Súlyos betegségről árulkodhat az Achilles-ín vastagsága

A koszorúér-betegeknél az Achilles-ín vastagsága a betegség súlyosságának egyik jelzője lehet – derült ki egy új kutatásból.

Az Achilles-ín – a legerősebb és a leghosszabb ín a testünkben – a sarokcsontot kapcsolja össze a vádli izmaival. Egy, az Amerikai Szív Társaság konferenciáján bemutatott tanulmány szerint összefüggés lehet az ín vastagsága és a szívkoszorúér-betegség súlyossága közt.

A kutatók 241, sztent-beültetésen átesett embert vizsgáltak meg. 80 százalékuknak korábban több artériája is elzáródott, ami magasabb szívinfarktus kockázatot jelent. A röntgenes és ultrahangos mérések alapján arra jutottak, hogy mindnyájuknak 9 mm vagy annál vastagabb volt az Achilles-ina, és minél vastagabb volt, annál súlyosabb volt a koszorúér-betegség, és annál nagyobbra volt becsülhető az akár végzetessé váló szívbetegség kockázata.

A tokiói Kitasato University School of Medicine kutatói ugyanakkor arra figyelmeztettek, hogy az eredmény nem tekinthető megcáfolhatatlannak, hiszen a felmérésbe nem vontak bele olyanokat, akik nem voltak koszorúér-betegek, viszont más ok miatt megvastagodott az Achilles-inuk.

A konferencián elhangzott az is, hogy a családilag öröklődő magas koleszterinszintre is gyanakodni lehet például az Achilles-ín alapján. Ez a leggyakrabban a szemhéjakon megjelenő sárgás lerakódást, a xanthelasmát okozza, de az inakon – főként az Achilles-ínon- is jelentkezhet sárga árnyalatú bőrelváltozás.

Koszorúér szűkületre az egyik legkíméletesebb megoldás az sztent-beültetés, ám a betegek 15-25 százalékánál előfordul, hogy az érfal szövete burjánozni kezd, ami isszaszűküléshez, újabb elzáródáshoz vezethet. Ezért fontos a felírt gyógyszerek, például koleszterin- és vérnyomáscsökkentő, véralvadásgátló szedése, valamint a rendszeres kardiológiai kontroll – mondta dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta.

A hálók beültetése biztonságos, nem gátolja a mozgást. Azoknak, akik korábban rendszeresen sportoltak, továbbra is ajánlott a fizikai aktivitás, bár ennek formáját és intenzitását érdemes kardiológussal, életmód orvossal, mozgásterapeutával egyeztetni. Jó megoldás lehet az úszás, a gyaloglás, a nordic walking és a szobakerékpár, de nagyon kell ügyelni a bemelegítésre és a fokozatosságra. Azoknak, akik korábban nem sportoltak, elengedhetetlen a szakértő irányítás és a felügyelet. A meggondolatlan, túl nagy intenzitású edzés még az egészséges szervezetet is megviselheti - jegyezte meg a szakorvos.

A kardiológiai ellenőrzés akkor is létfontosságú, ha a páciens jól érzi magát. A cukorbetegeknek, és akik, dohányoznak, túlsúllyal küzdenek, nem mozognak, magas vérnyomással és/vagy magas koleszterinszinttel élnek, és középkorúnál idősebbek, rendszeresen érdemes kivizsgáltatniuk magukat.