A cél, hogy mindenki az „állam csecsén lógjon”

Publikálás dátuma
2018.11.27 09:00
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Bizonyos értelemben komoly előrelépés, de vannak benne diszkriminatív és érthetetlen pontok is. A legfőbb cél az, hogy lehetőleg mindenki az „állam csecsén lógjon” – értékelte az új egyházi törvény tervezetét lapunknak Karsai Dániel ügyvéd, alkotmányjogász.
Az egyházi törvénybe eddig beletört a Fidesz bicskája. Kétharmados parlamenti többsége birtokában a kormánypárt 2010 után többször nekifutott a jogszabálynak, de mindannyiszor elbukott. A magyar Alkotmánybíróság mellett a Velencei Bizottság és a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága is visszadobta az aktuális változatot.
A minap elkészült a kormány új törvényjavaslata, amelyet Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter jegyez. A tervezet négy kategóriába sorolja a vallási közösségeket: vallási egyesület, nyilvántartásba vett egyház, bejegyzett egyház és bevett egyház. Az adott kategóriához különféle (egyre szigorúbb) feltételek társulnak, amelyek a közösség támogatottságára és működésének idejére vonatkoznak.
Privilegizált helyzetet továbbra is a bevett egyházak élveznek. Érezhető a törekvés, hogy a kormány ezt a kört nem szeretné bővíteni – hangsúlyozta Karsai Dániel. Pozitívumként értékelte, hogy az egyházak elismeréséről nem a parlament, hanem újra a bíróság dönt: a kormány ezzel eleget tett a nemzetközi elvárásoknak. A kisebb közösségek számára kedvező változás az is, hogy ismét hozzájuthatnak az egyszázalékos adófelajánlásokhoz. Még akkor is, ha esetükben ehhez nem társul a bevett egyházaknak járó állami kiegészítés.
A nem bevett egyházaknak nyilatkozniuk kell arról, hogy hitéleti vagy közcélú tevékenységükhöz nem vesznek igénybe állami és uniós forrásokat. Bár a törvény rögzíti, hogy az állam finanszírozási megállapodást köthet velük, az alkotmányjogász nem lát magyarázatot rá, mi indokolja az említett korlátozást. Karsai Dániel nem tud másra gondolni: a tiltó rendelkezés kifejezetten az Iványi Gábor vezette Magyarországi Evangéliumi Testvérközösséggel szemben került be a javaslatba.
Ahogyan azzal többször is foglalkoztunk: Iványi Gábor felekezetét jogsértő módon fosztották meg egyházi rangjától, és annak ellenére nem kapta vissza státuszát, hogy minden törvényi feltételnek megfelelt.
Szerző
2018.11.27 09:00
Frissítve: 2018.11.27 09:00

Komjáthi Imre: Azt hittem, felrobbanok!

Publikálás dátuma
2018.12.09 19:18

Fotó: /
Az MSZP alelnöke nem bán semmit, és a főnökieknél becsületesebb rendőrökről beszél. Az elemző szerint megeshet, hogy a hatalom meghátrál.
Semmit sem bántam meg, soha nem voltam jobban – jelentette ki a Népszavának Komjáthi Imre. Az MSZP alelnöke a szombati rabszolgatörvény elleni tüntetés hivatalos vége után egy zászlóval felment a színpadra, és azt mondta a demonstrálóknak, foglalják el a Kossuth teret. Ezután elkezdett a térre futni, ahol a rendőrökkel való viaskodás után földre került, majd térdsérüléssel vitték kórházba. Komjáthi lapunknak leszögezte, nem tervezte meg előre akcióját. – Azt vártam, hogy a szakszervezetek részéről történik majd valami. Ugyanis az összes tüntetésre való felhívás arról szólt, hogy a Kossuth térre vonulunk majd. Erre péntek éjszaka jött a hír a lezárásról, biztos voltam benne, hogy csak azért is bemegyünk – mondta az ellenzéki politikus. Ott álltam a színpad mögött – folytatta Komjáthi -, majd megint elhangzott, hogy menjünk haza békével. – Azt hittem felrobbanok, éreztem, hogy muszáj tennem valamit. A szocialista politikus most fájdalomcsillapítókat szed, egy hétig pedig injekcióznia kell magát, hogy megelőzze a vérömleny kialakulását. – Ez nem számít, a fontos, hogy mi történik majd az útlezárásokon és a tiltakozásokon. Ha sikerült lelket öntenem a résztvevőkbe, akkor megérte az egész. Még szombat este kiadott egy közleményt a BRFK, amelyben hangsúlyozták, hogy „Komjáthi Imrét nem rendőrök teperték földre, vele szemben rendőri intézkedés nem történt”. – Értem a rendőrség aggályait, attól félnek, hogy külföldön is hír lesz egy ellenzéki politikus sérülése. Nem vagyok jogász, nem tudom mi a rendőri intézkedés, de az, hogy egy hatos rendőrsorfal tolja ki a tömeget a térről, szerintem annak számít – reagált Komjáthi. A politikus szerint az esetről készült felvételek azt már nem mutatták, amikor a baj történt. Komjáthi ugyanis azt állítja, az erősítésként érkező készenléti rendőrök nyomták meg erősen a tömeget és ekkor tolták rá az ő lábát is egy kőkockára. Amikor viszont szólt, hogy baj van, akkor a rendőrsor elején álló fiatalabb egyenruhások enyhítettek a nyomáson és megvárták, amíg kiemelik a tömegből. – Ők becsületesebbek voltak, mint akik ezt a közleményt kiadták – fogalmazott az ellenzéki politikus. 

Előremutató volt, hogy a szakszervezetek és a pártok közösen tüntettek, sikeres akció volt – vont mérleget a szombati tüntetésről Reiner Roland, az Integrity Lab intézet alapítója. Szerint a sikerben szerepe volt annak is, hogy egy jól megragadható rabszolgatörvény megnevezéssel fókuszálhatták a felháborodást. Az sem mellékes, hogy a parlamenti vitában az ellenzék egységesen dolgozott együtt. Látható – mondta az elemző –, hogy a Fidesz magához képest kevésbé következetesen kommunikál a törvényről, az elmúlt egy hétben úgy tűnt, hogy enyhítenek, majd, hogy szigorítanak rajta. – Ha pedig valóban jönnek további tiltakozások, útlezárás, sztrájk, akkor nem tartom kizártnak, hogy végül idén meghátrál a kormány, és legfeljebb jövőre hozza vissza a törvényt, más formában – vélekedett a szakértő.

2018.12.09 19:18
Frissítve: 2018.12.09 19:41

Viharos szél és ónos eső - cudar egy nap lesz a hétfő

Publikálás dátuma
2018.12.09 16:29

Fotó: /
Nem szépen közeleg a tél.
Hajnalban ónos eső áztathatja az ország észak-keleti részét, de ha abba marad, akkor sem lesz sok ok az örömre. Az ország északnyugati, illetve délkeleti tengelyében helyenként viharos szél nyargal, sebessége óránként mintegy 55-65 kilométer lesz, és széllökések súlyosbítják a helyzetet.
2018.12.09 16:29