Európai Parlament: Magyarország beavatkozott Macedónia belügyeibe és Gruevszkit ki kell adni

Publikálás dátuma
2018.11.29 13:51

Fotó: AFP
A Macedóniáról szóló EP-jelentésbe a szocialista EP-képviselők, illetve Judith Sargentini javaslatára kerültek be nagyon kemény passzusok.
Az Európai Parlament felkéri Magyarországot, hogy tartsa tiszteletben a macedón igazságügyi rendszert és jogállamiságot, értékelje újra a Nikola Gruevszki számára nyújtott menedékjogot, és indítsa meg Szkopjének történő kiadatását. Egyben felszólítja a magyar hatóságokat, hogy bocsássanak rendelkezésre minden releváns információt és szükséges magyarázatot a Gruevszki-ügyről. Többek között ez áll a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságról szóló idei jelentésben, amelyet csütörtökön fogadott el a képviselő-testület. A Nikola Gruevszkivel kapcsolatos paragrafusok szocialista EP-képviselők és Judith Sargentini zöldpárti EP-képviselő javaslatára kerültek be a szövegbe. Az elfogadott módosítások szerint Magyarország beavatkozott Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság belügyeibe, valamint semmibe vette az ország igazságszolgáltatását és jogállamiságát azzal, hogy titkos diplomáciai segítséget nyújtott a volt kormányfőnek a hazájából való elmenekülésre. A képviselőtestület ezzel kapcsolatban leszögezi azt is, hogy a macedón bíróság alapos és átlátható jogi eljárást követően ítélte két év börtönbüntetésre Nikola Gruevszkit a hatalommal való visszaélés miatt. Az Európai Parlament “arra ösztönzi a különleges államügyészt és a bíróságokat, hogy zárják le a politikai és bűnügyi törvénysértésekkel kapcsolatos, folyamatban lévő ügyekre vonatkozó vizsgálataikat, és a felelősöket állítsák bíróság elé”. Johannes Hahn bővítésért felelős európai biztos a jelentésről tartott szerda éjszakai vitában a Gruevszki-ügyre utalva kifejtette: Macedónia haladást ért el a jogállamiság érvényesítése terén, és a tagállamoknak együttesen kell támogatniuk ezt a folyamatot. “Soha nem volt nagyobb szükség arra, hogy az Európai Unió egységet mutasson és egységesen harcoljon az alapvető elvek és értékek betartatásáért” – tette hozzá az osztrák politikus, aki egyébként az Európai Néppárt (EPP) egyik alelnöke. A jóváhagyott EP-jelentés üdvözli az ország demokratizálásában elért eredményeket és a reformok folytatására buzdítja a döntéshozókat. Nagyra értékeli a fékek és ellensúlyok rendszerének visszaállítását és a jogalkotási reformra irányuló stratégiát, amelynek célja többek között az igazságügyi függetlenség megteremtése Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságban. Arra ösztönzi a nyugat-balkáni országot, hogy erősítse tovább az igazságszolgáltatást, a jogállamiság tiszteletben tartását és a tömegtájékoztatás szabadságát. A parlament továbbra is aggasztónak találja a széleskörű korrupciót, és kifogásolja, hogy a magas szintű korrupciós ügyekben kevés bírósági ítélet született. Egyúttal azonban üdvözli a korrupció megelőzése terén elért kezdeti eredményeket.

 A parlamenti jelentést a Fidesz minden jelenlévő EP-képviselője elutasította, még Tőkés László is, aki a szakbizottsági szavazáson igennel szavazott. Kósa Lajos szerint azért tette ezt, mert mert vannak benne kritikus megjegyzések a macedón igazságszolgáltatásra nézve  Az Európai Néppárt (EPP) tagjai jóváhagyták a szöveget, mindössze 20 EPP-s nyomta meg a nem gombot, közülük tizenketten a magyar delegáció tagjai. 

Meg kell előzni a CEU-ügyeket

Elítéli a Közép-európai Egyetem (CEU) ellen indított támadásokat “A tudományos élet szabadságának védelme az EU külső fellépéseiben” címet viselő csütörtökön elfogadott európai parlamenti jelentés. Bár az állásfoglalás harmadik országokra vonatkozik, egy módosító indítvány megszavazásával a CEU is bekerült a szövegbe. Eszerint már a csatlakozási folyamat során sürgős megoldást kell találni a tudományos élet szabadságának védelmére. Meg kell előzni, hogy a felsőoktatási intézményeket olyan támadások érjék az uniós tagállamokban, mint amilyenek például “a budapesti Közép-európai Egyetem (CEU) bezárására irányuló kísérletek, amelyek várható következményeként 2019-től Bécsbe kerül áthelyezésre a hallgatók felvétele, valamint megszüntetik Magyarországon a társadalmi nemekkel foglalkozó tanulmányokat”. A jóváhagyott módosító indítványt a szocialisták, a liberálisok és a Zöldek nyújtották be a parlamenti jelentéshez.

Frissítve: 2018.11.29 15:15

Alulmaradt Gruevszki pártjának jelöltje az észak-macedón elnökválasztáson

Publikálás dátuma
2019.04.22 09:32

Fotó: AFP/ ROBERT ATANASOVSKI
71 százalékos feldolgozottság mellett a kormányzó szociáldemokraták jelöltje 42, a börtön elől Orbánhoz menekülő Nikola Gruevszki pártjának jelöltje 41 százalékon áll.
Egyik jelölt se szerezte meg az 50 százalékot az Észak-Macedón elnökválasztás első fordulójában, írja a Mérce. A kormányzó szociáldemokraták jelöltje Sztevo Pendarovszki 42, a korábban a büntetőjogi felelősségre vonás elől Magyarországra szökő Nikola Gruevszki Fidesz-szövetséges pártjának jelöltje Gordana Sziljanovszka 41 százalékon áll, az albán pártok jelöltje 12 százalékot, a szavazóköri eredmények 71 százalékának összeszámlálása után.
A második fordulóban Pendarovszki lehet esélyesebb, aki számíthat a részeben eddig a harmadik helyzet Blerim Rekát támogató albánok szavazataira is. A kormánypárti jelölt egy szkopjei magánegyetem nemzetközi biztonsággal, külpolitikával és globalizációval foglalkozó oktatója. Pendarovszki a 2014-es elnökválasztáson is a szociáldemokraták jelöltje volt. A vereséget követően parlamenti székért indult, és az elmúlt másfél évben az ország NATO-kapcsolataiért felelt.
Az ellenzékbe szorult, jelenleg Hristijan Mickovszki által vezetett VMRO DPMNE Gordana Sziljanovszkát indítja. Sziljanovska alkotmányjogot, politikai rendszereket és önkormányzatiságot oktat a Cirill és Metód Egyetemen, a főváros legnagyobb állami felsőoktatási intézményében. Sziljanovska szolgált már tárca nélküli miniszterként egy korábbi kormányban, és részt vett törvényalkotási és szakmai bizottsági munkákban.

Toronymagasan nyert Zelenszkij az ukrán elnökválasztáson

Publikálás dátuma
2019.04.22 09:26
Volodimir Zelenszkij köszönetet mond választási győzelméért
Fotó: NurPhoto/ Celestino Arce
90 százalékos feldolgozottság mellett a szavazatok 73 százalékát tudhatja magáénak a színészből lett elnökjelölt. Porosenko elismerte vereségét, a politikai életből nem tervezi távozását.
A szavazatok 90 százalékos feldolgozottsága mellett biztosnak látszik: Volodimir Zelenszkij toronymagasan nyerte az ukrán elnökválasztás második fordulóját. Zelenszkij a szavazatok 73 százalékát szerezte meg, míg ellenfele, Petro Porosenko 25 százalékot, írja a Reuters. A vasárnap esti urnazárás után közzétett első exit poll-felmérés ugyanezt az eredményt vetítette előre.
"Hivatalosan még nem vagyok elnök, de mint egy ukrán állampolgár, azt tudom mondani az összes volt szovjet tagországnak, nézzenek csak ránk. Minden lehetséges!"
- mondta vasárnap éjjel támogatóinak Zelenszkij, miután már biztosnak látszott győzelme. A választás színészből és humoristából lett győztese kampányában a kelet-ukrajnai háború lezárását ígérte, továbbá a korrupció megfékezését, és az árak emelkedésének, illetve az emberek életszínvonalának romlásának megállítását.
Zelenszkij viszont egy sor területen radikális fordulatot ígért, ami viszont nyugtalanítja az állandóságot kedvelő befektetőket, hangsúlyozza a Reuters: a Nemzetközi Valutaalap (IMF) milliárd dolláros, Ukrajnának nyújtott támogatásának jövője is bizonytalanná válhat. Az új elnöktől a 2016-ban államosított PrivatBank ismételt privatizációját várják, a tulajdonosok kárpótlását, illetve az üzemanyagárak emelését. Zelenszkij  gazdaságpolitikáját jelenleg még homály fedi. Az eredménytől függetlenül, Ukrajna külpolitikájának legfontosabb elemei viszont változatlanok maradnak: az ország továbbra is az euroatlanti integráció elkötelezett híve marad.

Porosenko megmarad politikusnak

Petro Porosenko elnök elismerte az exit poll eredmények ismertetése után, hogy vereséget szenvedett. Újságírók előtt azt ígérte, hogy egyből telefonál Zelenszkijnek, és gratulál neki a győzelméhez, írja az MTI. Szavai szerint azt teszi, amit civilizált országokban szokás, mert "egyesülni és védeni" kell az országot. "Már a jövő hónapban elhagyom az államfői posztot, így döntött az ukránok többsége, és én ezt a döntést elfogadom" - jelentette ki. Hozzátette ugyanakkor, hogy a politikai életből nem szándékozik távozni. Porosenko azt is közölte, hogy stábjával kész segítséget nyújtani Zelenszkijnek mint új államfőnek az átmeneti időszakban.

Frissítve: 2019.04.22 09:27