Előfizetés

Az énekesmadarakat már lehet etetni, a vízieket viszont tilos

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2018.11.26. 11:11
Széncinege az etetőn
Fotó: MME / Orbán Zoltán
Kezdődik az itthon maradott és az északibb, mostohább téli klímájú területekről hozzánk érkező énekesmadarak etetési szezonja.
Az énekesmadarak etetési időszakának nagy része hazánkban az első fagyok késő őszi beköszöntétől ezek megszűnéséig, november második felétől márciusig tart. Az etetők madárforgalma elsősorban a tél keménységétől, ezen belül is főleg a hótakaró vastagságától és tartósságától függ. Enyhe teleken az etetőket látogató madarak faj- és egyedszáma gyakran csak fele, harmada a megszokottnak. 
Az énekesmadaraknak adható téli madáreleségeket három plusz egy csoportba sorolják a szakemberek: napraforgó, amibe apró szemű kölest is lehet keverni; állati zsiradék (háj, faggyú, főzéssel sótlanított szalonna, cinkegolyó); alma (gallycsonkokra szúrva és földre szórva) és bogyók (vadszőlő, borostyán, tűztövis, nyugati ostorfa, fagyal); plusz ivó- és fürdővíz, a befagyott itatókban a naponkénti vízcsere. Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivője felhívta a figyelmet: bármi mással kísérletezni felesleges, és a madarakra nézve kockázatos lehet. 

A vízimadarakat etetni tilos!

vízimadarak etetése viszont veszélybe sodorja, megbetegíti és pusztulásra ítéli az állatokat, ami ellen világszerte küzdenek a hatóságok és a természetvédelmi szervezetek. A vízimadarak életmódja és téli túlélési szabályai ugyanis alapvetően eltérnek a klasszikus etetőket látogató énekesmadarakétól. Etetésük szennyezi a környezetet, közben kikapcsolja a téli túlélést szavatoló vonulási viselkedést, ami tömeges jégbefagyásukat okozza. Növeli a zsúfoltságot, a madarak közötti agressziót, az ebből eredő sérülésveszélyt és a fertőző betegségek terjedését. A tömeges érintkezés az emberekre is veszélyes, ez különösen a madárinfluenza miatt jelent óriási kockázatot. Ráadásul a folyamatos "kenyérdiéta" is megbetegíti a madarakat - hangsúlyozta a szakember.  
Az  1890-ben indult települési madáretetési mozgalom keretében a mintegy ötven potenciális etetőlátogató madárfaj megfigyelése egyedülálló élményt kínál a kertekben, a parkokban, de akár a lakásból is - derül ki a szervezet közleményéből.    

Meghalt Asha, a budapesti állatkert elefántja

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2018.11.24. 16:01
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Csütörtöktől tapasztalták aggasztó tünetek megjelenését, és szombat délre egy alattomos kór győzte le az állat szervezetét.
Meghalt Asha, a Fővárosi Állat- és Növénykert csaknem hatesztendős elefántja – közölte honlapján az állatkert. Mint írják, Ashán csütörtöktől kezdve tapasztalták aggasztó tünetek megjelenését. Az állatnál először általános bágyadtság jelentkezett, nehezen mozgott. Megváltozott a viselkedése is, hiszen a szokásosnál kevesebbet kommunikált a környezetével, és a gondozókkal sem működött együtt. Pénteken már enni sem akart, délutánra pedig hasi ödéma alakult ki.
„A tünetek alapján egyértelműnek tűnik, hogy az elefántokra jellemző herpeszvírusos megbetegedés támadta meg Asha szervezetét. Ez mind a vadonban, mind az állatkertekben élő az ázsiai elefántok esetében előforduló, jellegzetesnek számító, és sajnos igen alattomos, úgy is mondhatnánk, rettegettnek számító betegség. A kórokozó elefánt herpeszvírus (EEHV) lényegében az egész állományban jelen van, csaknem minden egyed hordozónak mondható”

– fogalmazott az állatkert.

Mint írják, ha a vírus valamilyen ok miatt mégis erőre kap, kialakul a megbetegedés jellegzetes kórképe, méghozzá rendszerint igen gyorsan, akár egy-két nap alatt is. Ebből a szempontból a fiatal, választási korban lévő elefántok különösen veszélyeztetettek.
A megbetegedés jelentős problémákat okoz a vadonbeli és az állatkerti állományokban is. Az 1990-as évek közepe óta több mint félszáz, állatkertben tartott ázsiai elefántnál tapasztalták a betegség megjelenését, egyedül az Egyesült Királyság állatkertjeiben 11 ilyen esetet írtak le. Sajnos a betegség az esetek több mint háromnegyedében halálos, mert a vírus pillanatok alatt elhatalmasodhat a szervezeten. Az elefánt herpeszvírussal kapcsolatban világszerte számos kutatás folyik, több kutatócsoport is foglalkozik a kórral, a Washingtoni Nemzeti Állatkertben külön laboratóriumot is létrehoztak az elefánt herpeszvírus kutatására. A tapasztalatok és kutatási eredmények alapján egy nemzetközi kezelési protokollt állítottak össze, az állatorvosok is ennek alapján kezelték Ashát, nemzetközi konzíliumra is sor került.
„Állatorvosaink a gondozókkal együtt az elmúlt napokban szinte emberfeletti módon küzdöttek Asha megmentéséért. Az állat többek között infúziót és antivirális szert is kapott, illetve vérátömlesztést is az apaállattól, Assamtól (a vért az állatorvosok még korábban levették, arra az esetre, ha esetleg ilyen állategészségügyi problémával szembesülnénk). Ám minden erőfeszítésünk dacára az alattomos kór szombat délre végül legyőzte az elefánt szervezetét”

– írta a Fővárosi Állat- és Növénykert.

Asha

Asha 2013. február 14-én született, Angele és Assam első borjaként. Az első napok nehézségei után a fejlődésével minden rendben alakult, egyéves korára súlya már az öt mázsát is meghaladta. Bár már akkor jelentős részben szilárd táplálékon élt, amelynek aránya az ezt követő időszakban még tovább növekedett, még 2017 első hónapjaiban is előfordult, hogy pár korty anyatejet is fogyasztott. Kisöccse, a 2017 novemberében született Arun érkezését is érdeklődéssel fogadta. Asha hosszú idő – több mint fél évszázadnyi – szünet után az első budapesti születésű elefánt volt.

Nem minden kukába való, ami annak látszik

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2018.11.24. 10:10
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Tíz éven belül duplájára nő az ember által termelt hulladék átlagos napi mennyisége, ezért változtatnunk kell a szokásainkon, hogy ne fulladjunk bele a saját szemetünkbe.
A Világbank jelentése szerint tíz éven belül a jelenleginél közel másfél milliárddal több ember fog városban élni, ezzel párhuzamosan pedig 1,5 kilogrammra nő az egy emberhez köthető szemét átlagos mennyisége naponta. Ez a jelenleginek a duplája. Ha nem szeretnénk belefulladni saját szemetünkbe, változtatnunk kell hulladékkezelési szokásainkon - írta a Don't Waste It.
Egy Japán kisvárosban minden keletkező hulladékot igyekeznek hasznosítani, így a lakóknak nem három, hanem 34 szempontot kell mérlegelniük, mielőtt kidobnák a szemetüket. Már itthon is van lehetőség a legtöbb háztartási hulladék újrahasznosítására és a veszélyes hulladékok megfelelő megsemmisítésére, csak kevesen tudnak róla. 

Szemét vagy kincs?

Könnyen lehet, hogy ami nekünk már nem kell, azt más örömmel használná. Kidobás helyett a kinőtt ruhákat, a megunt játékokat, tárgyakat akár el is adhatjuk. Vannak olyan használati tárgyak, amelyek csomagolásán egy áthúzott szemetes jelzi, hogy tilos a háztartási hulladék közé dobni. A számítógépek, mobiltelefonok például olyan mérgező anyagokat tartalmaznak, mint például az idegméregnek számító ólom, az izomsorvadást, szív- és májkárosodást okozó berillium, a gyulladást okozó higany, vagy éppen a rákkeltő kadmium és dioxin. Ha a gép széttörik a szemétben vagy esővíz, hőhatás éri, a veszélyes anyagok a környezetbe jutnak. A vegyi anyagok, festékek, gyógyszerek vagy más veszélyes hulladékok a vízbe és a talajba kerülnek, ha nem megfelelően semmisítik meg őket.

Mit hova?

A hulladék(hír)gyűjtő portál azt ajánlja, mielőtt kidobnánk valamit, gondoljuk át, lehet-e új élete, eladható vagy újrahasznosítható-e. Ha több dologtól válnánk meg egyszerre, a legegyszerűbb, ha felkeresünk egy hulladékudvart, ahol a háztartásokban keletkezett újrahasznosítható és egyéb speciális hulladékot összegyűjtik. A szolgáltatás ingyenes, a leadható hulladékok listája pedig szinte végtelen. A régi CD-től az elromlott hűtőn vagy számítógépen át szinte mindennek lesz helye. A lejárt szavatosságú, vagy el nem használt gyógyszereket a patikákban ingyenesen átveszik.  A feleslegessé vált mobiltelefonokat a szolgáltatóknál le lehet adni, még akkor is, ha nem vagyunk az adott társaság ügyfele. Országszerte több ezer gyűjtőponton, például élelmiszerüzletekben, hiper-, vagy szupermarketekben, illetve bevásárlóközpontokban lehet kidobni a kiégett égőket vagy a lemerült elemeket. A Zokni Csereprogram keretén belül ingyen beküldhetjük zoknijainkat, amikből újrahasznosítva szigetelőanyagot készítenek.