Rabszolgatörvény: zavar az erőben, hátrál a kormány - exkluzív felmérés

Publikálás dátuma
2018.11.29 06:45

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Visszavonulót fújt a kormány a túlórák ügyében, csak ott tágítanák a kereteket, ahol a dolgozók ebbe beleegyeznek. Kérdés, mit értenek beleegyezés alatt. A szakszervezetek eközben december 8-ra országos tüntetést hirdettek.
Meghátrálni látszik a kormány a rabszolgatörvény ügyében, bár ami a részleteket illeti, az eddigi nyilatkozatok alapján egyenlőre nem lehet teljesen tisztán látni. A kormány álláspontját közvetítő Gulyás Gergely több téren is mást közölt szerda kora délután a sajtóval, mint amiben a javaslatot jegyző Kósa Lajos (Fidesz) délelőtt megállapodott a szakszervezetekkel.  A Miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányinfón először is kijelentette: a kormány megtárgyalta Kósa Lajos és Szatmáry Kristóf javaslatát, és az az álláspontja, hogy aki többet akar dolgozni, és így többet keresni, az megtehesse. Ugyanakkor azt is leszögezte: a kormány csak olyan módosító indítványt tud támogatni, amely a jelenlegi keretek feletti munkavégzést kizárólag a munkavállaló beleegyezésével enged. Jelenleg a rendes munkaidőn túl évi 250 óra túlórát lehet elrendelni, ha pedig kollektív szerződésben a munkaadó megegyezik a munkavállalókkal, akkor ez kitolható évi maximum 300 órára. A fideszes képviselők rabszolgatörvényként elhíresült, múlt kedden benyújtott  javaslata ezt a kollektív szerződésre vonatkozó passzust teljes egészében törölné, a 250 órát pedig 400 órára emelné. Mindez azt jelentené, hogy kollektív szerződés nélkül is, minden munkavállaló számára akár évi 400 óra túlóra lenne elrendelhető 2019. január 1-jétől. Ez a szakszervezetek körében óriási felháborodást váltott ki. Kósa és a vállalkozásfejlesztési bizottságban a javaslat tárgysorozatba vételét hétfőn megszavazó fideszes képviselők azonban mintha nem egészen ugyanazt a javaslatot nézték volna. Kósa szombaton még úgy érvelt: javaslata csupán lehetőséget ad a többletmunkára, ha a dolgozók nem kívánnak élni vele, senki nem kötelezi rá őket, csak ha a kollektív szerződésük ezt rögzíti. Persze meglehet, csak  kicsit előreszaladt nyilatkozatával, mindenesetre most úgy tűnik: a Fidesz és a kormány hajlandó belátni, hogy a Munka törvénykönyve éppen azért köti kollektív szerződéshez a túlórakeretek 300 órára emelését, hogy csak ott lehessen többet túlóráztatni, ahol erről a szakszervezeteken keresztül a dolgozókkal ténylegesen megállapodtak.   Bár, hogy ténylegesen a kollektív szerződésekben kell-e majd megállapodni jövőre is az általános túlóra keretek megemeléséről, az Gulyás szavaiból nem derült ki, arra még csak utalást sem tett (sőt azt is megkérdőjelezte, hogy a kollektív szerződéseket a dolgozók nevében megkötő szakszervezetek megfelelően képviselik-e a munkavállalókat). Ha viszont a beleegyezés alatt nem a kollektív szerződést értette, akkor kérdés, milyen „érvek” hatására egyezik majd bele a munkavállaló a túlórázásba. A szakszervezetek beszámolói szerint ugyanis még mindig gyakori, hogy kirúgással fenyegetik a túlórázást elutasító munkavállalókat.   Kósa viszont ígéretet tett szerda délelőtt a szakszervezeteknek arra, hogy javaslatához benyújt egy olyan törvénymódosító javaslatot, amely szerint marad jövőre is az általánosan elrendelhető évi 250 órás túlórakeret, ennél többet csak kollektív szerződésben lehet majd elrendelni.  Ha jövő keddig valóban érkezik ilyen irányú módosító, akkor az a javaslat egyik legvitatottabb pontját finomítaná, de hogy milyen mértékben, az még kérdéses. A találkozón – amelyen a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ), a Liga Szakszervezetek és a Munkástanácsok Országos Szövetsége vezetői, valamint Bodó Sándor, a Pénzügyminisztérium (PM) foglalkoztatáspolitikai államtitkára és Kósa vett részt - egyértelművé vált: az elrendelhető túlórák számát a kormány mindenképpen emelni szeretné. Kósa a találkozót követő sajtótájékoztatóján ráadásul már nem is említette a kollektív szerződést, csak a dolgozók hozzájárulásáról beszélt.  Az egyeztetésen abban is megállapodtak, hogy a több műszakos vagy megszakítás nélküli munkarendben, illetve idény jelleggel munkát vállalók esetében nem havi egy szabadnap jár majd, hanem kettő. A munkaidőkeret egyről három évre emeléséhez viszont a PM és Kósa is ragaszkodott a találkozón - mondta lapunknak Kordás László, a MASZSZ elnöke. Ezzel a fideszes képviselők nem titkoltan a termelő cégek hullámzó munkaintenzitású termeléséhez igazítanák "rugalmasan" a dolgozók  munkaidejét, csakhogy ezzel a munkavállalók fizetségben rosszabbul járnának. A dolgozók számára ez rendkívül hátrányos, ezért elfogadhatatlan – szögezte le Kordás László. Most például állásidőt kell fizetni a dolgozóknak, ha kicserélnek egy gyártósort és amiatt áll a munka, a kiesett idő pótlása pedig túlórának számít. A javaslat szerint viszont ez nem számít majd túlórának, ugyanis ha kijön 3 éves távlatban a napi 8 óra munka, ezért nem kell majd túlóradíjat fizetni – mutatott rá. Ilyen időtávban ráadásul rendkívül nehéz is lesz nyilvántartaniuk a dolgozóknak a ledolgozott óráik számát, az elszámolási viták megszaporodhatnak. Az sem világos, melyik év adó-jogszabályai vagy  bérszínvonala alapján kell majd kifizetni a túlórákat a harmadik év végén – sorolta a problémákat.  A kormányinfón viszont Gulyás már cáfolta Kósa és a PM álláspontját. Azt mondta: semmilyen éven túli elszámolást nem támogatnak. 

Benyújtás után egyeztetés

A rabszolgatörvényt igen gyors tempóban igyekszik átnyomni a Parlamenten a Fidesz: Kósa Lajos és Szatmáry Kristóf a múlt kedden nyújtotta be az indítványát, amelyet hétfőn a Vállalkozásfejlesztési Bizottság a fideszes képviselők egyöntetű igen szavazatával tárgysorozatba is vett, majd kedden éjjel – meglehetősen gyér fideszes jelenlét mellett, az ellenzéki képviselőktől folyamatosan megvonva a szót - le is folytatták az általános vitát. Kósa Lajos mindezek után hallgatta meg a szakszervezetek véleményét szerda reggel. Jövő keddig még be lehet adni a javaslathoz módosító javaslatokat, az azutáni kedden - azaz december 11-én – pedig már végszavazás lesz a 4,5 millió munkavállaló életét rendkívüli módon befolyásoló, 2019. január 1-jétől életbelépő törvényről. 

A dolgozók nem kérnek a túlóraemelésből

A munkaképes korú lakosság háromnegyede nem ért egyet a rabszolgatörvényként elhíresült javaslattal, azaz nem kér a túlórakeret megemeléséből - derült ki a Pulzus - a Népszavának -, 600 fő megkérdezésével készült reprezentatív felméréséből. 
  • Az elutasítás oka lehet az is, hogy a több mint harmaduk a túlórázásért nem kap pénzt.
  • Ugyanakkor a megkérdezettek csaknem fele legalább havi rendszerességgel, 13 százaléka minden nap szokott túlórázni.

Marad munkanap december 24.

Legyen munkaszüneti nap december 24-e - erre irányuló javaslatot nyújt be hamarosan az MSZP, amelyet a Párbeszéd is támogat - közölte Komjáthi Imre, az MSZP alelnöke. A kormányinfón viszont kiderült: december 24-e egyelőre nem lesz szabadnap, mivel tavaly adták meg nagypénteket szabadnapnak. 

Frissítve: 2018.11.29 08:24

Nagy leépítésre készülhetnek a Daimlernél

Publikálás dátuma
2019.04.20 18:32

Fotó: AFP/ THOMAS KIENZLE
A döntés a teljes munkaerőnek durván 3 százalékát érintheti.
A német Manager Magazin értesülései szerint mintegy 10 ezer munkahely megszüntetésére készülnek a Daimlernél annak érdekében, hogy jelentősen csökkenthessék a költségeket a következő években. Vagyis az állítólagos leépítés a teljes munkaerőnek durván 3 százalékát érintheti – vette észre a Portfolio. A Daimler nem kívánta kommentálni a Manager Magazin értesüléseit, amely felhívta a figyelmet arra is, hogy a költségcsökkentési és hatékonyságnövelési lépéseket már az új vezérigazgatónak, Ola Källenius kell levezényelnie, aki a tervek szerint a Daimler éves rendes közgyűlését követően veszi át a cégcsoport irányítását. A Daimler egyébként már februárban, a negyedik negyedéves beszámolójának közzétételét követően jelezte, hogy muszáj lesz csökkenteni a kiadásait. A vállalat üzemi eredménye ugyanis 22 százalékkal csökkent a globális kereskedelmi háború, az új technológiák fejlesztési költségeinek megugrása, valamint az iparágban zajló kedvezőtlen változások hatására. A Manager Magazin emellett azt írta, hogy úgy tudja, Källenius nem fogja megújítani a Daimler és a Renault-Nissan közös projektjeit.

450 milliót kapnak e-autókra karitatív szervezetek

Publikálás dátuma
2019.04.20 11:56
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) 450 millió forinttal támogatja több karitatív szervezet elektromosgépjármű-beszerzését – közölte a tárca.
A pénzt a Karitatív Tanács tagjai – Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület, Magyar Református Szeretetszolgálat Alapítvány, Magyar Ökumenikus Segélyszervezet, Magyar Vöröskereszt, Baptista Szeretetszolgálat Alapítvány, Katolikus Karitász–Caritas Hungarica – számára biztosítják. Ez szervezetenként 6-6 új elektromos gépkocsi (személyautók, személyszállító kisbuszok és áruszállító gépjárművek) beszerzését teszi lehetővé. Ez számításunk szerint 36 gépjárművet jelent. A támogatásból tehát egy autóra átlag 12,5 millió forint jut. Ez egy alsó-középkategóriás e-autó ára, így drágább járművek fedezése érdekében elvben a legolcsóbbak közül is választaniuk kell. A tárca közleménye megjegyzi: az e-autók üzemeltetési költségei alacsonyabbak a hagyományos üzemanyagúakhoz képest, ami tovább növeli a karitatív tevékenység forrásait. Megjegyzendő: mindenképp üdvös az állam karitatív tevékenysége, de az összeg nagyságrendjében közelíti az összes többi e-autó-vásárlónak szánt állami támogatási keretet. Weingartner Balázs, az ITM fenntarthatóságért felelős államtitkára tavaly októberben jelentette be, hogy a már lekötött 2,4 milliárdos támogatási keretet hatszázmillióval 3 milliárdra emeli. Ebből másfélmillió forinttal járul hozzá az állam minden e-autó vásárlásához. A mostani karitatív támogatást minden bizonnyal az ország úgynevezett szén-dioxid-kóvtabevételeiből biztosítják. Mint azt – az ITM tájékoztatása alapján – korábban kiszámoltuk, a tavaly el nem költött és idén várható kvótabevételek alapján a tárca számára mintegy 60 milliárd forint szabad forrás állhat rendelkezésre szén-dioxid-kibocsátás-csökkentő programok indítására. Ennek ugyanakkor a tárca csak töredékét fordítja országos, mindenki számára nyitott, vissza nem térítendő – például lakásszigetelési – támogatási programokra. Úgyszintén megjegyzendő: elektromos autók használata néhány száz kilométeres hatótávjuk miatt továbbra is elsősorban városon belüli közlekedésre ajánlottak. A töltőtípustól függően néhány tíz pectől több óráig tartó „tankolás” nyilvános állomásokon egyelőre javarészt ingyenes. A töltés normál konnektorból is megoldható: ennek töltési időtartama jellemzően 8-10 óra.
Szerző