Több zsidó él a földön, mint ahány kínai - ezt gondolja a magyarok impozáns hányada

Publikálás dátuma
2018.11.27 18:27
FOTÓ: Vajda József
Fotó: /
A létszám túlbecslés oka a társadalmi pszichében rejlik: minden ötödik hazánkfia előítéletes a zsidókkal szemben.
A holokauszt tragédiája lassan elhomályosodik az európai antiszemita sztereotípiák viszont nem kopnak, sőt, idézi a CNN felmérését a hvg.hu. A több mint hétezer ember bevonásával készített felmérés során Ausztriából, Franciaországból, Németországból, Nagy-Britanniából, Magyarországból, Lengyelországból és Svédországból kérdeztek meg embereket.
Minden huszadik ember nem hallott a holokausztról, függetlenül attól, hogy a második világháború alig 75 éve ért véget, és még ma is több tízezer túlélő él. Ausztriában – Hitler szülőhazájában – a fiatalok 12 százaléka nem tudott a holokausztról. Minden tizedik megkérdezett azt válaszolta, előítéletei vannak a zsidókkal szemben, Magyarországon még durvább a helyzet, hazánkban minden ötödik ember vélekedik így. A vizsgált országok közül csak Magyarországon nagyobb azoknak az embereknek az aránya, akik barátságtalanok a zsidókkal, mint akik nem. Népszerű a sokat emlegetett összeesküvés-elmélet is: Lengyelországban és Magyarországon tízből négy ember válaszolta azt, hogy a zsidóknak túl nagy a befolyása a gazdasági életben világszerte. Kiderült az is, hogy a megkérdezett magyarok több mint negyede gondolja úgy, hogy a világ népességének húsz százaléka zsidó, holott valójában mindössze a népesség 0,2 százalékát teszik ki.
2018.11.27 18:27
Frissítve: 2018.11.27 19:26

A Sándor-palotához vonulnak a jobbikosok

Publikálás dátuma
2018.12.12 14:42

Fotó: Facebook/ Jobbik Magyarországért Mozgalom/
Átvonultak a Lánchídon, majd a Sándorpalotához sétálnak a Jobbik rabszolgatörvény ellen tüntető szimpatizánsai.
Közel száz Jobbik-szimpatizáns és képviselő indult el a Kossuth térről a Lánchíd irányába, hogy hídfoglalással tiltakozzanak a – valószínűleg szabálytalanul elfogadott – rabszolgatörvény ellen.
A magyar zászlókat és transzparenseket lengető tömeg,átvonult a Lánchídon, miközben azt skandálták, hogy „Tolvaj Fidesz, hazaárulók, Orbán takarodj!”  A demonstálók magukkal viszik a Parlamentben bemutatott molinójukat is, és terveik szerint a Sándor-palotához mennek, hogy Áder Jánostól követeljék: ne írja alá az évi 400 túlórát is megengedő, a multik kedvéért bevezetett rabszolgatörvényat.
2018.12.12 14:42
Frissítve: 2018.12.12 14:43

A közigazgatási bíróságoknak is zöld utat adtak

Publikálás dátuma
2018.12.12 14:38

Fotó: / Molnár Ádám
A kapcsolódó, átmeneti rendelkezéseket tartalmazó jogszabályt is jóváhagyták.
Simán megszavazta szerdán az Országgyűlés – az LMP-s Ungár Péter, valamint Széll Bernadett szirénázása és komoly sípolás közepette – a közigazgatási bíróságok felállítását. Az MTI összefoglalója szerint a kormányzati előterjesztést 131 igen, két nem szavazattal fogadta el a parlament. A hozzá kapcsolódó, átmeneti rendelkezéseket tartalmazó jogszabályt is jóváhagyták 131 igen, 3 nem szavazattal. A Közigazgatási Felsőbíróság székhelye Esztergom lesz, a nyolc törvényszék – a fővárosi és a Budapest környéki ügyek tárgyalására – Budapesten, a továbbiak Debrecenben, Győrben, Miskolcon, Pécsen, Szegeden és Veszprémben áll fel. Mint megírtuk, ennek értelmében a kormány „házi bíróságaiként” is emlegetett, önálló közigazgatási bíróságokra terelik át az összes állami hatósággal kapcsolatos jogvitát, az adó-, építéshatósági vagy választási ügyektől egészen az adatkérési-, vagy sajtóperekig. Az aggályok egy része abból fakad, hogy az új bírósági szervezet bíráinak egy része a közigazgatásból érkezik, bár saját kérésükre – elvben – az összes mai közigazgatási bírót átveszik majd. A bírói pályázatoknál 80:20 arányban veszik majd figyelembe a közigazgatási, illetve a bírói tapasztalatot, így sokan az államigazgatásból kerülnek majd át. A „házi bíróság” jelleget erősíti, hogy a csak 2020. január 1-től működő új bírósági rendszer igazgatási feladatait az igazságügyi miniszter látja el, jelen esetben Trócsányi László, aki a törvénytervezet is jegyzi. Ő dönt a bírói pályázatoktól kezdve a költségvetési ügyekig minden érdemi ügyben. A közigazgatási bírósági rendszer kétfokú, a közigazgatási törvényszékek mellett létrehozzák a Közigazgatási Felsőbíróságot, amely – ahogy a Kúria a rendes bíróságok esetében – az ítélkezés mellett jogegységi feladatokat is ellát. Ennek elnöki posztjára Patyi Andrást választhatják majd meg.
2018.12.12 14:38