Liszkay nyaralójában összpontosul a fideszes média

Publikálás dátuma
2018.11.30 08:15

Molnár Ádám
Az újságírókkal még nem közölték, milyen változást hoz, hogy munkahelyüket a Közép-európai Sajtó és Média Alapítványnak ajándékozták.
Balatonföldváron, egy családi ház méretű nyaralóba jegyezték be a kormányzati médiaóriássá tett Közép-európai Sajtó és Média Alapítványt. A Balaton partjától egy utcányira lévő, Bethlen Gábor utcai ingatlan annak a Liszkay Gábornak a tulajdonában áll 2007 óta, akit az alapítvány vezetésére kértek fel. A tervek szerint több száz médiatermék megjelentetéséért felelős alapítvány székhelye egy 2100 négyzetméteres telken fekszik egy nyaralóövezetben. Hiába csengettünk a név nélküli csengőn, nem találtunk otthon senkit. – Ebben az utcában nem nagyon van állandó lakos, Pestről járnak csak le nyáron – fogalmazott egy helybeli asszony. Arra a kérdésünkre, hogy az alapító papírokban szereplő 9-es szám alatt kik szoktak nyaralni, a nő azt mondta: szerinte egy fiatal házaspár az ikreikkel, de csak látásból ismeri őket. Amikor közöltük vele, hogy az ingatlan címére van bejegyezve az a gigantikus méretűre duzzadt Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány, amelyben központosul a fideszes médiagólem, a hölgy csupán annyit felelt: - Mondanám, hogy meglepődtem, de ebben az országban és főleg Balatonföldváron minden megtörténhet és meg is történik.  Az egyébként nem példátlan, hogy egy alapítvány olyan címre van bejelentve, ahol nem folyik érdemi munka. Az alapítvány kuratóriumának elnöke nem a kormánypárti médiacézár Liszkay Gábor, hanem Varga István ügyvéd. A kuratóriumban tag még Bajkai István fideszes országgyűlési képviselő, valamint Szánthó Miklós, a kabinethez közel álló Alapjogokért Központ igazgatója. Az átszervezésben érintett újságírók még nem tudják, lesz-e hatással a munkájukra a médiagólem létrehozása. – Fogalmunk sincs mi lesz, lehet, hogy kineveznek majd egy központi hírfelügyelőt – jósolta még korábban lapunknak az Origo vezető munkatársa. Egy másik érintett, tartalomért felelős vezető is csak annyit reagált megkeresésünkre, hogy „ezek a döntések nem az ő szintjükön születnek, csak utólag értesülnek róla maguk is”. Egy „központi hírigazgató” kinevezése ugyanakkor értelmetlen lenne, a most egységbe szervezett konglomerátum tagjai ugyanis még „függetlenként” is a legnagyobb fegyelmezettséggel sulykolták az aktuális kormányzati retorikát. A Fidesz egyik médiaügyekben járatos háttérembere korábban főleg méretgazdaságossági szempontokkal magyarázta a koncentrációt: ha minden egy kézbe kerül, egyszerűen feleslegessé válik, hogy párhuzamos pénzügyi-, hirdetési osztályokat működtessenek a rendszeren belül. Egy másik szakmai forrásunk is azzal indokolta az átszervezést, hogy így gazdaságilag hatékonyabban működik majd a rendszer – de ő azt mondta, az „itt-ott elfolyó pénzeknek” lehet majd gátat szabni. - A főnök kipróbálta a többablakos rendszert, nem jött be, most kipróbálja az egyablakost - mondta némi iróniával. Szerinte a kormánypárti médiafogyasztó az egészből nem sokat érez majd, bár van még egy-két nyitott kérdés: összevonják-e, vagy csak összehangolják a Hír Tévé és az Echo működését, újraindul-e a Magyar Nemzet, és mi lesz ezután a Magyar Időkkel, illetve mi történik majd a TV2-vel. A kereskedelmi csatorna ugyanis a mostani átalakulásból kimaradt ugyan, de forrásunk szerint év elején új tulajdonost kaphat, de lehet, nem viszik be az alapítványba.

Kijátszható a Versenyhivatal

Ha a kormány kiemelt stratégiai jelentőségűnek nyilvánítja a hatalomhoz lojális médiumok egyesítésével kapcsolatos ügyeket, akkor kivonnák az egészet a versenytörvény hatálya alól, így kijátszhatók lennének a fúzióra vonatkozó előírások – mondta a Népszavának Ligeti Miklós, a Transparency International (TI) jogi igazgatója. Arra emlékeztetett, hogy ez nem is lenne példa nélküli, korábban így járt el a kabinet a takarékpénztárak egyesítésénél is. Ligeti Miklós úgy vélte, a sajtóból megismert részletekből olyan szintű médiapiaci koncentráció kialakulása rajzolódik ki, amihez „kellene, hogy legyen a Gazdasági Versenyhivatalnak (GVH) szava”. A Kreatív számításai szerint 2017-ben összesen 55 milliárd forint bevételt termeltek azok a cégek, amelyeket a Közép-európai Sajtó és Média Alapítványnak ajándékoztak. Összehasonlításképpen: a Whitereport médiaadatbázis szerint a hazai 940 médiacég összesített árbevétele 2017-ben 338 milliárd forint volt, tehát a a magyar piac 16 százaléka koncentrálódik majd egy kézben. Az Átlátszó szerint összesen 476 médiatermék kerül az alapítvány ellenőrzése alá. A GVH-nál ennek ellenére csak a központosítani szánt kormánypárti médiaportfólió egy része, a Opus Press Zrt., az Echo Hungária TV Zrt., az Origót is kiadó New Wave Media Group Kft., valamint a Magyar Idők Kiadó kezdeményezett fúziós vizsgálatot. A Közép-európai Sajtó és Média Alapítványnak „felajánlott” többi vállalat – mint például az összes vidéki lapot tulajdonló Mészáros Lőrinc-féle Talentis Zrt., a Hír Tv, a Lokál, a Ripost vagy akár a 888.hu – különös módon nem szerepel a beadványban. Azt egyelőre nem tudni, hogy rájuk miért nem terjed ki a fúziós ellenőrzés. A vizsgálat folyamatával kapcsolatban a versenyhivatalnál lapunk kérdésére azt közölték, a GVH előbb eldönti, ki kell-e kérnie az ügylethez a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) jóváhagyását. A versenyhivatal ugyanakkor abban az esetben is lefolytatja majd a vizsgálatot, ha az NMHH áldását adja az ügyletre. (Ez a hatósági jóváhagyás egyébként a hatóság eddigi tevékenysége alapján szinte biztosra vehető.) Az ügymenet arra is lehetőséget ad a GVH-nak, hogy különösebb indoklás nélkül engedélyezze a fúziót. Ebben az esetben nyolc napon belül lezárja az ügyet és hatósági bizonyítványt állít ki arról, hogy nem lát versenyjogi aggályokat az ügyben. A GVH másik lehetősége a fúziós eljárást megindítása, amely a fő szabályok szerint 30 napig vagy négy hónapig tart az ügy jellegétől függően, ám a gyakorlatban akár évekig is elhúzódhat. – A versenyhatóság egy fúziós engedélyezési eljárás során azt vizsgálja, hogy az összefonódás után milyen verseny marad a piacon, és akkor tilthatja meg az fúziót, ha az jelentős mértékben csökkenti a versenyt az érintett piacon, különösen ha az gazdasági erőfölényt hoz létre, vagy megerősít – mondta egy versenyjogban jártas forrásunk. Ez annyit jelent, hogy az egyes média szegmensekben – például a közéleti napilap vagy bulvárpiacon – a fogyasztóknak lesz-e alternatívája: ha például az egyik lap árat emel úgy találnak-e másik, olcsóbb médiumot. Ugyanakkor arra nincsenek bebetonozott szabályok, hogy éppen mikor alakul ki az adott piacon erőfölényes helyzet. Igen sok múlik a GVH vizsgálójának megítélésétől, aki ugyanakkor kénytelen figyelembe venni a korábbi versenytanácsi és európai uniós joggyakorlatot.

A Népszavába olvasztják a Vasárnapi Híreket

Piacvezető pozíciójának erősítése érdekében a Népszava integrálja saját kiadója másik lapját, a Vasárnapi Híreket. "A Népszava hírközpontúságának és a Vasárnapi Hírek elemzőbb és szórakoztatóbb stílusának ötvözésével egy tartalmasabb szombati újsággal és hétközi kulturális melléklettel találkozik az olvasó" – nyilatkozta Puch László, a kiadót, a XXI. század Média Kft.-t tulajdonló Horizont Handels und Industrie AG meghatározó tulajdonosa. Mint elmondta, az ötlet nem új, már korábban is gondolkodtak a két médiatermék valamilyen összekapcsolásáról. A tulajdonos emlékeztetett arra, hogy a folyamat a Vasárnapi Hírek megújulásával indult, a tavalyi év pedig a Népszava életében hozott nagy változást. Ekkor a szerkesztőséghez csatlakozott tizenhét, a bezárt Népszabadságtól érkező újságíró, így egy rendkívül nyitott, befogadó szellemiségű szerkesztőség állt össze. Ezzel, a Népszava az országos politikai napilapok között piacvezető pozíciót ért el, hétközi mintegy 20 ezres és szombati 24 ezres példányszámával. Ezt a vezető helyet szeretnénk tovább erősíteni a két szerkesztőség szinergiáját kihasználva - mondta Puch László.

Témák
sajtó
Frissítve: 2018.11.30 08:15

A bíróság szerint is jogellenesen rúgtak ki egy jegyvizsgálót a MÁV-tól

Publikálás dátuma
2019.02.21 16:09
illusztráció
Fotó: MTI/ Kálmándy Ferenc
Ennek az ügynek is köze lehet ahhoz, hogy a MÁV-Start vezérigazgatóját a napokban menesztették.
Jogellenesen szüntette meg egy jegyvizsgáló munkaviszonyát a MÁV-Start - mondta ki jogerős ítéletében a bíróság. A két és fél éve húzódó üggyel kapcsolatban a VDSzSz Szolidaritás szakszervezet juttatott el közleményt szerkesztőségünkhöz, amelyben azt írják, Németh Zsolt egyedüli "bűne" az volt, hogy betartotta a szerződésében foglaltakat.

A történet még 2016 nyarán kezdődött, amikor Németh egyedüli jegyvizsgálóként nem volt hajlandó továbbítani a vonatot - lévén, hogy a MÁV-Start Zrt. Kollektív Szerződése világos leírja, kétfős személyzetnek kell a vonaton szolgálatot teljesíteni. A dolgozót ezután, ahogy a szakszervezet közleménye fogalmaz,
"a MÁV-Start Zrt. akkori vezérigazgatójának hathatós közreműködésével" azonnal menesztette a cég.
A VDSzSz Szolidaritás ugyan megpróbálta elérni Csépke Andrásnál, hogy változtasson a döntésen, és ne tegye földönfutóvá kétgyermekes tagtársukat, de ő hajthatatlan volt. Szerintük a vezérigazgató célja a vasutasok megfélemlítése, a jogaiért kiálló munkavállaló tettének megtorlása volt.

Csépkét egyébként, ahogy azt mi is megírtuk, éppen a minap mentették föl pozíciójából, a szakszervezet szerint pedig az időzítés nem is véletlen. "A MÁV-csoportra nézve vállalhatatlan ügy kétségkívül hozzájárult Csépke András napokban történt menesztéséhez" - zárul a közlemény.

"Állam az államban" - nem az orosz bank kedvezményei érdekesek, hanem a szándékai

Publikálás dátuma
2019.02.21 15:52

Fotó: AFP/ Alexei Druzhinin
Semmi szokatlan nincs abban, hogy Putyin bankja minden elképzelhető mentességet megkap a magyar államtól. A kérdés az, tényleg csupán egy bankról van-e szó.
Nem is olyan rég megjelent egy nemzetközi pénzintézet Magyarországon, ami - mint egy bizonyos alkotmányjogász jellemezte - állam az államban. A szakértő hosszan sorolta a szervezetnek "az ország szuverenitását alapvetően érintő" jellemzőit:
"Korlátlanul köthet Magyarország területén szerződéseket, és szerezhet ingó és ingatlan vagyont, amellyel szabadon rendelkezhet", továbbá "mentességet élveznek mindenfajta hatósági és bírósági eljárás alól hazánk illetékességi területén, viszont lényegében joguk van bárki ellen pert indítani. A fenti jogcselemének mindegyike természetesen mentes a magyarországi közterhek, így adó, vám és illetékfizetés alól". És - mint fogalmazott - ahogy ezt mondani szokás, ha ez sem lenne elég, "minden vagyona és követelése mentes bármilyen nemű korlátozástól, az Alap vagyona és követelései – bárhol és bárki birtokában legyenek, mentesek a kutatás, igénybevétel, foglalás, elkobzás, kisajátítás és a végrehajtási vagy törvényes zár alá vétel minden formája alól". De még ez is semmi: "irattárai teljes mértékben sérthetetlenek, így semmiféle adatszolgáltatásra nem kötelezhető".
A fentieket ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász rótta fel a Nemzetközi Valutaalapnak 2012-ben, az idézett szöveg a Helyi Témában jelent meg (az internet nem felejt). Mindez tehát nem az orosz Nemzetközi Beruházási Bankra (NBB) vonatkozik, ami pontosan ugyanezeket a kedvezményeket kapta meg az Orbán-kormánytól.
Nem szokatlan és nem rendszeridegen, hogy egy nemzetközi pénzintézet olyan mentességeket kapjon, mint amiket Magyarországon a Nemzetközi Beruházási Bank kaphat - nyilatkozta Lattmann Tamás nemzetközi jogász a Népszavának. Elméletileg jogi probléma nincs ezzel, ha a felek valóban mind részesei a nemzetközi szervezetekkel kapcsolatos Bécsi egyezménynek. (Lattman azt is megjegyezte, a Valutaalapot szintén ugyanezen az alapon illették meg mentességei.)
Ami jelen helyzetben inkább érdekes, hogy ténylegesen miért telepszik Magyarországra az orosz bank, és hogy nem pusztán egy fedőszerve lesz-e annak az Oroszországnak, melynek tavaly tavasszal száznál több kémkedéssel gyanúsított diplomatáját utasították ki világszerte, többek közt Magyarországról is. Ez még vezethet politikai problémákhoz - vélekedett a nemzetközi jogász.