Eldurvult kampány: egyre nő a szakadék a német kereszténydemokratáknál

Publikálás dátuma
2018.11.27. 08:30
Kramp-Karrenbauer és Friedrich Merz mind távolabb kerülnek egymástól
Fotó: HENDRIK SCHMIDT / AFP
Rendkívül feszült a hangulat a CDU-nál a jövő héten esedékes pártelnökválasztás közeledtével. Többen a párt egysége miatt aggódnak.
Egyre nagyobb szakadék tátong a német kereszténydemokratáknál a jövő heti tisztújítás előtt, s az elnökjelöltek közötti vita meglehetősen hevessé vált a finisben. Angela Merkel még októberben jelentette be, nem marad a CDU élén, így a párt december 7-én és 8-án esedékes hamburgi kongresszusán megválasztják a politikai erő új vezetőjét. Merkel azonban – ha addig marad a nagykoalíció – 2021-ig nem áll fel a kancellári székből. Számottevő esélye a választáson a CDU főtitkárának, a kancellárhoz közel álló Annegret Kramp-Karrenbauernek és az egykori frakcióvezető Friedrich Merznek van. A Forsa ügynökség tegnap közzétett felmérése is megerősíti: előbbi előnye egyre nagyobb Merz-cel szemben (47 százalék 38 százalék ellenében), kérdés azonban, miként hat a jelöltek népszerűségére az elmérgesedő kampány. A pártelnökválasztási kampánynak Merz adott múlt héten irányt, aki megkérdőjelezte az alkotmányban rögzített menedékjog létjogosultságát a rászorulók számára, egyúttal a CDU vezetését is felelőssé tette a jobboldali radikális Alternatíva (AfD) megerősödéséért. A kereszténydemokraták több politikusa is bírálta Merzet. Ralph Brinkhaus, a pártszövetség frakcióvezetője azt közölte, ügyelniük kell arra, hogy a CDU új vezetőjének megválasztásáig ne a menekültkérdés domináljon. A párt befolyásos politikusa, Armin Laschet, Észak-Rajna-Vesztfália kereszténydemokrata miniszterelnöke utalt arra, a múltban mindig kontraproduktív volt, ha a menekültkérdésről folytattak nyílt vitát. A legnagyobb feltűnést azonban Kramp-Karrenbauernek a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitungban megjelent interjúja keltette. A CDU főtitkára hevesen támadta Merzet az AfD-t érintő kijelentése miatt. Ezt a megjegyzését egyenesen „minden olyan kereszténydemokrata arculcsapásának” nevezte, akik évek óta harcolnak az álhírek ellen. A baden-württembergi CDU-képviselő, Axel Fischer erre Kramp-Karrenbauer ellen kelt ki. „Úgy tűnik, az idegei kezdik felmondani a szolgálatot” - jegyezte meg a Bild napilapban. Szerinte igen is igaz az, hogy az AfD azért erősödött meg, mert bizonyos kérdésekben a CDU nem fogalmazott meg markáns véleményt. Kramp-Karrenbauer óva intett a menedékjog megváltoztatásától, s váratlan helyről kapott támogatást. Horst Seehofer, a CSU nemrégiben lemondott elnöke, valamint a korábban szintén kemény menekültpolitikát képviselő Markus Söder bajor miniszterelnök, a bajor politikai erő pártelnöki tisztségének első számú várományosa is neki adott igazat. Ez azt is jelezheti, hogy bár a bajor CSU vezetése nem egyszer bírálta a kancellár menekültpolitikáját, a párt inkább a kontinuitás híve, s a Merkelhez hasonló politikát képviselő Kramp-Karrenbauert támogatja. A CDU főtitkára az ENSZ decemberben elfogadandó menekültügyi paktumát is kedvezően értékelte, Merz viszont közölte, csak módosítások után fogadná el. A CDU elnökségéért szintén induló – de esélytelennek tartott – egészségügyi miniszter, Jens Spahn ment a legmesszebbre, aki szerint a CDU kongresszusán szavazni kellene a dokumentumról, s szükség esetén Németország csak később írja alá a megállapodást. Az egyre keményebb ütésváltások mutatják, hogy a választás közeledtével egyre idegesebb a hangulat a párton belül. A CDU-hoz közel álló Gazdasági Tanács óva intett a jelöltek egymás elleni támadásaitól, s arra kérte őket, ne sodorják veszélybe a kereszténydemokraták egységét. Wolfgang Steiger, a tanács főtitkára a DPA hírügynökségnek elmondta, eddig a jelöltek kölcsönös tisztelettel beszéltek egymásról, most azonban változott a helyzet.

Orosz–ukrán majdnem háború: menekülnének a kárpátaljai magyar fiatalok

Publikálás dátuma
2018.11.27. 07:49

Fotó: Kisbenedek Attila / AFP
A határhoz közeli településeken már készülnek arra, hogy nagyobb számban érkezhetnek olyanok, akik nem akarnak visszamenni Ukrajnába.
Sokan azt mondják, hogy átjönnek Magyarországra Kárpátaljáról, ha jelentősen romlik az ország keleti részén a helyzet – hangzott el az ATV híradójában. A csatorna az ukrán határon érdeklődött, hogy milyen odaát a hangulat, és kiemelte: leginkább a sorköteles korosztály kerülhet veszélybe, ugyanis őket bármikor behívhatják katonának. Ezt a legtöbben úgy próbálják megoldani, hogy elutaznak Ukrajnából.
„Hát hogy lehet kikerülni? Elsősorban úgy lehet kikerülni, hogy ha akinek megvan a kettős állampolgársága, akkor átjövünk valahogy és akkor visszamegyünk a magyar személyivel”

– mondta egy férfi az ATV-nek.

Egy másik kárpátaljai magyar közölte: „mindenki fél, nehogy megkezdődjön a háború”. A fiatalok közül sokan már külföldön élnek, kihasználva a magyar állampolgárság adta lehetőséget, de azok is, akik még maradtak, most a távozáson gondolkodnak. 
„Remélem, hogy előre megtudjuk, hogy hadiállapot lesz és akkor a hadiállapot előtt át szeretnénk jönni. Vagy Csehországba, vagy valahova elmenni dolgozni az életünket tovább folytatni”

– fogalmazott egy férfi.

A határhoz közeli településeken azt mondják, készülnek arra, hogy esetleg nagyobb számban érkezhetnek olyanok, akik már nem akarnak visszamenni Ukrajnába. Mint megírtuk, hétfő este megszavazta az ukrán parlament a hadiállapot bevezetését azzal a változtatással, hogy nem az egész országban, hanem csak tíz megyében vezetik be. Az előterjesztést 276 képviselő támogatta a 450 fős törvényhozásban. Az ukrán elnök televíziós beszédében közölte: a hadiállapot nem jelent hadüzenetet. „Kizárólag Ukrajna védelmi képességének megerősítésére irányul, tekintettel az Oroszország részéről tapasztalt agresszivitás növekedésére” – mondta Porosenko. A hadiállapot november 28-án, szerdán közép-európai idő szerint reggel nyolc órakor lép életbe Ukrajna egész területén.
Szerző

Pompeo: Washington elítéli Oroszország agresszív akcióját

Publikálás dátuma
2018.11.27. 07:18
Mike Pompeo
Fotó: NICHOLAS KAMM / AFP
Az USA azt követeli Moszkvától, hogy szolgáltassa vissza a foglyul ejtett ukrán hajókat és legénységüket – mondta az amerikai külügyminiszter.
Washington elítéli Oroszország agresszív akcióját – szögezte le közleményében Mike Pompeo. Az amerikai diplomácia irányítója az MTI összefoglalója szerint hangsúlyozta: az amerikai kormány azt követeli Moszkvától, hogy
„szolgáltassa vissza a foglyul ejtett ukrán hajókat és legénységüket, tartsa tiszteletben Ukrajna szuverenitását és területi sérthetetlenségét a nemzetközileg elismert határok között, beleértve az ukrajnai fennhatóságú vizeket is”.

Mike Pompeo közleménye arra is felszólította Oroszországot, hogy tartsa tiszteletben nemzetközi kötelezettségeit, továbbá ne zavarja vagy ne akadályozza az ukrán tengerhajózást a Kercsi-szorosban.
„A nemzetközi béke és biztonság érdekében Oroszországnak azonnali hatállyal fel kell hagynia törvényellenes magatartásával és tiszteletben kell tartania valamennyi állam hajózási- és szabadságjogait”

– olvasható a kommünikében.

Hétfőn, helyi idő szerint délután, az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) rendkívüli ülésén Nikki Haley amerikai ENSZ-nagykövet ítélte el a kercsi incidenst.
„Oroszország durván megsértette a szuverén Ukrajna területi épségét”

– fogalmazott Haley.

Hangoztatta, hogy a nemzetközi közösségnek el kell ítélnie „az arrogáns orosz cselekedetet”. Az diplomata leszögezte: bár Donald Trump elnök többször is elmondta, hogy Washington kedvezően áll hozzá az Oroszországgal fenntartott normális viszonyhoz, de „az ilyen törvénytelen akciók ezt lehetetlenné teszik”. Haley arra is figyelmeztetett, hogy „az ilyen jellegű orosz terjeszkedés csak ront a helyzeten”.

Hamarosan Argentínában találkozik Trump és Putyin

Amerikai elemzők arra hívják fel a figyelmet, hogy az orosz–ukrán vita elmérgesedése és Mike Pompeo, illeve Nikki Haley állásfoglalása a G20-as országcsoportnak a hét végén, Argentínában tartandó csúcsértekezlete előtt történt. A csúcsértekezleten Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök várhatóan megbeszélést folytat egymással. Donald Trump hétfőn újságíróknak csak annyit mondott a kercsi incidensről, hogy „nem tetszik” neki, ami Oroszország és Ukrajna között történik.

A BT rendkívüli ülését Ukrajna és Oroszország egyaránt kérte, Moszkva azonban Ukrajna szerepvállalását kívánta volna megvitatni, az orosz kérelem indoklása szerint ugyanis „Ukrajna sértette meg az Orosz Föderáció határait”. A BT-tagok többsége azonban leszavazta az orosz javaslatot, Oroszország mellett csupán Kína, Bolívia és Kazahsztán állt ki. A BT-ülésen egyébként az Oroszországot és az Ukrajnát képviselő ENSZ-diplomaták éles szópárbajba keveredtek egymással. Dimitrij Polanszki, az orosz helyettes ENSZ-nagykövet azt bizonygatta, hogy Moszkva csupán a Kercsi-szoros hajózhatóságát akarta biztosítani az orosz határok mentén, Volodimir Jelcsenko, Ukrajna ENSZ-nagykövete viszont azzal vágott vissza, hogy Oroszországnak a Krímnél nincsenek határai, csak – ahogyan Jelcsenko fogalmazott – „átmenetileg megszállt területei”, amelyek 2014-ben történt bekebelezését a nemzetközi közösség nem ismerte el.

Porosenko hadiállapotot hirdetett, a parlament végül rábólintott

Hétfő este megszavazta az ukrán parlament a hadiállapot bevezetését azzal a változtatással, hogy nem az egész országban, hanem csak tíz megyében vezetik be. Az előterjesztést 276 képviselő támogatta a 450 fős törvényhozásban. Az ukrán elnök televíziós beszédében közölte: a hadiállapot nem jelent hadüzenetet. „Kizárólag Ukrajna védelmi képességének megerősítésére irányul, tekintettel az Oroszország részéről tapasztalt agresszivitás növekedésére” – mondta Porosenko. A hadiállapot november 28-án, szerdán közép-európai idő szerint reggel nyolc órakor lép életbe Ukrajna egész területén.

Szerző