Több mint ezer magyar fuvarozó cég ment tönkre, és a kormány épp emeli az útdíjat

Publikálás dátuma
2018.11.26. 06:45

Fotó: Shutterstock
Évek óta hátrányban vannak a külföldi versenytársaikkal szemben a kamionos cégek. Érdekvédőik a minisztériummal tárgyalnak a versenyképességjavító javaslataikról.
A kormány képviseletében a 24. órában ült le tárgyalni a hazai fuvarozók képviselőivel Palkovics László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) vezetője. A szektor évekig hiába kilincselt a versenyképesség javítására tett javaslataival. Szabó György az Magyar Közúti  Fuvarozók Egyesülete (MKFE) elnöke a tárgyaláson megjegyezte, a 2019-re a napokban bejelentett útdíjemelés váratlanul érte a szektort. Szóba került a krónikus gépjárművezető-hiány, a harmadik országbeli fuvarozók jogosulatlan tevékenysége, valamint a vállalkozások drasztikusan emelkedő költségei is. Hogy nagy a baj a hazai fuvarozószektorban, bizonyítja az is, hogy egyre több magyar kivállalkozó adja vissza a vállalkozói igazolványát, és Nyugat-Európában alkalmazott sofőrként dolgozik tovább. A hazai fuvarozók úgy érzik, egyre jobban kiszorulnak a magyar logisztikai piacról. Jelenleg 10 152 árufuvarozással foglakozó cég működik Magyarországon, ez 902-vel kevesebb, mint két évvel ezelőtt az Opten legutolsó adatai szerint. Igaz, jelentős számban alakulnak új vállalkozások is, de ezek nagy része már külföldi tulajdonban van, állították a Népszavának nyilatkozó fuvarozó vállalkozók. Egyre több uniós és úgynevezett harmadik országbeli versenytárs már nemcsak a nemzetközi fuvarok piacán van jelen, de a magyarországi belső piacon is egyre nagyobb szeletet hasítanak ki a logisztikai tortából. Ezzel nemcsak az a baj, hogy elveszik a magyar vállalkozásoktól a fuvarok egy részét, de a sofőrök után a közterheket sem Magyarországon, hanem az anyaországukban fizetik, mert nálunk a legmagasabbak a vállalkozásokat sújtó fizetési kötelezettségek. A hazai fuvarozói profit átlagosan 1-2 százalék. Ez is elenyészhet az üzemanyag árak, a karbantartási költségek növekedése, valamint a jövőre tovább dráguló útdíjak és a béremelések miatt. Ráadásul az elmúlt két évben a kötelező gépjármű-felelősség biztosítások az átlagos évi 300-400 ezer forintról 1-1,2 millió forintra emelkedtek- sorolták. Az egyre elviselhetetlenebbnek érzett helyzet miatt szeptember elején az MKFE és a magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozók Ipartestülete (NiT) azonnali 15-20 százalékos fuvardíjemelést követelt. Ebből máig nem sok valósult meg, mert főleg ha a kisebb, 1-20 kamionnal dolgozó vállalkozó emelné a díjait, a fehérorosz, török, szerb, de a román és a bolgár kolléga alánk ígér, ahogy egyébként ezt már most is teszi – mondta a Népszavának Ignácz József Péter, az MKFE elnökhelyettese. A nagyobb cégek közül több is legalább részben el tudta fogadtatni a nagy megrendelőikkel a díjemelést, de a hazai fuvarozó szektor 90 százalékát kitevő kis és közepes vállalkozások, amelyek a sofőrök 70-75 százalékát foglalkoztatják, döntő többségének ehhez nincs meg az érdekérvényesítő ereje. Már 2014-ben is több mint 7 000 teherautó, illetve kamionsofőr állást hirdettek a cégek. Hiába a ma már 400-600 ezer forintos havi nettó jövedelem, egyre kevesebben választják az egykor kiváltságnak számító kamionozást. A kormány ugyan 2015-ben uniós és nemzeti forrásból 5 milliárd forinttal támogatott olyan képzést, ahol hatezren szerezhettek volna teherautóra és kamionra érvényes vezetői engedélyt. A létszámot sosem sikerült teljesen feltölteni, s akik sikeresen végeztek, a velük szerződést kötő cégeket hamar otthagyták a kétszer-háromszor magasabb béreket kínáló, szintén munkaerőhiánnyal küzdő nyugat-európai cégek kedvéért.  Egy a Népszavának nyilatkozó oktató szerint ezek a képzések alkalmatlanok voltak arra, hogy valódi szakmai tudást adjanak. Inkább jogosítványgyáraknak nevezném ezt a próbálkozást – jegyezte meg a szakember. Szerinte az is hiba volt, hogy a jelentkezőknek nem kellett a zsebükbe nyúlniuk a képzésért. Ráadásul szerinte nagyon kevés fiatal jelentkezett, főleg 40-50 évesek próbálkoztak. A szakember úgy vélte, önköltségessé kellene tenni ezeket a tanfolyamokat, s a jelentkezők szerződést köthetnének egy adott céggel, amelyik megelőlegezné számukra a tanfolyam díját. A sofőr vállalná, hogy néhány évig a cégnél dolgozik, s a jövedelméből könnyen ki tudná fizetni a képzés költségeit.   

Zűrzavar az engedélyek körül

Óriási gondot jelent, hogy főként harmadik országból érkező fuvarozók hamisított útengedéllyel érkeznek Magyarországra, de az is előfordul, hogy egy útengedélyt, többen is használnak, illetve a tranzitengedéllyel magyarországi fuvarokat is teljesít a külföldi sofőr – említette a Népszavának Szabó Kálmán, aki vállalkozóként maga vezeti a kamionját. A közúti fuvarozók eddig nem tudták elérni, hogy a papíralapú és hektikus nyilvántartási rendszert váltsák fel a hatóságok egy megfelelő informatikai háttérrel rendelkező digitális közúti engedély nyilvántartó rendszerrel. A fuvarozók hatékonyabb közúti ellenőrzéseket és visszatartó mértékű bírságokat követelnek. A Nemzeti Adó-és Vám Hivatal (NAV) lapunk kérdésére válaszolva hangsúlyozta, rajtuk kívül a rendőrségnek, az ITM és az önkormányzatok illetékes szakembereinek is joga van az útengedélyek ellenőrzésére. A NAV ellenőrzési tapasztalatai szerint az utóbbi években a hamis közlekedési engedélyek száma csökkent, ezzel szemben a valódi engedélyek jogszerűtlen felhasználása gyakoribbá vált. Az adóhatóság szerint pedig a kiszabott bírságok megfelelő visszatartó erővel bírnak. Példaként említették, hogy egy engedély nélkül közlekedő harmadik országbeli fuvarozóval szemben 800 000 forint bírságot kell kiszabni.  A szaktárcának is feltettük kérdéseinket, de nem válaszolt. 

Szerző
Témák
fuvarozás kamion

Jobb, ha most kezd edzeni: órákig áll majd sorban az üzletekben karácsonykor

Publikálás dátuma
2018.11.25. 18:25
A visegrádi országok korábban több terméknél is feltételezték, de bizonyítani nem tudták a minőségi eltérést FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Az extravárakozás oka, hogy sok ezer eladó hiányzik a boltokról.
 Friss statisztikák szerint tovább csökkent a kereskedelmi foglalkoztatottak száma: most tízezerrel kevesebb alkalmazott dolgozik a boltokban, mint tavaly ilyenkor, írja penzcentrum.hu. És a karácsonyi hajrá még most jön. A bolti kiskereskedelem így
365 ezer
embernek ad kenyeret, egyértelműen lépnek le az alkalmazottak. Pedig a fizetésre - a korábbiakhoz képest - elméletileg nem lehet panasz. A boltos fizikai dolgozók havi bruttó átlagkeresete 2015-ben 148 ezer forint volt, most pedig 2018-ban pedig már 217 ezer (ennek a nettója mintegy 140 ezer).  Igaz, ezek a számok csak a négy főnél nagyobb boltos vállalkozásokra igazak, a statisztika ezekkel kalkulál.
Szerző

Oldalba rúgja a kormány a pálinkafőzőket, durván drágulhat a szeszhungarikum

Publikálás dátuma
2018.11.25. 13:13
A kép illusztráció. FOTÓ: Népszava
Miközben a kabinet szétmarketingeli a minőségi pálinka fogyasztását, nyomja vissza a főzést a szürke zónába.
Sokként érte a pálinkásokat a chipsadó kiterjesztése a pálinkákra - kesergett a Pálinka Nemzeti Tanács elnöke a. Mihályi László a hvg.hu cikkében azt magyarázta: ezzel lényegében ismét a gyümölcspárlat hazai forgalmazását fogják vissza. Emlékeztetőül: jövő januártól a népegészségügyi termék adót több termékre is kivetik, az energia italokon és a gyógynövényekből készült gyomorkeserűkön túl például a gyümölcspárlatokra is. Ez azt jelenti, hogy fél literenként nagyjából ezer forinttal lesz drágább a pálinka, amit a boltokban kínálnak majd a polcokon. Így hiába volt az idén nagyon jó a gyümölcstermés, ez a párlat árában nem fog visszaköszönni.  „A kutya nem ellenőrzi a házi főzést, nincs rá kapacitás” – véli Szűcs Imre, aki 32 éve üzemeltet bérfőzdét Mórahalmon. Közvetlenül nem érinti a szeszfőzdét a chipsadó bevezetése, mivel azt az első forgalomba helyezéskor kell megfizetni, de Szűcs szerint közvetetten ők is érezni fogják a a pálinkafőzés újbóli feketepiac felé tolódását. Pedig a vállalkozó éppen most fejlesztett, harminc éven át egy üzlettársával üzemeltettek egy szeszfőzdét a városban, nemrég döntöttek a „válásról”, Szűcs tavaly indított el egy uniós pályázati pénzből épített vadonatúj főzdét. „Mi 1650 forintért főzzük meg a cefrét, ennek a fele már így is adóba megy, a másik feléből még lejön a tüzelő ára, az áfa, így nagyjából 2-300 forint marad literenként a rezsire, a bérre”- számolgatja Szűcs, hogy mekkora haszon marad a családi vállalkozásnál. „Ha a kocsmákban, meg a boltokban megugrik az ára, akkor megint egyre többen lesznek, akik hirtelen érteni fognak a pálinkafőzéshez” – így látja a jövőt Szűcs, aki szerint a 2010-es pálinka forradalom is ezt hozta, hirtelen mindenki nekilátott az otthoni párlatfőzésnek. A Pálinka Nemzeti Tanács elnöke úgy látja, hogy a kereskedelmi főzdéktől az illegálisan, magánfőzők által üzemeltetett „fekete bérfőzdék” happolják el a cefrét, ahol ráadásul, az elnök sejtése szerint, a lekönyvelteken túl, gyakorlatilag bármekkora mennyiséget lefőzhetnek adómentesen. „Rendet kellene tenni a pálinkafronton, és legfeljebb csak ezt követően lehet a nemzetközi piacra betörni.” – teszi hozzá Mihályi László.   Furcsa kettősséget mutatnak a kormány intézkedései pálinkafronton. Egyfelől a minőségi pálinka marketingjét hangsúlyozzák, de közben még itthon sem nő ezeknek a fogyasztása. Bár az égetett szesz forgalma általában nő, de ezen belül nem mozdul a minőségi pálinka felé a fogyasztás.
Szerző