PTI - Földes: Tovább használjuk az épületet

Publikálás dátuma
2018.11.26. 14:39

Fotó: Népszava
Salamoni döntés született a Politikatörténeti Intézetről. Bár a Kúria részben igazat adott az államnak, a baloldali szellemi műhelyt egyelőre nem lakoltatják ki.
A magyar állam azt állítja, hogy a Politikatörténeti Intézet (PTI) annak idején jogsértő módon jutott egy Alkotmány utcai épületrész használati jogához. Mielőtt a Kúria hétfőn ítéletet hirdetett volna a régóta húzódó ügyben, Varga István ügyvéd – volt MDF-es és fideszes parlamenti politikus – az állam képviseletében kifejtette: az átruházással kapcsolatos, szerinte meglévő jogsértéseknek nem lehet az a következménye, hogy a „demokratikus átmenetet megelőző önkényuralom mára már megcsontosodott kezei a demokrácia jelenkori történelmi idejébe átnyúlhassanak”. A Népszava többször is foglalkozott a témával: a vállaltan baloldali szellemi műhelyként és kutatóközpontként működő PTI székhelye abban az egykori Igazságügyi Palotában van, ahova a kormány a Kúriát és a Legfőbb Ügyészséget szeretné elhelyezni. Az épület másik részéből ezért kellett távoznia a Néprajzi Múzeumnak. Földes György, a PTI ügyvezető igazgatója mindig is azt az álláspontot képviselte, hogy „megfelelő ellentételezés esetén, jogaink és az érdekeink tiszteletben tartása mellett hajlandók vagyunk elköltözni”. Csakhogy az állam nem akart ellentételezést. Inkább perre vitte a dolgot. Más bírói fórumok a PTI-nek adtak igazat. Az állam felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, az ügy a Kúriához került. A mostani ítélet részben felülírta az előző döntéseket, és kimondta, hogy az intézet használati jogát – mivel az egy jogsértőnek minősített 1996-os megállapodáson alapul, ezért érvénytelen – törölni kell az ingatlan-nyilvántartásból. Ebből azonban nem következik, hogy a PTI jogsértően használná az épületrészt. Jogi nyelven: a tartalmilag haszonkölcsön szerződésnek tekinthető kötelmi jogviszony jelenleg is fennáll. A kiürítésre vonatkozó állami kérelmet a Kúria megalapozatlannak találta, az intézetet a kormány nem teheti utcára. Az állam képviselője mégis kifejezetten elégedettnek tűnt. Csak egyféleképpen lehet értékelni az ítéletet: győzelem minden tekintetben – állította kérdésünkre Varga István ügyvéd. Hiszen – folytatta – a legfontosabb kérdés az volt, hogy a PTI-nek van-e használati joga, vagy nincs. A haszonkölcsön szabályai szerint az intézet maradhat ugyan jelenlegi helyén, de már nincs bejegyzett használati joga. Ebből adódóan Varga szerint a PTI-nek „nagyon gyorsan ki kell mennie”. Persze – tette hozzá az ügyvéd –, ennek részleteiről az állam még tárgyalni fog, ám „így sokkal egyszerűbb a helyzet”. Földes György sajnálja, hogy a használati jogot elvonták az intézettől, de fontosnak tartja: a Kúria döntése értelmében az intézet jogszerűen használja az Alkotmány utcai ingatlant. Bizonyos szempontból az ítélet új helyzetet teremt az állam és az intézet viszonyában, éppen azzal, hogy a nyilvántartásba vett használati jogot a Kúria elvonta a PTI-től. A lényeg azonban változatlan – hangsúlyozta Földes György. Lapunknak nyilatkozva közölte: „Ugyanúgy használjuk tovább az épületet, ahogyan eddig, és továbbra is hajlandók vagyunk távozni, ha előnyös feltételeket kínál számunkra a kormány.”
Szerző
Frissítve: 2018.11.26. 17:54

A Fővárosi Főügyészség elé kerül Mészáros egerszalóki hotelbiznisze

Publikálás dátuma
2018.11.26. 14:17

Fotó: Németh András Péter
Harangozó Tamás írásbeli kérdéssel fordult Polt Péterhez, a legfőbb ügyész továbbította a megkeresést.
„Teljesen jogszerű, hogy 8 milliárdos állami veszteség mellett vásárolhatta meg Mészáros Lőrinc az egerszalóki Saliris Hotelt?” címmel tett fel írásbeli kérdést Harangozó Tamás a legfőbb ügyésznek. Az MSZP képviselője azt kérdezte,
  • vizsgálta-e az ügyészség, hogy a gazdasági társaság értékesítése során elszenvedett, több mint 8 milliárd forintos állami veszteség miatt fennáll-e bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja?
  • és álláspontja szerint teljesen jogszerűen szerezte meg a Konzum Nyrt. az egerszalóki hotelt és gyógyfürdőt? Teljesen rendben lévő, hogy az adófizetőknek 8 milliárd forintos veszteséget jelentő üzlet miatt senki sem tartozik felelősséggel?
Mint írta, a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. 2010-ben szerzett százalékos tulajdont a komplexumban, mely – hitelterheitől megszabadítva – nyereségesen működött. „Mindezek ellenére az MFB 2013-ban úgy döntött, hogy felszámolási eljárás alá vonja a gazdasági társaságot. A hotelt, illetve a gyógyfürdőt és strandot, valamint a gyógyforrást tulajdonló céget végül a Mészáros Lőrinc érdekkörébe tartozó Konzum Nyrt. szerezte meg, ami közleményben ezt a hírt meg is erősítette. Sajtóhírek szerint a Konzum Nyrt. az egerszalóki komplexumot mintegy 2,67 milliárd forintos ellenérték fejében szerezte meg, amely azt jelenti, hogy az állam több mint 8 milliárd forintos veszteséggel értékesített egy nyereségesen működő, több mint 11 milliárd forintos befektetés eredményeképpen létrejött hotelt és fürdőt” – tette hozzá Harangozó.
Polt Péter válaszában azt írta, a Saliris Hotel és Gyógyfürdőnek a Konzum Nyrt. részére történt értékesítésével kapcsolatban korábban nem érkezett feljelentés.
„Kérdését a tartalma alapján feljelentésként kell értékelni, ezért azt a szükséges intézkedés megtétele végett a Fővárosi Főügyészséghez továbbítottam”

– közölte a legfőbb ügyész.

Szerző

"Hálóruhában az udvarra menekültem, az ólban bújtam el, de megtalált"

Publikálás dátuma
2018.11.26. 13:19

Fotó: Népszava
- A férjem karácsonykor részegen jött haza. Hálóruhában az udvarra menekültem, az ólban bújtam el, de megtalált. Fegyvert tartott rám, elsütötte, majd nevetve közölte, hogy üres volt a tár.

Az arctalan bábukon megannyi hasonló történet sorakozott a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányságon, ahol a Nők elleni erőszak megszüntetésének világnapja – 1999 óta tartják november 25-én – alkalmából rendeztek konferenciát. A rendezvényen kiderült, az elmúlt években ugyan javult valamelyest a helyzet a nők és gyerekekkel szembeni erőszak terén, ám még mindig óriási a látencia.

- Azt szeretnénk elérni, hogy az áldozatok merjék felvállalni a sorsukat – magyarázta Proszonyák Ida, a Borostyánvirág Alapítvány Dél-dunántúli Krízisambulanciájának vezetője -, emellett megpróbáljuk megszüntetni a bántalmazás generációs körforgását: aki ugyanis bántalmazottként nő fel, az felnőttként hajlamos bántalmazóvá válni.
Magyarországon az első krízisközpontokat 2005-ben nyitották meg, s egy tavalyi uniós pályázatnak köszönhetően jelenleg húsz működik belőlük, s a projektnek köszönhetően ma már nem csak egy titkos menedékház áll az áldozatok rendelkezésére, s nyílt hét krízisambulancia is.
- A krízisközpontokban kifejezetten a családon belüli erőszak áldozatait helyezzük el – mondta Bíró Dániel, a kaposvári anyaotthon vezetője, aki több mint 2000 eset tapasztalata alapján kijelentette: a tipikus bántalmazó a férj vagy az élettárs, ám az egyes ügyeket nehéz bizonyítani, hiszen jellemzően nincsenek tanúk.
A bántalmazás a családok gyenge tagjaira, a gyerekre, a nőre, az idős vagy fogyatékkal élő hozzátartozóra irányul, s a párkapcsolati bántalmazás 90 százalékban a nőket érinti. Akik azonban nemcsak rokoni körben esnek erőszak áldozatául, egyre komolyabb gondot okoz például az emberkereskedelem is.
- Hét éve nyílt meg az első átmeneti szállás, ahol hat olyan lányt helyeztünk el, akik eredendően húsipari munkára jelentkeztek Németországba, ám néhány nap múlva már szexrabszolgaként dolgoztatták őket, s csak három év után szabadultak – állította Kopf Katalin, a nyugat-dunántúli krízisambulancia vezetője. – A prostitúcióra kényszerítettek 80 százaléka állami gondozásból kerül ki, ami külön probléma, hiszen ezek a lányok-nők társadalmilag gyökértelenek, így sokkal nehezebb visszavezetni őket a normál életbe.
A szakemberek egyetértettek, a nők elleni erőszak felszámolásában komoly szerep jut a prevenciónak, valamint a társadalmi szemlélet megváltoztatásának, ugyanis még mindig jelentős az áldozathibáztatás, illetve az esetek bagatellizálása. 
Szerző