Merkel segítését kérte Putyin a kercsi konfliktus miatt

Publikálás dátuma
2018.11.27. 11:09

Fotó: OZAN KOSE / AFP
Az orosz elnök arra kérte a német kancellárt, figyelmeztesse Kijevet, hogy óvakodjon a „meggondolatlan” lépésektől.
Angela Merkel német kancellár telefonon beszélt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, aki azt mondta neki: nagy aggodalommal tölti el, hogy Ukrajna hadiállapotot vezetett be. Putyin arra kérte a kancellárt, figyelmeztesse Kijevet, hogy óvakodjon a „meggondolatlan” lépésektől – adta hírül az MTI összefoglalója szerint közleményben a Kreml. A két vezető Merkel kezdeményezésére beszélt egymással, „a Fekete-tengeren vasárnap történt veszélyes incidens” megvitatása céljából – olvasható a közleményben. Putyin elítélte „Ukrajna provokatív akcióit és azt, hogy hadihajói súlyosan megsértik a nemzetközi jog normáit”. Kifejezte reményét, hogy Németország latba veti befolyását Ukrajnánál a Kercsi-szorossal kapcsolatban kialakult helyzetben annak érdekében, hogy „visszatartsa a meggondolatlan lépésektől”. Az orosz vezető szerint „az újabb konfliktushelyzet létrehozása és az ezzel járó kockázatok” miatt a felelősség egyedül az ukrán vezetést terheli. Putyin úgy vélekedett, hogy az incidens „nyilvánvalóan” összefüggésben áll az ukrán elnökválasztási kampánnyal. Kijelentette, hogy az orosz határőrség kész további felvilágosítással szolgálni a Kercsi-szorosban történtekkel kapcsolatban. A washingtoni orosz nagykövetség a TASZSZ hírügynökség jelentése szerint közleményben szólította fel az amerikai kormányzatot, hogy „fékezze meg végre védenceit”, és szolidaritását fejezte ki az Ukrajnában működő orosz külképviseletek személyzetével, amelyeknek „rendszeresen szembesülniük kell az agresszió megnyilvánulásaival”. Hétfőn egyébként az orosz külügyminisztériumban jegyzéket adtak át Ruszlan Nyimcsinszkij ukrán ideiglenes ügyvivőnek a kercsi incidens miatt. Nyikolaj Patrusev, az orosz biztonsági tanács titkára, az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) volt igazgatója az Argumenti i Fakti című napilapban kedden megjelent interjújában azt hangoztatta, hogy Petro Porosenko ukrán elnök és támogatói politikai játszmájukban „cserekártyaként” használták fel a Kercsi-szoroshoz küldött hadihajók tengerészeit, és „készek bármilyen bűncselekményre” annak érdekében, hogy megnöveljék hatalmon maradásuk esélyét. Patrusev szerint ez az esély „a jelenlegi körülmények között csekély”. A határőrizetért is felelős FSZB beszámolója szerint az ukrán hadiflotta három járműve vasárnap hajnalban megsértette Oroszország területi vizeit, és az irányváltoztatást sürgető felszólításokra, sőt a figyelmeztető lövésekre sem reagálva a Kercsi-szoros felé haladt, amelyen az áthajózást az orosz fél engedélyhez köti. A több órán át tartó incidens során orosz részről tüzet nyitottak, minek következtében orosz közlés szerint három ukrán tengerész szilánkoktól megsebesült. Az ukrán hajókat Kercs kikötőjébe vontatták, a fedélzetükön tartózkodó 24 ukrán állampolgárt őrizetbe vették, és többüket kihallgatták. Az FSZB szerint az ukrán hajóköteléket – két páncélozott ágyúnaszádot és egy vontatóhajót – már szombat este figyelmeztették a Kercsi-szoroson történő áthaladás szabályaira. Az ukrán járműcsoport parancsnoksága – az orosz szolgálat beszámolója értelmében megtévesztő szándékkal – azt állította, hogy nem kíván áthajózni a Fekete-tengert az Azovi-tengerrel összekötő szoroson. Az FSZB azt állította, hogy az ukrán hajók irányították elsőként ágyúikat az orosz parti őrség járművei felé. Éles lövéseket akkor adtak le az egyik ukrán naszádra, amikor az a figyelmeztető lövés ellenére sem volt hajlandó megállni.

Porosenko hadiállapotot hirdetett, a parlament végül rábólintott

Hétfő este megszavazta az ukrán parlament a hadiállapot bevezetését azzal a változtatással, hogy nem az egész országban, hanem csak tíz megyében vezetik be. Az előterjesztést 276 képviselő támogatta a 450 fős törvényhozásban. Az ukrán elnök televíziós beszédében közölte: a hadiállapot nem jelent hadüzenetet. „Kizárólag Ukrajna védelmi képességének megerősítésére irányul, tekintettel az Oroszország részéről tapasztalt agresszivitás növekedésére” – mondta Porosenko. A hadiállapot november 28-án, szerdán közép-európai idő szerint reggel nyolc órakor lép életbe Ukrajna egész területén.

Orosz szakértői vélemények szerint a hajókat elsüllyesztették volna, ha viszonozzák a tüzet. Hivatalos moszkvai nyilatkozatok méltatták az orosz határőrizet visszafogottságát, azt, hogy halálos áldozat nélkül oldották meg az orosz és az ukrán erők között a krími válság óta első nyílt fegyveres konfrontációt. Az FSZB az állította, hogy az ukrán akciót az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) két, a hajókkal tartó tisztje irányította. A szolgálat szerint a kötelék olyan orosz területi vizekre hatolt be, amelyek már a Krím elcsatolása előtt is Oroszországhoz tartoztak. Az ukrán hatóságok szerint viszont az ukrán katonai járművek előre jelezték áthaladási szándékukat, de arra nem kaptak választ. Kijev szerint az orosz határőrizet megsértette az ENSZ tengerjogi egyezményét, valamint az Azovi-tenger és a Kercsi-szoros használatáról szóló orosz-ukrán megállapodást is. A történtek miatt Petro Porosenko államfő 30 napra hadiállapotot – az ukrán jog szerint a rendkívüli állapot egyik fajtáját – vezette be Ukrajnában. Orosz sajtóbeszámolók kiemelték, hogy Pavel Klimkin ukrán külügyminiszter a kijevi parlamentben hétfő este a hadiállapot bevezetésének kulcscéljaként „a megszállt területek” – vagyis a Krím és a Donyec-medence – „felszabadítását” nevezte meg. Az orosz média felfigyelt arra is, hogy három volt ukrán elnök – Leonyid Kravcsuk, Leonyid Kucsma és Viktor Juscsenko – közös közleményben foglalt állást a hadiállapot bevezetése ellen, amelynek keretében, mint arra rámutattak, korlátozzák az állampolgárok szabadságjogait, és megjelenik a káosz kockázata az államban.

Erdogan párbeszédre szólította fel Moszkvát és Kijevet

Recep Tayyip Erdogan török elnök kedden Ankarában arra szólította fel Moszkvát és Kijevet a Kercsi-szorosnál vasárnap történt katonai incidenst követően, hogy párbeszéden keresztül oldják meg a problémát. Erdogan a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártjának (AKP) parlamenti frakcióülésén felszólalva közölte: Törökországot szomorúsággal tölti el, hogy az Oroszország és Ukrajna közötti feszültség újból „fellángolt”. Ankara azt akarja, hogy a Fekete-tenger a „béke tengere” legyen – mondta a török államfő, majd hozzátette: Törökországnak az a szándéka, hogy a jövőben is megőrzi mind az Oroszországgal, mind az Ukrajnával kialakított együttműködését. Ankara akkor elégedett, ha Moszkvát és Kijevet nem egymással szemben, hanem egymás oldalán látja – közölte Erdogan.

Szerző
Frissítve: 2018.11.27. 11:58

6 ezer oldal blokkolását követelik a Google-tól Putyinék

Publikálás dátuma
2018.11.27. 10:57

Fotó: AFP
Az orosz cenzúra nem viccel: mindjárt hatalmas büntetéseket vethetnek ki azokra a szolgáltatókra, akik nem "falazzák le" a nem kívánatos tartalmakat.
Gőzerővel blokkolja a weboldalakat a Roszkomnadzor (az orosz tömegkommunikáció-felügyeleti hatóság), október elején kiderült, mintegy 6 ezer oldalon találtak a szervezet által illegálisnak minősített tartalmat, írja a hvg.hu.  Persze Putyin állam inkább biztosra ment, és felszólította a Google-t, hogy a keresési eredmények között ne szerepeltessék a tiltólistán lévő site-okat. A jelek szerint az orosz tömegtájékoztatási és távközlési hatóság nem volt maradéktalanul elégedett a Google munkájával, mert 700 ezer rubelre büntette (körülbelül 2,9 millió forint) kell fizetniük a hatóságnak. Bár ez a bírság a Google számára egy nevetséges összeg, a Reutersnek nyilatkozó névtelen források szerint a törvényhozók már azon mesterkednek, hogy a vállalatokat az oroszországi éves árbevételük 1 százalékáig is megbírságolhassák, ha úgy találják, nem tartják be az orosz törvényeket.
Szerző
Témák
google cenzúra

Őrizetbe vették a lengyel bankfelügyelet volt elnökét

Publikálás dátuma
2018.11.27. 10:44

Fotó: Jaap Arriens / AFP
Egy hangfelvétel szerint jelentős összegért cserébe a bankfelügyelet jóindulatát ígérte egy nehéz helyzetben lévő bank elnökének. Már két hete lemondott Marek Chrzanowski.
Őrizetbe vette kedden a korrupció elleni lengyel hivatal (CBA) Marek Chrzanowskit, a lengyel bankfelügyelet (KNF) t héttel ezelőtt lemondott elnökét - jelentette a PAP hírügynökség. Chrzanowskit korrupcióval gyanúsítják, és a katowicei ügyészségen fogják kihallgatni a CBA sajtóosztálya szerint.
A gyanút annak a hangfelvételnek a titkosszolgálati elemzésére alapozzák, amely a bankfelügyelet volt elnöke és a hatodik legnagyobb lengyelországi pénzintézet, a Getin Noble Bank (GNB) tulajdonosa, Leszek Czarnecki beszélgetését rögzíti. Czarnecki november elején a Gazeta Wyborcza című lengyel napilapnak és az ügyészségnek adta át az említett, általa rögzített hanganyagot. Azzal vádolta Chrzanowskit, hogy idén márciusban
jelentős összeg fejében a bankfelügyelet "jóindulatú hozzáállását" ígérte a nehézségekkel küszködő, átalakítás előtt álló banknak.

A hanganyag egyes részeit idéző cikk november 13-án jelent meg a Gazeta Wyborczában, Chrzanowski még aznap benyújtotta lemondását, amit Mateusz Morawiecki kormányfő elfogadott.
A lengyel kormányfő múlt pénteken Jacek Jastrzebskit nevezte ki a KNF új elnökévé. A lengyel szenátus aznap megszavazta a pénzfelügyelet megerősítését, valamint a pénzpiacot érintő fenyegetéseknek az eddiginél gyorsabb azonosítását célzó, még a KNF elnökének leváltása előtt benyújtott törvénytervezetet. A jelenleg az államfő jóváhagyására váró jogszabály értelmében a KNF-et a kormányfő és a titkosszolgálatokat felügyelő szerv képviselőivel bővítenék. A kormányfő eddig nem delegálhatott megbízottat a bankfelügyeletbe.