A Miniszterelnökségen az október végén kirúgott dolgozók még mindig nem kapták meg a távozáshoz szükséges valamennyi papírjukat, mert az már az ő munkájukat is végző megmaradt tisztviselők nem győzik előkészíteni és aláíratni azokat – így értesült a Közszolgálati Szakszervezetek Szövetségének elnöke. Agg Géza több társszakszervezet tegnapi közös sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, a kormány egyszerűen nem számolt azzal, hogy az év végi hajrá, az ilyenkor megnövekvő szabadságigény és az elbocsátások együtt majdnem megoldhatatlan feladat elé állítják a rendszerben maradt köztisztviselőket.
A hangulatot tovább rontják a kormányzati igazgatásról szóló és a nem egyenruhás rendvédelmi dolgozók munkáját szabályozó, parlament előtt lévő törvényjavaslatok kemény szigorításai. Olyannyira, hogy a szakszervezetek.hu nem reprezentatív felmérése szerint a dolgozók akár országos sztrájkra is készek lennének. Miután a közszféra szakszervezetei több mint egy hete írásban foglalták össze kifogásaikat, a kormány ma estére kénytelen volt ismét összehívni az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) és a Közszolgálati Érdekegyeztető Fórum (KÉF) együttes ülését.
A szakszervezetek a találkozó előtt egyértelművé akarták tenni: a kormányzati trükközés ellenére vannak eszközeik tagjaik mozgósítására. Indulásként „Szabadság napot” hirdetett Boros Péterné. A Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke arra emlékeztetett, hogy a sztrájktörvény alapján jogszerűen legkorábban december 27-én tarthatnának munkabeszüntetést a terület dolgozói, aminek a törvények elfogadása után, az év végi ünnepek idején nem lenne semmi értelme. Ezért azt kérik a köztisztviselőktől és a velük szimpatizáló minden magyar állampolgártól, ha tehetik, vegyenek ki szabadságot a két jogállási törvény megszavazásának napján – ennek időpontja még nem ismert – és a Kossuth téren jelenlétükkel figyelmeztessék a képviselőket a felelősségükre.
Közben kiderült, a parlament előtt van egy olyan javaslat is, amely alapján január elsejétől megfosztanák köztisztviselői címüktől az Állami Számvevőszék dolgozóit, akik átkerülnének a Munka Törvénykönyve hatálya alá. Így rájuk is érvénye lenne az éves túlórakeret 400 órára emelése és a túlmunka kifizetésének akár három évre történő elhúzása, ami miatt rabszolgatörvényt emlegetnek az érdekvédők és az ellenzék. Tiltakozásul december 8-ra országos demonstrációt hirdetett a versenyszféra legnagyobb szakszervezete, s az akcióhoz a közszféra szakszervezeteinek nagy része is csatlakozik tagjainak mozgósításával.
