A bíróság szerint is jogtalanul zárt ki egy meleg szervezetet az Új Nemzedék Központ

Publikálás dátuma
2018.11.30 12:21
illusztráció
Fotó: Népszava/ Vajda József
AZ ÚNK még az Egyenlő Bánásmódot is beperelte, hogy ne kelljen beengedniük egy szegedi melegcsoportot az uniós pénzből épített ingatlanba. Most vesztettek.
Újabb - most már bírósági - döntés született a Szegedi LMBT Közösségért Csoportot kitiltó Új Nemzedék Központ (ÚNK) ügyében: immár a Fővárosi Törvényszék mondta ki első fokon, hogy nem tilthatók ki az LMBTQI-csoportok az Új Nemzedék közösségi terekből - számol be a fejleményekről a szegedi civil csoport. Miután több hónapon át tartó jól működő kapcsolat után az állam által EU-s pénzből működtetett Új Nemzedék Központ kitiltotta a szegedi LMBTQI-csoport rendezvényeit az épületből, a csoport az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz (EBH) fordult. Az EBH megállapította a hátrányos megkülönböztetést, valamint a jogsértő helyzet megszüntetésére és 100 000 forint bírság megfizetésére kötelezte az ÚNK-t. A Központ ezek után közigazgatási perben támadta meg az EBH döntését.
Csakúgy, mint az EBH által korábban lefolytatott eljárás során, a Központ a perben is elsősorban azt próbálta bizonyítani, hogy az LMBTQI csoport politikai tevékenységet végzett a szegedi közösségi térben tartott taggyűlésén. Ezt a bíróság nem látta bizonyítottnak, sőt felhívta rá a figyelmet, hogy erre az ÚNK csak utólag, a rendezvény engedélyezését megtagadó döntését követően hivatkozott, azt megelőzően meg sem kísérelte tisztázni a taggyűlések konkrét programját. 
A Fővárosi Törvényszék - utalva az alapvető jogok biztosának jelen ügyben hozott állásfoglalására is - elfogadta az EBH azon érvelését is, hogy egy civil szervezettől nem várható el, hogy soha, semmilyen formában ne foglaljon állást politikai-közpolitikai kérdésekben.  A Szegedi LMBT Közösségért Csoport “politikai” tevékenysége abban állt, hogy tüntetést szerveztek az azonos nemű párok házasságának népszerűsítését tiltó ásotthalmi rendelet ellen, meggyőzték az önkormányzatot, hogy a helyi esélyegyenlőségi programban a szexuális és nemi kisebbségek is szerepeljenek, valamint felszólaltak a civil szervezeteket érő támadások ellen. “Mivel félő, hogy az Új Nemzedék Központ - a hatósági döntések ellenére - továbbra sem engedi be az LMBTQI-csoportokat, ezért a Szegedi LMBT Közösségért Csoport petíciót indított annak érdekében, hogy mielőbb visszajussunk, és megakadályozzuk az ÚNK időhúzását” - nyilatkozta Halászi Krisztina, a Szegedi LMBT Közösségért Csoport tagja.  A bírósági eljárás során a Szegedi LMBT Közösségért Csoportot a Háttér Társaság képviselte. Az ítélet nem jogerős. Korábban egy kecskeméti LMBQ-közösség nyert pert a kecskeméti rendőrség és önkormányzat ellen a Fővárosi Törvényszéken, amiért a helyi kapitányság nem fogadta el bejelentett gyülekezésnek a csoport köztéri rendezvényét – a városvezetés pedig közterület-használati bírságot szabott ki rájuk, amiért mégis megtartották a programot. Mint kiderült, mindkét intézkedés jogszerűtlen volt.
Frissítve: 2018.11.30 12:24

Videóüzenetekkel tiltakoznak a szülők az állami tankönyvek ellen

Publikálás dátuma
2019.02.22 08:31
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Az Emmi szerint azonban „1,5 millió tanuló érdekeit nem képviselheti 3900 e-mail cím”.
Elégedetlen az állami tankönyvek minőségével, ezért videóban tiltakozik a Szülői Hang. A szülőkből álló szervezet január óta akciózik, és arra próbálják felhívni a többi szülő figyelmét, hogy a következő tanévtől a magánkiadók könyveinek jelentős része lekerül a választható tankönyvek listájáról. Az RTL Klub híradójában elhangzott, hogy eddig majdnem 3900-an csatlakoztak a kezdeményezéshez. A céljuk az, hogy rávegyék a szülőket arra: akár saját pénzből, de a jobb tankönyveket vegyék meg.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) a csatorna megkeresésére közölte, hogy szerintük a Szülői Hang véleményét nem lehet reprezentatívnak tekinteni.
„1,5 millió tanuló érdekeit nem képviselheti 3900 e-mail cím”
– fogalmaztak.
Szűcs Tamás, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke azt mondta: tudomása szerint a PDSZ-szel nem folytak tárgyalások, „érdemi tárgyalások egyébként általában nem folynak érdemi kérdésekben”.

Magyar állampolgár lett az amerikai tiszteletes, aki miatt összeveszett Trump és Erdogan

Publikálás dátuma
2019.02.22 08:09
Andrew Brunson tiszteletes
Fotó: AFP/ ROBERTO SCHMIDT
A lelkipásztor a washingtoni magyar nagykövetségen tette le az állampolgársági esküt.
Magyar állampolgár lett az amerikai Andrew Brunson tiszteletes – tájékoztatta az MTI-t csütörtökön a washingtoni magyar nagykövetség. A tiszteletes, akinek nevét akkor ismerte meg a világ, amikor 2016 őszén Törökországban letartóztatták, ünnepélyes keretek között tette le az állampolgársági esküt a washingtoni magyar nagykövetségen. Az észak-karolinai presbiteriánus lelkész feleségének a dédapja volt magyar: Csopják Attila pénzügyminisztériumi tisztviselőként dolgozott, és a magyarországi baptista egyház első elöljárója volt 1906 és 1908 között. Andrew Brunson többször járt már Magyarországon, és gyermekei is magukénak vallják a magyar örökséget. A lelkipásztor évtizedeken keresztül a törökországi Izmirben élt, ahol kis protestáns templomot is létrehozott. 2016 októberében, a Recep Tayyip Erdogan elnök elleni törökországi puccskísérletet követően tartóztatták le. Azzal vádolták meg, hogy az Egyesült Államok javára kémkedett, és segítette a puccskísérlet hátterében sejtett, amerikai száműzetésben élő Fethullah Gülen prédikátor mozgalmát. 2017-ben a török államfő azt javasolta, hogy szabadon bocsátja a tiszteletest, ha Washington kiadja Ankarának a Pennsylvaniában élő Fethullah Gülent. Az amerikai kormány ezt visszautasította, és Donald Trump az amerikai–török viszony egyik sarkalatos kérdésévé tette a lelkipásztor szabadon bocsátását. Washington Törökország elleni szankciókkal érte el, hogy 2018 októberében szabadon engedték Andrew Brunsont. A tiszteletest és feleségét akkor Donald Trump elnök is fogadta a Fehér Házban.
Szerző