A miniszter szülési szabadsággal magyarázza a koraszülött osztály bezárását

Publikálás dátuma
2018.11.29. 20:55
A kép illusztráció
Fotó: Shutterstock
Azt ígérte, hogy december közepétől legfeljebb két hétig, január elejéig lesz korlátozás.
Már több mint 14 ezer ember írta alá a petíciót, melyet a Honvédkórház koraszülöttcentrumának átmeneti bezárása ellen indított egy édesanya, aki egy évvel ezelőtt heteket töltött kisfiával az osztályon – hangzott el az RTL Klub híradójában. A Honvédkórházat fenntartó minisztérium szerdán azt közölte, hogy mielőbb pótolni szeretnék a szakembereket, közben pedig más kórházak biztosítják a zavartalan ellátást. Benkő Tibor honvédelmi miniszter azzal magyarázta a helyzetet, hogy egyszerre több dolgozójuk is szülési szabadságra megy, és a csatorna kérdésére azt ígérte: december közepétől legfeljebb két hétig, január elejéig lesz korlátozás. Szavai szerint öten mennek el vagy vannak szülési szabadságon. „Bizonyos korlátozásokat bevezetünk, ideiglenesen és részlegesen” – tette hozzá.
Szerző

Kásler mindent beígért, csak épp sehol nincs a miniszter szavainak fedezete

Publikálás dátuma
2018.11.29. 19:41
Kásler Miklós azt sem árulta el, hogy nekilátnak-e az egészségügy átalakításának - Fotó: Molnár ádám
A Magyar Orvosi Kamara elnökét is meglepte a tárca vezetője amikor kormánypárti lapok képviselői előtt újabb négylépcsős béremelésről, valamint arról beszélt, hogy a kormány elfogadta az alapellátás és a sürgősségi ellátás átalakításának koncepcióját, és az öt nemzeti egészségprogramot. Éger István lapunknak azt mondta: egyik koncepciót sem ismerik, és nem is egyeztettek a kormányzattal, holott ezt törvény írja elő.
Kásler Miklós humán miniszter az MTI tudósítása szerint azt jelentette be, hogy jövő év júliusától az egészségügyi közalkalmazottak, védőnők, egészségügyben dolgozó nem egészségügyi felsőfokú végzettségűek újabb nyolc százalékos béremelést kapnak. A rákövetkező év januárjában újabb 14 százalékot, és novemberben pedig megint 20 százalékkal emelkedik a bérük. 2021-ben pedig újabb 30 százalékkal. A béremelésre jövőre 14,1 milliárd, 2020-ban 79,4 milliárd forintot szán a kormány. A miniszter beszámolt arról is, hogy a kormánydöntés értelmében 55 milliárd forinttal konszolidálják a kórházakat. A miniszter hozzátette, "előrehaladott állapotban" van a kórházak gazdálkodásának, pénzügyi helyzetének áttekintése. A miniszter közölte továbbá, hogy a kormány elfogadta az alapellátás és a sürgősségi ellátás átalakításának koncepcióját és az öt nemzeti egészségprogramot. Az alapellátással kapcsolatban Kásler Miklós elmondta, az alapvetés az, hogy a diagnózis szülessen meg már a háziorvosnál, aki az ellátás során használhatja a többi szakvizsgáját, és az elképzelés szerint tevékenységüket járási szinten fogják majd össze. A miniszter által bejelentett béremelésnek még a jövő évi forrása sincs benne a 2019.évi költségvetésben. A lapunk által megkérdezett közgazdász szerint Kásler miniszter által fölsorolt béremelés a legóvatosabb kalkuláció szerint is legalább 200 milliárd forintba kerülhet, a tárca vezetője által bejelentett alig 100 milliárdnál. A miniszter által említett programokat pedig eddig sem a szakmai kamarák, sem a terület egyéb érdekvédői sem ismerik. Lapunknak többen is úgy fogalmaztak: a negyedik Orbán-kormány megalakulása óta defenzívában van az egészségügy, nyolc havi „ténfergésen” és az egymást érő botrányokon kívül más egyéb nem történt. Így eddig nem sikerült úrrá lennie a humánminiszternek a kórházak gazdálkodási válságán, de szinte hetente dőlnek be betegellátó helyek szakember hiány miatt. Lapunk úgy tudja: egyelőre még csak víziója sincs a szaktárcának magán- és a közellátás szétválasztásáról. Noha néhány hete a tárca által készített jogszabály-tervezetben több paragrafusban is rendezett volna néhány részletet. Így például megtiltotta volna a közintézmények magánszolgáltatást végezzenek, valamint átadható lett volna közszolgáltatás magánkórházaknak, rendelőknek, de mire a javaslat a parlament elé került már ezen passzusok kikerültek a tervezetből. A saláta-törvény tervezet miniszteri expozéját csütörtökön Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkár mondta el a parlamentben. A javaslatban egyebek mellett a külszolgálatot teljesítők külföldi és hazai ellátását pontosítják (mikor és hogyan téríti az E-Alap külföldön és a hazai ellátásukat). A javaslat eltörli a szakmai kamarák vezetőinek újraválasztásával kapcsolatos korlátot. Most három ciklusnál többre nem választhatók a köztestületek elnökei. A most tisztségben lévők eszerint már nem indulhatnának többet elnöki posztért. S van még néhány gyógyszerpiacot, az e-tér működését pontosító javaslat.
Szerző
Frissítve: 2018.11.29. 19:44

Még a csatlakozási feltételeket is megváltoztathatja az EU a CEU-botrány miatt

Publikálás dátuma
2018.11.29. 19:26
Tessék szépen oszolni! - Tüntetés 2017-ben a CEU ellehetetlenítése ellen- FOTÓ: NÉMEH ANDRÁS PÉTER
Elítéli a Közép-európai Egyetem (CEU) ellen indított támadásokat "A tudományos élet szabadságának védelme az EU külső fellépéseiben" címet viselő csütörtökön elfogadott európai parlamenti jelentés. Bár az állásfoglalás harmadik országokra vonatkozik, két módosító indítvány megszavazásával a CEU is bekerült a szövegbe. A Fidesz EP-képviselői kivétel nélkül nemmel szavaztak az állásfoglalásra. Az elfogadott szöveg szerint már a csatlakozási folyamat során sürgős megoldást kell találni a tudományos élet szabadságának védelmére. Meg kell előzni, hogy a felsőoktatási intézményeket olyan támadások érjék az uniós tagállamokban, mint amilyenek például "a CEU bezárására irányuló kísérletek", amelyek várható következményeként az egyetem Bécsbe költözik. Az EP javasolja, hogy a tudományos élet szabadságának és az intézményi autonómia védelmének megóvását vegyék fel a csatlakozási feltételek közé, épp a magyarországi tapasztalatok miatt. A plenárist megelőző szakbizottsági szavazás előtt a fideszes Bocskor Andrea alelnök és a jelentés néppárti felelőse elérte, hogy a fenti módosító indítványokat elfogadhatatlannak nyilvánítsák, így azokról ott nem is szavaztak. Csakhogy a szocialisták, a liberálisok és a zöldek a plenáris ülésre ismét beterjesztették a szöveget, ahol többséget kapott a CEU melletti kiállás.
„Amikor egy illiberális vezető ellenséges lépést tesz egy eredendően amerikai intézmény ellen, azt az Egyesült Államoknak nyilvánvalóan jogsértésként kell értékelnie” – olvasható abban a levélben, amelyben hetven amerikai diplomata és tudományos szaktekintély – mint Francis Fukuyama amerikai filozófus, politikai közgazdász vagy Charles Gati magyar származású amerikai politológus professzor – állt ki a CEU mellett. Megírtuk: az egyetemet még november közepén biztosította támogatásáról a több mint hatvan tagú, korábbi vezető amerikai kormányzati tisztségviselőkből, nemzetbiztonsági szakértőkből és tudósokból álló kétpárti Transzatlanti Demokrácia Munkacsoport, amely szerint a CEU működését és akadémiai szabadságát sújtó fenyegetés egyúttal az amerikai-magyar kapcsolatokat is veszélyezteti. Levelüket a 168 Óra szemlézte most részletesebben.
Mint arról sokszor írtunk már, a kormány nem írja alá azt a megállapodást, amely garantálná a CEU további budapesti működését. Az egyetem vezetése december 1-ig tud várni, ha addig nem születik egyezség, Bécsben folytatják képzéseik nagy részét. Enyedi Zsolt rektorhelyettes a minap úgy nyilatkozott: hamarosan kezdődik az új hallgatók toborzása, nekik már meg kell tudni mondani, Bécsben vagy Budapesten kell beiratkozniuk.
Témák
CEU