Rabszolgatörvény: meghátrálni látszik a kormány, országos tüntetést hirdettek a szakszervezetek

Publikálás dátuma
2018.11.28 16:25

Fotó: Népszava/
Csak ott lesz elrendelhető az évi 400 óra túlmunka, ahol erről megállapodnak – ígéri Kósa Lajos a „rabszolgatörvénye” kapcsán. A szakszervezetek eközben december 8-ra országos tüntetést hirdettek.
Marad jövőre is az általánosan elrendelhető évi 250 órás túlórakeret, ennél többet csak kollektív szerződésben lehet majd elrendelni. Kósa Lajos (Fidesz) legalábbis ígéretet tett szerda délelőtt a szakszervezeteknek arra, hogy ilyen irányban módosítja múlt héten benyújtott, a túlórakereteket jelentősen tágító indítványát. Ha jövő keddig valóban érkezik ilyen irányú módosító, akkor az - az évi 400 óra túlmunka elrendelését minden munkavállalóra nézve lehetővé tévő -, a köznyelvben csak „rabszolgatörvénynek” nevezett javaslat egyik legvitatottabb pontját finomítaná.   Hogy milyen mértékben, az persze még kérdéses: a találkozón – amelyen a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ), a Liga Szakszervezetek és a Munkástanácsok Országos Szövetsége vezetői, valamint Bodó Sándor, a Pénzügyminisztérium foglalkoztatáspolitikai államtitkára és Kósa Lajos vett részt - egyértelművé vált: az elrendelhető túlórák számát a kormány mindenképpen emelni szeretné, a munkaidőkeret 3 évre történő emelésétől pedig szintén nem tágítanak.   Mint arról beszámoltunk: Kósa Lajos és Szatmáry Kristóf fideszes képviselők múlt hét kedden, minden előzetes egyeztetés nélkül benyújtott egyéni képviselői indítványa úgy módosítaná 2019. január 1-jétől a Munka törvénykönyvét, hogy minden munkavállaló számára évi 400 óra túlmunka elrendelését tenné lehetővé – akár kollektív szerződés nélkül is. A javaslat óriási felháborodást keltett a szakszervezetek körében, de a munkaadók országos szervezetei sem fogadták kitörő örömmel. Jelenleg a rendes munkaidőn túl évi 250 órát lehet elrendelni, ha pedig kollektív szerződésben a munkaadó megegyezik a munkavállalókkal, akkor ez a keret kitolható évi maximum 300 órára. A kollektív szerződésre vonatkozó ezen passzust a fideszes képviselők – jelenleg a parlament előtt lévő - javaslata törölné, de mintha Kósa Lajos ezzel nem teljesen lett volna tisztában. A Magyar Időknek legalábbis úgy nyilatkozott szombaton, hogy javaslata csupán lehetőséget ad a többletmunkára, ha a dolgozók nem kívánnak élni vele, senki nem kötelezi rá őket, csak ha a kollektív szerződésük ezt rögzíti. Persze meglehet, csak szokás szerint kicsit előreszaladt nyilatkozatával, mindenesetre most - bár a konkrétumokat illetően továbbra is ködösítenek - úgy tűnik: a Fidesz hajlandó belátni, hogy a munka törvénykönyve éppen azért köti kollektív szerződéshez a túlórakeretek 300 órára emelését, hogy csak ott lehessen többet túlóráztatni, ahol erről a szakszervezeteken keresztül a dolgozókkal ténylegesen megállapodtak.   Az egyeztetésen arra vonatkozó ígéretet is sikerült kicsikarniuk a szakszervezeteknek, hogy a több műszakos vagy megszakítás nélküli munkarendben, illetve idény jelleggel munkát vállalók esetében ne havi egy szabadnap járjon, hanem kettő, és azok essenek vasárnapra. A munkaidőkeret megemelését illetően viszont nem közeledtek az álláspontok, a kormány továbbra is ragaszkodik a 3 évhez. Jelenleg 6 hónapos ez az időkeret, amelyet kollektív szerződésben lehet egy évre növelni: ez idő alatt kell elszámolni a túlórákkal és az érte járó pihenőnapokkal vagy túlóradíjjal. Ezt a keretet növelné a javaslat 3 évre ott, ahol kollektív szerződésben erről megállapodnak.   A javaslattal a fideszes képviselők nem is titkoltan a termelő cégeknek - a szakszervezetek szerint az utóbbi időben többmilliárdos nagyberuházásokat bejelentett multiknak - kívánnak kedvezni, hiszen azok hullámzó munkaintenzitását rugalmasan követő munkaidő-beosztásra kívánnak lehetőséget adni. Az indoklás szerint „a javaslat különösen a hosszú, akár 6-7 éves termékciklusokkal működő ágazatokban segítheti elő a kereslethez igazodó termelést, ahol a törvényben rögzített, legfeljebb 12 hónapos munkaidőkeret korlátai szűknek bizonyulnak.” Csakhogy a dolgozók munkaidejét úgy igazítanák a termeléshez, hogy abból ők fizetségben rosszabbul jönnének ki.  Mindez a munkavállalók számára rendkívül hátrányos, ezért elfogadhatatlan – mondta lapunknak Kordás László, a MASZSZ elnöke. Most például állásidőt fizet a munkaadó a dolgozóknak, ha kicserél például egy gyártósort és amiatt áll a munka, a kiesett idő pótlása pedig túlórának számít. A javaslat szerint viszont ez nem számít majd túlórának: ha kijön 3 éves távlatban a napi 8 óra munka, ezért nem kell majd túlóradíjat fizetni – mutatott rá. Ilyen időtávban ráadásul rendkívül nehéz is lesz nyilvántartaniuk a dolgozóknak a ledolgozott óráik számát, ami az elszámolási viták megszaporodásához vezethet. Az is kérdéses, mi lesz azon munkavállalók túlórapénzeivel, akiknek a munkahelye időközben megszűnik, de az sem világos, melyik év adó-jogszabályai vagy  bérszínvonala alapján kell majd kifizetni a túlórákat a harmadik év végén – sorolta Kordás László a problémákat. Az Európai Unió vonatkozó irányelve nem véletlenül nem engedi a 12 hónapon túli munkaidő-elszámolást – jegyezte meg a szakszervezeti vezető, hozzátéve: a javaslat megszavazása álláspontjuk szerint kötelezettségszegési eljárást vonhat maga után.   Kordás László azt mondja: rendkívül nagy a dolgozói felháborodás a rabszolga törvény miatt, ezért - bár jövő hétfőn a vitatott kérdésekben még tovább egyeztetnek a Fidesszel és a kormánnyal - a MASZSZ még a végszavazás előtti időpontra, december 8-ára országos tüntetést hirdetett. Erre már saját tagszervezeteiken kívül több, a konföderáción kívüli szakszervezet is jelezte részvételét számos ágazatból – többek között a pedagógusok, az autóiparban és a beszállítói cégnél dolgozók, a köztisztviselők szakszervezetei. A helyszínről és a pontos időpontról még zajlik az egyeztetés. 

A kormány beleegyezéshez kötné a túlórát: kérdés, mit jelent ez majd a gyakorlatban

A kormánynak az a határozott álláspontja, hogy aki többet akar dolgozni és többet akar keresni, akkor erre legyen meg a lehetősége – közölte Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a szerdai kormányinfón. Gulyás leszögezte: a kormány csak azt támogatja, ha a jelenlegi keretek felett csak és kizárólag a munkavállaló beleegyezésével dolgozik többet a munkavállaló. Jelenleg évi 250 óra túlmunka végezhető el, ettől kollektív szerződés esetén 300 órára lehet felfelé eltérni, az új módosító javaslat pedig azt teszi lehetővé, hogy 400 óráig lehessen ezt megemelni, de Gulyás újra hangsúlyozta: ez csak akkor lehet majd lehetséges, ha ebbe a munkavállaló is beleegyezik. Bár Gulyás Gergely érvelése szerint ez (a munkavállaló beleegyezése) innentől kezdve szükségtelenné tesz minden további vitát, szavai alapján még mindig nem egyértelmű, milyen feltételek mentén, és mely munkavállalói kör számára tenné lehetővé a kormány az évi 400 óra túlmunkát. A parlament előtt fekvő javaslat ugyanis a kollektív szerződésre vonatkozó passzust teljes egészében törölné. Az alapján tehát minden munkavállalóra vonatkozna a 400 órás kitétel, nem csak azokra, akik olyan helyen dolgoznak, ahol kollektív szerződés útján minderről megállapodás született. Ha viszont a beleegyezés alatt nem a kollektív szerződést érti Gulyás, akkor kérdés, milyen „érvek” hatására egyezik bele a munkavállaló a túlórázásba. A szakszervezetek beszámolói szerint ugyanis még mindig meglehetősen gyakori, hogy kirúgással fenyegetik a túlórázást elutasító munkavállalókat, esetleg finoman jelzik: a jövő hónapban leépítések lesznek, jó lenne, ha bevállalná a túlórázást.   

Benyújtás után egyeztetés

A rabszolgatörvényt igen gyors tempóban igyekszik átnyomni a Parlamenten a Fidesz: Kósa Lajos és Szatmáry Kristóf a múlt kedden nyújtotta be az indítványát, amelyet hétfőn a Vállalkozásfejlesztési Bizottság a fideszes képviselők egyöntetű igen szavazatával tárgysorozatba is vett, majd kedden éjjel – meglehetősen gyér fideszes jelenlét mellett, az ellenzéki képviselőktől folyamatosan megvonva a szót - le is folytatták az általános vitát. Kósa Lajos mindezek után hallgatta meg a szakszervezetek véleményét szerda reggel. Jövő keddig még be lehet adni a javaslathoz módosító javaslatokat, az azutáni kedden - azaz december 11-én – pedig már végszavazás lesz a 4,5 millió munkavállaló életét rendkívüli módon befolyásoló, 2019. január 1-jétől életbelépő törvényről. 

2018.11.28 16:25
Frissítve: 2018.11.29 09:18

323,65 forinton az euró

Publikálás dátuma
2018.12.11 08:30
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
A hétfőivel gyakorlatilag megegyező szinten jegyezték a forintot kedden kora reggel a főbb devizákkal szemben a nemzetközi devizakereskedelemben - írta az MTI.
Az euró árfolyama a hétfő esti 323,73 forintról 323,65 forintra változott reggel fél hétre.
A dollárt a hétfő esti 284,68 forint után 284,69 forinton, a frankot pedig 287,89 forintot követően 287,90 forinton jegyezték kedden kora reggel. 
Az euró árfolyama sem változott érdemben a dollárral szemben, hétfő este 1,1370 dolláron, kedden kora reggel 1,1367 dolláron jegyezték.
2018.12.11 08:30

323,73 forinton az euró

Publikálás dátuma
2018.12.10 18:53
Képünk illusztráció
Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Gyengült a forint a bankközi piacon a főbb devizákkal szemben hétfő este a reggeli szintekhez képest.
Az euró jegyzése 323,73 forintra erősödött este fél hétre a reggel hét óra körüli 323,08 forintról. Az euró hétfőn 322,83 forint és 323,76 forint között mozgott. A svájci frank árfolyama 285,94 forintról 287,89 forintra, a dolláré pedig 282,74 forintról 284,68 forintra nőtt. Az euró a reggeli 1,1426 dollárról 1,1370 dollárra gyengült.
Szerző
2018.12.10 18:53
Frissítve: 2018.12.10 18:53