Nem létező Fidesz-rendezvény miatt marad távol a kormány a német-magyar fórumról

Publikálás dátuma
2018.12.01. 08:30
Angela Merkel és Orbán Viktor korábbi találkozója sem javította a két fél viszonyát
Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Egy miniszter és egy államtitkár is lemondta részvételét a Német–Magyar Ifjúsági Fórumon egy olyan „nagyszabású Fidesz-rendezvényre” hivatkozva, amiről senki sem tud semmit.
Jövő héten tartják Budapesten a Német-Magyar Ifjúsági Fórumot „Fiatalság, Párbeszéd, Jövő” címmel. Az Andrássy Gyula Német Nyelvű Egyetemen tartott rendezvény címével azonban ellentétben állnak a fórum rendezésének körülményei: a Népszava információi szerint ugyanis egy miniszter és egy államtitkár is lemondta a részvételét. Úgy tudjuk, a távolmaradást nagyon rossz néven vette a német fél, főleg azért, mert informálisan azzal mentették ki magukat az érintettek, hogy „egy nagyon fontos Fidesz-rendezvényen kell részt venniük”. Csakhogy ilyen eseményről senki nem tud, kedden parlamenti bizottsági ülések lesznek, a lapunk által megkérdezett kormánypárti honatyák pedig nem tudnak semmilyen nagyobb szabású párteseményről. Ráadásul a német-magyar fórumon ott lesz Bajkai István, akit ezek szerint nem érint a „nagyszabású rendezvény”, miközben ő is Fidesz-képviselő. A magyar kormányt Menczer Tamás kommunikációért felelős külügyi államtitkár képviseli majd, német részről pedig Michael Roth európa-ügyi államtitkár lesz jelen. A program szerint azonban nem találkoznak, Roth Bajkai Istvánnal egy „A fiatalok részvétele a magyar parlamenti munkában” című beszélgetésen vesz részt, míg Menczer Tamás a német-magyar kapcsolatokról beszél majd egy másik panelbeszélgetésen. (Michael Roth egyébként a kormány politikájának régi kritikusa, legutóbb Nikola Gruevszki menekült státusza kapcsán poénkodott Orbán Viktoron.) Az, hogy a fórum „ifjúsági”, már önmagában jelzi a német-magyar kapcsolatok leépülését: ez ugyanis már csak afféle helyettesítőjeként szolgál annak a Német-Magyar Fórumnak, amely ugyan 1992 óta létezett, de tavaly csendben „kimúlt”, ráadásul a magyar kormány hathatós közreműködésével. Magyarország az elmúlt években ugyanis egyre alacsonyabb beosztású résztvevőket delegált, emiatt végül az egész rendezvény megszűnt. A párbeszéd fenntartására pedig maradt az „ifjúsági változat”.  Nem csak az jelzi egyébként, hogy a magyar kormány részéről egyre kevésbé tekintik fontosnak a közvetlen párbeszéd fórumait: információink szerint az elmúlt hetekben két fontos ügyben is előfordult, hogy egy miniszter az utolsó pillanatban mondta le találkozóját fontos külföldi vendégekkel. Szeptember végén uniós nagykövetek számára tartottak munkareggelit az osztrák követség szervezésében, az esemény vendége pedig egy miniszter lett volna, de - az utolsó pillanatban - egy államtitkárt küldött maga helyett. „2010 után évekig még maga Orbán Viktor tartott ilyen informális beszélgetéseket, most eljutottunk az államtitkári szintig” - kommentálta a helyzetet az egyik résztvevő. Egy másik alkalommal a CEU vezetése tárgyalt volna az egyetem jövőjéről szintén az egyik miniszterrel, nekik egy kabinetfőnökkel kellett beérniük, aki - forrásunk szerint - gyakorlatilag semmilyen releváns információval nem rendelkezett.

Gruevszki sem segít

Nikola Gruevszki Magyarországra való szöktetése és a menekültstátuszának megadása sem növelte a magyar kormány nemzetközi tekintélyét. A német bírálatokon kívül egy amerikai kormánytisztviselő is arról beszélt a Wall Street Journalnak: az eset jó példa arra, hogy Magyarország nyugati elköteleződése mennyire meggyengült. Az Európai Parlament csütörtökön elfogadott határozata szerint Magyarországnak ki kellene adnia a volt macedón kormányfőt. Kovács Zoltán kormányszóvivő szerint az EP bevándorláspárti többsége politikai alapon bele akar szólni az ügybe, "Gruevszki ugyanis kormányfőként megvédte országa határát a bevándorlóktól".

Frissítve: 2018.12.01. 08:31

Csak akkor vizsgálják a CEU-t, ha már elüldözték

Publikálás dátuma
2018.12.01. 07:00

Fotó: Szalmás Péter / Népszava
A kormány ma még aláírhatja a CEU-megállapodást – ha nem teszik, az egyetem jövőre Bécsben indítja meg képzéseinek nagy részét. Az Oktatási Hivatal majd januárban kezd vizsgálódni.
A magyar kormány elrendelhette volna, hogy az Oktatási Hivatal folytasson szakmai vizsgálatot a budapesti Közép-európai Egyetem (CEU) ügyében, ám ezt várhatóan csak jövő év elején folytatják le – hetekkel azután, hogy az egyetemnek döntenie kell arról, a jövőre beiratkozó diákok számára Budapesten vagy Bécsben hirdesse meg amerikai akkreditáltságú képzéseit. Az Orbán-kormány több mint egy éve halogatja annak az államközi megállapodásnak az aláírását, amely garantálná, hogy a CEU továbbra is amerikai egyetemként működhessen Magyarországon. A felsőoktatási törvény tavaly áprilisi módosítása ugyanis előírja: külföldi egyetem csak akkor működhet Magyarországon, ha székhelyállamában is van államilag elismert oktatási tevékenysége. New York állam már két alkalommal is biztosította a magyar kormányt: a CEU megfelel ennek a feltételnek. A kabinet ennek ellenére nem hajlandó aláírni a megállapodást. Érvelésükből az látszik: még a New York-i Oktatási Hivatalnak sem hiszik el, hogy a CEU-nak vannak államilag elismert képzései az Egyesült Államokban. Az egyetem vezetése jelezte: december 1-ig, azaz a mai napig tudnak várni. Ha ma sem születik megállapodás, kénytelenek lesznek bécsi campusukon meghirdetni amerikai akkreditációval rendelkező képzéseiket. Hangsúlyozták: a határidőt nem ultimátumként kell értelmezni, egyszerűen csak arról van szó, decemberben már meg kell tudni mondaniuk jövőbeni diákjaiknak, hova adják be jelentkezésüket. – Érdekes, hogy a magyar Oktatási Hivatal még nem lépett az ügyben, holott ez az egyetlen olyan szerve a magyar államapparátusnak, amelynek van fogalma arról, hogyan működik egy egyetem, hogy néz ki pontosan a jogi szabályozás – nyilatkozta lapunknak Enyedi Zsolt rektorhelyettes. Szerinte feszültségoldó gesztus lett volna, ha a hivatal is szakmai vizsgálatot indít az ügyben. Igaz, ehhez a kormány közbenjárására lett volna szükség; a CEU-nak van érvényes működési engedélye, annak következő felülvizsgálatára törvény szerint csak jövőre kell sort keríteni. A tavalyi törvénymódosítás miatt kialakult helyzet ugyan indokolhatta volna, hogy hamarabb indítsák meg a vizsgálatot, ám a kormány ezt valamiért nem látta szükségesnek. – Nekünk viszont már nincs időnk. Nem tudjuk, a vizsgálat pontosan mikor indul és meddig tart majd. Nem tudunk várni, fel kell vennünk a diákjainkat. Peruból, Új-Zélandból, Kanadából is vannak jelentkezőink, az ő adminisztrációjuk több időt vesz igénybe – mondta a rektorhelyettes. Enyedi Zsolt arról is beszélt, hiába próbálkoznak a magyar kormány különböző képviselőinél, mindenki „felfelé mutogat”. – Ez egy egyemberes történetnek tűnik – utalt arra, hogy a CEU jövőjéről egyedül Orbán Viktor dönthet. Hozzátette: „nem látnak be a paraván mögé”, nem tudják, a miniszterelnök mikor gondolja úgy, hogy „érdemes egy váratlant” húzni. – De minden jelzésből, ami eddig hozzánk érkezett, azt a következtetést vontuk le, hogy a CEU amerikai intézményként nem maradhat Magyarországon – fogalmazott. Szerinte ez azért megdöbbentő, mert a kormány delegáltjai New Yorkban tavaly ígéretet tettek arra, novemberig nemcsak aláírják a szerződést, de a magyar parlament ratifikálni is fogja azt. – Ezt akkor ígérték meg, amikor még semmilyen oktatási tevékenységünk nem volt az Egyesült Államokban. Ha akkor ez egy aláírható dokumentumnak tűnt, nem értjük, hogy most, amikor már van oktatási tevékenységünk, miért nem az. A jövővel kapcsolatban úgy nyilatkozott: szeretnék megvárni, mi történik december elsején. A további lépésekről hétfőn fog tájékoztatást adni az egyetem.
Napok óta tüntetnek a diákok a Kossuth téren a CEU-ért, de úgy tűnik, a kormányt ez sem hatja meg, és ellehetetleníti az egyik l

A munkavállalók jogaiért is tüntettek a diákok

Nagykabát, vastag csizma, sapka, éjszakai sötétség. A Kossuth téren már fagypont környékén járt az idő, de a napok óta a Parlament előtt tüntető CEU diákjainak eszükben sem volt hazamenni: fél 9-re fórumot hirdettek, hogy megismerjék a szakszervezeti véleményeket – például Kordás Lászlótól, a Magyar Szakszervezeti Szövetség vezetőjétől - a dolgozók számára hátrányos törvénytervezetekről. - Azt gondoljuk, a parlamentben most zajló ügyek nem csak a CEU-ról szólnak, hanem rólunk is. Sokan itt akarunk maradni, itt akarunk élni, mi vagyunk a jövő magyar munkavállalói, minket is érint, ha a kormány felháborító módszerekkel átviszi az egyes szakmákra vonatkozó jogszabályok vagy a Munka Törvénykönyve módosítását – érvelt a diáktársak nevében Kuklin Endre. A felvetésre, hogy manapság nem divat a fiatalok körében a szakszervezetek mellé állni, magától értetődően felelte, hogy a kormányzati támadások összefüggenek, mindegyik jogokat akar megvonni vagy csorbítani, s ez ellen csak közösen, összefogva lehet eredményt elérni. - Gulyás Erika

Szerző

Kemény csata - A kormány nehezen talált válaszokat a szakszervezetek kifogásaira

Publikálás dátuma
2018.11.30. 22:12
A szakszervezetek szerint rendkívül hátrányosan érinti a dolgozókat az új törvény
Fotó: Tóth Gergő / Népszava
A kormány nem engedett a legfontosabb kérdésekben az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) és a Közszolgálati Érdekegyeztető Fórum (KÉF) összevont ülésén.
A kabinet láthatóan nehezen talált válaszokat a közszféra szakszervezeteinek kifogásaira, a beígért egy-két nap helyett ugyanis tíz nap gondolkodási idő után ült le tárgyalni a kormányzati igazgatásról szóló törvénytervezetről. A köztisztviselőket nagyon sok tekintetben hátrányosan érintő javaslat egyik sarkalatos fejezete a kormányzati létszámgazdálkodás bevezetéséről szól, ebből nem enged a kormány. A betöltetlen állásokat például fél év után elvennék a munkahelyektől, pedig van hat éve betöltetlen munkahely is. A feladatokra alkalmazott dolgozók biztonsága ebben a rendszerben veszélyben van, mert ha egy következő munkához az illető nem rendelkezik megfelelő végzettséggel, és nem tud gyorsan papírt szerezni az elvárt tudásról, könnyen utcára teszik, ami mind a szervezet, mind a dolgozó számára kiszámíthatatlan helyzetet teremt. A szakszervezetek nem tartották elfogadhatónak azt sem, hogy megszűnik a helyettesítés és az érte járó díj is, és azért is harcoltak, hogy a törvény hatálya alá kerülő megyei és fővárosi kormányhivatali tisztviselők ne járjanak sokkal rosszabbul, mint amíg saját jogállási törvényük volt. A kormány ebben a kérdésben hajlandó volt kisebb engedményre, és elismerte, hogy rossz volt a jogi szöveg a javaslatban. De a tervezet szerint alacsonyabb lesz a bértáblájuk, nem kapnak cafeteriát, és csökken a jubileumi jutalmuk is. Azt is elfogadhatatlannak tartják, hogy ha megszűnik valami miatt egy vezető kinevezése, nem alkalmazzák tovább ügyintézőként, mennie kell a szervezettől. Nem engedett a kormány a szabadságok kérdésében. A tervezet a mostaninál öt nappal rövidebb, mindössze 20 napos alapszabadságot rögzít, amit a gyermeket nevelők pótszabadságainak megduplázásával akar kompenzálni, de az idősebb, több évtizede a közigazgatásban dolgozók is egy héttel kevesebb pihenésre lesznek jogosultak. Az életkor ezentúl nem számít a bértáblába történő besoroláskor sem. A szakszervezetek hangsúlyozták, hogy érvényben van a csütörtökön meghirdetett „Szabadság napja” nevű tiltakozó akció felhívása, amiben azt kérte Boros Péterné, az MKKSZ elnöke, hogy aki teheti, ne menjen be dolgozni azon a napon, amikor a parlament megszavazza a köztisztviselők rabszolgatörvényét. 
Frissítve: 2018.12.01. 18:22