Liszkay nyaralójában összpontosul a fideszes média

Publikálás dátuma
2018.11.30. 08:15

Fotó: Molnár Ádám
Az újságírókkal még nem közölték, milyen változást hoz, hogy munkahelyüket a Közép-európai Sajtó és Média Alapítványnak ajándékozták.
Balatonföldváron, egy családi ház méretű nyaralóba jegyezték be a kormányzati médiaóriássá tett Közép-európai Sajtó és Média Alapítványt. A Balaton partjától egy utcányira lévő, Bethlen Gábor utcai ingatlan annak a Liszkay Gábornak a tulajdonában áll 2007 óta, akit az alapítvány vezetésére kértek fel. A tervek szerint több száz médiatermék megjelentetéséért felelős alapítvány székhelye egy 2100 négyzetméteres telken fekszik egy nyaralóövezetben. Hiába csengettünk a név nélküli csengőn, nem találtunk otthon senkit. – Ebben az utcában nem nagyon van állandó lakos, Pestről járnak csak le nyáron – fogalmazott egy helybeli asszony. Arra a kérdésünkre, hogy az alapító papírokban szereplő 9-es szám alatt kik szoktak nyaralni, a nő azt mondta: szerinte egy fiatal házaspár az ikreikkel, de csak látásból ismeri őket. Amikor közöltük vele, hogy az ingatlan címére van bejegyezve az a gigantikus méretűre duzzadt Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány, amelyben központosul a fideszes médiagólem, a hölgy csupán annyit felelt: - Mondanám, hogy meglepődtem, de ebben az országban és főleg Balatonföldváron minden megtörténhet és meg is történik.  Az egyébként nem példátlan, hogy egy alapítvány olyan címre van bejelentve, ahol nem folyik érdemi munka. Az alapítvány kuratóriumának elnöke nem a kormánypárti médiacézár Liszkay Gábor, hanem Varga István ügyvéd. A kuratóriumban tag még Bajkai István fideszes országgyűlési képviselő, valamint Szánthó Miklós, a kabinethez közel álló Alapjogokért Központ igazgatója. Az átszervezésben érintett újságírók még nem tudják, lesz-e hatással a munkájukra a médiagólem létrehozása. – Fogalmunk sincs mi lesz, lehet, hogy kineveznek majd egy központi hírfelügyelőt – jósolta még korábban lapunknak az Origo vezető munkatársa. Egy másik érintett, tartalomért felelős vezető is csak annyit reagált megkeresésünkre, hogy „ezek a döntések nem az ő szintjükön születnek, csak utólag értesülnek róla maguk is”. Egy „központi hírigazgató” kinevezése ugyanakkor értelmetlen lenne, a most egységbe szervezett konglomerátum tagjai ugyanis még „függetlenként” is a legnagyobb fegyelmezettséggel sulykolták az aktuális kormányzati retorikát. A Fidesz egyik médiaügyekben járatos háttérembere korábban főleg méretgazdaságossági szempontokkal magyarázta a koncentrációt: ha minden egy kézbe kerül, egyszerűen feleslegessé válik, hogy párhuzamos pénzügyi-, hirdetési osztályokat működtessenek a rendszeren belül. Egy másik szakmai forrásunk is azzal indokolta az átszervezést, hogy így gazdaságilag hatékonyabban működik majd a rendszer – de ő azt mondta, az „itt-ott elfolyó pénzeknek” lehet majd gátat szabni. - A főnök kipróbálta a többablakos rendszert, nem jött be, most kipróbálja az egyablakost - mondta némi iróniával. Szerinte a kormánypárti médiafogyasztó az egészből nem sokat érez majd, bár van még egy-két nyitott kérdés: összevonják-e, vagy csak összehangolják a Hír Tévé és az Echo működését, újraindul-e a Magyar Nemzet, és mi lesz ezután a Magyar Időkkel, illetve mi történik majd a TV2-vel. A kereskedelmi csatorna ugyanis a mostani átalakulásból kimaradt ugyan, de forrásunk szerint év elején új tulajdonost kaphat, de lehet, nem viszik be az alapítványba.

Kijátszható a Versenyhivatal

Ha a kormány kiemelt stratégiai jelentőségűnek nyilvánítja a hatalomhoz lojális médiumok egyesítésével kapcsolatos ügyeket, akkor kivonnák az egészet a versenytörvény hatálya alól, így kijátszhatók lennének a fúzióra vonatkozó előírások – mondta a Népszavának Ligeti Miklós, a Transparency International (TI) jogi igazgatója. Arra emlékeztetett, hogy ez nem is lenne példa nélküli, korábban így járt el a kabinet a takarékpénztárak egyesítésénél is. Ligeti Miklós úgy vélte, a sajtóból megismert részletekből olyan szintű médiapiaci koncentráció kialakulása rajzolódik ki, amihez „kellene, hogy legyen a Gazdasági Versenyhivatalnak (GVH) szava”. A Kreatív számításai szerint 2017-ben összesen 55 milliárd forint bevételt termeltek azok a cégek, amelyeket a Közép-európai Sajtó és Média Alapítványnak ajándékoztak. Összehasonlításképpen: a Whitereport médiaadatbázis szerint a hazai 940 médiacég összesített árbevétele 2017-ben 338 milliárd forint volt, tehát a a magyar piac 16 százaléka koncentrálódik majd egy kézben. Az Átlátszó szerint összesen 476 médiatermék kerül az alapítvány ellenőrzése alá. A GVH-nál ennek ellenére csak a központosítani szánt kormánypárti médiaportfólió egy része, a Opus Press Zrt., az Echo Hungária TV Zrt., az Origót is kiadó New Wave Media Group Kft., valamint a Magyar Idők Kiadó kezdeményezett fúziós vizsgálatot. A Közép-európai Sajtó és Média Alapítványnak „felajánlott” többi vállalat – mint például az összes vidéki lapot tulajdonló Mészáros Lőrinc-féle Talentis Zrt., a Hír Tv, a Lokál, a Ripost vagy akár a 888.hu – különös módon nem szerepel a beadványban. Azt egyelőre nem tudni, hogy rájuk miért nem terjed ki a fúziós ellenőrzés. A vizsgálat folyamatával kapcsolatban a versenyhivatalnál lapunk kérdésére azt közölték, a GVH előbb eldönti, ki kell-e kérnie az ügylethez a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) jóváhagyását. A versenyhivatal ugyanakkor abban az esetben is lefolytatja majd a vizsgálatot, ha az NMHH áldását adja az ügyletre. (Ez a hatósági jóváhagyás egyébként a hatóság eddigi tevékenysége alapján szinte biztosra vehető.) Az ügymenet arra is lehetőséget ad a GVH-nak, hogy különösebb indoklás nélkül engedélyezze a fúziót. Ebben az esetben nyolc napon belül lezárja az ügyet és hatósági bizonyítványt állít ki arról, hogy nem lát versenyjogi aggályokat az ügyben. A GVH másik lehetősége a fúziós eljárást megindítása, amely a fő szabályok szerint 30 napig vagy négy hónapig tart az ügy jellegétől függően, ám a gyakorlatban akár évekig is elhúzódhat. – A versenyhatóság egy fúziós engedélyezési eljárás során azt vizsgálja, hogy az összefonódás után milyen verseny marad a piacon, és akkor tilthatja meg az fúziót, ha az jelentős mértékben csökkenti a versenyt az érintett piacon, különösen ha az gazdasági erőfölényt hoz létre, vagy megerősít – mondta egy versenyjogban jártas forrásunk. Ez annyit jelent, hogy az egyes média szegmensekben – például a közéleti napilap vagy bulvárpiacon – a fogyasztóknak lesz-e alternatívája: ha például az egyik lap árat emel úgy találnak-e másik, olcsóbb médiumot. Ugyanakkor arra nincsenek bebetonozott szabályok, hogy éppen mikor alakul ki az adott piacon erőfölényes helyzet. Igen sok múlik a GVH vizsgálójának megítélésétől, aki ugyanakkor kénytelen figyelembe venni a korábbi versenytanácsi és európai uniós joggyakorlatot.

A Népszavába olvasztják a Vasárnapi Híreket

Piacvezető pozíciójának erősítése érdekében a Népszava integrálja saját kiadója másik lapját, a Vasárnapi Híreket. "A Népszava hírközpontúságának és a Vasárnapi Hírek elemzőbb és szórakoztatóbb stílusának ötvözésével egy tartalmasabb szombati újsággal és hétközi kulturális melléklettel találkozik az olvasó" – nyilatkozta Puch László, a kiadót, a XXI. század Média Kft.-t tulajdonló Horizont Handels und Industrie AG meghatározó tulajdonosa. Mint elmondta, az ötlet nem új, már korábban is gondolkodtak a két médiatermék valamilyen összekapcsolásáról. A tulajdonos emlékeztetett arra, hogy a folyamat a Vasárnapi Hírek megújulásával indult, a tavalyi év pedig a Népszava életében hozott nagy változást. Ekkor a szerkesztőséghez csatlakozott tizenhét, a bezárt Népszabadságtól érkező újságíró, így egy rendkívül nyitott, befogadó szellemiségű szerkesztőség állt össze. Ezzel, a Népszava az országos politikai napilapok között piacvezető pozíciót ért el, hétközi mintegy 20 ezres és szombati 24 ezres példányszámával. Ezt a vezető helyet szeretnénk tovább erősíteni a két szerkesztőség szinergiáját kihasználva - mondta Puch László.

Témák
sajtó

Schmidt Mária cége lesz az agrártárca főbérlője

Publikálás dátuma
2018.11.30. 08:06
Schmidt Mária
Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Az egyik legdrágább belvárosi övezetbe költözik az Agrárminisztérium, és ezzel Schmidt Mária és Ungár Péter közös családi vállalkozása jár jól, ami alig egy éve vette meg a most bérbe adott ingatlant.
Az Orbán-kormány az agrártárca számára a saját kormánybiztosának érdekeltségébe tartozó ingatlancégtől bérel ki egy egész irodaházat az egyik legdrágább belvárosi részen - értesült a hvg.hu.  
Mint a portál megtudta, az eddig a Kossuth téren működő Agrárminisztérium a csendben átköltözködik a Vigadó Palota Irodaházba. A lap szerint ezzel egy felettébb pikáns megállapodás köttetett, mivel a kiszemelt irodaház a Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési Nyrt. (röviden: a BIF) tulajdona, ennek a tőzsdén jegyzett, milliárdos vagyonú részvénytársaságnak pedig a legnagyobb, többségi részvényese Schmidt Mária családi cége, a PIÓ-21 Kft.  
Az így kvázi „főbérlővé” avanzsáló Schmidt Mária konstans kormánybiztos: ebben a pozícióban felelt előbb az 1956-os forradalom emlékévéért, idén pedig az első világháború 100. évfordulójának megünnepléséért.

A lap kérdésére nem árulták el, mennyi a közpénzből fizetett bérleti díj, ami így Schmidt családjának, köztük Ungár Péter LMP-s képviselőnek hoz hasznot. A kormánytisztviselők viszont már költöznek, ezentúl a Vigadó melletti „impozáns”, „nagyvárosi szállodák hangulatát idéző” irodaházba járhatnak dolgozni.   A befogadó épületre már kikerült a minisztérium táblája és a kötelező magyar és EU-s lobogó – egy névtelenséget kérő minisztériumi forrás szerint még csak a főosztályok egy része költözött át, nagy is a káosz, sokan még a Kossuth téri helyükön pakolják dobozokba a munkájukhoz szükséges dolgaikat. Azt viszont a laptól tudta meg, hogy leendő munkahelyét Schmidt Máriáéktól bérlik, ezt az információt ezek szerint nem verték nagy dobra házon belül sem.
A BIF nem régóta tulajdonosa a Vigadó Palota Irodaháznak: a részvénytársaság tavaly novemberben jelentette be a BÉT honlapján, hogy megvásárolta a hivatalosan a Türr István utca 6. szám alatt található ingatlant. „A K&H Banknak 2012-ig a székházaként szolgáló, Vigadó téri irodaház néven is ismert emblematikus, közel 15 000 négyzetméteres épület az igazgatótanács álláspontja szerint teljes mértékben illeszkedik a társaság portfóliójába” – közölték a vételről. Ráadásul így a közvetlen szomszédságában lévő, szintén a BIF tulajdonában lévő Aranykéz Parkolóház „feltöltöttségét és így annak forgalmi értékét is várhatóan jelentős mértékben” növelni tudták – tették hozzá a megkeresésre válaszolva. Vagyis, az agrártárca költözése ezen a téren is hasznot hoz az Orbán-kormány főideológusának és ellenzéki képviselő fiának.
Szerző

Városvédők: leállítják a Néprajzi építését

Publikálás dátuma
2018.11.30. 06:45

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 3 tagú tanácsa szóban kihirdetett ítélete hatályon kívül helyezte az új Néprajzi Múzeum építési engedélyét – adta hírül közösségi oldalán egy városvédő aktivista, a Podmaniczky-díjas Garay Klára. Közlése szerint a bíróság pénteken az első fokú hatóságot, az V. kerületi kormányhivatalt új eljárásra utasította. Garay Klára lapunknak elmondta, hogy egy hónapon belül írásban is megkapják az ítéletét. Amikor ez megtörténik, az új Néprajzi Múzeum építésével mindaddig le kell állni a Városligetnél, amíg az új eljárásban elbírálják a kérelmet – nyilatkozta. Tájékoztatása szerint a bíróság egyebek mellett azzal indokolta döntését, hogy az engedélyeztetési eljárás során az ügyfélként bejelentkezett civil szervezetek és szakértőik számára nem biztosították a törvény által előírt iratbetekintési jogot. „Nincs kétségünk afelől, hogy az V. kerületi kormányhivatal az új eljárásban engedélyezni fogja az építkezés folytatását. Második lépésként azonban már az ügy érdemi, szakmai részével kapcsolatban teszünk beadványt” – jelentette ki Garay Klára. Szerinte ugyanis súlyos örökségvédelmi és tűzvédelmi szabálytalanságok történnek. Ebben a témában még nem sikerült megszólaltatnunk a Városliget Zrt-t. Előzőleg más miatt is kerestük a Liget Projektért felelős cégét: olyan híresztelések jutottak el szerkesztőségünkbe, hogy az új Néprajzi Múzeum építési munkálatait vízbetörések nehezítik, amelyek jelentős késedelmet és nem várt kiadást jelenthetnek. A Városliget Zrt. szerint azonban semmi ilyesmi nem történt és nem történik a területen, az információ téves és alaptalan. Ilyen tárgyú hírek terjesztése rossz indulatú spekuláció, a hitelrontás kategóriába tartozik. A Néprajzi Múzeum kivitelezése során „minden az előzetes terveknek megfelelően zajlik és az előírt technológiai eljárások szerint halad” – állította a cég lapunknak küldött válaszában. A 24.hu emlékeztetett rá, hogy az építkezés előkészítése már eddig is vagyonokat vitt el: jelentős drágulás után az épületet 1,8 milliárd forintért tervezték meg, az előkészítő földmunkákat pedig Garancsi István cége, a Market Építő Zrt. és a Bohn Mélyépítő Kft. végzi 2,5 milliárd forintért. A portál arról számolt be, hogy a Közbeszerzési Hatóság honlapjára feltöltött dokumentáció alapján az is eldőlt, ki húzza fel a félig föld alatt lévő épületet: a múzeum és a látogatóközpont felépítését 25 milliárd 970 forintért a ZÁÉV Zrt.-re bízzák.

Kivitelező: nem lesz itt semmilyen leállás

Értesülésünkre és cikkünkre közleményben reagált a Városliget Zrt.: ebben azt hangsúlyozzák, hogy eredeti ütemezésnek megfelelően folytatódik a Néprajzi Múzeum építése    „A Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. valamennyi feladatát a jogszabályoknak megfelelően végzi, beruházásait jogerős és végrehajtható engedélyek birtokában hajtja végre, így természetesen a projekthez kapcsolódó fejlesztések – beleértve az új Néprajzi Múzeum kivitelezését is - jogerős és végrehajtható építési engedélyek birtokában valósulnak meg.    Az elsőfokú kiemelt építésügyi hatáskörben eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala V. Kerületi Hivatala 2017. május 31-én kelt határozatban a Néprajzi Múzeumra kiadta az építési engedélyt. Majd ezt követően 2017. december 18. napján kelt másodfokú határozatában ezt megerősítette, amely így jogerős és végrehajtható lett”  - olvasható a vállalat közleményében. Azt ugyanakkor elismerik, hogy  2018. november 28-i tárgyaláson egy sajnálatos, de a beruházás szakmai tartalmát egyetlen elemében nem érintő formai, eljárási hiba miatt a Fővárosi Munkaügyi Bíróság új eljárásra utasította az elsőfokú hatóságot. A hatóság az eljárást meg fogja ismételni, és minden bizonnyal korrigálja az eljárási hibát, és ezt követően a beruházás menetrendszerűen folytatódhat. Tekintve, hogy a mélyépítési munkálatok most zárultak le, és a magasépítésre vonatkozó szerződéskötés éppen folyamatban van, a Néprajzi Múzeum kivitelezését és annak ütemezését nem veszélyezteti az ügy -véli a Városliget Zrt. 
Szerző
Frissítve: 2018.11.30. 12:54