Rabszolgatörvény: zavar az erőben, hátrál a kormány - exkluzív felmérés

Publikálás dátuma
2018.11.29. 06:45

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Visszavonulót fújt a kormány a túlórák ügyében, csak ott tágítanák a kereteket, ahol a dolgozók ebbe beleegyeznek. Kérdés, mit értenek beleegyezés alatt. A szakszervezetek eközben december 8-ra országos tüntetést hirdettek.
Meghátrálni látszik a kormány a rabszolgatörvény ügyében, bár ami a részleteket illeti, az eddigi nyilatkozatok alapján egyenlőre nem lehet teljesen tisztán látni. A kormány álláspontját közvetítő Gulyás Gergely több téren is mást közölt szerda kora délután a sajtóval, mint amiben a javaslatot jegyző Kósa Lajos (Fidesz) délelőtt megállapodott a szakszervezetekkel.  A Miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányinfón először is kijelentette: a kormány megtárgyalta Kósa Lajos és Szatmáry Kristóf javaslatát, és az az álláspontja, hogy aki többet akar dolgozni, és így többet keresni, az megtehesse. Ugyanakkor azt is leszögezte: a kormány csak olyan módosító indítványt tud támogatni, amely a jelenlegi keretek feletti munkavégzést kizárólag a munkavállaló beleegyezésével enged. Jelenleg a rendes munkaidőn túl évi 250 óra túlórát lehet elrendelni, ha pedig kollektív szerződésben a munkaadó megegyezik a munkavállalókkal, akkor ez kitolható évi maximum 300 órára. A fideszes képviselők rabszolgatörvényként elhíresült, múlt kedden benyújtott  javaslata ezt a kollektív szerződésre vonatkozó passzust teljes egészében törölné, a 250 órát pedig 400 órára emelné. Mindez azt jelentené, hogy kollektív szerződés nélkül is, minden munkavállaló számára akár évi 400 óra túlóra lenne elrendelhető 2019. január 1-jétől. Ez a szakszervezetek körében óriási felháborodást váltott ki. Kósa és a vállalkozásfejlesztési bizottságban a javaslat tárgysorozatba vételét hétfőn megszavazó fideszes képviselők azonban mintha nem egészen ugyanazt a javaslatot nézték volna. Kósa szombaton még úgy érvelt: javaslata csupán lehetőséget ad a többletmunkára, ha a dolgozók nem kívánnak élni vele, senki nem kötelezi rá őket, csak ha a kollektív szerződésük ezt rögzíti. Persze meglehet, csak  kicsit előreszaladt nyilatkozatával, mindenesetre most úgy tűnik: a Fidesz és a kormány hajlandó belátni, hogy a Munka törvénykönyve éppen azért köti kollektív szerződéshez a túlórakeretek 300 órára emelését, hogy csak ott lehessen többet túlóráztatni, ahol erről a szakszervezeteken keresztül a dolgozókkal ténylegesen megállapodtak.   Bár, hogy ténylegesen a kollektív szerződésekben kell-e majd megállapodni jövőre is az általános túlóra keretek megemeléséről, az Gulyás szavaiból nem derült ki, arra még csak utalást sem tett (sőt azt is megkérdőjelezte, hogy a kollektív szerződéseket a dolgozók nevében megkötő szakszervezetek megfelelően képviselik-e a munkavállalókat). Ha viszont a beleegyezés alatt nem a kollektív szerződést értette, akkor kérdés, milyen „érvek” hatására egyezik majd bele a munkavállaló a túlórázásba. A szakszervezetek beszámolói szerint ugyanis még mindig gyakori, hogy kirúgással fenyegetik a túlórázást elutasító munkavállalókat.   Kósa viszont ígéretet tett szerda délelőtt a szakszervezeteknek arra, hogy javaslatához benyújt egy olyan törvénymódosító javaslatot, amely szerint marad jövőre is az általánosan elrendelhető évi 250 órás túlórakeret, ennél többet csak kollektív szerződésben lehet majd elrendelni.  Ha jövő keddig valóban érkezik ilyen irányú módosító, akkor az a javaslat egyik legvitatottabb pontját finomítaná, de hogy milyen mértékben, az még kérdéses. A találkozón – amelyen a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ), a Liga Szakszervezetek és a Munkástanácsok Országos Szövetsége vezetői, valamint Bodó Sándor, a Pénzügyminisztérium (PM) foglalkoztatáspolitikai államtitkára és Kósa vett részt - egyértelművé vált: az elrendelhető túlórák számát a kormány mindenképpen emelni szeretné. Kósa a találkozót követő sajtótájékoztatóján ráadásul már nem is említette a kollektív szerződést, csak a dolgozók hozzájárulásáról beszélt.  Az egyeztetésen abban is megállapodtak, hogy a több műszakos vagy megszakítás nélküli munkarendben, illetve idény jelleggel munkát vállalók esetében nem havi egy szabadnap jár majd, hanem kettő. A munkaidőkeret egyről három évre emeléséhez viszont a PM és Kósa is ragaszkodott a találkozón - mondta lapunknak Kordás László, a MASZSZ elnöke. Ezzel a fideszes képviselők nem titkoltan a termelő cégek hullámzó munkaintenzitású termeléséhez igazítanák "rugalmasan" a dolgozók  munkaidejét, csakhogy ezzel a munkavállalók fizetségben rosszabbul járnának. A dolgozók számára ez rendkívül hátrányos, ezért elfogadhatatlan – szögezte le Kordás László. Most például állásidőt kell fizetni a dolgozóknak, ha kicserélnek egy gyártósort és amiatt áll a munka, a kiesett idő pótlása pedig túlórának számít. A javaslat szerint viszont ez nem számít majd túlórának, ugyanis ha kijön 3 éves távlatban a napi 8 óra munka, ezért nem kell majd túlóradíjat fizetni – mutatott rá. Ilyen időtávban ráadásul rendkívül nehéz is lesz nyilvántartaniuk a dolgozóknak a ledolgozott óráik számát, az elszámolási viták megszaporodhatnak. Az sem világos, melyik év adó-jogszabályai vagy  bérszínvonala alapján kell majd kifizetni a túlórákat a harmadik év végén – sorolta a problémákat.  A kormányinfón viszont Gulyás már cáfolta Kósa és a PM álláspontját. Azt mondta: semmilyen éven túli elszámolást nem támogatnak. 

Benyújtás után egyeztetés

A rabszolgatörvényt igen gyors tempóban igyekszik átnyomni a Parlamenten a Fidesz: Kósa Lajos és Szatmáry Kristóf a múlt kedden nyújtotta be az indítványát, amelyet hétfőn a Vállalkozásfejlesztési Bizottság a fideszes képviselők egyöntetű igen szavazatával tárgysorozatba is vett, majd kedden éjjel – meglehetősen gyér fideszes jelenlét mellett, az ellenzéki képviselőktől folyamatosan megvonva a szót - le is folytatták az általános vitát. Kósa Lajos mindezek után hallgatta meg a szakszervezetek véleményét szerda reggel. Jövő keddig még be lehet adni a javaslathoz módosító javaslatokat, az azutáni kedden - azaz december 11-én – pedig már végszavazás lesz a 4,5 millió munkavállaló életét rendkívüli módon befolyásoló, 2019. január 1-jétől életbelépő törvényről. 

A dolgozók nem kérnek a túlóraemelésből

A munkaképes korú lakosság háromnegyede nem ért egyet a rabszolgatörvényként elhíresült javaslattal, azaz nem kér a túlórakeret megemeléséből - derült ki a Pulzus - a Népszavának -, 600 fő megkérdezésével készült reprezentatív felméréséből. 
  • Az elutasítás oka lehet az is, hogy a több mint harmaduk a túlórázásért nem kap pénzt.
  • Ugyanakkor a megkérdezettek csaknem fele legalább havi rendszerességgel, 13 százaléka minden nap szokott túlórázni.

Marad munkanap december 24.

Legyen munkaszüneti nap december 24-e - erre irányuló javaslatot nyújt be hamarosan az MSZP, amelyet a Párbeszéd is támogat - közölte Komjáthi Imre, az MSZP alelnöke. A kormányinfón viszont kiderült: december 24-e egyelőre nem lesz szabadnap, mivel tavaly adták meg nagypénteket szabadnapnak. 

Szerző
Frissítve: 2018.11.29. 08:24

A cégvilágban is jön az Y-generáció

Publikálás dátuma
2018.11.28. 20:26

Fotó: Shutterstock
A hazai vállalkozások között is egyre előretör az 1980 és 1995 között született úgynevezett „Y”-generáció – közli a céginformációval foglalkozó Opten. Már több mint 170 ezer fiatal tulajdonos tartozik közéjük és szerepvállalásuk egyre erősödik. Ők az elsők, akik már a most működő fogyasztói társadalomba születtek. Ennek megfelelően szemléletük nagyon eltér a korábban születettekétől. A legtöbb tulajdonos még az 1960 és 1979 között született „X”-generáció tagjaiból kerül ki. Arányuk ugyanakkor már visszaszorulóban van. Ugyanez igaz az 1940-1959 között született „babyboom”-generációra is. Egyelőre még több a babyboomos, mint az Y-os, de a sorrend 2019 végére megváltozhat – prognosztizálja a céginformációs társaság. Bár a vezetők között a fordulat akár már ez év végén bekövetkezhet, az X-esek egyelőre erősen kapaszkodnak vezetői székükbe: jelenleg e korosztály alkotja a vállalkozók és a munkavállalók derékhadát. Az X-generáció alkalmazkodott a modern technikai és társadalmi vívmányokhoz, többségük hozzáállásában kimagaslik a többiek közül – emeli ki Pertics Richárd céginformációs igazgató. Szerinte nagy kérdés, hogy az Y-osok modern szemlélete miként hat gazdaságra, és az átmenet milyen feszültségekkel jár. A viszonylag fiatal hazai piacgazdaságban eddig még nem volt szükség cégek tömeges örökítésére, átadására, ennek nálunk nincs hagyománya – figyelmeztet az Opten szakértője. Legkésőbb a nagyobb cégek körében várható a generációváltás. Ott még csak az elmúlt évek során adták át a stafétabotot az babyboomosok az X-eseknek. Itt a tapasztalat fontosabbnak tűnik a modern szemléletnél. E körben még a II. világháború előtt született „veteránok” is jelentős szerepet játszanak. Bár egyelőre egy hajszállal még az újonnan alapított társaságokat is az X-korosztály uralja, itt már hamarosan várható a trónfosztás – jósolja a céginformációs társaság. 
Szerző

Rabszolgatörvény: meghátrálni látszik a kormány, országos tüntetést hirdettek a szakszervezetek

Publikálás dátuma
2018.11.28. 16:25

Fotó: Népszava
Csak ott lesz elrendelhető az évi 400 óra túlmunka, ahol erről megállapodnak – ígéri Kósa Lajos a „rabszolgatörvénye” kapcsán. A szakszervezetek eközben december 8-ra országos tüntetést hirdettek.
Marad jövőre is az általánosan elrendelhető évi 250 órás túlórakeret, ennél többet csak kollektív szerződésben lehet majd elrendelni. Kósa Lajos (Fidesz) legalábbis ígéretet tett szerda délelőtt a szakszervezeteknek arra, hogy ilyen irányban módosítja múlt héten benyújtott, a túlórakereteket jelentősen tágító indítványát. Ha jövő keddig valóban érkezik ilyen irányú módosító, akkor az - az évi 400 óra túlmunka elrendelését minden munkavállalóra nézve lehetővé tévő -, a köznyelvben csak „rabszolgatörvénynek” nevezett javaslat egyik legvitatottabb pontját finomítaná.   Hogy milyen mértékben, az persze még kérdéses: a találkozón – amelyen a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ), a Liga Szakszervezetek és a Munkástanácsok Országos Szövetsége vezetői, valamint Bodó Sándor, a Pénzügyminisztérium foglalkoztatáspolitikai államtitkára és Kósa Lajos vett részt - egyértelművé vált: az elrendelhető túlórák számát a kormány mindenképpen emelni szeretné, a munkaidőkeret 3 évre történő emelésétől pedig szintén nem tágítanak.   Mint arról beszámoltunk: Kósa Lajos és Szatmáry Kristóf fideszes képviselők múlt hét kedden, minden előzetes egyeztetés nélkül benyújtott egyéni képviselői indítványa úgy módosítaná 2019. január 1-jétől a Munka törvénykönyvét, hogy minden munkavállaló számára évi 400 óra túlmunka elrendelését tenné lehetővé – akár kollektív szerződés nélkül is. A javaslat óriási felháborodást keltett a szakszervezetek körében, de a munkaadók országos szervezetei sem fogadták kitörő örömmel. Jelenleg a rendes munkaidőn túl évi 250 órát lehet elrendelni, ha pedig kollektív szerződésben a munkaadó megegyezik a munkavállalókkal, akkor ez a keret kitolható évi maximum 300 órára. A kollektív szerződésre vonatkozó ezen passzust a fideszes képviselők – jelenleg a parlament előtt lévő - javaslata törölné, de mintha Kósa Lajos ezzel nem teljesen lett volna tisztában. A Magyar Időknek legalábbis úgy nyilatkozott szombaton, hogy javaslata csupán lehetőséget ad a többletmunkára, ha a dolgozók nem kívánnak élni vele, senki nem kötelezi rá őket, csak ha a kollektív szerződésük ezt rögzíti. Persze meglehet, csak szokás szerint kicsit előreszaladt nyilatkozatával, mindenesetre most - bár a konkrétumokat illetően továbbra is ködösítenek - úgy tűnik: a Fidesz hajlandó belátni, hogy a munka törvénykönyve éppen azért köti kollektív szerződéshez a túlórakeretek 300 órára emelését, hogy csak ott lehessen többet túlóráztatni, ahol erről a szakszervezeteken keresztül a dolgozókkal ténylegesen megállapodtak.   Az egyeztetésen arra vonatkozó ígéretet is sikerült kicsikarniuk a szakszervezeteknek, hogy a több műszakos vagy megszakítás nélküli munkarendben, illetve idény jelleggel munkát vállalók esetében ne havi egy szabadnap járjon, hanem kettő, és azok essenek vasárnapra. A munkaidőkeret megemelését illetően viszont nem közeledtek az álláspontok, a kormány továbbra is ragaszkodik a 3 évhez. Jelenleg 6 hónapos ez az időkeret, amelyet kollektív szerződésben lehet egy évre növelni: ez idő alatt kell elszámolni a túlórákkal és az érte járó pihenőnapokkal vagy túlóradíjjal. Ezt a keretet növelné a javaslat 3 évre ott, ahol kollektív szerződésben erről megállapodnak.   A javaslattal a fideszes képviselők nem is titkoltan a termelő cégeknek - a szakszervezetek szerint az utóbbi időben többmilliárdos nagyberuházásokat bejelentett multiknak - kívánnak kedvezni, hiszen azok hullámzó munkaintenzitását rugalmasan követő munkaidő-beosztásra kívánnak lehetőséget adni. Az indoklás szerint „a javaslat különösen a hosszú, akár 6-7 éves termékciklusokkal működő ágazatokban segítheti elő a kereslethez igazodó termelést, ahol a törvényben rögzített, legfeljebb 12 hónapos munkaidőkeret korlátai szűknek bizonyulnak.” Csakhogy a dolgozók munkaidejét úgy igazítanák a termeléshez, hogy abból ők fizetségben rosszabbul jönnének ki.  Mindez a munkavállalók számára rendkívül hátrányos, ezért elfogadhatatlan – mondta lapunknak Kordás László, a MASZSZ elnöke. Most például állásidőt fizet a munkaadó a dolgozóknak, ha kicserél például egy gyártósort és amiatt áll a munka, a kiesett idő pótlása pedig túlórának számít. A javaslat szerint viszont ez nem számít majd túlórának: ha kijön 3 éves távlatban a napi 8 óra munka, ezért nem kell majd túlóradíjat fizetni – mutatott rá. Ilyen időtávban ráadásul rendkívül nehéz is lesz nyilvántartaniuk a dolgozóknak a ledolgozott óráik számát, ami az elszámolási viták megszaporodásához vezethet. Az is kérdéses, mi lesz azon munkavállalók túlórapénzeivel, akiknek a munkahelye időközben megszűnik, de az sem világos, melyik év adó-jogszabályai vagy  bérszínvonala alapján kell majd kifizetni a túlórákat a harmadik év végén – sorolta Kordás László a problémákat. Az Európai Unió vonatkozó irányelve nem véletlenül nem engedi a 12 hónapon túli munkaidő-elszámolást – jegyezte meg a szakszervezeti vezető, hozzátéve: a javaslat megszavazása álláspontjuk szerint kötelezettségszegési eljárást vonhat maga után.   Kordás László azt mondja: rendkívül nagy a dolgozói felháborodás a rabszolga törvény miatt, ezért - bár jövő hétfőn a vitatott kérdésekben még tovább egyeztetnek a Fidesszel és a kormánnyal - a MASZSZ még a végszavazás előtti időpontra, december 8-ára országos tüntetést hirdetett. Erre már saját tagszervezeteiken kívül több, a konföderáción kívüli szakszervezet is jelezte részvételét számos ágazatból – többek között a pedagógusok, az autóiparban és a beszállítói cégnél dolgozók, a köztisztviselők szakszervezetei. A helyszínről és a pontos időpontról még zajlik az egyeztetés. 

A kormány beleegyezéshez kötné a túlórát: kérdés, mit jelent ez majd a gyakorlatban

A kormánynak az a határozott álláspontja, hogy aki többet akar dolgozni és többet akar keresni, akkor erre legyen meg a lehetősége – közölte Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a szerdai kormányinfón. Gulyás leszögezte: a kormány csak azt támogatja, ha a jelenlegi keretek felett csak és kizárólag a munkavállaló beleegyezésével dolgozik többet a munkavállaló. Jelenleg évi 250 óra túlmunka végezhető el, ettől kollektív szerződés esetén 300 órára lehet felfelé eltérni, az új módosító javaslat pedig azt teszi lehetővé, hogy 400 óráig lehessen ezt megemelni, de Gulyás újra hangsúlyozta: ez csak akkor lehet majd lehetséges, ha ebbe a munkavállaló is beleegyezik. Bár Gulyás Gergely érvelése szerint ez (a munkavállaló beleegyezése) innentől kezdve szükségtelenné tesz minden további vitát, szavai alapján még mindig nem egyértelmű, milyen feltételek mentén, és mely munkavállalói kör számára tenné lehetővé a kormány az évi 400 óra túlmunkát. A parlament előtt fekvő javaslat ugyanis a kollektív szerződésre vonatkozó passzust teljes egészében törölné. Az alapján tehát minden munkavállalóra vonatkozna a 400 órás kitétel, nem csak azokra, akik olyan helyen dolgoznak, ahol kollektív szerződés útján minderről megállapodás született. Ha viszont a beleegyezés alatt nem a kollektív szerződést érti Gulyás, akkor kérdés, milyen „érvek” hatására egyezik bele a munkavállaló a túlórázásba. A szakszervezetek beszámolói szerint ugyanis még mindig meglehetősen gyakori, hogy kirúgással fenyegetik a túlórázást elutasító munkavállalókat, esetleg finoman jelzik: a jövő hónapban leépítések lesznek, jó lenne, ha bevállalná a túlórázást.   

Benyújtás után egyeztetés

A rabszolgatörvényt igen gyors tempóban igyekszik átnyomni a Parlamenten a Fidesz: Kósa Lajos és Szatmáry Kristóf a múlt kedden nyújtotta be az indítványát, amelyet hétfőn a Vállalkozásfejlesztési Bizottság a fideszes képviselők egyöntetű igen szavazatával tárgysorozatba is vett, majd kedden éjjel – meglehetősen gyér fideszes jelenlét mellett, az ellenzéki képviselőktől folyamatosan megvonva a szót - le is folytatták az általános vitát. Kósa Lajos mindezek után hallgatta meg a szakszervezetek véleményét szerda reggel. Jövő keddig még be lehet adni a javaslathoz módosító javaslatokat, az azutáni kedden - azaz december 11-én – pedig már végszavazás lesz a 4,5 millió munkavállaló életét rendkívüli módon befolyásoló, 2019. január 1-jétől életbelépő törvényről. 

Szerző
Frissítve: 2018.11.29. 09:18