Európai Parlament: Magyarország beavatkozott Macedónia belügyeibe és Gruevszkit ki kell adni

Publikálás dátuma
2018.11.29 13:51

Fotó: AFP/
A Macedóniáról szóló EP-jelentésbe a szocialista EP-képviselők, illetve Judith Sargentini javaslatára kerültek be nagyon kemény passzusok.
Az Európai Parlament felkéri Magyarországot, hogy tartsa tiszteletben a macedón igazságügyi rendszert és jogállamiságot, értékelje újra a Nikola Gruevszki számára nyújtott menedékjogot, és indítsa meg Szkopjének történő kiadatását. Egyben felszólítja a magyar hatóságokat, hogy bocsássanak rendelkezésre minden releváns információt és szükséges magyarázatot a Gruevszki-ügyről. Többek között ez áll a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságról szóló idei jelentésben, amelyet csütörtökön fogadott el a képviselő-testület. A Nikola Gruevszkivel kapcsolatos paragrafusok szocialista EP-képviselők és Judith Sargentini zöldpárti EP-képviselő javaslatára kerültek be a szövegbe. Az elfogadott módosítások szerint Magyarország beavatkozott Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság belügyeibe, valamint semmibe vette az ország igazságszolgáltatását és jogállamiságát azzal, hogy titkos diplomáciai segítséget nyújtott a volt kormányfőnek a hazájából való elmenekülésre. A képviselőtestület ezzel kapcsolatban leszögezi azt is, hogy a macedón bíróság alapos és átlátható jogi eljárást követően ítélte két év börtönbüntetésre Nikola Gruevszkit a hatalommal való visszaélés miatt. Az Európai Parlament “arra ösztönzi a különleges államügyészt és a bíróságokat, hogy zárják le a politikai és bűnügyi törvénysértésekkel kapcsolatos, folyamatban lévő ügyekre vonatkozó vizsgálataikat, és a felelősöket állítsák bíróság elé”. Johannes Hahn bővítésért felelős európai biztos a jelentésről tartott szerda éjszakai vitában a Gruevszki-ügyre utalva kifejtette: Macedónia haladást ért el a jogállamiság érvényesítése terén, és a tagállamoknak együttesen kell támogatniuk ezt a folyamatot. “Soha nem volt nagyobb szükség arra, hogy az Európai Unió egységet mutasson és egységesen harcoljon az alapvető elvek és értékek betartatásáért” – tette hozzá az osztrák politikus, aki egyébként az Európai Néppárt (EPP) egyik alelnöke. A jóváhagyott EP-jelentés üdvözli az ország demokratizálásában elért eredményeket és a reformok folytatására buzdítja a döntéshozókat. Nagyra értékeli a fékek és ellensúlyok rendszerének visszaállítását és a jogalkotási reformra irányuló stratégiát, amelynek célja többek között az igazságügyi függetlenség megteremtése Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságban. Arra ösztönzi a nyugat-balkáni országot, hogy erősítse tovább az igazságszolgáltatást, a jogállamiság tiszteletben tartását és a tömegtájékoztatás szabadságát. A parlament továbbra is aggasztónak találja a széleskörű korrupciót, és kifogásolja, hogy a magas szintű korrupciós ügyekben kevés bírósági ítélet született. Egyúttal azonban üdvözli a korrupció megelőzése terén elért kezdeti eredményeket.

 A parlamenti jelentést a Fidesz minden jelenlévő EP-képviselője elutasította, még Tőkés László is, aki a szakbizottsági szavazáson igennel szavazott. Kósa Lajos szerint azért tette ezt, mert mert vannak benne kritikus megjegyzések a macedón igazságszolgáltatásra nézve  Az Európai Néppárt (EPP) tagjai jóváhagyták a szöveget, mindössze 20 EPP-s nyomta meg a nem gombot, közülük tizenketten a magyar delegáció tagjai. 

Meg kell előzni a CEU-ügyeket

Elítéli a Közép-európai Egyetem (CEU) ellen indított támadásokat “A tudományos élet szabadságának védelme az EU külső fellépéseiben” címet viselő csütörtökön elfogadott európai parlamenti jelentés. Bár az állásfoglalás harmadik országokra vonatkozik, egy módosító indítvány megszavazásával a CEU is bekerült a szövegbe. Eszerint már a csatlakozási folyamat során sürgős megoldást kell találni a tudományos élet szabadságának védelmére. Meg kell előzni, hogy a felsőoktatási intézményeket olyan támadások érjék az uniós tagállamokban, mint amilyenek például “a budapesti Közép-európai Egyetem (CEU) bezárására irányuló kísérletek, amelyek várható következményeként 2019-től Bécsbe kerül áthelyezésre a hallgatók felvétele, valamint megszüntetik Magyarországon a társadalmi nemekkel foglalkozó tanulmányokat”. A jóváhagyott módosító indítványt a szocialisták, a liberálisok és a Zöldek nyújtották be a parlamenti jelentéshez.

2018.11.29 13:51
Frissítve: 2018.11.29 15:15

Jövő év végére új híd állhat Genovában a leomlott helyén

Publikálás dátuma
2018.12.18 15:14

Fotó: AFP/ Manuel Romano
43 fénypont emlékeztet majd a katasztrófa áldozataira. A hídroncs alatt álló mintegy 150 lakóházat lebontják.
Márciusban elkezdődik az építkezés, és 2019 végére új híd fog állni a Genovában leomlott Morandi-híd helyén – jelentette be Danilo Toninelli olasz infrastrukturális és közlekedési miniszter kedden, miután nyilvánosságra hozták a hídépítési pályázaton nyertes cég nevét. Danilo Toninelli az MTI összefoglalója szerint közölte, hogy a hídavatást akár már 2019 végén vagy 2020 elején megtarthatják. Az augusztus 14-én összeomlott genovai híd újjáépítésére kiírt pályázaton 22 vállalat indult. A nyertes az olasz Salini-Impregilo cég lett, amely az Italferr és a genovai Fincantieri vállalatcsoportokkal közösen valósítja meg a 220 millió eurós beruházást. A nyertes terv Renzo Piano genovai építész elképzelése alapján született meg. Az új hídon 43 fénypont emlékeztet majd a katasztrófa ugyanennyi áldozatára. Marco Bucci genovai polgármester – aki egyben az újjáépítéssel megbízott kormánybiztos is – arra kérte a pályázaton másodikként befutó vállalkozást: ne fellebbezze meg az eredményt, mert ez lassítaná az építkezés elindítását. A Morandi-híd megmaradt részeinek lebontása megkezdődött, és lebontják a hídroncs alatt álló mintegy 150 lakóházat is, amelyből a lakókat már augusztusban kiköltöztették.       Az 1967-ben felavatott Morandi-híd a város keleti és nyugati részét összekötő útvonalnak számított. Az olasz közlekedésügyi minisztérium szakértői jelentése szerint a hídomláshoz több együttes tényező vezetett, köztük a híd terhelése, valamint a szerkezet hiányos karbantartása. A híd összeomlásáért mintegy 20 ember ellen indult vizsgálat, köztük vannak a hidat üzemeltető olasz autósztráda-társaság vezetői. A Morandi-híd Genovában augusztus 14-én omlott le, a katasztrófában 43 ember vesztette életét. Az ügyészség három bűnvádi eljárást indított el: az elsőt gondatlanságból előidézett tömeges halál, a másodikat gondolatlanságból okozott katasztrófa, míg a harmadikat ugyancsak gondatlanságból elkövetett merénylet a közlekedés-biztonság ellen címén.
2018.12.18 15:14

Kétezer emberről mondták már ki az ítéletet: életük végéig Erdogan börtöneiben maradnak

Publikálás dátuma
2018.12.18 14:38

Fotó: AFP/ Arif Hudaverdi Yaman
A több százezer őrizetbe vétel nyomán már 3 ezernél több börtönbüntetést szabtak ki a 2016-os puccsra hivatkozva.
Eddig 1934 embert ítéltek életfogytiglani börtönbüntetésre Törökországban a 2016. július 15-i puccskísérlettel kapcsolatban - jelentette kedden az Anadolu török állami hírügynökség. Összefoglalójuk szerint a hatalomátvételi kísérlettel összefüggésben eddig 3057 ember kapott börtönbüntetést a puccskísérlet miatt: 
  • 1934 ember büntetése életfogytiglan;
  • közül 956-an súlyosbított életfogytiglanit kaptak;
  • további 1123 embert pedig 1 év 2 hónaptól 20 évig terjedő börtönbüntetésekre ítéltek.
A puccskísérlet miatt eddig 289 bírósági per indult, ebből keddig 239-et tudtak lezárni a török hatóságok. A súlyosbított életfogytiglanit kapott több volt tábornok, tiszt és altiszt, de rengeteg civil aktivistát, jogvédőt, újságírót és tanárt is börtönbe zártak, akár évtizedekre.
A hatósági fellépés 2016 júliusa óta szakadatlan. A fegyveres erőknél mintegy 15 ezer embert menesztettek tisztségéből, összesen pedig csaknem 220 ezer embert, köztük bírákat, ügyészeket, tanárokat, orvosokat, üzletembereket, újságírókat vettek őrizetbe, összeesküvéssel vagy terrorizmussal gyanúsítva őket.

A kivégzés helyén áll a súlyosbított életfogytiglan

A török kormányzat a halálbüntetést 2004-ben az európai uniós csatlakozás vágyával törölte az alkotmányból. Helyette vezették be a súlyosbított életfogytiglani szabadságvesztést. Ez gyakorlatilag tényleges életfogytig tartó börtönbüntetést jelent, azonban az elítélt magaviseletétől függően legkorábban 30 év után feltételesen szabadlábra kerülhet. Ez a hagyományos életfogytiglani szabadságvesztés esetén 24 év.
Amennyiben a bíróság az adott vádlottat kétszeresen vagy többszörösen súlyosbított életfogytiglanival sújtja, ez az időtartam 60 évre nő. Ezt a büntetést terrorizmusért, gyilkosságért, nemi erőszakért vagy lázadásért lehet kapni. Az elítéltnek magánzárkába kell kerülnie, és legfeljebb két rabtársával naponta egyetlen órát találkozhat.

2018.12.18 14:38