Elhunyt Tuschák Róbert

Publikálás dátuma
2018.11.26 14:27

Fotó: bss.sch.bme.hu
A Széchenyi-díjas gépész- és villamosmérnök életének 92. évében, november 22-én halt meg.
Életének 92. évében meghalt Tuschák Róbert Széchenyi-díjas gépész- és villamosmérnök, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) rendes tagja, a Budapesti Műszaki és Gazdasági Egyetem professor emeritusa – közölte az akadémia hétfőn az MTI-vel. Az akadémikust november 22-én érte a halál. Tuschák Róbert 1927-ben született Salgótarjánban. Szakmai életútja a Budapesti Műszaki Egyetemen tanársegédjeként indult. Ipari praxisát a Ganz Villamossági Művek tervezőjeként, majd az Automatizálási Osztály vezetőjeként alapozta meg. A Ganzban töltött másfél évtized alatt a tömör forgórészű villamos gépek indukciós és örvényáram-eloszlásának meghatározásában ért el új eredményeket, valamint szinkron gépek indító és csillapító kalickájának tulajdonságait tárta fel. Az eredményei alapján kialakított méretezési eljárásokat évtizedeken keresztül használta a tervezőiroda. A későbbiekben megszervezte és vezette a gyár automatizálási laboratóriumát. A laboratórium legnagyobb jelentőségű fejlesztése a nagy szinkron gépek gerjesztő rendszerének kialakítása és a mozgó alkatrész nélküli feszültség-gyorsszabályozó létrehozása volt. 1966-ban egyetemi tanárnak nevezték ki a Folyamatszabályozási Tanszékre, majd 1979-től kezdődően az Automatizálási Tanszéket vezette 17 éven át. Hat éven keresztül szolgálta dékánként a Villamosmérnöki Kart, majd hat évig volt a BME tudományos rektorhelyettese. 1998 óta professor emeritusként vett részt a tanszék munkájában. Több publikációja is megjelent, köztük a Frigyes Andorral, Szita Ivánnal és Schnell Lászlóval közösen jegyzett Elektrotechnika című mű, amely széles rétegek számára bírt reveláló erővel. Dékánként fő kezdeményezője volt a C képzés bevezetésének, ami a PhD-képzés közvetlen előfutára volt. Állami támogatást szerzett a BME számára kutatási célprogramokban való részvételre. Aktív nemzetközi tudományos és felsőoktatási együttműködési kapcsolatokat ápolt. 1982-ben az MTA levelező, majd 1990-ben rendes tagjává választották. Elnöke és tagja volt az MTA számos bizottságának. Elnökké választotta az IFAC Magyar Nemzeti Bizottsága is. Több tisztséget viselt a Magyar Elektrotechnikai és a Magyar Méréstechnikai, Automatizálási és Informatikai Tudományos Egyesületben. Tagja volt az Alapítvány a Magyar Felsőoktatásért és a Kutatásért Kuratóriumoknak, ezenkívül a Pro Renovanda vendégoktatókat támogató alapítvány kuratóriumának is. 1987-ben a Munkaérdemrend arany fokozatával, 1991-ben a Magyar Köztársaság Csillagrendjével, 1992-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével, 1995-ben Széchenyi-díjjal tüntették ki. 1957-ben Zipernowszky-díjat vehetett át, 1969-ben megkapta az Akadémiai Díj I. fokozatát, 1989-ben elnyerte a Magyar Elektrotechnikai Egyesület (MEE) Csáki-díját. Mint írják, egész munkásságával a gyakorlati alkalmazások igényei szerint alkotó, ismereteit folyamatosan gyarapító, tudását rendszerezetten továbbadó, mérnökgenerációk szemléletét alakító tudóstípust valósította meg. Ipari és tudományos grémiumokban egyaránt mértékadó jelenlétével, vezetőként végzett irányító- és szervezőmunkájával, több mint 25 szabadalom kidolgozásában való részvételével hozzájárulása kiemelkedőnek minősül a technikai alkalmazások létrehozásában.
Szerző
Frissítve: 2018.11.26 15:03

Elem nélküli pacemakert ültettek sertésekbe

Publikálás dátuma
2019.04.24 14:10
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A szívdobbanások energiája működteti azt a szívritmus-szabályozót, amelyet sertésekbe ültettek amerikai és kínai tudósok. Ez megteremti az emberekbe ültethető, elemcsere nélkül működő pacemaker kifejlesztésének lehetőségét.
Elem nélkül, a szívdobbanások energiájával működő szívritmus-szabályzót ültettek sertésekbe amerikai és kínai tudósok - számolt be a Medicalxpress.com. A Nature Communications című szaklapban közölt tanulmány szerint az új eszköz olyan, emberekbe ültethető pacemaker kifejlesztéséhez vezethet, amelyben 
sosem kell elemet cserélni.
Szívbetegek milliói élnek a mellkasukba ültetett, szívritmusukat szabályzó pacemakerrel, amelynek eleme többször is cserére szorulhat. Már tavaly kipróbáltak olyan eszközöket, amelyek a szervezet által küldött impulzusokból nyerik az energiát, de ezeket csak kis testű állatokkal - többek közt patkányokkal -, valamint alacsony energiaigényű sejtmodellekkel tesztelték. Amerikai és kínai tudósok most sikerrel ültettek be elem nélküli pacemakert az emberrel jelentős élettani hasonlóságot mutató, kifejlett sertésekbe. A kiválasztott egyedek szabálytalan szívritmustól szenvedtek, hasonlóan a pacemakert viselő emberekhez.
A kutatócsoport beültethető generátort fejlesztett ki, amely a szív felületén helyezkedik el, és minden szívveréssel meghajlik, így fejleszt a mozgási energiából elektromosságot. "A szívritmus szabályozásához szükséges energia ugyanannak az állatnak a szívveréséből származott" - mondta Csou Li, a Kínai Tudományos Akadémia tudósa, a tanulmány vezető szerzője. Az eredmények szerint a saját szervezet energiájával működő pacemaker korrigálta a sertések szabálytalan szívritmusát. A tudósok azt is megállapították, hogy a szívverésekből nyert energia több, mint amennyit a legelterjedtebb, emberekbe ültetett pacemakerek felhasználnak. Ez lehetőséget teremt arra, hogy a jövőben állandó áramforrással működő generátorokat fejleszthessenek ki a szívritmus-szabályzókhoz.
Szerző

Rengést észlelt a Marson az Insight űrszonda

Publikálás dátuma
2019.04.24 09:09
Illusztráció
Fotó: AFP/ HO
Az űrszonda decemberben elhelyezett szeizmométere először rögzített rengést a vörös bolygón.
Gyenge, de világosan észlelhető rengést érzékelt a Marson az Insight amerikai űrszonda francia szeizmométere április 6-án, ez az első rengés a Marson, amelyet a műszer jelzett – közölte kedden a francia űrkutatási ügynökség, a Cnes.
„Elképesztő, hogy végre van jele annak, hogy a Marson létezik szeizmikus aktivitás. Hónapok óta várunk az első rengés észlelésére”
– írta közleményében Philippe Lognonné, a párizsi Institut de Physique du Globe kutatója, a SEIS (Seismic Experiment for Interior Structure) szeizmométer atyja.
A szeizmométert december 19-én helyezte el a vörös bolygó felszínén az Insight amerikai robotgeológus űrszonda, amely később egy kúp alakú védőpajzsot is elhelyezett a műszerre, hogy óvják a széltől és a nagy hőmérséklet ingadozástól.  
A védőpajzs megakadályozza, hogy a rendkívül érzékeny műszer ide-oda mozogjon a széllökésektől, és így „szennyezett” adatokat gyűjtsön. A szeizmométer teszi lehetővé, hogy a tudósok a Mars belsejébe pillantsanak és tanulmányozhassák az úgynevezett „marsrengéseket”. Az eredmények segíthetik a kutatókat abban, hogy megismerjék a Mars és a többi Föld típusú bolygó keletkezésének körülményeit.
Bruce Bannert, a NASA tudományos programvezetője szerint a marsrengést a misszió 128. marsi napján észlelte a műszer. Most a tudósokon a sor, hogy megerősítsék, valóban a vörös bolygó belsejéből eredő mozgásról van szó, és nem hibás észlelésről.
Szerző
Frissítve: 2019.04.24 09:58