Vésett fogak is vannak az Izraelnél talált kilencezer éves kőmaszkon

Kilencezer éves kőmaszkot találtak Ciszjordánia déli részén, Hebronnál - írta az MTI a Jediót Ahronót című újság honlapja, a ynet jelentése alapján.

Az izraeli régészeti hatóság (IAA) szakértői szerint a kőszerszámokkal gondosan kidolgozott, emberi arcot mintázó maszkot kultikus szertartáshoz használhatták az újkőkorszakban élő emberek.

A Pné Hever telepes falu mellett talált kőálarc széleibe négy lyukat véstek, valószínűleg azért, hogy ezeknek a segítségével rögzítsék az ember fejére.

Az IAA műkincsrablás elleni egységének információja vezetett el az eredetileg a hebroni-hegyekben fellelt ritka tárgy megszerzéséhez, a leletet a régészek a neolitikum második szakaszára, kilencezer évvel ezelőttire datálták. A mészkőből készült szimmetrikus arcot különös gonddal formázták meg, szemet, orrot mintáztak, sőt fogakat is véstek rá.

A kőmaszkokat a mezőgazdasági forradalom idejéhez kötik, amely a vadászattól és a gyűjtögetéstől az ősi mezőgazdasághoz, az állattenyésztéshez és a növénytermesztéshez vezetett el. Ehhez az átmenethez a társadalmi struktúra változása és a rituális-vallásos szertartások erőteljes növekedése társult. Ennek az időszaknak a kultikus leletei közé tartoznak többek között az ember formájú szobrok, a vésett-mintázott koponyák és faragott kőmaszkok is. Ekkoriban az ősök kultuszát gyakorolták, és a házak padlózata alá temették az elődök koponyáját. Az emberi arcot mintázó kőmaszkot is rituális szertartásnál használhatták.

Az IAA hangsúlyozta, hogy eddig tizenöt hasonló maszk került elő az egész világon, de csupán kettőnek ismerik pontosan eredeti helyét, ahol megtalálták őket. A többit ráadásul magángyűjteményekben őrzik, ami erősen megnehezíti a tudósok hozzáférését, kutatásukat. Az Izraelben most bemutatott maszk jelentősége főként a lelőhely pontos ismeretében, a régészeti környezet tanulmányozásának lehetőségében rejlik.