Erdogan is elüldözte a Nyílt Társadalom Alapítványt

Publikálás dátuma
2018.11.26. 17:35

Fotó: ADEM ALTAN / AFP
Sorra érik őket a támadások a török kormány részéről, egy alapítójuk pedig már börtönben ül.
Befejezi törökországi működését a Nyílt Társadalom Alapítvány (OSF) - írja a Reuters. Az OSF ezt hétfőn jelentette be, azt követően, hogy Recep Tayyip Erdogan török elnök a nemzetek megsemmisítőjeként jellemezte az azt alapító Soros Györgyöt, vagy ahogy ő fogalmazott, "a híres magyar zsidót". 
Alaptalan támadások sorozata érte az alapítványt, és mint írják, ez mára végleg ellehetetlenítette munkájukat az országban.  Az egyik ilyen támadás például egy a belügyminisztérium által elrendelt nyomozás, ami az isztambuli Gezi parkban 2013-ban történt tüntetéssorozat szervezését próbálja az OSF-hez kötni. Ennek kapcsán
az OSF egyik törökországi alapítóját, Hakan Altinay-t tíz nappal ezelőtt letartóztatták, 12 másik civillel együtt.

A vád ellenük, hogy támogattak egy már letartóztatott polgárjogi aktivistát, Osman Kavalát, akivel együtt az isztambuli megmozdulásokat szervezve akarták megdönteni a török kormányt.
Korábban már az Erdogannal igen jó kapcsolatot ápoló Orbán-kormány is elérte a "Stop Soros" törvénycsomaggal, hogy a Nyílt Társadalom Alapítvány bezárja magyarországi, budapesti irodáját, és távozzon az országból.

Milliók követelték a demokráciát

A 2013-as tüntetések annak kapcsán kezdődtek, hogy Erdogan akkori kormánya a népszerű isztambuli Gezi park helyén egy egykor állt laktanya újraépítéséről hozott döntést. Először környezetvédők vonultak utcára, majd kegyetlenül összeverte őket a rendőrség. Így végül a szólásszabadságért, a szabad gyülekezési jogért, és általában minden, Erdogan által elvett szabadságjogért kiálló országos tüntetés-, illetve sztrájk-sorozattá nőtte ki magát a megmozdulás. Egyes becslések szerint csak Isztambulban 7,5 millióan személyesen is részt vettek a demonstrációkban, és Törökország-szerte további 3,5 millióan tették ugyanezt. A tüntetők az ekkor zajló New York-i Occupy mozgalom jelszavait visszhangozva a demokrácia mellett is kiálltak. Közülük 22-en vesztették életüket a hatósági fellépésnek során, megsérültek vagy 8 ezren, és letartóztatásba kerültek közel 5 ezren.

Szerző

Lemondott a román miniszterelnök-helyettes

Publikálás dátuma
2018.11.26. 16:33

Fotó: DANIEL MIHAILESCU / AFP
Előbb lemondásra szólította fel pártjának bíróság által is elítélt elnökét, Liviu Dragneát, majd őt próbálták eltávolítani posztjáról. Múlt héten még helyén maradt, most távozik Stanescu.
Lemondott a bukaresti szociálliberális kormányban betöltött regionális fejlesztési miniszteri és miniszterelnök-helyettesi tisztségéről hétfőn Paul Stanescu, akitől múlt héten a Szociáldemokrata Párt (PSD) megvonta a bizalmat.
Stanescu néhány hete lemondásra szólította fel a korrupcióváddal másodszor is bíróság elé állított Liviu Dragnea PSD-elnököt,

arra hivatkozva, hogy bírósági ügyei és az ellenzéki megmozdulások által ellene fordított közhangulat ártanak a kormánypárt megítélésének.
Bár Stanescut a múlt heti kormányátalakítás során is megpróbálta eltávolítani a kormányból a PSD, Klaus Iohannis jobboldali államfő ezt meghiúsította, mivel - a posztra javasolt új jelölt alkalmatlanságára hivatkozva - nem volt hajlandó aláírni felmentését.

Kercsi konfliktus: rendkívüli ülést tart a NATO, Moszkva nem engedi el a tengerészeket

Publikálás dátuma
2018.11.26. 15:30

Fotó: Alexey Malgavko / AFP
Hiába nő a nemzetközi nyomás, Moszkva ragaszkodik igazához, és büntető eljárást indított az ukrán tengerészek ellen. Újabb szankciókkal sújthatják Oroszországot, ami igencsak megviselné gazdaságát. De Porosenko sem számíthat sok jóra a jövő évi választáson, ha kihirdetik a hadiállapotot.
Petro Porosenko ukrán elnök nemzetközi nyomásgyakorlást sürgetett Oroszországra az ukrán tengerészek és hajóik mielőbbi elengedése érdekben hétfőn, amikor telefonon megbeszélést folytatott Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral. Szvjatoszlav Ceholko, az elnök sajtótitkára a Facebookon arról számolt be, hogy Porosenko és Stoltenberg megállapodtak:
a Kercsi-szorosnál történt incidens miatt rendkívüli ülésre hívják össze a NATO-Ukrajna Bizottságot.

Ceholko szavai szerint az ukrán elnök tájékoztatta a NATO főtitkárát az Oroszország által Ukrajna ellen elkövetett súlyos agressziós cselekményről a fekete- és azovi-tengeri térségben, továbbá a Kijev által tett válaszlépésekről, köztük a hadiállapot bevezetéséről.
Az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) azt javasolta, hogy hatvan napra bevezessenek be hadiállapotot, amely az ukrán jogrendben a rendkívüli állapot egy formája, nem jelent tényleges háborús állapotot. A javaslattal Porosenko egyetértett. Hétfő délutánra rendkívüli ülésre hívták össze az ukrán parlamentet, hogy döntsön a hadiállapot bevezetéséről. Az elnöki rendeletet támogatja a parlament nemzetbiztonsági bizottsága, és a kormánypártokon kívül már egy ellenzéki frakció is az indítvány mellett foglalt állást, de a többi parlamenti párt egyelőre nem foglalt egyértelműen állást.
Nem teszi különösebben népszerűvé a hadiállapot bevezetésének lehetőségét, hogy az a polgári jogok korlátozásával és az állami intézmények jogkörének növelésével is jár, hívja fel a figyelmet a Reuters. Egy ilyen lépésnek hatása lehet a jövő évben esedékes ukrán választásra is, melyet Porosenko már a jelen állás szerint sem nyerne meg.

Nemzetközi nyomás Oroszországon

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke az egyik közösségi oldalra feltöltött hétfői üzenetében elítélte az előző nap "elkövetett orosz erőszakot az Azovi-tengeren", és kijelentette, az orosz hatóságoknak tartózkodniuk kell a további provokációktól. Üzenetében az uniós állam-, illetve kormányfőket tömörítő tanács elnöke kijelentette,
Európa továbbra is egységes marad Ukrajna támogatásának tekintetében, és az EU sem most, sem a jövőben nem fogja elismerni a Krím félsziget jogellenes orosz megszállását.

Az Európai Unió már vasárnap önmérsékletre intette Oroszországot és Ukrajnát. Közleményében az EU azt hangsúlyozta, hogy a Kercsi-szoroson át a Krím félszigetre vezető, a hajózást is akadályozó híd Ukrajna hozzájárulása nélkül épült fel, ami az ország önállóságának és területi egységének megsértését jelenti.
Tusk hozzátette, még hétfőn megbeszéléseket folytat Brüsszelben Ukrajna képviselőjével.
A német szövetségi kormány is azt hangsúlyozta, kiáll Ukrajna szuverenitása és területi épsége mellett - mondta a német kormány szóvivője hétfőn Berlinben. Az érintett felektől önmérsékletet kér, és a párbeszédet sürgeti Berlin. Steffen Seibert tájékoztatóján hangsúlyozta, hogy
Oroszországnak szabadon kell engednie a Kercsi-szorosban elfogott ukrán tengerészeket, vissza kell szolgáltatnia Ukrajnának az elfoglalt hajókat és biztosítania kell a tengerszoros szabad átjárhatóságát.

Mind a Krím elcsatolása, mind a híd építése ellentétes a német kormány szerint a nemzetközi joggal. Az incidens pedig "súlyos kérdéseket" vet fel, mindenekelőtt azt, hogy indokolt volt-e a katonai erő alkalmazása Oroszország részéről.
A külügyminisztérium szóvivője, Rainer Breul hozzátette: hétfőn Berlinben magas szintű diplomáciai megbeszélést tartanak az úgynevezett normandiai formátumban, Németország, Franciaország, Ukrajna és Oroszország képviselőjének részvételével. A találkozót már korábban megszervezték, de alkalmat kínál a kercsi incidens megtárgyalására is.
Az orosz agressziót nyilvánosan elítélte már Lengyelország, Dánia és Kanada is.

Moszkva nem enged

Nem enged a nemzetközi nyomásnak Moszkva, és nem tervezi elengedni sem a hajókat, sem azok legénységét. Mint az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) bejelentette: a hajók "illegális" tevékenysége miatt büntetőeljárás indult. Az FSZB állása szerint ugyanis az elfogott két apró tüzérségi hajó és egy vontatóhajó szándékosan provokálta ki a jóval nagyobb orosz egységek támadását.
Moszkva mindezek fényében további szankciókra számíthat a nyugati országok részéről. A fosszilis energiahordozókra épülő orosz gazdaságot kifejezetten érzékennyé teszi ezekre az olaj árának utóbbi időben tapasztalt zuhanása. A rubel árfolyama már most 0,4 százalékot zuhant a dollárhoz képest.
Frissítve: 2018.11.26. 16:23