Havazás válthatja fel a sok esőt hétfőn

Publikálás dátuma
2018.11.26. 08:10
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A fővárosra és tizenkét megyére is figyelmeztetést adtak ki. Késő este 1, 8 fok várható, átmeneti ónos csapadék is lehet.
Budapestre és PestBorsod-Abaúj-Zemplén, FejérGyőr-Moson-SopronHajdú-Bihar, HevesKomárom-Esztergom, NógrádJász-Nagykun-Szolnok, Vas, Veszprém és Zala megyére is elsőfokú figyelmeztetést adott ki az eső miatt hétfőre az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ). Az érintett területeken 24 óra alatt több mint 20 milliméter csapadék hullhat.   Kiemelten a hegyvidéki területeken rossz látási viszonyokra, helyenként sűrű ködre lehet számítani. Az előrejelzés szerint estétől, késő estétől előbb a Zemplénben, illetve a Soproni- és Kőszegi hegységben, majd általában az Északi-középhegységben az esőt havas eső, hó váltja fel. A Zemplén, Bükk egyes részein átmeneti ónos csapadék is lehet. Az észak felől a későbbiekben teret nyerő havazásban síkvidéken inkább csak kedd hajnaltól lehetséges megmaradó hó. Késő délutántól délen már gyengül a csapadék. Az északkeleti szelet az ország déli része kivételével többfelé kísérik élénk, a Nyugat-Dunántúlon és északkeleten erős lökések. A hőmérséklet csúcsértéke 6 és 11 fok között alakul, de északkeleten napközben már hűl a levegő. Késő este 1, 8 fok várható. 
Forrás: OMSZ
Szerző
Frissítve: 2018.11.26. 08:11

Jövőre már civilek is honvédelmi alkalmazottak lehetnek

Publikálás dátuma
2018.11.26. 07:55
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Új jogállást vezetnek be „honvédelmi alkalmazott” néven.
Honvédelmi alkalmazottként dolgozhatnak tovább jövőre a Magyar Honvédség civil munkavállalói. Akik vállalják az új státust, jelentős illetményemelést kapnak és számos kedvezményben, pluszjuttatásban részesülnek, de a szakterületükön elméleti honvédelmi képzésen kell részt venniük – írja a Magyar Idők. A kormányközeli lap szerint a jövő év elejétől egy törvényjavaslat értelmében új jogállást vezetnek be, honvédelmi alkalmazott elnevezéssel. A honvédelmi alkalmazottak illetményemelésben részesülnek majd, és a korábbinál magasabb illetmények mellé kedvezőbb helyzetbe kerülnek a pluszjuttatások szempontjából is. 2019. január elsejétől, a lap információi szerint több lépcsőben kapják meg az emelt összeget az eddigi honvédelmi ágazati pótlék helyett egy új illetményelem bevezetésével, a honvédelmi illetménykiegészítéssel. Rendelkeznek arról is, hogy az eddig közalkalmazotti jogviszonyban elismert idő honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban töltött időnek minősül. A honvédelmi alkalmazottaknak az új törvény szerint a kinevezésük alapján vállalniuk kell néhány új feladatot. A Magyar Honvédség feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátásában történő közreműködés mellett a szakterületükön – elméleti – honvédelmi továbbképzéseken is részt kell venniük. A honvédelmi alkalmazottak ezenfelül önként további többletkötelezettséget is vállalhatnak. A lap azt írja, a kormány által jóváhagyott Honvédelmi és haderőfejlesztési program új kihívások elé állítja a honvédség civil dolgozóit is, és ennek megfelelően a honvédelmi alkalmazotti jogviszony létrehozásának az elsődleges célja az, hogy ezeknek a kihívásoknak meg tudjanak felelni. Ezentúl lehetővé teszi például, hogy a minisztérium saját szabályozás alapján rendelkezhessen a nem katona, de honvédelmi szervezeteknél dolgozó – jelenleg még közalkalmazotti – személyi állományt érintő legfontosabb kérdésekről. Másrészt így jobban lehet alkalmazkodni a megváltozott munkaerőpiaci helyzethez, például a munkaerőhiányhoz, mivel az egyes ágazatokban tevékenykedő dolgozók között jobban lehet majd differenciálni az illetményeket – teszi hozzá a lap.
Szerző

Mindjárt kancellárok lépnek a szakképző centrumok nyakára

Publikálás dátuma
2018.11.26. 07:11

Fotó: Mónus Márton / MTI
Kiadásstopot rendeltek el a szakképzési centrumokban, ahol kancellárok veszik majd át a gazdasági irányítást, tudta meg a Népszava.
A kancellárok érkezéséig ha lehet, ne költekezzenek – lényegében erre utasította a szakképzési centrumok főigazgatóit Pölöskei Gáborné szakképzésért és felnőttképzésért felelős államtitkár egy lapunkhoz is eljutott levélben. Mint ismert, Palkovics László innovációs miniszter október végén nyújtott be egy törvényjavaslatot, amely a felsőoktatás mintájára a szakképzésben is kancelláriarendszer kiépítését helyezte kilátásba. A kinevezett kancellár a főigazgatótól és a gazdasági vezetőtől vonna el jogköröket, ők gazdasági ügyekbe már nem szólhatnának bele, sőt nagy valószínűséggel utóbbi pozíció meg is szűnne. Noha a szakmai egyeztetések elmaradtak a javaslatról, Pölöskeiné szerint azt még az idén elfogadják, és január 1.-től életbe lép. Az államtitkár a főigazgatókat arra utasította, hogy „a kancellárok mozgásterének biztosítása érdekében” ne, vagy csak a legszükségesebb mértékben döntsenek tanéven túli pénzügyi kötelezettségvállalásról. Ez lényegében azt jelenti, hogy a főigazgatók nem köthetnek hosszabb távú szerződéseket, a centrum kiadásait minimumra kell csökkenteni. – Ez igencsak nehéz helyzetbe hozza a főigazgatókat, sőt a szakképzés egészét. Például különböző alapanyagok, védőfelszerelések beszerzésére szinte napi szinten szükség van. Nem tudnak megbízási szerződést kötni szakemberekkel, szakmai oktatókkal vagy bármilyen más dolgozóval, akire szükség lenne. Az év közben kieső embereket sem tudják pótolni. A felnőttképzés, ami jórészt ugyancsak a centrumok feladata, folyamatosan megy, ott nincs tanév. Oktatók, vizsgáztatók megbízására bármikor szükség lehet – nyilatkozta lapunknak az egyik centrum vezetője. A Pedagógusok Szakszervezete szerint ha a javaslatot a jelenlegi formájában fogadnák el, számos kockázattal járna. Úgy vélik, az átalakítás megkérdőjelezi a jogbiztonságot a határozott időtartamú kinevezéseket, például a gazdasági vezetői megbízást illetően. A kancelláriarendszer bevezetésének szükségességét gazdaságossági és hatékonysági szempontból sem támasztja alá a javaslat. Szerintük az iskolákba olyan vezető kerülne a kancellárok személyében, akiknek végzettsége, szakmai tapasztalata nem felel meg a nemzeti köznevelési, a szakképzési, és az államháztartási törvény jelenleg hatályos előírásainak sem. „Ráadásul beiskolázási időszakban bizonytalanítanák el az iskolák vezetőit, pedagógusait, a szülőket és a diákokat, ami senkinek nem lehet érdeke” – írták. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) is komoly fenntartásai vannak. „Megítélésünk szerint a kancellár, aki a szakképző centrumok teljes anyagi erőforrásai fölött rendelkezik, és aki a technikai dolgozók munkáltatója lesz, túlhatalmat kap.” – írták. Közben kiderült az is, hogy a néhány hónapja létrehozott Szakképzési Innovációs Tanács sem több a kormány „bábszínházánál”, hiszen a testület tagjai még csak meg sem kapták a törvényjavaslatot. Szűcs Tamás PDSZ-elnök erről úgy vélekedett: a tanács a demokrácia elvárásnak megfelelően kezdte meg működését, ám most zavar keletkezett. – A kormány a nélkül nyújtott be jelentős módosításokat a szakképzési törvényről, hogy kikérte volna az általa elsősorban e célból létrehozott testület véleményét. Amikor mindezt a PDSZ szóvá tette, a minisztérium időhiánnyal magyarázta az eljárást.
Szerző
Frissítve: 2018.11.26. 07:12