Ezért hátrált ki a kormány a Csarna-völgybe tervezett kisvasút-beruházásból

Publikálás dátuma
2018.11.27. 07:30
-
Fotó: Kállai Márton
Nagy felháborodást váltott ki, hogy kisvasút épült volna a Börzsöny egyik legszebb részén, nem messze a Királyréttől, a Csarna-völgyben, a kormány azonban végül elállt eredeti szándékától.
- Amikor a kormány eldöntötte, hogy támogatni fogja a kisvasutak fejlesztését, akkor az elsők között jelentkezett be a kemencei múzeumvasút. Az 1990-es évek végén egy árvízben elmosott vasutat szerették volna a támogatásunkkal helyreállítani, ezt a helyi képviselő-testület lelkesen támogatta - mondta a Népszavának Révész Máriusz. A beruházás összege mintegy 700 millió forint lett volna. A kerékpározásért és aktív kikapcsolódásért felelős kormánybiztost arról kérdeztük, miért állt el végül a kormány a Csarna-völgybe tervezett kisvasúti beruházástól.
- A híradásokkal ellentétben nem új vasút építéséről lett volna szó, hanem egy működő, de elpusztult vasútvonalat állítottunk volna helyre, ahol megvannak hidak, állomásépületek, ott vannak még a talpfák is, érdekes, hogy még több helyen a vagonok, a csillék is láthatók az erdőben, ott maradtak az árvíz után fent a hegyen, mert a tönkrement sínek miatt nem lehetett lehozni őket - mondta Révész Máriusz. A kormánybiztos szerint a vasút elleni tiltakozás „minden eleme nem fedte teljes mértékben a valóságot, érdekes volt maga a megfogalmazás is, a „közkedvelt kirándulóhely”, ugyanakkor „érintetlen Csarna-völgy”, amiben már az ötvenes években megszűnt a kisvasút, miközben, mint mondtam, egészen a 90-es évek végéig működött ez”. Egy dologban „a tiltakozóknak azonban tényleg igaza van: ha helyre is állítjuk ugyanis a Csarna-völgyi kisvasutat, annak a végállomásán nem lenne semmi, még a legközelebb elérhető Nagyhideg hegyi turistaházhoz is több kilométert kellene erdőben gyalogolni”. A Fidesz képviselője szerint „a tiltakozásokkal végül tényleg sikerült olyan hangulatot teremteni, hogy az agrárminisztérium úgy látta, a békesség kedvéért, illetve az előbb említett okok miatt ennek a kisvasútnak az újjáépítésétől eltekintsen. A helyi vasútbarátok biztosan nagyon elkeseredtek és a települést sem érinti jól a döntés, mert Kemence a szlovák határ miatt kicsit elzárt helyzetben van és a helyiek a kisvasút újjáépítésétől remélték a turizmus fellendülését”. A kormánybiztos úgy vélte, a tiltakozók nagy része valószínűleg nincs tisztában azzal, hogy néz ki most a völgy, „talán az erről készült képeket sem látta, ők valószínűleg joggal alakították ki magukban azt a véleményt, hogy ennek semmi értelme nincs”. Mint a kormánybiztos fogalmazott, „ez sok helyen igaz más esetben is Magyarországon, itt érdekes módon nehéz olyan beruházásokat megvalósítani, legyen az sípálya, kerékpáros pálya, ami a természeti környezetet érinti, miközben a környező országokban, Szlovéniában, Ausztriában, Csehországban, Szlovákiában ezek működnek gond nélkül, ott össze lehet egyeztetni a működési szempontjaikat a természetvédelemmel”. (Most idehaza arra készültek például tervek, hogy nem természetvédelmi területeken erdei kerékpár pályákat alakítsanak ki. ) A kormány képviselői most leülnek az érintettekkel, szóba kerülhet, hogy Királyháza felé menjen a vasút.

Földvásárlás: fellebbezni lehet, de minek

Publikálás dátuma
2018.11.27. 06:00

Fotó: Szalmás Péter / Népszava
Alaptörvényellenes lehet az a törvénymódosítás, amely az agrárkamarára döntésére bízná, ki vásárolhat földet és ki nem.
Alaptörvénybe ütközhet a földforgalmi és a kamarai törvényt módosító indítvány, amelyet Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), valamint Jakab István a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetségének (Magosz) elnöke nyújtott be. A két fideszes országgyűlési képviselő előterjesztésében egyebek mellett az szerepel, hogy a termőföld vásárlásban elvileg kulcs szerepet játszó földbizottságok helyett, a már jelenleg is sok településen működő, az agrárkamara tagjaiból verbuvált bizottságok dönthessék el ki vásárolhat földet és ki nem. A jelenleg érvényben lévő törvény alapján, ha valaki nem ért egyet a földbizottság, vagy a kamarai döntéssel, fellebbezhet a helyi önkormányzathoz vagy bírósághoz fordulhat. Ez a lehetőség megszűnne és legföljebb közigazgatási bírósághoz fordulhat az elégedetlen fél, ám a testület nem bírálhatná felül a kamara döntését, csak visszautalhatná a bizottsághoz az ügyletet újratárgyalásra.

 - Ez a fellebbezés csak parasztvakítás, mert a törvényjavaslat valójában azt a célt szolgálja, hogy a NAK olyan jogokat kapjon, amelyek megtámadhatatlanok. A hatalom ezzel az eszközzel akarja eldönteni, hogy kié legyen ez a nemzeti vagyon - nyilatkozta a Népszavának Horváth Gábor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) főtitkára. Ezzel a huzavonával el lehet venni a vevő, vagy az eladó kedvét az adásvételtől – tette hozzá. Raskó György agrárközgazdász ugyanakkor lapunknak azt mondta, az elmúlt időszakban legalább 30 esetben vásárolt termőföldet, a kamarai bizottságok döntései pedig szakmaiak voltak, nem tapasztalt egyik esetben sem politikai elfogultságot. A MOSZ azonban - a szövetség szerint - alaptörvényt sértő passzusok miatt tárgyalásokat kezdeményezett az Agrárminisztériummal. Horváth Gábor úgy vélte, az alaptörvénnyel is összeegyeztethetetlen, hogy érdemben nem lehet bírósághoz fordulni.
A törvényjavaslatban szerepel egyebek mellett az is, hogy a termőföld eladásánál a jövőben nem a piaci ár lesz a mérvadó, hanem a terület „termelékenysége” számít majd. Abban mindkét szakember egyetértett, hogy a földforgalmazást kivenni a piaci körből ostobaság, szakmaiatlan és életszerűtlen is. Raskó György szerint ezt a passzust valószínűleg kiveszik majd a csomagból, mert könnyen kijátszható. A vevők és az eladók ugyanis mindenképpen a valós piaci értéken kötik majd az szerződéseket, a papír pedig sok mindent elbír. A javaslattevők – igaz némi átmeneti idővel - megszüntetnék az évszázados hagyománnyal bíró részesművelés intézményét is. Ezzel a törpebirtokosokat és a maradék háztáji állattartást lehetetlenítenék el.
A szövetség főtitkára attól is tart, hogy több más fontos és erősen vitatható törvényhez hasonlóan a karácsonyi ünnepek elé, vagy a két ünnep közé időzítve erőlteti át a kormánytöbbség a földforgalmi és a kamarai törvénymódosításokat, amikor a politikai iránt érdeklődő állampolgárok figyelme is lanyhul a közügyek iránt.  

Földvásárlás „gebinben”

Még nem tudni, kinek lesz jó a földek „hatósági árasítása”, de az biztos, hogy nem a kisembereknek vagy a családi vállalkozásoknak – ezt mondták azok a gazdálkodók, akiket a földtörvény tervezett módosításáról kérdeztünk. - Semmi nem indokolja, hogy a kormány kiadja „gebinbe” a saját feladatait, és hatásköröket toljon át a Nemzeti Agrárkamarának, amely már eddig is jó néhány, korábbi állami feladatot megkapott – monda lapunknak Ács Sándorné, a kishantosi vidékfejlesztési központ vezetője. Szavai szerint nem véletlen, hogy a földtulajdont érintő fontos törvénymódosításokat egy olyan salátatörvényben bújtatták el, amelynek kilencven százalékával amúgy egyet is lehetne érteni, mert – szakértők szerint – ezek döntően előremutató javaslatokról, EU-s irányelvek alkalmazásáról szólnak. Az, hogy a Nemzeti Agrárkamara dönthetne a földek eladásáról, azért is aggályos, mert a kamara legitimitását sokan megkérdőjelezik.  Ángyán József volt parlamenti államtitkár korábbi jelentéseiben például arról írt, hogy a kamara a gazdák köztestülete helyett egy fölülről szervezett, erősen központosított, hatalmi intézmény lett, amely a gazdálkodók helyett a zöldbárók és nagybirtokosok érdekeit képviseli, elnöke pedig egy fideszes országgyűlési képviselő, Győrffy Balázs. Megkérdeztük a Nemzeti Agrárkamarát, szerintük mi indokolná a hatósági árrendszer bevezetését, s azt, hogy a jövőben kizárólag a kamarák helyi szervezetei dönthessenek a földvásárlások jóváhagyásáról, s vajon a NAK felkészült-e már erre az új szerepkörre, de lapzártánkig nem kaptunk tőlük választ. - Doros Judit

1,1 milliárdot költ teherautókra a honvédség

Publikálás dátuma
2018.11.26. 20:29
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Porschét és Volvót vezethetnek majd a katonák.
Nettó 1 milliárd 119 millió forintért vásárol teherautókat a honvédség - írja az uniós közbeszerzési közlönyre hivatkozva a Napi.hu. A tender hét részből állt, ezek közül
  • egyet a Porsche Hungaria Kereskedelmi Kft., és
  • négyet a Volvo Hungária Kft. nyert meg,
  • kettő pedig eredménytelen lett.
A Porsche szállíthat 34 darab ponyvás teherautót (további 16 opcióval), a becsült 262 millió forint helyett 405 millió forintért. A továbbiakat a Volvo nyerte: első a sorban a 7 felépítményes autómentő (+2 opció) 206 millióval. Az 5 ponyvás teherautó (+3 opció) ellenértéke 182 millió forint. A 6 nyerges szerelvény (+1 opció) 243 millióba kerül. Végül a 3 speciális autómentő ára 82 millió forint. 
Szerző
Frissítve: 2018.11.26. 21:28