy el, ki vehet termőterületet, az összeget pedig egységesítenék – vetíti előre két törvénymódosítás-tervezet.
 Hatósági ár és központi utasítás a földpiacon    Téved Orbán Viktor kormányfő és Nagy István agrárminiszter amikor azt állítja, hogy a magyar mezőgazdaság lesz a világ legversenyképesebb agráriuma, a kamarai és a földforgalmi törvény átírása után – fakadt ki Harangozó Gábor. Az MSZP agrárpolitikusa szerint ugyanis a két említett törvénymódosítás nem a hatékonyságról szól, hanem sokkal inkább arról, miképp rontsa le másfél millió földtulajdonos birtokának értékét a kormány, és hogyan kerüljenek baráti kezekbe a jó területek. Ennek érdekében – magyarázta Harangozó Gábor –, a kabinet kiüresíti a tárcát, és sok-sok jogkörét a Nemzeti Agrárkamarához csoportosítja. A földforgalmi törvényhez is hozzányúl a javaslat – a két módosítás lényege, pedig, hogy a jövőben a helyi kamarai szervezetek dönthessék el, ki szerezhet földet, és ki nem. Emlékeztetőül: a földforgalmi törvény eredeti célja az volt, hogy megakadályozza a külföldiek földvásárlását. Csakhogy ezt EU-tagként ezt nem tilthatta Magyarország, így különböző részszabályokkal próbálták „kiszorítani az idegeneket”. Érdemi nehezítés volt például, hogy csak helyben lakók vásárolhattak földet, illetve az akvizíciót véleményeznie kellett a helyi gazdákból álló földbizottságoknak is. (Ahol ezek a testületek nem alakultak meg, ott a helyi agrárkamara értékelt.) Ha az érintettek nem értettek egyet a földbizottsági véleményekkel, akkor az önkormányzatnál kifogást emelhettek, illetve bírósági úton támadhatták meg. A jövőben viszont a földbizottságok többé nem folyhatnak bele a földvásárlásba, kizárólag a kamarák helyi szervezete dönthet. Ráadásul a határozatot ellen jogorvoslat sem lenne, ugyanis az új szabályozás szerint nem lehetne fellebbezni a kamarai verdikt ellen. Pontosabban közigazgatási bírósághoz lehetne ilyen ügyben fordulni, csakhogy az eljáró tanács nem írhatja felül a kamarai szakvéleményt. Arról, hogy mi alapján döntenének a helyi kamarák, keveset tudni, ugyanis az MSZP-s politikus szerint a törvénymódosítás nem sorolja fel a kritériumokat. A szabályozásban csak olyan gumiszabályok akadnak, mint például az, hogy figyelembe kell venni a kormány birtokpolitikai irányelveit, és a pályázó versenyképességét. Így csak annyi biztos, figyelmeztetett Harangozó Gábor, hogy a Fidesz-dominálta szervezetek ítélhetik meg, kinek jár föld. Ráadásul a föld értékét is relativizálná a tervezett szabályozás: a területek eladásánál a jövőben nem számítana a piaci ár, az értéknél egyedül a termelékenység lesz mérvadó – azaz egy azonos „teljesítményű” földdarab ugyanannyiért lesz megvásárolható Budapest határában, mint egy borsodi kis faluban. Ez azt jelenti, hogy másfél millió földtulajdonos birtokának értéke beroskad a szocialista politikus szerint, hiszen létrejön a hatósági ár.

– Nem kizárt, hogy újabb állami földek eladását készítik most elő. Az államnak továbbra is óriási területei vannak, így pedig lehetősége nyílna arra, hogy olcsón adjanak el földet a kiszemelt embereknek – mondta érdeklődésünkre a zempléni Komlóska polgármestere, Köteles László, aki maga is több tíz hektáron gazdálkodik. Hozzátette: a most tervezett törvénymódosításokkal összefügghet, hogy nemrégiben fejezték le a környezetvédelmi apparátust. Ezt azt jelezheti előre, hogy természetvédelmi területeket is áruba bocsátanának.

Szerző
Frissítve: 2018.11.25. 18:43