Előfizetés

Magyarok tesztelték az első európai marsjárót

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2018.11.28. 17:16

Fotó: Kereszturi Ákos / Csillagászat.hu
Az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont kutatói földi mérésekkel és elméleti elemzésekkel készülnek a marsjáró adatainak értelmezésére - közölte a Magyar Tudományos Akadémia.
Az Európai Űrügynökség (ESA) 2020-ban startoló ExoMars rover nevű űreszköze lesz az első olyan robot a bolygón, amely két méter mélyre képes lefúrni a felszín alá. Az onnan kiemelt mintát elemezve következtet a Mars egykori lakhatóságára, az ősi élet előfordulási esélyeire. Nagyjából ez az a mélység, ahová már a kozmikus sugárzás töltött részecskéi sem hatolnak le – itt változatlan állapotban lehetnek az egykori szerves molekulák, talán életnyomokkal együtt.
Magyarország a programban a földi analógiák – vagyis a marsihoz sok tekintetben hasonló körülmények – vizsgálata, valamint laboratóriumi mérések révén vesz részt. Ezek keretében különböző teóriákat elemeznek, miként ismerné fel a rover a rendelkezésre álló műszerekkel, hogy például egykori tómedret vagy folyóvízi anyagot, esetleg gleccserek avagy szél szállította törmeléket fúr meg. Az elméleti munka az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) Csillagászai Intézetben, a kapcsolódó labormérések pedig a Földtani és Geokémiai, illetve a Földrajztudományi Intézetben történnek. Fontos része a magyar közreműködésnek egy speciális furatlyuk-fal térképező műszer elkészítése, amelynek képességeit és működését földi laborok mellett korábban a Szahara marokkói részén, illetve az Atacama-sivatagban is tesztelték.

Irány a Mars… helyett a spanyol sivatag!

Október végén két héten keresztül a dél-spanyolországi Tabernas-sivatag kopár vidékén végeztek újabb földi kísérleteket, amelyben Kereszturi Ákos, az MTA CSFK tudományos főmunkatársa vett részt. A mérések alapján sikerült a célkőzet szemcseméretét azonosítani, a három fúrás közül az egyik helyszínen rétegeket elkülöníteni, azok viszonyát jellemezni – ezek az adatok később nagyban segíthetik a Marson kapott mérési eredmények értelmezését. A mérések részletes beszámolója itt olvasható.  

A távolság ellenére keveredhettek a szibériaiak és a finnek

Népszava-MTI
Publikálás dátuma
2018.11.28. 11:11

Fotó: Kaď Honkanen / AFP
Finn kutatók először tanulmányozták hazájuk ősi lakóinak DNS-mintáit, eredményeik megmutatták, hogy egykoron gének sokasága "érkezett" Szibériából Finnországba, az ősi géneket egybevetették a mai lakosok génjeivel, és a szibériai eredet még most is jól látható a számiknál és a finneknél, csakúgy mint a finn-ugor nyelvcsalád más népeinél - írta az MTI.
A tanulmányozott és összehasonlított génmintákat az észak-oroszországi Kola-félszigeten található 3500 éves temetkezési helyen talált emberi csontokból gyűjtötték, valamint egy 1500 éves finn tavi temetkezési helyről, Levänluhtából. Valamennyi génmintában kimutatták ugyanazokat a szibériai géneket.
Levänluhta az egyik legöregebb temetkezési hely Finnországban, jól megőrződött emberi csontokkal. A halottakat itt egy tóba temették, ezért maradtak fenn a csontok jó állapotban. A Nature Communications című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány kiderítette, hogy az ott élő emberek jóval közelebbi rokonságban állnak a lappföldi számikkal, mint a finnekkel.
"Ezek a szibériai eredetű gének keveredtek az európai genommal. Valamennyi európai nép közül a modern számik a szibériai genom legnyilvánvalóbb képviselői"

- idézte a Helsinki Egyetem közleménye Päivi Onkamót, a finn főváros egyeteme és a Turkui Egyetem közös projektjének a vezetőjét.

 Az eredmények alapján a szakemberek feltételezik, hogy az ősi szibériaiak és a Finnországot a bronz- és a vaskorban benépesítő közösségek aktív kapcsolatban állhattak egymással a köztük lévő hatalmas távolságtól függetlenül. A népesség egy része aktívan vándorolt, kereskedést folytatott, és egyik településről a másikra tartott az évszakok változása szerint.
"A számikkal genetikailag egyező lakosok annak idején jóval délebbre népesítették be Finnországot, mint ahogy azt feltételezhetnénk a modern számi lakosok települései alapján"

- magyarázta Kerrtu Majander, a Helsinki Egyetem és a németországi Max Planck Történelemtudományi Intézet kutatója.

Fiaik nemzőképességét is veszélyeztethetik a dohányzó férfiak

Népszava-MTI
Publikálás dátuma
2018.11.28. 10:10
Illusztráció
Fotó: Pixabay
Fele annyi spermájuk van azoknak a férfiaknak, akiknek apja dohányzott a gyermek fogamzása idején, mint a nemdohányzó apák fiainak - derítették ki a svédországi Lundi Egyetem kutatói.
Tanulmányok korábban összefüggést találtak az anya várandósság idején való dohányzása és gyermeke csökkent spermaszáma között. A svéd kutatók most függetlenül az anya dohányzásának hatásától kimutatták az apai dohányzás káros következményeit. A PLOS ONE tudományos folyóiratban megjelent tanulmányukba a szakemberek 104 17 és 20 év között svéd férfit vontak be.
"Nagyon elcsodálkoztam azon, hogy az anya nikotinkitettségének szintjétől függetlenül, jóval alacsonyabb volt azon férfiak spermaszáma, akiknek apja dohányzott"

- idézte Jonatan Axelssont, a tanulmány egyik szerzőjét az MTI a medicalxpress.com tudományos hírportál alapján.

 Ezen férfiak esetében a spermakoncentráció 41 százalékkal, a spermaszám 51 százalékkal volt alacsonyabb, mint nem dohányzó apák fiainál.
A kotinin a nikotin metabolitja a szervezetben, és a szervezetet ért nikotinmennyiség biomarkere, amelyet a vérben lehet mérni. A kotinin szint mérésével a kutatók képesek megállapítani, hogy a szülők maguk dohányoznak-e, vagy ki vannak-e téve passzív dohányzásnak. Számos korábbi tanulmány kimutatta, hogy veszélyes a magzatra, ha az anya dohányzik, ám ebben a tanulmányban az apa dohányzási szokása és a fia spermaszáma közötti kapcsolat válik világossá. Jonatan Axelsson nem tudta megmagyarázni ennek okát, mint mondta, további kutatásokra van szükség a felderítésére. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy hasonló tanulmányok már kimutatták a kapcsolatot a dohányzó apák és gyermekeik számos egészségproblémája, köztük számos rendellenesség között.