Ezért hátrált ki a kormány a Csarna-völgybe tervezett kisvasút-beruházásból

Publikálás dátuma
2018.11.27 07:30
-
Fotó: / Kállai Márton
Nagy felháborodást váltott ki, hogy kisvasút épült volna a Börzsöny egyik legszebb részén, nem messze a Királyréttől, a Csarna-völgyben, a kormány azonban végül elállt eredeti szándékától.
- Amikor a kormány eldöntötte, hogy támogatni fogja a kisvasutak fejlesztését, akkor az elsők között jelentkezett be a kemencei múzeumvasút. Az 1990-es évek végén egy árvízben elmosott vasutat szerették volna a támogatásunkkal helyreállítani, ezt a helyi képviselő-testület lelkesen támogatta - mondta a Népszavának Révész Máriusz. A beruházás összege mintegy 700 millió forint lett volna. A kerékpározásért és aktív kikapcsolódásért felelős kormánybiztost arról kérdeztük, miért állt el végül a kormány a Csarna-völgybe tervezett kisvasúti beruházástól.
- A híradásokkal ellentétben nem új vasút építéséről lett volna szó, hanem egy működő, de elpusztult vasútvonalat állítottunk volna helyre, ahol megvannak hidak, állomásépületek, ott vannak még a talpfák is, érdekes, hogy még több helyen a vagonok, a csillék is láthatók az erdőben, ott maradtak az árvíz után fent a hegyen, mert a tönkrement sínek miatt nem lehetett lehozni őket - mondta Révész Máriusz. A kormánybiztos szerint a vasút elleni tiltakozás „minden eleme nem fedte teljes mértékben a valóságot, érdekes volt maga a megfogalmazás is, a „közkedvelt kirándulóhely”, ugyanakkor „érintetlen Csarna-völgy”, amiben már az ötvenes években megszűnt a kisvasút, miközben, mint mondtam, egészen a 90-es évek végéig működött ez”. Egy dologban „a tiltakozóknak azonban tényleg igaza van: ha helyre is állítjuk ugyanis a Csarna-völgyi kisvasutat, annak a végállomásán nem lenne semmi, még a legközelebb elérhető Nagyhideg hegyi turistaházhoz is több kilométert kellene erdőben gyalogolni”. A Fidesz képviselője szerint „a tiltakozásokkal végül tényleg sikerült olyan hangulatot teremteni, hogy az agrárminisztérium úgy látta, a békesség kedvéért, illetve az előbb említett okok miatt ennek a kisvasútnak az újjáépítésétől eltekintsen. A helyi vasútbarátok biztosan nagyon elkeseredtek és a települést sem érinti jól a döntés, mert Kemence a szlovák határ miatt kicsit elzárt helyzetben van és a helyiek a kisvasút újjáépítésétől remélték a turizmus fellendülését”. A kormánybiztos úgy vélte, a tiltakozók nagy része valószínűleg nincs tisztában azzal, hogy néz ki most a völgy, „talán az erről készült képeket sem látta, ők valószínűleg joggal alakították ki magukban azt a véleményt, hogy ennek semmi értelme nincs”. Mint a kormánybiztos fogalmazott, „ez sok helyen igaz más esetben is Magyarországon, itt érdekes módon nehéz olyan beruházásokat megvalósítani, legyen az sípálya, kerékpáros pálya, ami a természeti környezetet érinti, miközben a környező országokban, Szlovéniában, Ausztriában, Csehországban, Szlovákiában ezek működnek gond nélkül, ott össze lehet egyeztetni a működési szempontjaikat a természetvédelemmel”. (Most idehaza arra készültek például tervek, hogy nem természetvédelmi területeken erdei kerékpár pályákat alakítsanak ki. ) A kormány képviselői most leülnek az érintettekkel, szóba kerülhet, hogy Királyháza felé menjen a vasút.
2018.11.27 07:30
Frissítve: 2018.11.27 07:30

Bekérették a budapesti svéd nagykövetet, mert egy miniszterük bírálta Orbánt

Publikálás dátuma
2019.02.15 20:27
FOTÓ: AFP / KISBENEDEK ATTILA
Fotó: /
A svéd szociális ügyekért felelős miniszter nemrég úgy fogalmazott, Magyarországon "a politika bűzlik a '30-as évektől." Szijjártó már akkor "visszaszólt", de mint kiderült, nem érte be ennyivel.
Bekérették a budapesti svéd nagykövetet a Külgazdasági és Külügyminisztériumba a svéd szociális ügyekért felelős miniszter Magyarországot bíráló megjegyzése miatt - írja az MTI Szijjártó Péter közlésére hivatkozva.

Ahogy arról mi is beszámoltunk, Annika Strandhäll svéd szociális ügyekért felelős miniszter a minap azt a bejegyzést tette közzé a Twitteren, hogy "riasztó, ami Magyarországon történik. Most azt akarja Orbán, hogy több »igazi« magyar gyermek szülessen. A politika bűzlik a '30-as évektől, és jobboldali populistaként ködösíteni kell, hogy ez a fajta politika milyen következményekkel jár arra az önállóságra nézve, amiért a nők küzdöttek."

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter már akkor "visszaszólt" a politikusnak, hozzáfűzve, hogy "Magyarország a családokra költi a pénzt, Svédország pedig a migránsokra." Most pedig ismét jelezte, szerinte megengedhetetlen az a hangnem, amelyet a svéd miniszter használt.
A tárcához bekéretett nagykövetnek el is mondták, hogy elfogadhatatlannak tartják a svéd miniszter kijelentését.
"A diplomata a magyar álláspontot tudomásul vette, és ígéretet tett, hogy továbbítja" - mondta a miniszter.
2019.02.15 20:27

A kormány által létrehozott kutatóhálózat készen áll az akadémiai kutatóintézetek helyére lépni

Publikálás dátuma
2019.02.15 19:35
AZ MTA központi épülete
Fotó: Népszava/
Legutóbb a kommunista politika játszadozott úgy a Magyar Tudományos Akadémiával (MTA), mint macska az egérrel – hangzott el péntek délután az akadémikusokból álló Stádium 28 Kör budapesti, „Tudomány a prés alatt” című fórumán, amit a Közép-európai Egyetem (CEU) egyik nagyelőadójában tartottak meg.
A terem zsúfolásig megtelt, sokaknak csak állóhely jutott. A CEU rektorhelyettese, Enyedi Zsolt szerint nem meglepő a nagy érdeklődés. Köszöntőjében elmondta: soha nem gondolta volna, hogy az MTA-nak ilyen nehéz helyzettel kell majd szembenéznie. – Elképesztő az Akadémia megbélyegzése. Persze ez a bélyeg számunkra is ismert – utalt a CEU ellen az elmúlt két évben lezajlott kormányzati média- és politikai hadjáratra, ami azt eredményezte, hogy az egyetem a következő tanévtől Budapest helyett Bécsben indítja amerikai képzéseit. Klaniczay Gábor, történész, az MTA doktora emlékeztetett: a független kutatóintézetek ellehetetlenítése nem most kezdődött. Már a 2010-es kormányváltás után nem sokkal megvonták „a másik oldalhoz” sorolt intézetek, mint például a Collegium Budapest állami támogatását. Azóta pedig gomba módra szaporodtak el az új, kormányközeli kutatóintézetek: 2011 óta kilenc új „kutatóműhely” jött létre, kezdve a Kommunizmuskutató Intézettel a leginkább elnökének, Szakály Sándor botrányos nyilatkozatairól ismertté vált Veritas Történetkutató Intézeten át az idén megalapított Magyarságkutató Intézetig. – Vagyis a kormány által létrehozott kutatóhálózat készen áll az akadémiai kutatóintézetek helyére lépni – mondta Klaniczay. Tavaly nyáron vált ismertté a kormány terve: az MTA kutatóhálózatát feldarabolnák, egyes intézeteket megszüntetnének, másokat egyetemekhez csatolnának vagy a fentebb említett állami kutatóintézetek valamelyikébe olvasztanák be. Klaniczay megemlítette: Palkovics László innovációs miniszter egyik legfőbb érve az átalakítások mellett, hogy felszámolja a „kialakult párhuzamosságokat”. Csakhogy ezeket épp a kormány hozta létre az újabb és újabb kutatóintézetek megalapításával.
A Palkovics vezette Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) több mint 20 milliárd forintot tart vissza az akadémiai kutatóhálózat működésére szánt 2019-es költségvetési forrásokból. Ez négy egykori igazságügyi miniszter, Bárándy Péter, Draskovics Tibor, Forgács Imre és Vastagh Pál szerint is törvénysértő. Mint pénteki közleményükben írták, felmerülhet a költségvetési csalás gyanúja is, ha az MTA kutatóintézeteinek járó támogatásokat – újabb törvényi felhatalmazás nélkül – a jóváhagyott céltól eltérően használják föl. Ezzel arra utaltak, hogy az ITM jórészt az Akadémiától visszatartott milliárdokból finanszírozná a Tématerületi Kiválósági Programot, amelyen az MTA-s kutatóintézetek mellett az egyetemeket és más kutatóintézeteket versenyeztetnének. Az Akadémia elnöksége kedden úgy döntött: kutatóintézeteik csak akkor indulhatnak a pályázatokon, ha a miniszter garantálja, hogy megkapják azokat a törvényben előírt forrásokat. Palkovics miniszter és Lovász László MTA-elnök pénteken tárgyalt a továbbiakról; az Akadémia Kommunikációs Főosztálya lapunkkal mindössze annyit közölt, „konstruktív tárgyalások kezdődtek” az ITM és az MTA között, amelyek a jövő héten folytatódnak. 

Több százezres fizetést kapott Palkovics, de nem publikált semmit

Az MTA kutatóhálózatát éppen felszámolni tervező Palkovics László miniszter éveken át vett fel 800 ezres fizetést az MTA egyik kutatóintézetétől, miközben semmilyen tudományos publikációja nem született – írta meg a Magyar Narancs. Palkovics 2014-ben lett miniszter, ezt követően maradtak el az elvárt publikációk. Az ITM a lapnak elismerte: a miniszter valóban nem publikált az elmúlt években, mert kutatási tevékenysége kinevezése óta „csak szakmai tanácsadásra terjedhet ki”.

Témák
MTA
2019.02.15 19:35