Már arra is alig van ember, hogy intézze a Miniszterelnökségről kirúgottak papírjait

Publikálás dátuma
2018.11.30. 06:00
Népszava illusztráció
Az a helyzet, hogy a szakszervezetek két szabadnappal protestálnának.
A Miniszterelnökségen az október végén kirúgott dolgozók még mindig nem kapták meg a távozáshoz szükséges valamennyi papírjukat, mert az már az ő munkájukat is végző megmaradt tisztviselők nem győzik előkészíteni és aláíratni azokat – így értesült a Közszolgálati Szakszervezetek Szövetségének elnöke. Agg Géza több társszakszervezet tegnapi közös sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, a kormány egyszerűen nem számolt azzal, hogy az év végi hajrá, az ilyenkor megnövekvő szabadságigény és az elbocsátások együtt majdnem megoldhatatlan feladat elé állítják a rendszerben maradt köztisztviselőket. A hangulatot tovább rontják a kormányzati igazgatásról szóló és a nem egyenruhás rendvédelmi dolgozók munkáját szabályozó, parlament előtt lévő törvényjavaslatok kemény szigorításai. Olyannyira, hogy a szakszervezetek.hu nem reprezentatív felmérése szerint a dolgozók akár országos sztrájkra is készek lennének. Miután a közszféra szakszervezetei több mint egy hete írásban foglalták össze kifogásaikat, a kormány ma estére kénytelen volt ismét összehívni az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) és a Közszolgálati Érdekegyeztető Fórum (KÉF) együttes ülését. A szakszervezetek a találkozó előtt egyértelművé akarták tenni: a kormányzati trükközés ellenére vannak eszközeik tagjaik mozgósítására. Indulásként „Szabadság napot” hirdetett Boros Péterné. A Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke arra emlékeztetett, hogy a sztrájktörvény alapján jogszerűen legkorábban december 27-én tarthatnának munkabeszüntetést a terület dolgozói, aminek a törvények elfogadása után, az év végi ünnepek idején nem lenne semmi értelme. Ezért azt kérik a köztisztviselőktől és a velük szimpatizáló minden magyar állampolgártól, ha tehetik, vegyenek ki szabadságot a két jogállási törvény megszavazásának napján – ennek időpontja még nem ismert – és a Kossuth téren jelenlétükkel figyelmeztessék a képviselőket a felelősségükre.
Közben kiderült, a parlament előtt van egy olyan javaslat is, amely alapján január elsejétől megfosztanák köztisztviselői címüktől az Állami Számvevőszék dolgozóit, akik átkerülnének a Munka Törvénykönyve hatálya alá. Így rájuk is érvénye lenne az éves túlórakeret 400 órára emelése és a túlmunka kifizetésének akár három évre történő elhúzása, ami miatt rabszolgatörvényt emlegetnek az érdekvédők és az ellenzék. Tiltakozásul december 8-ra országos demonstrációt hirdetett a versenyszféra legnagyobb szakszervezete, s az akcióhoz a közszféra szakszervezeteinek nagy része is csatlakozik tagjainak mozgósításával.

Rabszolgatörvény: kérték, csak nem ezt

Lapunk információi szerint a munkaidőkeret elszámolásának három évre növelését kérték a német cégek a magyar kormánytól, de a túlórák számának 400 órára bővítését kifejezetten ellenezték, mert ennek költségei magasabbak egy normál munkaóránál.

Harmadszor beszélgetnek a hetes cikkelyről, de a kormányt még nem hallgatják meg

Publikálás dátuma
2018.11.29. 21:15
Illusztráció: Alexandros Michailidis / SOOC
Minden jel arra mutat, hogy Brüsszel nem pörgeti az eljárást.
 December 11-ikén már harmadszor kerül napirendre a magyarországi jogállam helyzete az EU tagállamok Európa-ügyi minisztereinek soros ülésén. Az Általános Ügyek Tanácsában (ÁÜT) helyet foglaló tárcavezetők ezúttal véleményt cserélnek arról a három dokumentumról, amely a Magyarországgal szemben kezdeményezett 7. cikkelyes eljárás keretében született.
A folyamatot indítványozó európai parlamenti jelentés mellett a miniszterek megvitatják az Európai Bizottság által készített beszámolót az alapjogi sértések ügyében született kötelezettségszegési eljárásokról. Terítékre kerül a magyar kormány több mint 150 oldalas válasza is az EP állásfoglalására, amelyet Varga Judit államtitkár az ÁÜT novemberi ülésén osztott ki a résztvevőknek. Diplomáciai forrásból lapunk úgy értesült, hogy a tanácskozást előkészítő nagyköveti találkozón egyetlen tagállam sem javasolta, hogy december 11-ikén kerüljön sor a magyar fél hivatalos meghallgatására, ami a 7. cikkelyes eljárás egyik fontos állomása.

A miniszter szülési szabadsággal magyarázza a koraszülött osztály bezárását

Publikálás dátuma
2018.11.29. 20:55
A kép illusztráció
Fotó: Shutterstock
Azt ígérte, hogy december közepétől legfeljebb két hétig, január elejéig lesz korlátozás.
Már több mint 14 ezer ember írta alá a petíciót, melyet a Honvédkórház koraszülöttcentrumának átmeneti bezárása ellen indított egy édesanya, aki egy évvel ezelőtt heteket töltött kisfiával az osztályon – hangzott el az RTL Klub híradójában. A Honvédkórházat fenntartó minisztérium szerdán azt közölte, hogy mielőbb pótolni szeretnék a szakembereket, közben pedig más kórházak biztosítják a zavartalan ellátást. Benkő Tibor honvédelmi miniszter azzal magyarázta a helyzetet, hogy egyszerre több dolgozójuk is szülési szabadságra megy, és a csatorna kérdésére azt ígérte: december közepétől legfeljebb két hétig, január elejéig lesz korlátozás. Szavai szerint öten mennek el vagy vannak szülési szabadságon. „Bizonyos korlátozásokat bevezetünk, ideiglenesen és részlegesen” – tette hozzá.
Szerző