Orbán dicshimnuszt zengett a 4 ezer milliárdos ágazatról, majd gyorsban kirugdalták az állami dolgozókat

Publikálás dátuma
2018.11.27 08:44

Fotó: AFP/ BEATA ZAWRZEL / NURPHOTO
Kötelező volt elmenniük egy rendezvényre és meghallgatniuk a miniszterelnököt, majd ajtót mutattak nekik.
A Magyar Turisztikai Ügynökségnél (MTÜ) és a hozzá tartozó szervezeteknél korábban szó volt elbocsátásokról, arról azonban nem, hogy egy héttel azután kezdik el egyesével behívni az embereket, hogy Orbán Viktor miniszterelnök részt vett a Turizmus Summit nevű eseményen, amelyre a teljes állományt kiterelték a Művészetek Palotájába – írja a napi.hu. Az eseményen Orbán egyebek mellett arról beszélt: „a turizmus mára a GDP valamivel több mint 10 százalékát adja, és 400 ezer embernek ad munkát. A tavalyi év minden idők legjobb éve volt a turizmusban, és az idei is hasonló vagy nagyobb sikerekkel kecsegtet.”   A portál információi szerint a Magyar Turisztikai Ügynökség, valamint az onnan kiszervezett kisebb vállalkozások dolgozóinak is kötelező volt elmenniük a rendezvényre, ahol meg kellett hallgatniuk a miniszterelnököt. Részt vehettek egy vacsorán, ajándékba pedig még Kovács Ákos legújabb lemezét is megkapták a munkatársak. A portál azt írja: bár arról október elején virágnyelven hallani lehetett a vezetőségtől, hogy leépítésre számíthatnak az állami turisztikai szerveknél, azt kevesen gondolták volna, hogy a sikerek laudációja után egy héttel kinyílik a hr-iroda ajtaja, és az oda behívott dolgozókat sorban tájékoztatják az elbocsátásukról. Értesüléseik szerint házon belül olyan pletykák terjedtek, hogy főleg a próbaidős dolgozóktól válnak meg, aztán mégsem így lett: a legnagyobb számban már évek óta az ügynökségnél lévő embereket küldtek el. Arányaiban a munkaerő 20-30 százalékát bocsátották el a Kisfaludy2030 Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt-től, valamint a szintén az MTÜ-höz tartozó Hungarofest Nemzeti Rendezvényszervező Nonprofit Kft.-től. A központi szervezetnél pedig a munkavállalók 15 százalékos létszámleépítést említettek, de az Optenből megismerhető létszámadatok alapján júniusban még 237 alkalmazottjuk volt, és ez a szám mostanra 174 főre esett. A drasztikus számnál valószínűleg kisebb lehet a tényleges mérték, mert az idén nyáron az MTÜ-ből kiszervezték az embereket a fejlesztőcégekbe. Éppen ezért is meglepő, hogy az átalakítás után – amely sokaknál fizetésemeléssel is járt – néhány hónappal később sorban kirúgták a dolgozókat az új állomásukról– teszi hozzá a portál. Információik szerint részben a bizonytalanság miatt sokan maguktól is felálltak.
2018.11.27 08:44
Frissítve: 2018.11.27 08:44

Bekérették a budapesti svéd nagykövetet, mert egy miniszterük bírálta Orbánt

Publikálás dátuma
2019.02.15 20:27
FOTÓ: AFP / KISBENEDEK ATTILA
Fotó: /
A svéd szociális ügyekért felelős miniszter nemrég úgy fogalmazott, Magyarországon "a politika bűzlik a '30-as évektől." Szijjártó már akkor "visszaszólt", de mint kiderült, nem érte be ennyivel.
Bekérették a budapesti svéd nagykövetet a Külgazdasági és Külügyminisztériumba a svéd szociális ügyekért felelős miniszter Magyarországot bíráló megjegyzése miatt - írja az MTI Szijjártó Péter közlésére hivatkozva.

Ahogy arról mi is beszámoltunk, Annika Strandhäll svéd szociális ügyekért felelős miniszter a minap azt a bejegyzést tette közzé a Twitteren, hogy "riasztó, ami Magyarországon történik. Most azt akarja Orbán, hogy több »igazi« magyar gyermek szülessen. A politika bűzlik a '30-as évektől, és jobboldali populistaként ködösíteni kell, hogy ez a fajta politika milyen következményekkel jár arra az önállóságra nézve, amiért a nők küzdöttek."

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter már akkor "visszaszólt" a politikusnak, hozzáfűzve, hogy "Magyarország a családokra költi a pénzt, Svédország pedig a migránsokra." Most pedig ismét jelezte, szerinte megengedhetetlen az a hangnem, amelyet a svéd miniszter használt.
A tárcához bekéretett nagykövetnek el is mondták, hogy elfogadhatatlannak tartják a svéd miniszter kijelentését.
"A diplomata a magyar álláspontot tudomásul vette, és ígéretet tett, hogy továbbítja" - mondta a miniszter.
2019.02.15 20:27

A kormány által létrehozott kutatóhálózat készen áll az akadémiai kutatóintézetek helyére lépni

Publikálás dátuma
2019.02.15 19:35
AZ MTA központi épülete
Fotó: Népszava/
Legutóbb a kommunista politika játszadozott úgy a Magyar Tudományos Akadémiával (MTA), mint macska az egérrel – hangzott el péntek délután az akadémikusokból álló Stádium 28 Kör budapesti, „Tudomány a prés alatt” című fórumán, amit a Közép-európai Egyetem (CEU) egyik nagyelőadójában tartottak meg.
A terem zsúfolásig megtelt, sokaknak csak állóhely jutott. A CEU rektorhelyettese, Enyedi Zsolt szerint nem meglepő a nagy érdeklődés. Köszöntőjében elmondta: soha nem gondolta volna, hogy az MTA-nak ilyen nehéz helyzettel kell majd szembenéznie. – Elképesztő az Akadémia megbélyegzése. Persze ez a bélyeg számunkra is ismert – utalt a CEU ellen az elmúlt két évben lezajlott kormányzati média- és politikai hadjáratra, ami azt eredményezte, hogy az egyetem a következő tanévtől Budapest helyett Bécsben indítja amerikai képzéseit. Klaniczay Gábor, történész, az MTA doktora emlékeztetett: a független kutatóintézetek ellehetetlenítése nem most kezdődött. Már a 2010-es kormányváltás után nem sokkal megvonták „a másik oldalhoz” sorolt intézetek, mint például a Collegium Budapest állami támogatását. Azóta pedig gomba módra szaporodtak el az új, kormányközeli kutatóintézetek: 2011 óta kilenc új „kutatóműhely” jött létre, kezdve a Kommunizmuskutató Intézettel a leginkább elnökének, Szakály Sándor botrányos nyilatkozatairól ismertté vált Veritas Történetkutató Intézeten át az idén megalapított Magyarságkutató Intézetig. – Vagyis a kormány által létrehozott kutatóhálózat készen áll az akadémiai kutatóintézetek helyére lépni – mondta Klaniczay. Tavaly nyáron vált ismertté a kormány terve: az MTA kutatóhálózatát feldarabolnák, egyes intézeteket megszüntetnének, másokat egyetemekhez csatolnának vagy a fentebb említett állami kutatóintézetek valamelyikébe olvasztanák be. Klaniczay megemlítette: Palkovics László innovációs miniszter egyik legfőbb érve az átalakítások mellett, hogy felszámolja a „kialakult párhuzamosságokat”. Csakhogy ezeket épp a kormány hozta létre az újabb és újabb kutatóintézetek megalapításával.
A Palkovics vezette Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) több mint 20 milliárd forintot tart vissza az akadémiai kutatóhálózat működésére szánt 2019-es költségvetési forrásokból. Ez négy egykori igazságügyi miniszter, Bárándy Péter, Draskovics Tibor, Forgács Imre és Vastagh Pál szerint is törvénysértő. Mint pénteki közleményükben írták, felmerülhet a költségvetési csalás gyanúja is, ha az MTA kutatóintézeteinek járó támogatásokat – újabb törvényi felhatalmazás nélkül – a jóváhagyott céltól eltérően használják föl. Ezzel arra utaltak, hogy az ITM jórészt az Akadémiától visszatartott milliárdokból finanszírozná a Tématerületi Kiválósági Programot, amelyen az MTA-s kutatóintézetek mellett az egyetemeket és más kutatóintézeteket versenyeztetnének. Az Akadémia elnöksége kedden úgy döntött: kutatóintézeteik csak akkor indulhatnak a pályázatokon, ha a miniszter garantálja, hogy megkapják azokat a törvényben előírt forrásokat. Palkovics miniszter és Lovász László MTA-elnök pénteken tárgyalt a továbbiakról; az Akadémia Kommunikációs Főosztálya lapunkkal mindössze annyit közölt, „konstruktív tárgyalások kezdődtek” az ITM és az MTA között, amelyek a jövő héten folytatódnak. 

Több százezres fizetést kapott Palkovics, de nem publikált semmit

Az MTA kutatóhálózatát éppen felszámolni tervező Palkovics László miniszter éveken át vett fel 800 ezres fizetést az MTA egyik kutatóintézetétől, miközben semmilyen tudományos publikációja nem született – írta meg a Magyar Narancs. Palkovics 2014-ben lett miniszter, ezt követően maradtak el az elvárt publikációk. Az ITM a lapnak elismerte: a miniszter valóban nem publikált az elmúlt években, mert kutatási tevékenysége kinevezése óta „csak szakmai tanácsadásra terjedhet ki”.

Témák
MTA
2019.02.15 19:35