Kamutanúsítót büntetett milliókra a GVH

Publikálás dátuma
2018.11.26. 18:58
Illusztráció
Fotó: Tóth Gergő / Népszava
A két éve már elmarasztalt „tanúsító” kizárólag kamuminősítéseket állít ki.
Az Ügyfél Vélemény Vizsgálati Központ (ÜVVK) Kft. tisztességtelen kereskedelmi és üzleti gyakorlatot folytatott a „Fogyasztói Vélemény Tanúsítvány” kiállításával és kommunikációjával - állapította meg a Gazdasági Versenyhivatal (GVH). A hatóság 11 millió forint bírságot szabott ki a vállalkozásra, eltiltotta jogsértő magatartása folytatásától, és kötelezte, hogy a versenyhivatali döntésről közvetlenül tájékoztassa üzletfeleit, illetve honlapján is tegye közzé a határozat rendelkező részét. Az ÜVVK 2016 júliusától „Fogyasztói Vélemény Tanúsítvány” néven kínálja korábban „Megbízható Cég” címmel kibocsátott igazolását vállalkozásoknak. Az ÜVVK, kereskedelmi gyakorlata szerint, egy sajátos eljárás segítségével 18 kulcsszó (pl. „hazug”, „átvág”…) alapján vizsgálja a vállalkozásról fellelhető kedvezőtlen online véleményeket. Ha a keresés nem hoz ilyen eredményt, a cégnek lehetősége nyílik a csomag megvásárlására, amelynek birtokában megjelenítheti a tanúsítványt üzlethelyiségében, e-mailjeiben, honlapján, levélpapírján, szóróanyagain. Az ÜVVK „tanúsítványa” azt sugallja, hogy egy vállalkozás átfogó feltételrendszernek tesz eleget. A GVH azonban az elemzést egyáltalán nem találta teljes körűnek. Sőt, az a cég saját előadása szerint is kizárólag előre meghatározott, alacsony számú kifejezés szűrésére terjedt ki. Az így kibocsátott „tanúsítvány” ezért valós minősítés nélkül ösztönözhette a vásárlókat. Az ilyen megtévesztés a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat. Jogsértőnek találták a cég megrendelésösztönző kommunikációját is. A hatóság a bírság kiszabásakor kiemelt jelentőséggel vette figyelembe, hogy a jogsértés nagy számú fogyasztót és több mint tízezer céget ért el, vagyis nagy hatást gyakorolhatott a versenyre. Megállapították: a vállalkozás egésze tisztességtelen kereskedelmi gyakorlaton alapszik. Ráadásul a GVH 2016-ban már ugyanezen okokból elmarasztalta a céget, amit súlyosbító tényező. A GVH a vállalkozás árbevétele alapján kiszabható legmagasabb összegre, 11,1 millió forintra bírságolta az ÜVVK-t, és eltiltotta a jogsértés folytatásától. A vállalkozásnak tájékoztatnia kell ügyfeleit a jogsértésről, honlapján pedig ismertetnie kell a hatóság határozatának rendelkezéseit. Az Opten-cégadatbázis tanúsága szerint a négy éve alapított társaság a kezdetek óta a lengyel Marek Róziecki tulajdonában áll. A társaság amerikai bejegyzésű, magyar nyelvű, lendületes nemzetközi csoport képét mutató honlapján se korábbi, se mostani GVH-büntetésre utaló megjegyzést nem leltünk fel. Kérdés, az Ügyfél Vélemény Vizsgálati Központról egyre szaporodó negatív online vélemények nyomán a társaság kiérdemelné-e még saját "Fogyasztói Vélemény Tanúsítványát".
Szerző

Évtizedes gázolajárcsökkentési rekord

Publikálás dátuma
2018.11.26. 18:40

Fotó: Népszava
Szerdától 8 forinttal csökken a benzin- és tízzel a gázolajtarifa. Ennek megfelelően számításunk szerint előbbiért 357, utóbbiért 406 forintot kérhetnek a kutaknál átlagosan. Ezzel a hazai benzinár nyolc-, a gázolaj pedig kéthavi mélypontra kerül. Kutatásaink szerint a benzinár utoljára két és negyed, a gázolajé pedig – a tavaly áprilisi adóemelést nem számítva - pont tíz éve, 2008 december elején csökkent a mostaninál nagyobb mértékben. De ugyanekkorával se csökkentettek egy, illetve hat és fél éve. Az ok a nemzetközi árak nagy mértékű esése: az Európában irányadó, Brent típusú nyersolaj hordónkénti ára az október közepi 87 dolláros csúcsról múlt hét péntekre 58 dollár alá esett. Vagyis a nafta két hónap alatt értéke harmadát elvesztette. Igaz, a kurzus tegnapra 60 dollár fölé nőtt. A szakértők emögött nemzetközi hatásokat, a kereslet ingadozását, a tartalékok emelkedését és a kínálatbőséget említik.
Szerző
Témák
üzemanyagár

Szijjártó: örülnek a német beruházók a kormány munkaerőpiaci javaslatainak

Publikálás dátuma
2018.11.26. 16:09

Fotó: Mitko Sztojcsev / MTI/KKM
A Magyarországon beruházó észak-rajna-vesztfáliai cégek már régóta kérték, hogy biztosítsák nekik a szükséges munkaerőt, most örülnek a kormány erre irányuló javaslatainak – erről beszélt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Düsseldorfban újságíróknak.
Az észak-rajna-vesztfáliai vállalatok alapvetően a magyar autóipar megújításában vesznek részt, és örömmel hozzák Magyarországra azokat a beruházásaikat, amelyek már az innovatív autóipari korszakhoz tartoznak. Ezek a beruházások azért fontosak a magyar gazdaságnak, mert a magyar autóipar már a 28 százalékát adja a teljes feldolgozóipari kibocsátásnak, és a magyar autóipar jövőbeni versenyképessége nagyban függ attól, hogy a modern beruházások milyen mértékben érkeznek Magyarországra – fejtegette hétfőn újságírók előtt Szijjártó Péter Düsseldorfban. Mára Észak-Rajna-Vesztfália lett az a német tartomány, ahonnan a legtöbb vállalati beruházás érkezik Magyarországra, az itteni vállalatok Magyarországon 49 ezer embernek adnak munkát, és éves szinten több mint 11 milliárd eurónyi forgalmat bonyolítanak le. Szijjártó Péter szerint éppen ezért nagyon fontos, hogy a Magyarországon beruházó észak-rajna-vesztfáliai cégek egyértelműen kedvezően fogadták a magyar kormány azon törvénymódosító javaslatait, amelyek tovább növelik az ország versenyképességét, és a korábban kihívásként emlegetett munkaerőpiaci helyzeten javítanak. Vagyis a rendkívül alacsony munkanélküliségből adódó kihívások miatt
az itteni vállalatok már régóta kérték, hogy biztosítsák nekik: megnövekedett beruházásaikhoz a szükséges munkaerő rendelkezésre fog állni

- magyarázta Szijjártó. A külügyminiszter okfejtése annak fényében különösen érdekes, hogy a vállalkozásfejlesztési bizottság éppen hétfő délelőtt adott szabad utat annak a fideszes képviselő által benyújtott indítványnak, ami az egy évben elrendelhető túlórák számát a jelenlegi 250 óráról 400 órára emeli az összes munkavállalóra nézve, továbbá lehetővé teszi, hogy a ledolgozott munkaórák ellentételezésével csupán 3 év múlva számoljanak el a munkaadók.
A javaslat ugyan Kósa Lajos és Szatmáry Kristóf egyéni képviselői indítványa útján került napirendre, ám hogy az abban foglaltak a kormány szándékával is egyeznek, azt jól mutatja a Fidesz-frakció múlt heti közleménye. Ebben ugyanis a munkahelyteremtés kormányaként hivatkoztak magukra. Továbbá cinikus módon úgy reagáltak a szakszervezetek felháborodására, hogy csupán lehetővé teszik, hogy aki többet akar dolgozni, az megtehesse, ők lebontják ez elől a bürokratikus akadályokat.
Ezen érvelésük során mindössze azt felejtik el, hogy a munkavállalók nem többet szeretnének dolgozni, hanem több pénzt szeretnének keresni.

Mivel pedig az alapbérek ma Magyarországon a Visegrádi országokhoz képest is alacsonyak, jövedelmüket az egészségügyi állapotukat is veszélyeztető túlórázással tudják csak növelni. A korlátlan túlórázás a munkahelyi balesetek számát is jelentősen megemeli – ezt egyébként a fideszes képviselők tavaly tavasszal még jól tudták, hiszen többek között ezzel érveltek a munkatörvénykönyve akkor is a maihoz hasonló irányba tervezett módosítása ellen.
A túlórázás ráadásul nem mindig kívánságműsor, a szakszervezetek beszámolói szerint a cégek még most, a munkaerőhiány idején is gyakran kirúgással fenyegetik a túlórázást visszautasítani szándékozó dolgozókat. A munka törvénykönyve éppen ezért köti jelenleg kollektív szerződéshez a túlórakeretek 300 órára emelését, hogy csak ott lehessen felemelni a túlórakereteket, ahol van szakszervezet, akiken keresztül a munkavállaló tudja érvényesíteni a saját érdekeit is. (Jelenleg általánosságban maximum évi 250 óra túlórát lehet elrendelni, de kollektív szerződéssel ezt évi 300-ra lehet emelni. A fideszes javaslat viszont a kollektív szerződésre vonatkozó passzust törölné, és minden munkavállalóra vonatkozóan évi 400 órában maximalizálná az elrendelhető túlórák számát.)
A szakszervezetek által csak rabszolgatörvényként emlegetett fideszes javaslat mögött az érdekvédők egyébként a külföldi nagyberuházók nyomását vélik felfedezni, pláne annak fényében, hogy azt nem az országos munkaadói szervezetek kérték, hiszen nyilatkozataik alapján ők maguk is meglepődtek a javaslaton. Az elmúlt években ugyanakkor összességében 2097 milliárd forint értékben jelentettek be multi cégek nagyberuházásokat jellemzően a járműipar és a vegyipar, kisebb részben az élelmiszeripar, az építőipar és a gépgyártás területén: ezek munkaerőszükséglete a jegybank számításai szerint mintegy 15 ezer fő.
A Mercedes gyárban 2500, a Legonál 600 fős bővítéssel számolnak, a debreceni BMW-gyárba ezer új munkaerő kellene, miközben az országban összesen több mint 83 ezer munkahelyre nem találnak embert a cégek. Úgy tűnik, a Fidesz ezt a munkaerőhiányt igyekszik most orvosolni a túlórakeretek megemelésével: a 150 órás többletmunka elrendelésével a cégek 12 munkavállaló munkájával éves szinten plusz egy munkavállaló munkáját nyerik meg, hiszen egy dolgozó így 14 havi munkát is végezhet.
Szerző