Hajrá!

Érdekes metamorfózison megy keresztül a magyar kormány gazdaságstratégiája.

Amíg látszólag 2010 óta nem történik más, mint a miniszterelnök és legszűkebb köre vagyongyarapítási vágyának kielégítése, a maffiaállam tartóoszlopainak megszilárdítása, addig a mindmáig konok következetességgel végigvitt gazdaságpolitika válaszút elé érkezett. Az uniós pénzek legalább negyedének elvesztése - és akkor a Brexittel és az olasz költségvetés túlköltekezésének kedvezőtlen hatásaival még nem is számoltunk - arra késztetheti az Orbán-kormányt, hogy az államnak a gazdaságban betöltött szerepét újraértékelje. Ennek sikerére azonban nem vennénk mérget.

A gazdaság szereplői némi morgolódás árán persze kénytelenek belenyugodni abba, hogy a tényleges belső piaci verseny csak akadozva működik. Orbán Viktor ugyanis ellenérdekelt abban, hogy - akárcsak a politikai pályán, a gazdaság világában is - a helyette, de a világért sem a nevében eljáró, kis számú strómanjának életerős vetélytársai teremtődjenek. Korántsem véletlen, hogy a megálmodott és megvalósult nagyberuházásokhoz véletlenül sem készültek hatástanulmányok, miközben a részleteikben ismeretlen előkészítő munkálatokra forintmilliárdokat herdálnak el azóta is.

Mindamellett a korrupcióval átitatott magyar valóság élénkítésének óhajától vezéreltetve időről időre a kormányzat részéről is felmerül annak az igénye, hogy úgymond ideje lenne már a legfeljebb közepesnek mondható versenyképességünkön javítani. Többszörös nekirugaszkodás után holnap felvirrad annak a nagy napja, hogy a Nemzeti Versenyképességi Tanács (NVT) javaslatait Varga Mihály mint ennek a meglehetősen belterjes, de szerinte színvonalas munkát végző képződménynek az elnöke a kormány elé terjessze.

A csomag, amely kis gömböc módjára hónapról hónapra bővült, magába olvasztotta egyes tárcák és a kereskedelmi kamara mellett az ezt a feladatot egyedül komolyan vevő jegybank ötleteit is. A munkavállalók, az alkalmazottak képviselőinek azonban ezúttal sem osztottak lapot. Mert mit is mondhattak volna az NVT - egyébként helyes indíttatású - termelékenységnövelő szándékára a versenyképesség legfontosabb, élő szereplői a túlórakorlát kiterjesztésének előestéjén? Talán csak ennyit: a munkavállalók terheinek növelésével több terméket előállítani nem kunszt.

S hozzátehetnék: komolyan vehető-e a digitális átállásról szőtt ábránd, amikor 30-40 ezer informatikus hiányzik jelenleg Magyarországon? Így csak szómágiának minősíthetők Varga szavai: "nagy szükség van a gazdaság igényeihez alkalmazkodó, készség- és képességorientált oktatási rendszer biztosítására." A NER regnálásának fél évtizedes évfordulóján még csak 10 ezer számítógépes szakember hiányáról szólt a fáma. Eközben a felsőoktatás vezetői azt számolgatták, hogy végzőseik közül "hányan viszik jó hírét a magyar informatikusképzésnek a nagyvilágban." A külhon versenyképességét szolgálják vélhetően azóta is.

A versenyképesség növelése önbiztató kampánynak tűnik, mégis drukkolunk neki, hiszen szükségessége elvitathatatlan.