Mosolyszünet

Az Egyesült Államok kormányának nincsenek érzelmei, csak érdekei. Még akkor is, ha Donald Trump az elnök. A amerikai hatalmi gépezet agytrösztjének ezt most sikerült jól megértetnie a Fehér Ház lakójával. Nem is volt nagyon nehéz dolga, mert üzleti érvek is szólnak amellett, hogy Trump ne bratyizzon Putyinnal, ne folytasson vele külön kétoldalú megbeszélést a Buenos Aires-i G20-as értekezleten - és Trumpnál az üzleti szempontok mindig nyitott fülekre találnak.

Trump azzal indokolta a találkozó lemondását, hogy az oroszok nem adták vissza a kijevi kormánynak a Kercsi-szorosban történt tengeri incidens során lefoglalt ukrán hadihajókat, és nem engedték szabadon a legénységet. Magyarán: nem az jelentette a tiltott vörös vonal átlépését, hogy az oroszok lövéseket adtak le ukrán hajókra - hiszen az már megtörtént, visszacsinálni nem lehet -, hanem az, hogy Vlagymir Putyin nem tesz eleget a nyugati követelésnek, aminek pedig nyugodtan eleget tehetne. Így viszont már erősen valószínű, hogy puszta önérzetből sem fogja megtenni - legalábbis egy ideig.

Az Egyesült Államok és európai szövetségesei rendre kiállnak Ukrajna mellett az Oroszországgal kialakult konfliktus ügyében - nem csupán a nyilatkozatok szintjén, hanem konkrét támogató programokkal. Az ukránok azonban katonai biztonsági garanciákat is szeretnének kapni a Nyugattól: ha belátják is, hogy az azonnali NATO-tagságnak nincs esélye, legalább egy amerikai katonai bázis létesítését próbálják elérni az oroszok által elfoglalt Krím félsziget tőszomszédságában, miként az a legutóbbi kijevi felvetésekből kiderül.

Védelmi kérdésekben érthető, hogy elsősorban Washington a Kijev által megszólított fél, ám az amerikaiak nem sietnek közvetlen ukrajnai katonai jelenlétükkel tovább bonyolítani a konflikushelyzetet. Washingtonban szívesebben mutogatnak az európai szövetségesekre, mondván, az EU-nak az eddigieknél többet kellene tennie Ukrajnáért, keményebben kellene fellépnie Moszkvával szemben a kercsi incidens miatt. Ezt több amerikai illetékes - így Kurt Volker Ukrajna-ügyi megbízott, illetve Heather Nauert külügyi szóvivő is - sürgette a minap. A szankciószigorításnál is nagyobb horderejű döntés lehetne, ha a németek felmondanák az Északi Áramlat-2 vezeték építésére az oroszokkal kötött megállapodást.

Az orosz gázt a Balti-tengeren át Németországba eljuttató, vagyis Ukrajnát elkerülő vezeték jelentős tranzitbevételtől fosztaná meg Kijevet, de rossz lenne az Egyesült Államoknak is, hiszen rontaná az amerikai cseppfolyósított gáz európai eladásának a piaci esélyeit. Az amerikai kormányzat az utóbbi időben egyre erőteljesebb hangon követeli az Északi Áramlat-2 projekt ejtését, és ezzel nem csupán saját érdekeit képviseli, hanem Kijev szempontjainak a védelmezőjeként is mutatni akarja önmagát - ha már katonai bázist nem hajlandó létesíteni. Ehhez a retorikához szükségszerűen kapcsolódik átmenetileg a kemény hangnemre váltás Moszkvával szemben, és ennek most áldozatul esik a Trump-Putyin különtalálkozó.