"Egyes számú gyilkos" - A szaúdi herceg látogatása ellen tüntettek Tunéziában

Publikálás dátuma
2018.11.26. 21:47
"Nemet Tunéziának, a forradalom országának meggyalázására" - olvasható a transzparenseken, melyekkel a szaúdi trónörökös látogat
Fotó: AFP
Körbejárja az arab országokat, majd az argentin G20 csúcsra megy bin Szalmán, aki először utazik, mióta megvádolták Dzsamál Hasogdzsi kivégzésének megrendelésével.
Tucatnyi tunéziai aktivista és újságíró tüntetett Mohamed bin Szalmán szaúdi trónörökös közelgő látogatása ellen hétfőn - írja a Reuters. A szaúdi herceg jelenleg Egyiptomban tölti két napos látogatását, ezt követően érkezik Tunéziába, ahonnan a Buenos Airesben megrendezésre kerülő G20 találkozóra megy tovább.
Bin Szalmánna ez az első nemzetközi körútja, mióta országának ankarai követségén kivégezték Dzsamál Hasogdzsi újságírót, és - többek közt az amerikai hírszerzés munkája nyomán - nem mondhatni, hogy minden gyanún felül állna az érintettsége. Utaltak erre a tüntető újságírók is transzparenseikkel, melyeken például egyes számú gyilkosnak nevezték a trónörököst. De a szaúdi nők rendkívüli elnyomása ellen is szót emeltek.
"Nem fogadhatja őt a tunéziai forradalom, és nem engedheti, hogy így mosdassa ki magát egy gyilkosságból"

- fogalmazott Soukaina Abdessama, az újságírók szövetségének egy tagja. Mint ígérte, folytatni fogják a demonstrációt, melyhez eddig 13 civil szervezet csatlakozott. Ezzel egyébként a Reuters szerint kitűnik Tunézia azon arab országok közül, melyekben 2011-ben felkeltek az elnyomó rezsimek ellen: nem hogy tüntetni szabad, de még szabad sajtóról is lehet beszélni.
Szerző

Drákói vámtörvények miatt zárták le tüntetők az ukrán határt

Publikálás dátuma
2018.11.26. 20:06
Tüntetők az ukrán-lengyel határon.
Fotó: Stringer / Sputnik
Még a határátkelők munkatársait is meglepték az új szabályok, melyek miatt vagyonokat kéne fizetnie az Ukrajnába külföldi rendszámú autóval érkező ukrán állampolgároknak. A tüntetők autógumikat égetnek, és saját szabályok szerint engedik az országból ki-, illetve belépni a határhoz érkezőket.
Egy demonstráció részeként részlegesen vagy teljesen lezárták hétfőre virradóra az ukrán határátkelőhelyeket Lengyelország, Románia, Szlovákia, Fehéroroszország és Magyarország irányába - írja a Kárpátinfó.net. Az autósok a vasárnap minden előzmény nélkül életbe léptetett vámszabályok ellen tiltakoznak: az Ukrán Állami Fiskális Szolgálat jelentése szerint november 25-én új szabályok léptek életbe a külföldi rendszámú autók Ukrajnába történő behozatalát illetően.

Még a határőröket is meglepte

Nehezen értelmezhető, szigorú törvényekkel – magas behozatali vám vagy kaució kiszabásával – nehezítették meg az ukrán állampolgároknak, hogy külföldön regisztrált autóikkal lépjenek be az országba és azokat belföldön használják.
Az új törvény értelmében az ukrán állampolgároknak jogukban áll ideiglenesen, legfeljebb egy év időtartamra Ukrajnába vinni a külföldön bejegyzett gépjárművet, amennyiben minden szükséges vámadót befizetnek. Ez esetben a vámok nem visszatéríthetők, írja a portál. Az állampolgároknak továbbá lehetőségük van a külföldi járművet tranzitszerűen behozni az ország területére a szabad forgalmat garantáló vámadó mértékének megfelelő készpénzfedezet befizetése ellenében.
A változtatások nemcsak az érintetteket, a tranzitautósokat érintettél váratlanul, de a határátkelők munkatársait is. Nincs kidolgozott munkarend a módosított átléptetésre, így már vasárnap patthelyzet alakult ki: az ukrán lakcímmel rendelkező állampolgárok elhagyhatják az országot külföldi rendszámú autóikkal, ám azokkal nem mehetnek vissza.

Lezárással tüntetnek

Mivel sokan közlekednek külföldi rendszámú gépkocsival, ezért azonnal hatalmas felháborodást váltott ki az új törvény. Több százan már vasárnap tüntetésbe kezdtek, hétfő délutánra pedig még többen csatlakoztak hozzájuk.
Az Asztély-Beregsurány átkelőt lezárva tartó tiltakozók csak a gyalogos forgalmat engedik át a határon. A hatóságok azt javasolják az utazóknak, hogy a Mezőkaszonynál vagy Tiszaújlaknál lépjék át a magyar határt.
Ugyancsak tüntetők zárták le az ukrán-szlovák közúti átkelőt Ungváron, akadályozva a határállomás működését. Az úttesten autógumikat égető tiltakozók a Szlovákiából érkezőket átengedik, de az oda tartókat visszafordítják. Ugyancsak szabad utat biztosítanak azoknak, akik gyerekekkel utaznak, orvoshoz mennek vagy előre megváltott repülőjegyet mutatnak fel.
Változatlanul tovább tart a Csap-Záhony közúti határátkelő, valamint a kisbereznai ukrán-szovák és az aknaszlatinai ukrán-román átkelőhelyek autós blokádja.
Az Ukrán Állami Határőrszolgálat megjegyezte, hogy bevezették a fokozott biztonsági intézkedéseket. A helyszínen van a rendőrség is. Ukrajna Belügyminisztériuma (MVSZ), az Ukrán Állami Határőrszolgálat (DPSZU) és az Ukrán Állami Fiskális Szolgálat tárgyal az ellenőrzőpontok helyzetéről.
Hétfő délelőtt Hennagyij Moszkal, Kárpátalja kormányzója Ungváron találkozott az autós tüntetések vezetőivel, megígérve nekik, hogy közben jár az ukrán parlamentnél a drasztikus vámtörvények számukra kedvező módosítása érdekében. A megye első embere egyúttal utasította az illetékes kárpátaljai vámparancsnokságot, hogy haladéktalanul engedjék be Ukrajnába a vasárnap hatályba lépett vámszabályok következtében külföldön rekedt autósokat járműveikkel együtt.

Porosenko hadiállapotot hirdetett, a parlament végül rábólintott

Publikálás dátuma
2018.11.26. 19:48

Fotó: STR / AFP
A Krím 2014-es megszállása óta nem éleződött ki ennyire Kijev és Moszkva konfliktusa, újra megmozdult a nemzetközi diplomácia is. A hadiállapot november 28-án, szerdán közép-európai idő szerint reggel nyolc órakor lép életbe Ukrajna Oroszországgal szomszédos területein – közölte az ukrán elnök.
„A hadiállapot nem jelent hadüzenetet. Kizárólag Ukrajna védelmi képességének megerősítésére irányul, tekintettel az Oroszország részéről tapasztalt agresszivitás növekedésére”

- mondta Porosenko hétfői televíziós beszédében.

Az elnök javasolta a parlamentnek, hogy a hadiállapot 30 napig legyen érvényben. Így a választásokat is megtartják a tervezett időpontban. Hétfő este óriási fejetlenség után a törvényhozás végül megszavazta a hadiállapot bevezetését.
Hogy az orosz-ukrán konfliktus koránt sem befagyott és bármikor kiszélesedéssel fenyeget, azt jól jelzi, hogy az oroszok ukrán hadihajókra lőttek a Kercsi-szorosnál vasárnap. Az ukrán hajók a Fekete-tenger partján fekvő Odesszából akartak eljutni az Azovi-tenger partján található Mariupolba, ahová az Oroszország által bekebelezett Krím félsziget és az orosz krasznodari terület közötti Kercsi-szoroson át vezet az út. A tengeri incidens az oroszok által lezárt szorosnál történt.  Az ukrán és az orosz fél egymást vádolja provokációval, és homlokegyenest ellentétes a történtekről szóló beszámolójuk. Az ukránok azt állítják, hogy rendben bejelentették a Kercsi-szoroson való áthaladási szándékukat, és kiemelik azt is, hogy a hajók - érzékelve, hogy a szorost az oroszok lezárták - visszafordultak, amikor orosz részről rájuk lőttek. Több ukrán tengerész megsérült. Az oroszok lefoglalták az ukrán hajókat, és elfogták az ukrán tengerészeket. Kijevi állítás szerint az incidens előtt egy orosz hajó szándékosan nekiütközött egy ukrán vontató hajónak.  Moszkva ugyanakkor azt állítja, hogy a szorost előzetes bejelentés nélkül megközelítő ukrán hajók veszélyes manővert tettek, ez váltotta ki a tűzparancsot. Oroszország évek óta arra törekszik, hogy saját beltengerévé tegye az Azovi-tengert, amely lényegében a Fekete-tenger északi nyúlványa. A Krím orosz megszállása óta három oldalról oroszok által ellenőrzött partszakasz határolja, és csak az északi-északnyugati partrészt uralja Ukrajna. Oroszország hidat is épített a Kercsi-szoros fölött. A szoroson áthaladó hajók biztonsági ellenőrzését orosz részről azzal indokolják, hogy ukrán nacionalisták, illetve a krími tatárok részéről fenyegetések hangzottak el, és félő, hogy fel akarják robbantani a Kercsi-hidat.   Ukrajna és a Kijev pártján álló Nyugat nem ismeri el a Krím annektálását, és jogellenesnek tekinti a híd megépítését is. Ukrajna és Oroszország között nincs egyetértés abban, hogy a Kercsi-szoros térségében hol húzódik a két ország közötti tengeri határ. Ez a helyzet a Kercsi-szorosban mondhatni ideális előfeltételeket teremt azoknak, akik konfliktust akarnak kiprovokálni.  A kercsi incidens nyomán vasárnap éjjel az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) azt javasolta, hogy hatvan napra vezessenek be hadiállapotot, amely az ukrán jogrendben a rendkívüli állapot egy formája, de nem jelent tényleges háborús állapotot, és nem jár más államnak küldött hadüzenettel. A javaslattal Petro Porosenko államfő egyetértett, és rendeletben kezdeményezte a hadiállapot elrendelését jövő év január 25-ig.    Hétfő délutánra rendkívüli ülésre összehívták az ukrán parlamentet, ahol a törvényhozás végül megszavazta a hadiállapot bevezetését. Ugyanakkor megmozdult a nemzetközi diplomácia is. Moszkva és Kijev is kérte, hogy hívják össze rendkívüli ülésre az ENSZ Biztonsági Tanácsát, amin elutasították az orosz állítást, hogy az ukránok sértették meg Oroszország szuverenitását. Nikki Haley amerikai ENSZ-nagykövet pedig kemény bírálatot fogalmazott meg. Az orosz és az amerikai elnök a tervek szerint hétvégén találkozik Brazíliában a G20 csúcstalálkozón, ezúttal alighanem fagyosabb lesz a hangulat köztük. Ugyancsak összehívták Brüsszelben nagyköveti szinten a NATO-Ukrajna tanács rendkívüli ülését, amin Jens Stoltenberg főtitkár kiállt Ukrajna mellett és a foglyok szabadon bocsátását követelte. A konfliktus miatt különleges aktualitása van a NATO-tagállamok külügyminisztereinek jövő heti, brüsszeli találkozójának. Főként ha NATO-Ukrajna csúcsot is tartanának, hiszen Magyarország a kisebbségi nyelvtörvény miatt blokkol minden nagyköveti szintűnél magasabb egyeztetést. Nyilatkozatban állt ki Ukrajna mellett Donald Tusk az Európai Tanács elnöke is, számos ország egyértelművé tette, hogy orosz agressziónak tekinti a történteket. A német kormány ugyanakkor mindkét féltől önmérsékletet kért. Orbán Viktor azt hangsúlyozta, hogy vissza kell térni a minszki megállapodáshoz, mert a minszki négyek, az oroszok, az ukránok, a németek és franciák alkalmasak arra, hogy a kérdést kezeljék.

Már régóta nőtt a feszültség

Az, hogy a kercsi konfliktussal most jelentősen kibővült Oroszország Ukrajnával kapcsolatos "bűnlajstroma", a közelmúlt fejleményeinek tükrében egyáltalán nem volt váratlan. Az Azovi-tengeren mind Oroszország, mind Ukrajna növelte haditengerészeti jelenlétét az utóbbi időben - a kijevi kormányzat egyebek közt az amerikai parti őrségtől kapott vízi járművekkel. A közelmúltban a felek kölcsönösen feltartóztattak a másik ország zászlaja alatt hajózó, kereskedelmi célú uszályokat. Az oroszok már korábban két alkalommal is lezárták a Kercsi-szorost, és hajóikkal blokád alá helyezték a bergyanszki, illetve a mariupoli ukrán kikötőt, jelentős gazdasági károkat okozva Ukrajnának. Eközben nem enyhül más vonatkozásban sem az ukrán-orosz szembenállás. Nemrég „választásokat” szerveztek a Donyec-medence (Donbasz) oroszpárti szakadárok által ellenőrzött területein, hogy némi legitimitást kölcsönözzenek a donyecki és a luhanszki „népköztársaságnak”. E választások eredményét Moszkván kívül lényegében senki nem ismeri el, sőt, az EU-országok külügyminisztereinek legutóbbi, brüsszeli tanácskozásán ezt is hivatkozási alapként fogalmazták meg ahhoz, hogy rövidesen újabb uniós szankciók elrendelése várható orosz természetes, illetve jogi személyekkel szemben.

A hibrid háború lényege a destabilizálás

"Vlagyimir Putyin, amióta 2012-ben ismét orosz elnökké választották, elődeivel – Borisz Jelcinnel, Mihail Gorbacsovval, de még az 1975-ös helsinki záróokmányt aláíró Leonyid Brezsnyevvel is - ellentétben nem hajlandó tiszteletben tartani az országok szuverenitásának elvét, és egyes szomszéd államok destabilizálására törekszik" – hangsúlyozta a minap Kijevbe látogató újságírók nemzetközi csoportjával folytatott Skype-beszélgetés során George Kent, az amerikai külügyminisztérium helyettes külügyi államtitkára. A vezető diplomata azzal a hat országgal foglalkozik, amelyek az EU úgynevezett keleti partnerségi programjának a résztvevői. Ezek: Ukrajna, Moldova, Fehéroroszország, Grúzia, Örményország és Azerbajdzsán. Szerinte valamilyen módon mind a hat országot érintik az orosz praktikák, és ami például a Donbasz térségében történik, az sokban emlékeztet a 2008-as rövid orosz-grúz háború során látottakra-hallottakra. Az oroszoknak a jelek szerint alaposan kidolgozott forgatókönyvük van arra, hogy miként bontsák meg a környező államok stabilitását. Ezzel igyekeznek megakadályozni azt, hogy ezek az országok a saját sorsukról döntsenek. Az Egyesült Államok – fejtette ki George Kent – éppen ennek a szabad jövőválasztásnak a lehetőségét akarja biztosítani, és abba éppúgy beletartozhat az Oroszországgal való jó viszony, mint az Európai Unióval a gazdasági megállapodások megkötése, illetve a partnerség Washingtonnal a regionális stabilitás, a gazdasági együttműködés, az emberhez méltó életet biztosító társadalom kialakítása érdekében. A helyettes államtitkár kitért arra, hogy Oroszország széles eszköztárat alkalmaz a környező országok aláásására. Adott esetben nyílt katonai módszerekhez nyúl, emellett támogatottjainak közbeiktatásával is folytat háborút, nem riad vissza a „piszkos háború” erőszakcselekményeitől, kibernetikai hadviselést folytat, és ennek keretében egyebek között támadásokat intéz a megtámadottak energiahálózatai ellen, valamint a megtévesztő propaganda eszközeivel igyekszik zavart kelteni. Ez utóbbi vonatkozásban súlyos kihívást jelent Ukrajnának, hogy egyszerre kellene küzdenie a dezinformáció ellen és egyben biztosítania a médiaszabadság érvényesülését.    
Frissítve: 2018.11.27. 10:32