Liszkay nyaralójában összpontosul a fideszes média

Publikálás dátuma
2018.11.30 08:15

Fotó: Molnár Ádám
Az újságírókkal még nem közölték, milyen változást hoz, hogy munkahelyüket a Közép-európai Sajtó és Média Alapítványnak ajándékozták.
Balatonföldváron, egy családi ház méretű nyaralóba jegyezték be a kormányzati médiaóriássá tett Közép-európai Sajtó és Média Alapítványt. A Balaton partjától egy utcányira lévő, Bethlen Gábor utcai ingatlan annak a Liszkay Gábornak a tulajdonában áll 2007 óta, akit az alapítvány vezetésére kértek fel. A tervek szerint több száz médiatermék megjelentetéséért felelős alapítvány székhelye egy 2100 négyzetméteres telken fekszik egy nyaralóövezetben. Hiába csengettünk a név nélküli csengőn, nem találtunk otthon senkit. – Ebben az utcában nem nagyon van állandó lakos, Pestről járnak csak le nyáron – fogalmazott egy helybeli asszony. Arra a kérdésünkre, hogy az alapító papírokban szereplő 9-es szám alatt kik szoktak nyaralni, a nő azt mondta: szerinte egy fiatal házaspár az ikreikkel, de csak látásból ismeri őket. Amikor közöltük vele, hogy az ingatlan címére van bejegyezve az a gigantikus méretűre duzzadt Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány, amelyben központosul a fideszes médiagólem, a hölgy csupán annyit felelt: - Mondanám, hogy meglepődtem, de ebben az országban és főleg Balatonföldváron minden megtörténhet és meg is történik.  Az egyébként nem példátlan, hogy egy alapítvány olyan címre van bejelentve, ahol nem folyik érdemi munka. Az alapítvány kuratóriumának elnöke nem a kormánypárti médiacézár Liszkay Gábor, hanem Varga István ügyvéd. A kuratóriumban tag még Bajkai István fideszes országgyűlési képviselő, valamint Szánthó Miklós, a kabinethez közel álló Alapjogokért Központ igazgatója. Az átszervezésben érintett újságírók még nem tudják, lesz-e hatással a munkájukra a médiagólem létrehozása. – Fogalmunk sincs mi lesz, lehet, hogy kineveznek majd egy központi hírfelügyelőt – jósolta még korábban lapunknak az Origo vezető munkatársa. Egy másik érintett, tartalomért felelős vezető is csak annyit reagált megkeresésünkre, hogy „ezek a döntések nem az ő szintjükön születnek, csak utólag értesülnek róla maguk is”. Egy „központi hírigazgató” kinevezése ugyanakkor értelmetlen lenne, a most egységbe szervezett konglomerátum tagjai ugyanis még „függetlenként” is a legnagyobb fegyelmezettséggel sulykolták az aktuális kormányzati retorikát. A Fidesz egyik médiaügyekben járatos háttérembere korábban főleg méretgazdaságossági szempontokkal magyarázta a koncentrációt: ha minden egy kézbe kerül, egyszerűen feleslegessé válik, hogy párhuzamos pénzügyi-, hirdetési osztályokat működtessenek a rendszeren belül. Egy másik szakmai forrásunk is azzal indokolta az átszervezést, hogy így gazdaságilag hatékonyabban működik majd a rendszer – de ő azt mondta, az „itt-ott elfolyó pénzeknek” lehet majd gátat szabni. - A főnök kipróbálta a többablakos rendszert, nem jött be, most kipróbálja az egyablakost - mondta némi iróniával. Szerinte a kormánypárti médiafogyasztó az egészből nem sokat érez majd, bár van még egy-két nyitott kérdés: összevonják-e, vagy csak összehangolják a Hír Tévé és az Echo működését, újraindul-e a Magyar Nemzet, és mi lesz ezután a Magyar Időkkel, illetve mi történik majd a TV2-vel. A kereskedelmi csatorna ugyanis a mostani átalakulásból kimaradt ugyan, de forrásunk szerint év elején új tulajdonost kaphat, de lehet, nem viszik be az alapítványba.

Kijátszható a Versenyhivatal

Ha a kormány kiemelt stratégiai jelentőségűnek nyilvánítja a hatalomhoz lojális médiumok egyesítésével kapcsolatos ügyeket, akkor kivonnák az egészet a versenytörvény hatálya alól, így kijátszhatók lennének a fúzióra vonatkozó előírások – mondta a Népszavának Ligeti Miklós, a Transparency International (TI) jogi igazgatója. Arra emlékeztetett, hogy ez nem is lenne példa nélküli, korábban így járt el a kabinet a takarékpénztárak egyesítésénél is. Ligeti Miklós úgy vélte, a sajtóból megismert részletekből olyan szintű médiapiaci koncentráció kialakulása rajzolódik ki, amihez „kellene, hogy legyen a Gazdasági Versenyhivatalnak (GVH) szava”. A Kreatív számításai szerint 2017-ben összesen 55 milliárd forint bevételt termeltek azok a cégek, amelyeket a Közép-európai Sajtó és Média Alapítványnak ajándékoztak. Összehasonlításképpen: a Whitereport médiaadatbázis szerint a hazai 940 médiacég összesített árbevétele 2017-ben 338 milliárd forint volt, tehát a a magyar piac 16 százaléka koncentrálódik majd egy kézben. Az Átlátszó szerint összesen 476 médiatermék kerül az alapítvány ellenőrzése alá. A GVH-nál ennek ellenére csak a központosítani szánt kormánypárti médiaportfólió egy része, a Opus Press Zrt., az Echo Hungária TV Zrt., az Origót is kiadó New Wave Media Group Kft., valamint a Magyar Idők Kiadó kezdeményezett fúziós vizsgálatot. A Közép-európai Sajtó és Média Alapítványnak „felajánlott” többi vállalat – mint például az összes vidéki lapot tulajdonló Mészáros Lőrinc-féle Talentis Zrt., a Hír Tv, a Lokál, a Ripost vagy akár a 888.hu – különös módon nem szerepel a beadványban. Azt egyelőre nem tudni, hogy rájuk miért nem terjed ki a fúziós ellenőrzés. A vizsgálat folyamatával kapcsolatban a versenyhivatalnál lapunk kérdésére azt közölték, a GVH előbb eldönti, ki kell-e kérnie az ügylethez a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) jóváhagyását. A versenyhivatal ugyanakkor abban az esetben is lefolytatja majd a vizsgálatot, ha az NMHH áldását adja az ügyletre. (Ez a hatósági jóváhagyás egyébként a hatóság eddigi tevékenysége alapján szinte biztosra vehető.) Az ügymenet arra is lehetőséget ad a GVH-nak, hogy különösebb indoklás nélkül engedélyezze a fúziót. Ebben az esetben nyolc napon belül lezárja az ügyet és hatósági bizonyítványt állít ki arról, hogy nem lát versenyjogi aggályokat az ügyben. A GVH másik lehetősége a fúziós eljárást megindítása, amely a fő szabályok szerint 30 napig vagy négy hónapig tart az ügy jellegétől függően, ám a gyakorlatban akár évekig is elhúzódhat. – A versenyhatóság egy fúziós engedélyezési eljárás során azt vizsgálja, hogy az összefonódás után milyen verseny marad a piacon, és akkor tilthatja meg az fúziót, ha az jelentős mértékben csökkenti a versenyt az érintett piacon, különösen ha az gazdasági erőfölényt hoz létre, vagy megerősít – mondta egy versenyjogban jártas forrásunk. Ez annyit jelent, hogy az egyes média szegmensekben – például a közéleti napilap vagy bulvárpiacon – a fogyasztóknak lesz-e alternatívája: ha például az egyik lap árat emel úgy találnak-e másik, olcsóbb médiumot. Ugyanakkor arra nincsenek bebetonozott szabályok, hogy éppen mikor alakul ki az adott piacon erőfölényes helyzet. Igen sok múlik a GVH vizsgálójának megítélésétől, aki ugyanakkor kénytelen figyelembe venni a korábbi versenytanácsi és európai uniós joggyakorlatot.

A Népszavába olvasztják a Vasárnapi Híreket

Piacvezető pozíciójának erősítése érdekében a Népszava integrálja saját kiadója másik lapját, a Vasárnapi Híreket. "A Népszava hírközpontúságának és a Vasárnapi Hírek elemzőbb és szórakoztatóbb stílusának ötvözésével egy tartalmasabb szombati újsággal és hétközi kulturális melléklettel találkozik az olvasó" – nyilatkozta Puch László, a kiadót, a XXI. század Média Kft.-t tulajdonló Horizont Handels und Industrie AG meghatározó tulajdonosa. Mint elmondta, az ötlet nem új, már korábban is gondolkodtak a két médiatermék valamilyen összekapcsolásáról. A tulajdonos emlékeztetett arra, hogy a folyamat a Vasárnapi Hírek megújulásával indult, a tavalyi év pedig a Népszava életében hozott nagy változást. Ekkor a szerkesztőséghez csatlakozott tizenhét, a bezárt Népszabadságtól érkező újságíró, így egy rendkívül nyitott, befogadó szellemiségű szerkesztőség állt össze. Ezzel, a Népszava az országos politikai napilapok között piacvezető pozíciót ért el, hétközi mintegy 20 ezres és szombati 24 ezres példányszámával. Ezt a vezető helyet szeretnénk tovább erősíteni a két szerkesztőség szinergiáját kihasználva - mondta Puch László.

Témák
sajtó
Frissítve: 2018.11.30 08:15

Áldozat lett a tulajdonosból Kőbányán

Publikálás dátuma
2019.04.23 07:30

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Kisajátítással próbál megszerezni egy magánkézben lévő ingatlant a kőbányai önkormányzat. Az épület gazdája nem hagyja magát.
A kőbányai Tóth Líviának nem jelent nagy újdonságot, hogy a kerületi önkormányzat – eddig sikertelenül – rá akarja tenni a kezét a X. kerület egyik frekventált részén található ingatlanára – azzal viszont csak nemrég szembesült, hogy a kerületvezetés már kisajátítási eljárást is indított. – Kaptam vételi ajánlatot is: 23 millió 700 ezer forintot akartak adni az 1650 négyzetméteres területért, amelyen egy 204 négyzetméteres, korábban vendéglátó-helyiségként üzemelő épület áll. Mondanom sem kell, nem fogadtam el a felajánlott összeget, Kőbányán ennyiből legfeljebb egy egyszobás lakást tudnék venni. Az ingatlan ennél jóval többet ér – nyilatkozta az asszony. Tavaly decemberben – még mielőtt értesült volna kisajátítási eljárás megindításáról – „valakik” módszeresen kiütögették a telek kerítésének tégláit is, a kerítés emiatt egy ponton megdőlt. Nem sokkal később az önkormányzat kötelezte a tulajdonost a helyreállításra. A terület egykor állami tulajdonban volt, közvetlen szomszédságában ma is a Kőbánya Sport Club, valamint a Csajkovszkij park találhatók. – Az ingatlant 1993-ban a privatizáció során, nyílt árverésen vásárolta meg az édesapám, amit most újra „államosítani akarnak, nevetséges áron – állítja az asszony, aki ügyvédet is fogadott, a kisajátítási eljárás megindítását ugyanis teljesen jogtalannak tartja. Eddig egy alkalommal találkoztak „kisajátítási tárgyalás” keretében a kerületvezetés illetékeseivel, akik azt sem voltak hajlandók elárulni számukra, pontosan milyen közérdeket szolgálna az eljárás. Tóth Líviáék más forrásból hallották, állítólag lakópark épülne a területen, amihez a szomszédos sporttelepet is lebontanák, egyesítve a környező, már önkormányzati tulajdonban lévő területeket. Ezt alátámasztja az is, hogy jelentős közművesítési folyamatok indultak a környéken, egy részük már el is készült. – A kisajátítási eljárás lehetősége éppen akkor merül fel, ha a felek nem tudnak megegyezni a közcél megvalósításához szükséges ingatlan adásvételéről, ilyen esetben a kártalanítás összegét a hatóság állapítja meg igazságügyi szakértői értékbecslés alapján – közölte megkeresésünkre a kerület jegyzője, Szabó Krisztián. Állítása szerint mind a vételi ajánlatában, mind a kisajátítás kezdeményezésekor megnevezték a közcélt, amely a közpark fejlesztése. A kérdéses ingatlan ugyanis része annak a 4 hektáros területnek, amely 96 százalékban az önkormányzat tulajdonában áll. Tóth Lívia azonban állítja: pusztán az, hogy az önkormányzat egységesen akarja kezelni a parkot, nem olyan jól körülhatárolt, konkrét közcél, ami alapjául szolgálhat egy kisajátítási eljárásnak. Az ügyben jelenleg az önkormányzat lépésére várnak: születik-e határozat a kisajátításról (ebben az esetben a bíróságon folytatódik az ügy), vagy felfüggesztik az eljárást. A kerületben nem ez az egyetlen ilyen eset: ugyancsak a kisajátítás eszközéhez nyúlt az önkormányzat a hírhedt Hős utcai, elgettósodott lakótelep magánkézben lévő lakásainak megszerzéséért. Év végéig le akarják bontani a telepet, helyére sportkomplexum épülne. Az érintett társasházak több mint 300 lakásának mintegy kétharmada az önkormányzat tulajdonában van, de a kerület fideszes polgármestere, Kovács Róbert korábbi nyilatkozata szerint több tucat tulajdonos esetében kisajátítási eljárás kezdődik. Korábban 4,5 millió forintot ajánlottak a lakásokért, ami a lakókat segítő Kontúr Egyesület szerint biztos, hogy nem lenne elég új lakások vásárlására, a lakók jelentős része így hajléktalanná válna. Tóth Lívia szerint az ő példája azt mutatja: „bárki áldozata lehet a polgármesterek, a kormány önkényuralmának, akinek tulajdona van. A kérdés csak az, hogy mikor ki kerül sorra”.
Témák
Kőbánya
Frissítve: 2019.04.23 07:30

Tao már, támogatás pedig még nincs - talán májusban

Publikálás dátuma
2019.04.23 06:45
Az egri Gárdonyi Géza Színház erre az évadra 61 millió forintos taotámogatást kapott
Fotó: MTVA/ Faludi Imre
Az eddiginél több pénzt is kaphatnak a színházak, ha a kormány valóban rájuk költi az erre a célra félretett 37 milliárd forintot. A vidéki teátrumok azt remélik, hozzájuk is „csorog” majd ebből, bár egyelőre csak ígéreteket kaptak, többletfinanszírozást még nem.
- Talán májusban – ezt válaszolta több vidéki direktor is arra a kérdésünkre, mikor kapja meg az általuk vezetett teátrum is azt a többlettámogatást, amelyet a fővárosi önkormányzat által fenntartott 11 színháznak - 3,5 milliárd forint értékben - már kiutaltak. A jegybevételek alapján számolt előadó-művészeti taot idén megszüntették, helyette lehet többlettámogatásra pályázni. A rendszer működése egyelőre bizonytalan, beszéltünk olyan vidéki színházigazgatóval, aki szerint nem is kell pályázni, mert az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő égisze alatt működő EPER-programban ezt automatikusan leosztják majd a teátrumoknak. Az EMMI a támogatási rendszerrel kapcsolatos kérdéseinkre – például arra, hogy a többlettámogatására szánt keretből mennyi jut a fővárosi és mennyi a vidéki színházaknak, s hányan adtak be eddig támogatási kérelmét – egy hét alatt sem válaszolt.

Több, általunk megkérdezett vidéki igazgató azt mondta: a budapestieknek könnyebb, mert "Tarlós István érdekérvényesítő képessége” nem vethető össze egy megyeszékhely polgármesterének lobbierejével. Ezzel utaltak Fekete Péter kulturális államtitkár szavaira, miszerint a főpolgármester „oroszlánként harcolt a budapesti színházak támogatásáért.” Miként lapunkban beszámoltunk, Tarlós maga is hangsúlyozta, hogy a 3,5 milliárd forintos támogatás 540 millió forinttal haladja meg azt az összeget, ami 2018-ban a fővárosi színházak tao-befogadása volt. Tucatnyi vidéki színház vezetőjét kérdeztük meg arról, hogyan épül fel a költségvetésük, s mire számítanak a tao kivezetése után, de a legtöbben nem válaszoltak. Arról, hogy egy ilyen színháznál nagyjából hogyan épül fel a költségvetés, s miként terveznek a jövőben, Blaskó Balázstól, az egri Gárdonyi Gáza Színház igazgatójától kaptunk precíz adatokat. Eszerint az intézmény idei évadra tervezett költségvetése 677 millió forint, ebből 180 millió az önkormányzati támogatás, 218 millió az előadó-művészeti törvény által meghatározott állami normatíva, 150 millió a saját bevételük, amelynek kétharmada a jegybevételből, a többi terembérleti díjakból származik. Erre az évadra 61 millió taot kaptak, s a költségvetésükből még hiányzó csaknem hetvenmillió forintot pedig pályázatokból fedezik. Blaskó Balázs azt reméli, hogy a színházakra szánt 37 milliárdos keretből is hatékonyan pályáznak majd olyan programokra, amelyek például a fiatalok színházba szoktatását segítik, s arra szolgálnak, hogy minden gyerek legalább évente egyszer jusson el egy darabra. - Tavaly 155 millió forint taóhoz jutottunk a jegybevételeink alapján – mondta Rázga Miklós, a Pécsi Nemzeti Színház igazgatója -, ha maradt volna a rendszer, az idei évben 172 millióra lettünk volna jogosultak. Hozzátette: egyelőre nincs információjuk, mekkora kiegészítő támogatás kerül hozzájuk. A várostól biztosan nem kapnak többet, mert ahogyan legutóbb, úgy most is 250 millió forintot szavazott meg a közgyűlés. Felvetésünkre, hogy az évadtervezés közepén okoz-e bizonytalanságot, hogy nem tudnak konkrét összegekkel számolni Rázga Miklós úgy reagált: ugyanúgy készülnek a 2019-20-as évadra, mint a korábbi években. - Optimisták vagyunk, nem gondolkodunk megszorításokban – mondta -, pontosan ugyanazon elvek alapján zajlik az előkészítő munka, mint esztendők óta. A vidéki teátrumok másutt sem igen számíthatnak plusztámogatásokra a településeiktől.
- A város költségvetésében csak az állami normatíva és az önkormányzati támogatás szerepel – felelte lapunk megkeresésére Kiss Ferenc, a zalaegerszegi közgyűlés MSZP-s tagja. – Annak idején, a büdzsé tárgyalásakor rá is kérdeztem, ha úgy adódik, lesz-e forrás a Hevesi Sándor Színház esetleges megsegítésére, ám kiderült, nem számol ilyesmivel a városvezetés, s az önkormányzati támogatás sem nőtt tavaly óta. A város ugyan elég komoly tartalékkerettel rendelkezik, de ez elvileg bizonyos pályázatok majdani önrészéül szolgál, vagyis nehezen elképzelhető, ha valamiért a korábbi taónál kisebb lesz a kiegészítő támogatás, akkor majd az önkormányzat csak úgy kipótolja. Ezt erősítette meg Besenczi Árpád, a teátrum igazgatója is: a várostól kapott támogatásuk ugyanannyi maradt – igaz, szerinte nem is lesz szükség pótlásra. - A tavalyi évben 76,79 millió taót vehettünk igénybe – tájékoztatott a Hevesi Sándor Színház vezetője -, viszonyításképpen: az összköltségvetésünk 735,25 millió forint volt. A tao kivezetése után az idei évre 80 millió forintra számítunk az EMMI-től, elvileg májustól, több részletben kapjuk meg a pénzt, vagyis – tette hozzá – a tao kiesése tehát nem befolyásolja a következő évad biztonságát. 

Nehéz tervezni

Az egyik legismertebb és legsikeresebb független vidéki társulat a 2000-ben alakult kaposvári Roxínház, amelynek belvárosi színházépülete a bérletes és bérletszünetes előadásokra is megtelik, s vendégjátékai is telt ház előtt futnak. Repertoárjukban megannyi népszerű felnőtt és gyerekdarab szerepelt és szerepel, emellett színitanodát is működtetnek több mint hatvan gyerekkel. Bérleteseik száma közel 4000 egy olyan városban, ahol a Csiky Gergely Színház is működik.

- Mennyire hiányzik majd a jegyek után járó tao-támogatás a büdzséjükből?
- Tavaly 21 millió forintot kaptunk – felelte Pintér Kata, a Roxínház egyik alapítója és rendezője -, ami nagyjából a negyven százalékát jelentette a költségvetésünknek. - Ekkora lyukat nehéz saját erőből betömni. - Beadtuk a kérvényünket az előadóművészeti többlettámogatásra. Miután harminc nap a határidő, elvileg április 19-ig eldől, megkapjuk-e az igényelt összeget.
- Mi lesz, ha kevesebbet ítélnek meg?  - Akkor megkezdjük a harcot a túlélésért. De erre nem is gondolunk. Az előzetes információk alapján mindenkinek jut pénz.
- Konkrétumok nélkül hogyan lehet tervezni az új évadra? - Nem egyszerű, máskor ilyenkor pontosan tudtuk, mekkora költségvetésből dolgozhatunk, most azért akad egy meglehetős kérdőjel. Bizonytalanságot okoz, hogy úgy tudjuk, a taopótló támogatás szigorúan erre az évre szól. A jegybevétel után járó taót viszont teljes évadra fel lehetett használni. Egy színház viszont két költségvetési évvel számol egy évadnál, így egyelőre nem tudjuk, mi lesz 2020 első felében, miből működünk majd januártól.  - Vas András

Frissítve: 2019.04.23 06:45