Rabszolgatörvény: meghátrálni látszik a kormány, országos tüntetést hirdettek a szakszervezetek

Publikálás dátuma
2018.11.28 16:25

Fotó: Népszava
Csak ott lesz elrendelhető az évi 400 óra túlmunka, ahol erről megállapodnak – ígéri Kósa Lajos a „rabszolgatörvénye” kapcsán. A szakszervezetek eközben december 8-ra országos tüntetést hirdettek.
Marad jövőre is az általánosan elrendelhető évi 250 órás túlórakeret, ennél többet csak kollektív szerződésben lehet majd elrendelni. Kósa Lajos (Fidesz) legalábbis ígéretet tett szerda délelőtt a szakszervezeteknek arra, hogy ilyen irányban módosítja múlt héten benyújtott, a túlórakereteket jelentősen tágító indítványát. Ha jövő keddig valóban érkezik ilyen irányú módosító, akkor az - az évi 400 óra túlmunka elrendelését minden munkavállalóra nézve lehetővé tévő -, a köznyelvben csak „rabszolgatörvénynek” nevezett javaslat egyik legvitatottabb pontját finomítaná.   Hogy milyen mértékben, az persze még kérdéses: a találkozón – amelyen a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ), a Liga Szakszervezetek és a Munkástanácsok Országos Szövetsége vezetői, valamint Bodó Sándor, a Pénzügyminisztérium foglalkoztatáspolitikai államtitkára és Kósa Lajos vett részt - egyértelművé vált: az elrendelhető túlórák számát a kormány mindenképpen emelni szeretné, a munkaidőkeret 3 évre történő emelésétől pedig szintén nem tágítanak.   Mint arról beszámoltunk: Kósa Lajos és Szatmáry Kristóf fideszes képviselők múlt hét kedden, minden előzetes egyeztetés nélkül benyújtott egyéni képviselői indítványa úgy módosítaná 2019. január 1-jétől a Munka törvénykönyvét, hogy minden munkavállaló számára évi 400 óra túlmunka elrendelését tenné lehetővé – akár kollektív szerződés nélkül is. A javaslat óriási felháborodást keltett a szakszervezetek körében, de a munkaadók országos szervezetei sem fogadták kitörő örömmel. Jelenleg a rendes munkaidőn túl évi 250 órát lehet elrendelni, ha pedig kollektív szerződésben a munkaadó megegyezik a munkavállalókkal, akkor ez a keret kitolható évi maximum 300 órára. A kollektív szerződésre vonatkozó ezen passzust a fideszes képviselők – jelenleg a parlament előtt lévő - javaslata törölné, de mintha Kósa Lajos ezzel nem teljesen lett volna tisztában. A Magyar Időknek legalábbis úgy nyilatkozott szombaton, hogy javaslata csupán lehetőséget ad a többletmunkára, ha a dolgozók nem kívánnak élni vele, senki nem kötelezi rá őket, csak ha a kollektív szerződésük ezt rögzíti. Persze meglehet, csak szokás szerint kicsit előreszaladt nyilatkozatával, mindenesetre most - bár a konkrétumokat illetően továbbra is ködösítenek - úgy tűnik: a Fidesz hajlandó belátni, hogy a munka törvénykönyve éppen azért köti kollektív szerződéshez a túlórakeretek 300 órára emelését, hogy csak ott lehessen többet túlóráztatni, ahol erről a szakszervezeteken keresztül a dolgozókkal ténylegesen megállapodtak.   Az egyeztetésen arra vonatkozó ígéretet is sikerült kicsikarniuk a szakszervezeteknek, hogy a több műszakos vagy megszakítás nélküli munkarendben, illetve idény jelleggel munkát vállalók esetében ne havi egy szabadnap járjon, hanem kettő, és azok essenek vasárnapra. A munkaidőkeret megemelését illetően viszont nem közeledtek az álláspontok, a kormány továbbra is ragaszkodik a 3 évhez. Jelenleg 6 hónapos ez az időkeret, amelyet kollektív szerződésben lehet egy évre növelni: ez idő alatt kell elszámolni a túlórákkal és az érte járó pihenőnapokkal vagy túlóradíjjal. Ezt a keretet növelné a javaslat 3 évre ott, ahol kollektív szerződésben erről megállapodnak.   A javaslattal a fideszes képviselők nem is titkoltan a termelő cégeknek - a szakszervezetek szerint az utóbbi időben többmilliárdos nagyberuházásokat bejelentett multiknak - kívánnak kedvezni, hiszen azok hullámzó munkaintenzitását rugalmasan követő munkaidő-beosztásra kívánnak lehetőséget adni. Az indoklás szerint „a javaslat különösen a hosszú, akár 6-7 éves termékciklusokkal működő ágazatokban segítheti elő a kereslethez igazodó termelést, ahol a törvényben rögzített, legfeljebb 12 hónapos munkaidőkeret korlátai szűknek bizonyulnak.” Csakhogy a dolgozók munkaidejét úgy igazítanák a termeléshez, hogy abból ők fizetségben rosszabbul jönnének ki.  Mindez a munkavállalók számára rendkívül hátrányos, ezért elfogadhatatlan – mondta lapunknak Kordás László, a MASZSZ elnöke. Most például állásidőt fizet a munkaadó a dolgozóknak, ha kicserél például egy gyártósort és amiatt áll a munka, a kiesett idő pótlása pedig túlórának számít. A javaslat szerint viszont ez nem számít majd túlórának: ha kijön 3 éves távlatban a napi 8 óra munka, ezért nem kell majd túlóradíjat fizetni – mutatott rá. Ilyen időtávban ráadásul rendkívül nehéz is lesz nyilvántartaniuk a dolgozóknak a ledolgozott óráik számát, ami az elszámolási viták megszaporodásához vezethet. Az is kérdéses, mi lesz azon munkavállalók túlórapénzeivel, akiknek a munkahelye időközben megszűnik, de az sem világos, melyik év adó-jogszabályai vagy  bérszínvonala alapján kell majd kifizetni a túlórákat a harmadik év végén – sorolta Kordás László a problémákat. Az Európai Unió vonatkozó irányelve nem véletlenül nem engedi a 12 hónapon túli munkaidő-elszámolást – jegyezte meg a szakszervezeti vezető, hozzátéve: a javaslat megszavazása álláspontjuk szerint kötelezettségszegési eljárást vonhat maga után.   Kordás László azt mondja: rendkívül nagy a dolgozói felháborodás a rabszolga törvény miatt, ezért - bár jövő hétfőn a vitatott kérdésekben még tovább egyeztetnek a Fidesszel és a kormánnyal - a MASZSZ még a végszavazás előtti időpontra, december 8-ára országos tüntetést hirdetett. Erre már saját tagszervezeteiken kívül több, a konföderáción kívüli szakszervezet is jelezte részvételét számos ágazatból – többek között a pedagógusok, az autóiparban és a beszállítói cégnél dolgozók, a köztisztviselők szakszervezetei. A helyszínről és a pontos időpontról még zajlik az egyeztetés. 

A kormány beleegyezéshez kötné a túlórát: kérdés, mit jelent ez majd a gyakorlatban

A kormánynak az a határozott álláspontja, hogy aki többet akar dolgozni és többet akar keresni, akkor erre legyen meg a lehetősége – közölte Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a szerdai kormányinfón. Gulyás leszögezte: a kormány csak azt támogatja, ha a jelenlegi keretek felett csak és kizárólag a munkavállaló beleegyezésével dolgozik többet a munkavállaló. Jelenleg évi 250 óra túlmunka végezhető el, ettől kollektív szerződés esetén 300 órára lehet felfelé eltérni, az új módosító javaslat pedig azt teszi lehetővé, hogy 400 óráig lehessen ezt megemelni, de Gulyás újra hangsúlyozta: ez csak akkor lehet majd lehetséges, ha ebbe a munkavállaló is beleegyezik. Bár Gulyás Gergely érvelése szerint ez (a munkavállaló beleegyezése) innentől kezdve szükségtelenné tesz minden további vitát, szavai alapján még mindig nem egyértelmű, milyen feltételek mentén, és mely munkavállalói kör számára tenné lehetővé a kormány az évi 400 óra túlmunkát. A parlament előtt fekvő javaslat ugyanis a kollektív szerződésre vonatkozó passzust teljes egészében törölné. Az alapján tehát minden munkavállalóra vonatkozna a 400 órás kitétel, nem csak azokra, akik olyan helyen dolgoznak, ahol kollektív szerződés útján minderről megállapodás született. Ha viszont a beleegyezés alatt nem a kollektív szerződést érti Gulyás, akkor kérdés, milyen „érvek” hatására egyezik bele a munkavállaló a túlórázásba. A szakszervezetek beszámolói szerint ugyanis még mindig meglehetősen gyakori, hogy kirúgással fenyegetik a túlórázást elutasító munkavállalókat, esetleg finoman jelzik: a jövő hónapban leépítések lesznek, jó lenne, ha bevállalná a túlórázást.   

Benyújtás után egyeztetés

A rabszolgatörvényt igen gyors tempóban igyekszik átnyomni a Parlamenten a Fidesz: Kósa Lajos és Szatmáry Kristóf a múlt kedden nyújtotta be az indítványát, amelyet hétfőn a Vállalkozásfejlesztési Bizottság a fideszes képviselők egyöntetű igen szavazatával tárgysorozatba is vett, majd kedden éjjel – meglehetősen gyér fideszes jelenlét mellett, az ellenzéki képviselőktől folyamatosan megvonva a szót - le is folytatták az általános vitát. Kósa Lajos mindezek után hallgatta meg a szakszervezetek véleményét szerda reggel. Jövő keddig még be lehet adni a javaslathoz módosító javaslatokat, az azutáni kedden - azaz december 11-én – pedig már végszavazás lesz a 4,5 millió munkavállaló életét rendkívüli módon befolyásoló, 2019. január 1-jétől életbelépő törvényről. 

Frissítve: 2018.11.29 09:18

Már egy magánlevéllel is fegyelmit kockáztathat a dolgozó

Publikálás dátuma
2019.04.24 09:10

Fotó: DISOBEYART
A munkavállalók eddigi lehetőségeit korlátozó rendelkezések is életbe lépnek pénteken. A személyes adatok védelme címén 85 törvényt módosított az Országgyűlés.
Egy mozaikszó tartotta „rettegésben” majd egy évvel ezelőtt a vállalatvezetőket, miután két év késéssel ugyan, de a hazai jogban is helyet kapott az Európai Unió általános adatvédelmi szabályozása, a GDPR (General Data Protection Regulation). Ennek célja, hogy védje az uniós polgárok személyes adatait, szabályozza az adatgyűjtés módját, feldolgozását, tárolását, törlését, az adattovábbítást és a felhasználást is. Nincs kibúvó: az új előírásoknak minden olyan helyi és nemzetközi cégnek meg kell felelnie, amelyik Európában üzleti tevékenységet folytat vagy uniós polgárok személyes adatait kezeli. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) már akkor figyelmeztetett: érdemes figyelmet szentelni az új szabályoknak, mert a szigorral együtt a bírságtételek is brutálisan nőnek majd. A hazai viszonyok között százezertől húszmillió forintig állapíthat meg büntetési tételt a hatóság. Az unió szabályai szerint a büntetés mértéke elérheti az éves globális bevétel 4 százalékát vagy 20 millió eurót, ráadásul a kettő közül azt kell kifizetni, amelyik a magasabb. Az általános szabályok tavaly május 25-i hatálybalépését követően hazánkban majd egy évet kellett várni, hogy a részletek is kiderüljenek. Azaz a különböző területeken működő cégek, hivatalok számára is egyértelművé váljon: miben kell módosítaniuk eddigi adatkezelési gyakorlatukat. Az április 12-én elfogadott salátatörvény 85 – különböző területek, hivatalok, intézmények működését szabályozó – törvényt módosított, és pénteken lép hatályba. Mértékadó jogászi körök szerint ennél jóval több területen volna szükség a részletszabályok megalkotására. Miután az emberek idejük felét-harmadát munkahelyükön töltik, leginkább ott szembesülnek azzal, hogy adataik milyen szintű védelmet élveznek. Azok, akiknek a munkavégzését a Munka törvénykönyve igazgatja, egyszerre találkozhatnak lehetőségeiket korlátozó, a munkáltatónak szélesebb ellenőrzést biztosító, valamint valóban személyes adataikat védő rendelkezésekkel is az új szabályok között. A legszembetűnőbb változás, hogy az eddigi megengedő gyakorlattal szemben a munkavállaló a munkáltató által a munkavégzéshez biztosított számítástechnikai eszközt – eltérő megállapodás hiányában – kizárólag a munkaviszony teljesítése céljából használhatja. Így munkáltatói kegy lesz egy magánemail-váltás, de akár egy személyes fénykép, vagy dokumentum tárolása is a munkahelyi számítógépen, vagy éppen a céges okostelefonon, tableten. A munkáltatók ráadásul szélesebb jogosítványokat kapnak az ellenőrzéshez. Az új szabályozás ellentmondásosnak tűnő passzusa szerint azonban ez csak odáig terjedhet, ameddig a munkáltató fel nem ismeri, hogy már a munkavállaló magánszférájában kutakodik. Ekkor vissza kell vonulnia, mert ezt a teret akkor sem vizsgálhatja, ha a tiltás ellenére a céges gépen történik a privát levelezés vagy adattárolás.

Nem kell törölni a kamerafelvételeket

A munkahelyeken felszerelt kamerák felvételeit eddig – ha nem használták fel –, törölni kellett (3-30-60 nap elteltével), az új szabályozás feloldja ez alól az adatkezelőt (munkáltatót), és addig tárolhatja, amíg jogos érdeke megkívánja, igaz ezt úgynevezett érdekmérlegelési teszttel kell alátámasztania. Ugyanez vonatkozik a beléptetőrendszerekből gyűjtött adatokra is. Újdonság még, hogy a NAIH megbízásából a helyi jegyző is ellenőrizheti az önkormányzat területén működő cégek adatkezelését.

E határ tiszteletben tartása az ellenőrzést végző belátásán múlik, ezért az egész szabályozást hibásnak tartja Marosi János, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSz) jogász végzettségű elnökségi tagja. A kormány szokás szerint ismét a legegyszerűbb megoldást választotta, letiltott mindent  –  tette hozzá. Úgy véli: a szándék egyértelműen az, hogy még nehezebb legyen a munkavállalóknak. Mivel főszabály szerint a munkáltató mindent megnézhet, amíg el nem éri a magánszférát, könnyen fegyelmit kockáztat az a munkavállaló, aki magánemailezést folytat hivatali, munkahelyi gépén. A szakszervezet ugyanis számos tagjával céges emailcímen keresztül tartja a kapcsolatot, mert a tagok ezt adták meg elérhetőségként. Sokaknak eddig elég volt egyetlen, munkahelyi emailcím, ők most készíthetnek újabb fiókot, ha nem akarnak összetűzésbe kerülni munkáltatójukkal – említett egy példát. Ha a vállalat, a hivatal mégis engedné az eszközök magáncélú használatát, akkor ezt a munkaszerződésben is rögzíteni kell. Ha ezt elfelejtik megtenni, az az ellenőrzéskor nem várt bonyodalmakhoz, tiltott adatkezelés gyanújához is vezethet. A munkáltatók számára hasonlóan sikamlós terület, hogy milyen adatokat, dokumentumokat kérhet és tárolhat a munkavállalókról. Megszokhattuk, hogy eddig minden, végzettséget, képesítést igazoló, személyes adatokat tartalmazó dokumentum vagy annak fénymásolata a cég tulajdonaként akár örökre annak archívumába került. Ezután az okiratok túlnyomó részének csupán a bemutatását kérheti a cég, azokról másolat sem készíthető, csak a kivonatos tartalom jegyezhető fel a munkavállaló kartotékára. Eddig a cégek válogatás nélkül kérhették a dolgozóktól az erkölcsi bizonyítvány beszerzését is. Volt, amelyik időről-időre azt ismét bekérte, így bizonyosodva meg arról, hogy még mindig megbízhat-e dolgozójában. Az új szabályozással ennek vége, miután egy belső szabályzatban előre és pontosan le kell fektetnie a vállalatnak: az erkölcsi bizonyítványban található adatok mely munkakörök esetén zárhatják ki a foglalkoztatást - mondta a témában tartott tájékoztatón Szűcs László, a Réti, Várszegi és Társai PwC Legal szakértő ügyvédje. A korábban begyűjtött erkölcsi bizonyítványokat meg kell semmisíteni. Az újak bemutatása pedig csak akkor kérhető, ha elkészültek az új szabályzatok – tette hozzá, megjegyezve: feltételezése szerint alaposan megcsappan majd a büntetlenséget igazoló dokumentumok iránti igény.

Védelem a bejelentőnek

Véletlen az egybeesés, hogy a hazai adatvédelmi részletszabályok életbe lépése egybeesik az uniós jog megsértését bejelentőknek nagyobb védelmet kínáló rendelkezések európai parlamenti elfogadásával. Az új szabályok az egész Európai Unióban védelmet biztosítanak a közösségi jogsértések bejelentőinek egyebek között a közbeszerzés, a pénzügyi szolgáltatások, a termék- és közlekedésbiztonság, a nukleáris biztonság, a közegészségügy, a fogyasztó- vagy adatvédelem területén. A jogszabály kifejezetten tiltja a megtorlást, és biztosítékokat vezet be a közérdekű bejelentő felfüggesztésének, lefokozásának, megfélemlítésének vagy egyéb módon történő zaklatásának megelőzésére, és ez akkor is megilleti, ha az információkat nyilvánosságra hozza. A közérdekű bejelentő segítői, például kollégák vagy családtagok is védelemben részesülnek – derül ki az MTI tudósításából. A hazai jogrendbe – az uniós ügyekkel foglalkozó miniszterek tanácsának jóváhagyását követően – két év alatt kell átültetni a bejelentők kiemelt védelmét előíró jogszabályt.

Frissítve: 2019.04.24 10:07

Öt év alatt tíz kötelezettségszegési per indult Magyarország ellen

Publikálás dátuma
2019.04.24 08:25

Fotó: AFP/ SERGI REBOREDO / PICTURE ALLIANCE / DPA
Ezek közül jelenleg hét zajlik, illetve hamarosan egy újabb várható.
Az utóbbi öt év során tíz kötelezettségszegési pert indított az Európai Bizottság Magyarország ellen – közölte Tóth Bertalan MSZP-s pártelnök parlamenti kérdésére Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára. Ezek közül jelenleg hét zajlik, illetve hamarosan egy újabb várható. Az ellenzéki képviselő ma mintegy félszáz, uniós szabályok megsértését feltételező, a pert megelőző, zömmel az igazságügyi tárca jelenlegi vezetője idejében indult eljárásról tud. Miközben Trócsányi László hivatalához eddig összesen közel másfél száz hasonló vizsgálat kötődött, az értékek uniós összevetésben nem kiugrók – véli (statisztikákat is mellékelve) Völner Pál. Az országot az uniós bíróság sosem marasztalta el irányelv-átültetés elmaradása miatt, illetve úgyszintén nem szabtak ki ránk ítélet végre nem hajtása miatti büntetést. Völner Pál hosszan ecseteli az uniós megfelelés biztosítására hivatott, ennek hiányára már az előkészítés szakaszában figyelmeztető államigazgatási eljárást. A vitás esetekben ugyanakkor a kormány áll akár a per elébe is. Az Európai Bizottság januári tájékoztatása szerint egyébként eljárás zajlik Magyarország ellen például a menekültek támogatását büntető „Stop Soros” csomag, a közös áfaszabályokat megsértő közútiforgalom-ellenőrző rendszer, az engedélyezett szint alatti cigarettaadók, a vasúti akadálymentesítési tervek elmaradása, illetve a külföldi élelmiszerek hátrányos árrésszabályai miatt.
Szerző
Frissítve: 2019.04.24 08:25