Magyar zeneszerző nyerte a Bartók Világversenyt

A Bartók nevét viselő versenysorozatban ez évben a zeneszerzők mérettek meg, a pályaművek között egy magyar fiatalé, Dobos Dánielé bizonyult a legjobbnak.

Vasárnap kiosztották a Bartók Világverseny díjait, 53 országból 204 zeneszerző 214 pályaművel jelentkezett.

A nemzetközi zsűri számítógépen kapta meg a darabokat, a kiírás szerint ezeknek 5-6 perces zongorára írt, hagyományos módon, azaz a billentyűkön két kézzel játszva megszólaltathatóknak kellett lenniük. Fekete Gyula, a zsűri tagja, a Zeneakadémia tanszékvezető tanára lapunknak elmondta, nem volt könnyű dolguk, hiszen összesen 21 és fél óra zenét kellett végighallgatniuk. Nagyon sokféle mű érkezett - még könnyűzene és dzsessz is - ezek közül kellett az előzsűrinek kiválasztania azt a tizenkettőt, amely azután továbbment a főítészek elé. Azokat részesítették előnyben, amelyeket Bartók szellemiségéhez közelállónak éreztek, amelyek arra az elkötelezett zenei hozzáállásra, színvonalra törekedtek, amit tőle megszoktunk.

A döntőbe jutott hat mű ezeknek a feltételeknek megfelelt, miközben a zongoratechnika legmagasabb szintjét képviselik. A gálaesten a hat díjazott munkáit Fülei Balázs, Kálvin Balázs és Balázs János szólaltatta meg, akik a pályamunkák mellé Liszt, Bartók, Kodály műveiből is válogattak. Balázs János, aki az első díjas munkát játszotta, Liszt és Bartók művein kívül, saját félelmetesen virtuóz Kodály-parafrázisát is műsorra tűzte. Fülei Balázs, aki a két elismerő oklevéllel, valamint az egyik magyar, a harmadik díjjal jutalmazott zeneszerző munkáit játszotta, megjegyezte, hogy bár a komponisták valóban eleget tettek a kiírás azon feltételének, hogy két kézzel játszható műveket írjanak, derűs mozzanat volt számára, hogy az általa előadottak között kettő is volt, amelyek a zongora harmadik, középső pedáljának konzekvens használatát írták elő, ez nagyon ritka. Voltak olyan művek – tette hozzá -, amelyek idézetekkel is éltek, voltak olyanok, amelyek a szellemiségével mutattak rokonságot, de olyanok is, amelyek olyan eszközöket alkalmaztak, amelyek Bartóktól idegenek. Kálvin Balázs a másik harmadik díjas kompozíciót, Dongryul Lee darabját játszotta.

Dobos Dánieltől megtudtuk, hogy amikor beadta a pályázatot, kevés esélyt adott magának, hogy valamilyen díjat kapjon, ahogy azonban előbbre jutott, egyre bizakodóbb lett, de az első helyezés meglepetés volt számára. A zeneszerzés mesterképzést ebben az évben fejezi be a Zeneakadémián Bella Máté osztályában, vagyis még nem is diplomázott. Bartók a népzenei indíttatás révén szerepel művében, a cimbalom az, amelynek hangzásvilágát, zenei eszköztárát kifejezetten igyekezett megjeleníteni darabjában, amely hangulati és érzelmi áthallásai révén rokonítható a moldvai tánczenével.