A kormány képviseletében a 24. órában ült le tárgyalni a hazai fuvarozók képviselőivel Palkovics László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) vezetője. A szektor évekig hiába kilincselt a versenyképesség javítására tett javaslataival. Szabó György az Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete (MKFE) elnöke a tárgyaláson megjegyezte, a 2019-re a napokban bejelentett útdíjemelés váratlanul érte a szektort. Szóba került a krónikus gépjárművezető-hiány, a harmadik országbeli fuvarozók jogosulatlan tevékenysége, valamint a vállalkozások drasztikusan emelkedő költségei is.
Hogy nagy a baj a hazai fuvarozószektorban, bizonyítja az is, hogy egyre több magyar kivállalkozó adja vissza a vállalkozói igazolványát, és Nyugat-Európában alkalmazott sofőrként dolgozik tovább. A hazai fuvarozók úgy érzik, egyre jobban kiszorulnak a magyar logisztikai piacról. Jelenleg 10 152 árufuvarozással foglakozó cég működik Magyarországon, ez 902-vel kevesebb, mint két évvel ezelőtt az Opten legutolsó adatai szerint. Igaz, jelentős számban alakulnak új vállalkozások is, de ezek nagy része már külföldi tulajdonban van, állították a Népszavának nyilatkozó fuvarozó vállalkozók. Egyre több uniós és úgynevezett harmadik országbeli versenytárs már nemcsak a nemzetközi fuvarok piacán van jelen, de a magyarországi belső piacon is egyre nagyobb szeletet hasítanak ki a logisztikai tortából.
Ezzel nemcsak az a baj, hogy elveszik a magyar vállalkozásoktól a fuvarok egy részét, de a sofőrök után a közterheket sem Magyarországon, hanem az anyaországukban fizetik, mert nálunk a legmagasabbak a vállalkozásokat sújtó fizetési kötelezettségek. A hazai fuvarozói profit átlagosan 1-2 százalék. Ez is elenyészhet az üzemanyag árak, a karbantartási költségek növekedése, valamint a jövőre tovább dráguló útdíjak és a béremelések miatt. Ráadásul az elmúlt két évben a kötelező gépjármű-felelősség biztosítások az átlagos évi 300-400 ezer forintról 1-1,2 millió forintra emelkedtek- sorolták.
Az egyre elviselhetetlenebbnek érzett helyzet miatt szeptember elején az MKFE és a magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozók Ipartestülete (NiT) azonnali 15-20 százalékos fuvardíjemelést követelt.
Ebből máig nem sok valósult meg, mert főleg ha a kisebb, 1-20 kamionnal dolgozó vállalkozó emelné a díjait, a fehérorosz, török, szerb, de a román és a bolgár kolléga alánk ígér, ahogy egyébként ezt már most is teszi – mondta a Népszavának Ignácz József Péter, az MKFE elnökhelyettese. A nagyobb cégek közül több is legalább részben el tudta fogadtatni a nagy megrendelőikkel a díjemelést, de a hazai fuvarozó szektor 90 százalékát kitevő kis és közepes vállalkozások, amelyek a sofőrök 70-75 százalékát foglalkoztatják, döntő többségének ehhez nincs meg az érdekérvényesítő ereje.
Már 2014-ben is több mint 7 000 teherautó, illetve kamionsofőr állást hirdettek a cégek. Hiába a ma már 400-600 ezer forintos havi nettó jövedelem, egyre kevesebben választják az egykor kiváltságnak számító kamionozást. A kormány ugyan 2015-ben uniós és nemzeti forrásból 5 milliárd forinttal támogatott olyan képzést, ahol hatezren szerezhettek volna teherautóra és kamionra érvényes vezetői engedélyt. A létszámot sosem sikerült teljesen feltölteni, s akik sikeresen végeztek, a velük szerződést kötő cégeket hamar otthagyták a kétszer-háromszor magasabb béreket kínáló, szintén munkaerőhiánnyal küzdő nyugat-európai cégek kedvéért.
Egy a Népszavának nyilatkozó oktató szerint ezek a képzések alkalmatlanok voltak arra, hogy valódi szakmai tudást adjanak. Inkább jogosítványgyáraknak nevezném ezt a próbálkozást – jegyezte meg a szakember. Szerinte az is hiba volt, hogy a jelentkezőknek nem kellett a zsebükbe nyúlniuk a képzésért. Ráadásul szerinte nagyon kevés fiatal jelentkezett, főleg 40-50 évesek próbálkoztak. A szakember úgy vélte, önköltségessé kellene tenni ezeket a tanfolyamokat, s a jelentkezők szerződést köthetnének egy adott céggel, amelyik megelőlegezné számukra a tanfolyam díját. A sofőr vállalná, hogy néhány évig a cégnél dolgozik, s a jövedelméből könnyen ki tudná fizetni a képzés költségeit.
