„Nein, danke 2.0!” – Az Audi dolgozói is tiltakoznak a 400 órás túlmunka ellen

Publikálás dátuma
2018.11.28. 13:37

Fotó: MICHAEL LATZ / AFP
„Nem hagyjuk, hogy tovább zsigereljék munkatársainkat” – szögezte le a szakszervezet.
„Nein, danke 2.0!” címmel adott ki közleményt kedden az Audi Hungaria Független Szakszervezet (AHFSZ), melyben a túlórakeret növelését engedő törvénymódosító javaslat ellen tiltakoznak – írja a kisalfold.hu. Mint a lap kiemeli, a „2.0" nyilvánvalóan arra utal, hogy 2017 áprilisában már előkerült egy, a mostanival egyező javaslat, amely szintén 400 órára növelte volna a lehetséges túlórák számát. Akkor a kormánypárton belül is többen tiltakoztak a módosítás ellen, így az lekerült a napirendről. Az AHFSZ azt írja: 2017-ben egyszer már elmondták a véleményüket a munkaidőt érintő, drasztikus változtatás bevezetéséről.
„Lassan mondjuk, hogy végre mindenki megértse: nálunk nem lesz 36 hónapos munkaidőkeret! Nem hagyjuk, hogy tovább zsigereljék munkatársainkat, nem hagyjuk, hogy még ennél is nagyobb rugalmasságra kényszerítsenek bennünket. Nem hagyjuk, hogy kollégáinkat még jobban elszakítsák a családjaiktól, nem akarunk a mostaninál nagyobb kiszolgáltatottságot, a tervezett módosítás nem harmonizál az Európai Unió értékrendjével és az Európai Parlament és Tanács irányelveivel sem. A Kollektív Szerződésünkben elért eredményeinket megvédjük minden erőnkkel és nem vagyunk hajlandóak ebben a témában még tárgyalni sem!”

– hangsúlyozta az AHFSZ.

Szerző
Témák
Audi túlóra
Frissítve: 2018.11.28. 13:49

Másodszor is csökken az üzemanyagok ára a héten

Publikálás dátuma
2018.11.28. 13:31
Illusztráció
Fotó: Getty Images
Ismét csökken az üzemanyagok ára: a Mol pénteken bruttó 3 forinttal viszi le a 95-ös benzin és bruttó 6 forinttal a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát.
Az árak legutóbb szerdán változtak, a benzin átlagára literenként 8 forinttal, a gázolajé pedig 10 forinttal csökkent. Az újabb mérsékléssel
  • a benzin átlagára literenként 353 forintra,
  • a gázolajé pedig 399 forintra csökken.
Az autósok 50 forintos különbséget is tapasztalhatnak a töltőállomások árai között.
A benzin ára 2012. április elején érte el csúcsát, akkor egy liter átlagosan 451 forintba került. A gázolaj literje 2012. január közepén volt a legdrágább, átlagosan 449 forint.

Nem fedi a Fidesz slampos kijelentése a valóságot rezsiügyben

Publikálás dátuma
2018.11.28. 09:30

Fotó: Népszava
Az első félévben kissé javult Magyarország rezsihelyezése, de továbbra se mi vagyunk az európai bajnokok.
Magyarországon 29 európai állam közül a 8. legolcsóbb a lakossági rezsi - vonható átlag az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat nemrég 2018 I. félévi adatokkal frissített kimutatásából. Ez némi javulás a tavalyi év második feléhez képest, amikor 30 adatszolgáltató közül mi számítottunk a 9. legjobbnak. A rezsicsökkentési hullám után, 2014 és 2015 II. félévében ugyanakkor már álltunk ennél kedvezőbb, 7. helyen is.
Mindez továbbra is távol áll a Fidesz és egyes állami „szakértők” kijelentéseitől, miszerint "Európában nálunk a legolcsóbb a rezsi”. Eme slampos kijelentés továbbra se fedi a valóságot.

Lapunk szokás szerint a főbb gáz- és áramtarifákat tekintette át azok tényleges szintje, illetve a fizetések szerinti mutató alapján, az összes felmért állam, valamint az EU-tagok körében. Ebből az év első felére 24 különböző magyar rezsihelyezés adódik.
A bőség zavara leginkább a pártpropagandát segíti, ami ebből kénye-kedve szerint mazsolázgat. Bár - a fideszes szólamoktól eltérően - egyik első félévi összevetés szerint se tekinthetjük magunkat aranyérmesnek, a két legalsó gázfogyasztási sávban a tényleges ár szerint a felmért 24 EU-tagállam körében Románia után a dobogó második fokán állunk. Litvánia mögött ugyane helyezést mondhatjuk magunknak 28 uniós adatszolgáltató körében a fizetésekhez viszonyított legkisebb áramfogyasztás utáni tarifa szerint is. Ám, pusztán a példa kedvéért, a fizetésekhez hasonlított legnagyobb gázfogyasztási tarifánk 23 EU-tagállamból csak a 12. legalacsonyabb, a 26 tagú teljes listán a 13., a fizetésekhez viszonyított legnagyobb áramfogyasztási tarifánk pedig 35 közül a 15. A többi helyezésünk e két érték között mozog.

Keleten és a Balkánon is olcsóbb

A Fidesz lassan öt éves kommunikációs újítása, hogy a kormánypárti felszólalók a kedvező EU-s helyezésünket - úgymond véletlenül - európaiként tüntetik fel. Pedig ez a rezsisorrend szempontjából egyáltalán nem mindegy. Az Eurostat-nyilvántartáshoz folyamatosan csatlakozó, EU-n kívüli államok – például Ukrajna, Moldova, Törökország, Georgia, Albánia, Szerbia, Montenegró, Koszovó, Macedónia - rendre olcsóbbak nálunk. E kibővített listákon Magyaroszág inkább a középmezőnyhöz húz. Emellett Európának a nyilvántartásban nem szereplő kelet államai - például Oroszország, Belorusszia vagy Örményország - lakói szintén jóval kevesebbet fizetnek a rezsiért.

Tekintettel arra, hogy szinte minden félévben más - általában emelkedő - az adatot szolgáltató államok száma, helyezésünk csak a teljes létszámhoz viszonyítva hasonlítható a korábbi félévekhez. Így lapunk a nálunk olcsóbb államok arányait vetette össze. Ebből az előző év második feléhez képest némiképp javuló rezsihelyezés adódik. Ám ennél 2014 II. félévétől 2016 I. félévéig álltunk már jobban is. Bár azóta kissé romlott a helyzet, alapvetően tartjuk magunkat. Eszerint az Eurostat-felmérésekben szereplő államok ötöde tartósan olcsóbb nálunk.

A fizetésen kéne javítani

Habár az egyedi szempontok szerinti grafikonok alapvetően hasonló ívet írnak le, a különbségek beszédesek. 2010-re a gázdíjunk az áramnál jelentősebben ugrott, de a felmért államok közel fele még ekkor is drágábbnak bizonyult. 2014-re gázdíj-helyezésünk az áraménál jelentősebben javult, de az államok 10-20 százaléka tartósan olcsóbb. A fizetésekhez viszonyított listákon eleve sokkal rosszabb a helyzetünk. Itt 2009-től 2011-ig alig érezhette magát más nálunk cudarabbul. Azóta fokozatos a javulás, de a felmért államok közel harmada még mindig jobban áll.

Ezt alapvetően két esemény, az Orbán-kabinet öt évvel ezelőtti rezsicsökkentése, majd az azt követő nemzetközi rezsicsökkenés magyarázza. A statisztika tanúsága szerint, bár az MSZP-kormánynak sikerült az országot pont a 2010-es választásokra a legrosszabb viszonylagos rezsiszintre juttatnia, az a fideszes propagandafordulat, hogy ekkor nálunk lett volna a legmagasabb a rezsi, se összeurópai, se EU-szinten nem valós. Ezután viszont a helyzet kétségkívül fokozatos enyhülésnek indult. 2013-ban az Orbán-kabinet kifejezett politikai döntést hozott a rezsidíjak csökkentéséről, hisz az épp csúcson lévő nemzetközi árak erre nem szolgáltattak alapot. Ez a magyar helyezés jelentős javulását hozta.
Ám hamarosan az energiatőzsdék beszakadtak. Az Orbán-kabinet erről se vett tudomást. Így ekkor a liberális ármegállapítású államok előztek be. Azóta nagyjából beállt a szintünk. 2016 II. félévétől Magyarország átlaghelyezése hullámzóan javul, bár még mindig nem értük el a rezsicsökkentés utáni éveket. A jövőre nézve kérdés, meddig tart a nemzetközi drágulás, amihez az Orbán-kabinet továbbra se alkalmazkodik. Kérdés az is, hogy az alapanyagait leginkább külföldről beszerző energiaszektor meddig bírja ezt a nyomást.

Vásárlóerő szerinti rezsimutató* (2018 I. félév)

Áram - Gáz

Magyarország 0,1922 - 16,373 Ausztria 0,2403 - 17,6076 Románia 0,2673 - 18,7692 Csehország 0,3087 - 18,7705 Németország 0,3428 - 28,4333

* purchasing power standard (pps): a lakosság vásárlóereje és energiaára arányából képzett viszonyszám; minél alacsonyabb, annál könnyebb a rezsi kifizetése Forrás: Eurostat, Népszava-számítás   

Szerző
Frissítve: 2018.11.28. 11:43