Városvédők: leállítják a Néprajzi építését

Publikálás dátuma
2018.11.30. 06:45

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 3 tagú tanácsa szóban kihirdetett ítélete hatályon kívül helyezte az új Néprajzi Múzeum építési engedélyét – adta hírül közösségi oldalán egy városvédő aktivista, a Podmaniczky-díjas Garay Klára. Közlése szerint a bíróság pénteken az első fokú hatóságot, az V. kerületi kormányhivatalt új eljárásra utasította. Garay Klára lapunknak elmondta, hogy egy hónapon belül írásban is megkapják az ítéletét. Amikor ez megtörténik, az új Néprajzi Múzeum építésével mindaddig le kell állni a Városligetnél, amíg az új eljárásban elbírálják a kérelmet – nyilatkozta. Tájékoztatása szerint a bíróság egyebek mellett azzal indokolta döntését, hogy az engedélyeztetési eljárás során az ügyfélként bejelentkezett civil szervezetek és szakértőik számára nem biztosították a törvény által előírt iratbetekintési jogot. „Nincs kétségünk afelől, hogy az V. kerületi kormányhivatal az új eljárásban engedélyezni fogja az építkezés folytatását. Második lépésként azonban már az ügy érdemi, szakmai részével kapcsolatban teszünk beadványt” – jelentette ki Garay Klára. Szerinte ugyanis súlyos örökségvédelmi és tűzvédelmi szabálytalanságok történnek. Ebben a témában még nem sikerült megszólaltatnunk a Városliget Zrt-t. Előzőleg más miatt is kerestük a Liget Projektért felelős cégét: olyan híresztelések jutottak el szerkesztőségünkbe, hogy az új Néprajzi Múzeum építési munkálatait vízbetörések nehezítik, amelyek jelentős késedelmet és nem várt kiadást jelenthetnek. A Városliget Zrt. szerint azonban semmi ilyesmi nem történt és nem történik a területen, az információ téves és alaptalan. Ilyen tárgyú hírek terjesztése rossz indulatú spekuláció, a hitelrontás kategóriába tartozik. A Néprajzi Múzeum kivitelezése során „minden az előzetes terveknek megfelelően zajlik és az előírt technológiai eljárások szerint halad” – állította a cég lapunknak küldött válaszában. A 24.hu emlékeztetett rá, hogy az építkezés előkészítése már eddig is vagyonokat vitt el: jelentős drágulás után az épületet 1,8 milliárd forintért tervezték meg, az előkészítő földmunkákat pedig Garancsi István cége, a Market Építő Zrt. és a Bohn Mélyépítő Kft. végzi 2,5 milliárd forintért. A portál arról számolt be, hogy a Közbeszerzési Hatóság honlapjára feltöltött dokumentáció alapján az is eldőlt, ki húzza fel a félig föld alatt lévő épületet: a múzeum és a látogatóközpont felépítését 25 milliárd 970 forintért a ZÁÉV Zrt.-re bízzák.

Kivitelező: nem lesz itt semmilyen leállás

Értesülésünkre és cikkünkre közleményben reagált a Városliget Zrt.: ebben azt hangsúlyozzák, hogy eredeti ütemezésnek megfelelően folytatódik a Néprajzi Múzeum építése    „A Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. valamennyi feladatát a jogszabályoknak megfelelően végzi, beruházásait jogerős és végrehajtható engedélyek birtokában hajtja végre, így természetesen a projekthez kapcsolódó fejlesztések – beleértve az új Néprajzi Múzeum kivitelezését is - jogerős és végrehajtható építési engedélyek birtokában valósulnak meg.    Az elsőfokú kiemelt építésügyi hatáskörben eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala V. Kerületi Hivatala 2017. május 31-én kelt határozatban a Néprajzi Múzeumra kiadta az építési engedélyt. Majd ezt követően 2017. december 18. napján kelt másodfokú határozatában ezt megerősítette, amely így jogerős és végrehajtható lett”  - olvasható a vállalat közleményében. Azt ugyanakkor elismerik, hogy  2018. november 28-i tárgyaláson egy sajnálatos, de a beruházás szakmai tartalmát egyetlen elemében nem érintő formai, eljárási hiba miatt a Fővárosi Munkaügyi Bíróság új eljárásra utasította az elsőfokú hatóságot. A hatóság az eljárást meg fogja ismételni, és minden bizonnyal korrigálja az eljárási hibát, és ezt követően a beruházás menetrendszerűen folytatódhat. Tekintve, hogy a mélyépítési munkálatok most zárultak le, és a magasépítésre vonatkozó szerződéskötés éppen folyamatban van, a Néprajzi Múzeum kivitelezését és annak ütemezését nem veszélyezteti az ügy -véli a Városliget Zrt. 
Szerző
Frissítve: 2018.11.30. 12:54

Már arra is alig van ember, hogy intézze a Miniszterelnökségről kirúgottak papírjait

Publikálás dátuma
2018.11.30. 06:00
Népszava illusztráció
Az a helyzet, hogy a szakszervezetek két szabadnappal protestálnának.
A Miniszterelnökségen az október végén kirúgott dolgozók még mindig nem kapták meg a távozáshoz szükséges valamennyi papírjukat, mert az már az ő munkájukat is végző megmaradt tisztviselők nem győzik előkészíteni és aláíratni azokat – így értesült a Közszolgálati Szakszervezetek Szövetségének elnöke. Agg Géza több társszakszervezet tegnapi közös sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, a kormány egyszerűen nem számolt azzal, hogy az év végi hajrá, az ilyenkor megnövekvő szabadságigény és az elbocsátások együtt majdnem megoldhatatlan feladat elé állítják a rendszerben maradt köztisztviselőket. A hangulatot tovább rontják a kormányzati igazgatásról szóló és a nem egyenruhás rendvédelmi dolgozók munkáját szabályozó, parlament előtt lévő törvényjavaslatok kemény szigorításai. Olyannyira, hogy a szakszervezetek.hu nem reprezentatív felmérése szerint a dolgozók akár országos sztrájkra is készek lennének. Miután a közszféra szakszervezetei több mint egy hete írásban foglalták össze kifogásaikat, a kormány ma estére kénytelen volt ismét összehívni az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) és a Közszolgálati Érdekegyeztető Fórum (KÉF) együttes ülését. A szakszervezetek a találkozó előtt egyértelművé akarták tenni: a kormányzati trükközés ellenére vannak eszközeik tagjaik mozgósítására. Indulásként „Szabadság napot” hirdetett Boros Péterné. A Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke arra emlékeztetett, hogy a sztrájktörvény alapján jogszerűen legkorábban december 27-én tarthatnának munkabeszüntetést a terület dolgozói, aminek a törvények elfogadása után, az év végi ünnepek idején nem lenne semmi értelme. Ezért azt kérik a köztisztviselőktől és a velük szimpatizáló minden magyar állampolgártól, ha tehetik, vegyenek ki szabadságot a két jogállási törvény megszavazásának napján – ennek időpontja még nem ismert – és a Kossuth téren jelenlétükkel figyelmeztessék a képviselőket a felelősségükre.
Közben kiderült, a parlament előtt van egy olyan javaslat is, amely alapján január elsejétől megfosztanák köztisztviselői címüktől az Állami Számvevőszék dolgozóit, akik átkerülnének a Munka Törvénykönyve hatálya alá. Így rájuk is érvénye lenne az éves túlórakeret 400 órára emelése és a túlmunka kifizetésének akár három évre történő elhúzása, ami miatt rabszolgatörvényt emlegetnek az érdekvédők és az ellenzék. Tiltakozásul december 8-ra országos demonstrációt hirdetett a versenyszféra legnagyobb szakszervezete, s az akcióhoz a közszféra szakszervezeteinek nagy része is csatlakozik tagjainak mozgósításával.

Rabszolgatörvény: kérték, csak nem ezt

Lapunk információi szerint a munkaidőkeret elszámolásának három évre növelését kérték a német cégek a magyar kormánytól, de a túlórák számának 400 órára bővítését kifejezetten ellenezték, mert ennek költségei magasabbak egy normál munkaóránál.

Harmadszor beszélgetnek a hetes cikkelyről, de a kormányt még nem hallgatják meg

Publikálás dátuma
2018.11.29. 21:15
Illusztráció: Alexandros Michailidis / SOOC
Minden jel arra mutat, hogy Brüsszel nem pörgeti az eljárást.
 December 11-ikén már harmadszor kerül napirendre a magyarországi jogállam helyzete az EU tagállamok Európa-ügyi minisztereinek soros ülésén. Az Általános Ügyek Tanácsában (ÁÜT) helyet foglaló tárcavezetők ezúttal véleményt cserélnek arról a három dokumentumról, amely a Magyarországgal szemben kezdeményezett 7. cikkelyes eljárás keretében született.
A folyamatot indítványozó európai parlamenti jelentés mellett a miniszterek megvitatják az Európai Bizottság által készített beszámolót az alapjogi sértések ügyében született kötelezettségszegési eljárásokról. Terítékre kerül a magyar kormány több mint 150 oldalas válasza is az EP állásfoglalására, amelyet Varga Judit államtitkár az ÁÜT novemberi ülésén osztott ki a résztvevőknek. Diplomáciai forrásból lapunk úgy értesült, hogy a tanácskozást előkészítő nagyköveti találkozón egyetlen tagállam sem javasolta, hogy december 11-ikén kerüljön sor a magyar fél hivatalos meghallgatására, ami a 7. cikkelyes eljárás egyik fontos állomása.