Előfizetés

Porosenko hadiállapotot hirdetett, a parlament végül rábólintott

Kárpáti János László Dávid
Publikálás dátuma
2018.11.26. 19:48

Fotó: STR / AFP
A Krím 2014-es megszállása óta nem éleződött ki ennyire Kijev és Moszkva konfliktusa, újra megmozdult a nemzetközi diplomácia is. A hadiállapot november 28-án, szerdán közép-európai idő szerint reggel nyolc órakor lép életbe Ukrajna Oroszországgal szomszédos területein – közölte az ukrán elnök.
„A hadiállapot nem jelent hadüzenetet. Kizárólag Ukrajna védelmi képességének megerősítésére irányul, tekintettel az Oroszország részéről tapasztalt agresszivitás növekedésére”

- mondta Porosenko hétfői televíziós beszédében.

Az elnök javasolta a parlamentnek, hogy a hadiállapot 30 napig legyen érvényben. Így a választásokat is megtartják a tervezett időpontban. Hétfő este óriási fejetlenség után a törvényhozás végül megszavazta a hadiállapot bevezetését.
Hogy az orosz-ukrán konfliktus koránt sem befagyott és bármikor kiszélesedéssel fenyeget, azt jól jelzi, hogy az oroszok ukrán hadihajókra lőttek a Kercsi-szorosnál vasárnap. Az ukrán hajók a Fekete-tenger partján fekvő Odesszából akartak eljutni az Azovi-tenger partján található Mariupolba, ahová az Oroszország által bekebelezett Krím félsziget és az orosz krasznodari terület közötti Kercsi-szoroson át vezet az út. A tengeri incidens az oroszok által lezárt szorosnál történt.  Az ukrán és az orosz fél egymást vádolja provokációval, és homlokegyenest ellentétes a történtekről szóló beszámolójuk. Az ukránok azt állítják, hogy rendben bejelentették a Kercsi-szoroson való áthaladási szándékukat, és kiemelik azt is, hogy a hajók - érzékelve, hogy a szorost az oroszok lezárták - visszafordultak, amikor orosz részről rájuk lőttek. Több ukrán tengerész megsérült. Az oroszok lefoglalták az ukrán hajókat, és elfogták az ukrán tengerészeket. Kijevi állítás szerint az incidens előtt egy orosz hajó szándékosan nekiütközött egy ukrán vontató hajónak.  Moszkva ugyanakkor azt állítja, hogy a szorost előzetes bejelentés nélkül megközelítő ukrán hajók veszélyes manővert tettek, ez váltotta ki a tűzparancsot. Oroszország évek óta arra törekszik, hogy saját beltengerévé tegye az Azovi-tengert, amely lényegében a Fekete-tenger északi nyúlványa. A Krím orosz megszállása óta három oldalról oroszok által ellenőrzött partszakasz határolja, és csak az északi-északnyugati partrészt uralja Ukrajna. Oroszország hidat is épített a Kercsi-szoros fölött. A szoroson áthaladó hajók biztonsági ellenőrzését orosz részről azzal indokolják, hogy ukrán nacionalisták, illetve a krími tatárok részéről fenyegetések hangzottak el, és félő, hogy fel akarják robbantani a Kercsi-hidat.   Ukrajna és a Kijev pártján álló Nyugat nem ismeri el a Krím annektálását, és jogellenesnek tekinti a híd megépítését is. Ukrajna és Oroszország között nincs egyetértés abban, hogy a Kercsi-szoros térségében hol húzódik a két ország közötti tengeri határ. Ez a helyzet a Kercsi-szorosban mondhatni ideális előfeltételeket teremt azoknak, akik konfliktust akarnak kiprovokálni.  A kercsi incidens nyomán vasárnap éjjel az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) azt javasolta, hogy hatvan napra vezessenek be hadiállapotot, amely az ukrán jogrendben a rendkívüli állapot egy formája, de nem jelent tényleges háborús állapotot, és nem jár más államnak küldött hadüzenettel. A javaslattal Petro Porosenko államfő egyetértett, és rendeletben kezdeményezte a hadiállapot elrendelését jövő év január 25-ig.    Hétfő délutánra rendkívüli ülésre összehívták az ukrán parlamentet, ahol a törvényhozás végül megszavazta a hadiállapot bevezetését. Ugyanakkor megmozdult a nemzetközi diplomácia is. Moszkva és Kijev is kérte, hogy hívják össze rendkívüli ülésre az ENSZ Biztonsági Tanácsát, amin elutasították az orosz állítást, hogy az ukránok sértették meg Oroszország szuverenitását. Nikki Haley amerikai ENSZ-nagykövet pedig kemény bírálatot fogalmazott meg. Az orosz és az amerikai elnök a tervek szerint hétvégén találkozik Brazíliában a G20 csúcstalálkozón, ezúttal alighanem fagyosabb lesz a hangulat köztük. Ugyancsak összehívták Brüsszelben nagyköveti szinten a NATO-Ukrajna tanács rendkívüli ülését, amin Jens Stoltenberg főtitkár kiállt Ukrajna mellett és a foglyok szabadon bocsátását követelte. A konfliktus miatt különleges aktualitása van a NATO-tagállamok külügyminisztereinek jövő heti, brüsszeli találkozójának. Főként ha NATO-Ukrajna csúcsot is tartanának, hiszen Magyarország a kisebbségi nyelvtörvény miatt blokkol minden nagyköveti szintűnél magasabb egyeztetést. Nyilatkozatban állt ki Ukrajna mellett Donald Tusk az Európai Tanács elnöke is, számos ország egyértelművé tette, hogy orosz agressziónak tekinti a történteket. A német kormány ugyanakkor mindkét féltől önmérsékletet kért. Orbán Viktor azt hangsúlyozta, hogy vissza kell térni a minszki megállapodáshoz, mert a minszki négyek, az oroszok, az ukránok, a németek és franciák alkalmasak arra, hogy a kérdést kezeljék.

Már régóta nőtt a feszültség

Az, hogy a kercsi konfliktussal most jelentősen kibővült Oroszország Ukrajnával kapcsolatos "bűnlajstroma", a közelmúlt fejleményeinek tükrében egyáltalán nem volt váratlan. Az Azovi-tengeren mind Oroszország, mind Ukrajna növelte haditengerészeti jelenlétét az utóbbi időben - a kijevi kormányzat egyebek közt az amerikai parti őrségtől kapott vízi járművekkel. A közelmúltban a felek kölcsönösen feltartóztattak a másik ország zászlaja alatt hajózó, kereskedelmi célú uszályokat. Az oroszok már korábban két alkalommal is lezárták a Kercsi-szorost, és hajóikkal blokád alá helyezték a bergyanszki, illetve a mariupoli ukrán kikötőt, jelentős gazdasági károkat okozva Ukrajnának. Eközben nem enyhül más vonatkozásban sem az ukrán-orosz szembenállás. Nemrég „választásokat” szerveztek a Donyec-medence (Donbasz) oroszpárti szakadárok által ellenőrzött területein, hogy némi legitimitást kölcsönözzenek a donyecki és a luhanszki „népköztársaságnak”. E választások eredményét Moszkván kívül lényegében senki nem ismeri el, sőt, az EU-országok külügyminisztereinek legutóbbi, brüsszeli tanácskozásán ezt is hivatkozási alapként fogalmazták meg ahhoz, hogy rövidesen újabb uniós szankciók elrendelése várható orosz természetes, illetve jogi személyekkel szemben.

A hibrid háború lényege a destabilizálás

"Vlagyimir Putyin, amióta 2012-ben ismét orosz elnökké választották, elődeivel – Borisz Jelcinnel, Mihail Gorbacsovval, de még az 1975-ös helsinki záróokmányt aláíró Leonyid Brezsnyevvel is - ellentétben nem hajlandó tiszteletben tartani az országok szuverenitásának elvét, és egyes szomszéd államok destabilizálására törekszik" – hangsúlyozta a minap Kijevbe látogató újságírók nemzetközi csoportjával folytatott Skype-beszélgetés során George Kent, az amerikai külügyminisztérium helyettes külügyi államtitkára. A vezető diplomata azzal a hat országgal foglalkozik, amelyek az EU úgynevezett keleti partnerségi programjának a résztvevői. Ezek: Ukrajna, Moldova, Fehéroroszország, Grúzia, Örményország és Azerbajdzsán. Szerinte valamilyen módon mind a hat országot érintik az orosz praktikák, és ami például a Donbasz térségében történik, az sokban emlékeztet a 2008-as rövid orosz-grúz háború során látottakra-hallottakra. Az oroszoknak a jelek szerint alaposan kidolgozott forgatókönyvük van arra, hogy miként bontsák meg a környező államok stabilitását. Ezzel igyekeznek megakadályozni azt, hogy ezek az országok a saját sorsukról döntsenek. Az Egyesült Államok – fejtette ki George Kent – éppen ennek a szabad jövőválasztásnak a lehetőségét akarja biztosítani, és abba éppúgy beletartozhat az Oroszországgal való jó viszony, mint az Európai Unióval a gazdasági megállapodások megkötése, illetve a partnerség Washingtonnal a regionális stabilitás, a gazdasági együttműködés, az emberhez méltó életet biztosító társadalom kialakítása érdekében. A helyettes államtitkár kitért arra, hogy Oroszország széles eszköztárat alkalmaz a környező országok aláásására. Adott esetben nyílt katonai módszerekhez nyúl, emellett támogatottjainak közbeiktatásával is folytat háborút, nem riad vissza a „piszkos háború” erőszakcselekményeitől, kibernetikai hadviselést folytat, és ennek keretében egyebek között támadásokat intéz a megtámadottak energiahálózatai ellen, valamint a megtévesztő propaganda eszközeivel igyekszik zavart kelteni. Ez utóbbi vonatkozásban súlyos kihívást jelent Ukrajnának, hogy egyszerre kellene küzdenie a dezinformáció ellen és egyben biztosítania a médiaszabadság érvényesülését.    

Erdogan is elüldözte a Nyílt Társadalom Alapítványt

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2018.11.26. 17:35

Fotó: ADEM ALTAN / AFP
Sorra érik őket a támadások a török kormány részéről, egy alapítójuk pedig már börtönben ül.
Befejezi törökországi működését a Nyílt Társadalom Alapítvány (OSF) - írja a Reuters. Az OSF ezt hétfőn jelentette be, azt követően, hogy Recep Tayyip Erdogan török elnök a nemzetek megsemmisítőjeként jellemezte az azt alapító Soros Györgyöt, vagy ahogy ő fogalmazott, "a híres magyar zsidót". 
Alaptalan támadások sorozata érte az alapítványt, és mint írják, ez mára végleg ellehetetlenítette munkájukat az országban.  Az egyik ilyen támadás például egy a belügyminisztérium által elrendelt nyomozás, ami az isztambuli Gezi parkban 2013-ban történt tüntetéssorozat szervezését próbálja az OSF-hez kötni. Ennek kapcsán
az OSF egyik törökországi alapítóját, Hakan Altinay-t tíz nappal ezelőtt letartóztatták, 12 másik civillel együtt.

A vád ellenük, hogy támogattak egy már letartóztatott polgárjogi aktivistát, Osman Kavalát, akivel együtt az isztambuli megmozdulásokat szervezve akarták megdönteni a török kormányt.
Korábban már az Erdogannal igen jó kapcsolatot ápoló Orbán-kormány is elérte a "Stop Soros" törvénycsomaggal, hogy a Nyílt Társadalom Alapítvány bezárja magyarországi, budapesti irodáját, és távozzon az országból.

Milliók követelték a demokráciát

A 2013-as tüntetések annak kapcsán kezdődtek, hogy Erdogan akkori kormánya a népszerű isztambuli Gezi park helyén egy egykor állt laktanya újraépítéséről hozott döntést. Először környezetvédők vonultak utcára, majd kegyetlenül összeverte őket a rendőrség. Így végül a szólásszabadságért, a szabad gyülekezési jogért, és általában minden, Erdogan által elvett szabadságjogért kiálló országos tüntetés-, illetve sztrájk-sorozattá nőtte ki magát a megmozdulás. Egyes becslések szerint csak Isztambulban 7,5 millióan személyesen is részt vettek a demonstrációkban, és Törökország-szerte további 3,5 millióan tették ugyanezt. A tüntetők az ekkor zajló New York-i Occupy mozgalom jelszavait visszhangozva a demokrácia mellett is kiálltak. Közülük 22-en vesztették életüket a hatósági fellépésnek során, megsérültek vagy 8 ezren, és letartóztatásba kerültek közel 5 ezren.

Lemondott a román miniszterelnök-helyettes

Népszava-MTI
Publikálás dátuma
2018.11.26. 16:33

Fotó: DANIEL MIHAILESCU / AFP
Előbb lemondásra szólította fel pártjának bíróság által is elítélt elnökét, Liviu Dragneát, majd őt próbálták eltávolítani posztjáról. Múlt héten még helyén maradt, most távozik Stanescu.
Lemondott a bukaresti szociálliberális kormányban betöltött regionális fejlesztési miniszteri és miniszterelnök-helyettesi tisztségéről hétfőn Paul Stanescu, akitől múlt héten a Szociáldemokrata Párt (PSD) megvonta a bizalmat.
Stanescu néhány hete lemondásra szólította fel a korrupcióváddal másodszor is bíróság elé állított Liviu Dragnea PSD-elnököt,

arra hivatkozva, hogy bírósági ügyei és az ellenzéki megmozdulások által ellene fordított közhangulat ártanak a kormánypárt megítélésének.
Bár Stanescut a múlt heti kormányátalakítás során is megpróbálta eltávolítani a kormányból a PSD, Klaus Iohannis jobboldali államfő ezt meghiúsította, mivel - a posztra javasolt új jelölt alkalmatlanságára hivatkozva - nem volt hajlandó aláírni felmentését.