Kásler mindent beígért, csak épp sehol nincs a miniszter szavainak fedezete

A Magyar Orvosi Kamara elnökét is meglepte a tárca vezetője amikor kormánypárti lapok képviselői előtt újabb négylépcsős béremelésről, valamint arról beszélt, hogy a kormány elfogadta az alapellátás és a sürgősségi ellátás átalakításának koncepcióját, és az öt nemzeti egészségprogramot. Éger István lapunknak azt mondta: egyik koncepciót sem ismerik, és nem is egyeztettek a kormányzattal, holott ezt törvény írja elő.

Kásler Miklós humán miniszter az MTI tudósítása szerint azt jelentette be, hogy jövő év júliusától az egészségügyi közalkalmazottak, védőnők, egészségügyben dolgozó nem egészségügyi felsőfokú végzettségűek újabb nyolc százalékos béremelést kapnak. A rákövetkező év januárjában újabb 14 százalékot, és novemberben pedig megint 20 százalékkal emelkedik a bérük. 2021-ben pedig újabb 30 százalékkal. A béremelésre jövőre 14,1 milliárd, 2020-ban 79,4 milliárd forintot szán a kormány. A miniszter beszámolt arról is, hogy a kormánydöntés értelmében 55 milliárd forinttal konszolidálják a kórházakat. A miniszter hozzátette, "előrehaladott állapotban" van a kórházak gazdálkodásának, pénzügyi helyzetének áttekintése. A miniszter közölte továbbá, hogy a kormány elfogadta az alapellátás és a sürgősségi ellátás átalakításának koncepcióját és az öt nemzeti egészségprogramot. Az alapellátással kapcsolatban Kásler Miklós elmondta, az alapvetés az, hogy a diagnózis szülessen meg már a háziorvosnál, aki az ellátás során használhatja a többi szakvizsgáját, és az elképzelés szerint tevékenységüket járási szinten fogják majd össze.

A miniszter által bejelentett béremelésnek még a jövő évi forrása sincs benne a 2019.évi költségvetésben. A lapunk által megkérdezett közgazdász szerint Kásler miniszter által fölsorolt béremelés a legóvatosabb kalkuláció szerint is legalább 200 milliárd forintba kerülhet, a tárca vezetője által bejelentett alig 100 milliárdnál. A miniszter által említett programokat pedig eddig sem a szakmai kamarák, sem a terület egyéb érdekvédői sem ismerik. Lapunknak többen is úgy fogalmaztak: a negyedik Orbán-kormány megalakulása óta defenzívában van az egészségügy, nyolc havi „ténfergésen” és az egymást érő botrányokon kívül más egyéb nem történt. Így eddig nem sikerült úrrá lennie a humánminiszternek a kórházak gazdálkodási válságán, de szinte hetente dőlnek be betegellátó helyek szakember hiány miatt. Lapunk úgy tudja: egyelőre még csak víziója sincs a szaktárcának magán- és a közellátás szétválasztásáról. Noha néhány hete a tárca által készített jogszabály-tervezetben több paragrafusban is rendezett volna néhány részletet. Így például megtiltotta volna a közintézmények magánszolgáltatást végezzenek, valamint átadható lett volna közszolgáltatás magánkórházaknak, rendelőknek, de mire a javaslat a parlament elé került már ezen passzusok kikerültek a tervezetből.

A saláta-törvény tervezet miniszteri expozéját csütörtökön Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkár mondta el a parlamentben. A javaslatban egyebek mellett a külszolgálatot teljesítők külföldi és hazai ellátását pontosítják (mikor és hogyan téríti az E-Alap külföldön és a hazai ellátásukat). A javaslat eltörli a szakmai kamarák vezetőinek újraválasztásával kapcsolatos korlátot. Most három ciklusnál többre nem választhatók a köztestületek elnökei. A most tisztségben lévők eszerint már nem indulhatnának többet elnöki posztért. S van még néhány gyógyszerpiacot, az e-tér működését pontosító javaslat.