Legyőzte a Fidesz a gödöllői kukadémont

Publikálás dátuma
2018.12.01 18:15

Fotó: Népszava/ Vajda József
Nem osztja az Észak-Kelet-Pest és Nógrád megyei hulladéktársulás új, fideszes vezetője azt az olvasatot, hogy ma már a szemétszállítást is csak a párt bizalmasai irányíthatják. Mindenesetre az eddigi elnököt, a valóban kevéssé kormánybarát Gémesi Györgyöt - nem kis habverés után - ma levették a tábláról.
Ma délelőtt – lapunk korábbi információinak megfelelően - Fördős Attilát, Vác fideszes polgármesterét választotta meg az Észak-Kelet Pest és Nógrád Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási és Környezetvédelmi Önkormányzati Társulás tanácsülése, miután november elején rendkívüli feszültségeket követően a korábban az LMP-vel szövetkező Gémesi György gödöllői polgármester lemondott. A 113 települést képviselő 116 tag közül 91 képviselője jelent meg, akik közül a titkos szavazáson 88-an adtak le érvényes szavazatot. Számarányukat tekintve 75, a képviselt lakosság arányában pedig épp kétharmaduk szavazott Fördős Attilára. Egyetlen ellenjelölt akadt az exjobbikos Kurdi Ferenc személyében.
Fördős Attila első hosszabb felszólalásában cáfolta, hogy pártutasításra cselekedne. Szándékai szerint szeretné konszolidálni a társulás tulajdonában lévő, a térség hulladékelszállításáért felelős Zöld Híd BIGG Nkft. helyzetét és visszaállítani a bizalmi tőkét. Megválasztása után hozzátette: célja a hulladékgazdálkodás konszolidálása. Mivel ennek feltételei anyagilag behatároltak, először a forrásokat biztosító NHKV Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt.-vel szeretne pénzügyi tárgyalásokat folytatni. Reméli, hogy a rend helyreállítása nem vet fel se közegészségügyi, se politikai, se hangulati kérdéseket. Mint ismert, a Zöld Híd egy hónapja - több éves panaszkodás után - arra hivatkozva, hogy a lakossági kukadíjat beszedő, állami NHKV-tól nem kapta meg a működésükhöz szükséges legalapvetőbb forrásokat sem, szabályszerűen beszüntette a térségben a kukák ürítését. Az ilyenkor eljárni köteles katasztrófavédelem két munkanapra rá a Zöld Híd eszközeivel, saját költségén újraindította a beszedést. Ezalatt a Fidesz éles politikai támadássorozatot intézett Gémesi György ellen. 
Vécsey László, a térség fideszes országgyűlési képviselője szerint az „LMP-s” Gémesi György azért hagyta abba a szemét összeszedését, mert az ellenzék vesztett a választásokon. (A gödöllői polgármester pártja a választások előtt szövetkezett az LMP-vel, de már szakítottak.) E nyomás alatt, november elején Gémesi György lemondott a Zöld Hidat birtokló társulás elnöki posztjáról, máig az ügyvezetői teendőket ellátva. A kormányközeli sajtó jelentéktelennek tűnő problémák felnagyításával ezalatt is folytatta a támadássorozatot. Az eredményhirdetés előtt az ellenjelölt, Kurdi Ferenc lapunknak szintén abbéli reményének adott hangot, hogy szakmai alapon rendezni lehet a Zöld Híd helyzetét. A maga részéről elképzelhetőnek tartja, hogy az NHKV azért nem adott elég pénzt a Zöld Hídnak feladatai ellátásához, mert a vezetését a Fidesz ellenzékinek bélyegezte. Ezt az eljárást megengedhetetlennek nevezte.
A gyűlés után Fördős Attila lapunknak nem kívánt véleményt formálni arról, hogy a Zöld Híd valóban kevés pénzt kapott-e az NHKV-tól: ezt vizsgálatnak kell eldöntenie. Míg az NHKV véleményét behatóan ismeri, addig a cég tényleges anyagi állapotát nem - tette hozzá. (A lapunknak nem nyilatkozó NHKV állítólag a Zöld Híd által benyújtott költségelszámolások megalapozottságát vitatja.) Fördős Attila az átadás-átvétel legvégső határidejeként az év végét jelölte meg. Ám bízik abban, hogy már addig sikerül a helyzet rendezésével a katasztrófavédelemtől visszavenni a hulladékszállítás irányítását. Van elképzelése a Zöld Híd új vezetőjének személyére is. Értelemszerű célja, hogy mindez a jövőben a cég bázisán történjen meg; különben nem is vállalta volna a jelöltséget – fűzte hozzá. (A kormány által alapított hulladékgazdálkodási vizsgálóbizottság tagja, a szintén fideszes Balla György lapunknak jobb megoldásként említette, ha a térségi települések átszerződnének más hulladékszállítókhoz.) A „pártirányítási” felvetéseket elvető Fördős Attila kérdéseinkre nem kívánta kommentálni azokat a híreket, miszerint Vécsey László szervezésében a különböző gyűlések előtt többször egyeztettek a kormánypárti és velük rokonszenvező polgármesterek, illetve értesülésünk szerint társulás belső levelezésében címzettként országos fideszes vezetők is szerepeltek. A tisztséget a hazája iránti elkötelezettség miatt vállalta – mondta erre. Nem osztja a választás eredményének ama olvasatát, hogy ma Magyarországon már a települési hulladék elszállításának anyagi hátterét is csak egy fideszes vezető biztosíthatja. Szerinte a helyzet rendezéséhez bizalomra van szükség, és a településvezetők túlnyomó többségének támogatása ezt tükrözi. A támogatás mögött meghúzódó egyedi szándékokat viszont nem vizsgálta.

Demokratának lenni annyi, mint nem félni támogatni a Fideszt?

Az ülés elején Gémesi György az ülés vezetését átadta – a mellette korábban kiálló – korelnöknek, Veresegyház polgármesterének, Pásztor Bélának. Ugyanakkor a tevékenységével kapcsolatos támadásokra több alkalommal reagált. A legaktívabb hozzászólónak a leghátsó sorban, egy oszlop mögött helyet foglaló Fördős Attila bizonyult, aki gyakorta egyeztetett az előtte helyet foglaló Vécsey Lászlóval. A fideszes váci polgármester többször is kétségbe vonta az ülésvezetés jogszerűségét, aminek kapcsolatban egyedi indítványokat tett. Egyik felszólalása szerint, mivel a szavazatszámlálók megismerhetik a voksolók személyét, így a választás nem lehet titkos, így inkább szavazzanak nyíltan. A másik jelölt, Kurdi Ferenc továbbra is ragaszkodott az eredeti napirend szerinti titkos szavazáshoz. Az erről kialakult vitában egy Fidesz-szimpatizáns azzal buzdított nyílt szavazásra, hogy „demokratának lenni annyit tesz, mint nem félni”. Fördős Attila a kérdés megszavazását indítványozta, ám ezt az ülésvezető megtagadta. A patthelyzetet egy „na, menjünk” kiáltás törte meg, ami után a tömeg mégis hajlandó volt titkosan szavazni.

MIÉP-esből lett kormánypárti

Az 56 éves Fördős Attila 1988-ban MDF-esként kezdte a politizálást, majd 1992-ben csatlakozott a Csurka István féle Magyar Út Körökhöz, később pedig a MIÉP-hez. Itt 2003-ban már országos elnökségi tag. A radikális pártból 2004-ben lép ki. Vác képviselőtestületének húsz éve tagja. 2006-ban már a Fidesz-KDNP-színeiben indul a polgármesteri székért, sikertelenül. 2009-ben belépett a KDNP-be. 2010-ben némi belharcok közepette, egy fideszes jelölt ellenében, KDNP-támogatással választották meg polgármesterré. 2014-ben viszont már újra az egységes Fidesz-KDNP nevében újrázhatott. 2004-ig élelmiszeripari mérnökként dolgozott például a Zwack Unicumnál, az Univernél és a Várda Drinknél. Nős, három gyermek apja.

Frissítve: 2018.12.02 18:49

Sztrájkbizottság alakult a Hankooknál

Publikálás dátuma
2019.02.23 11:58

Fotó: Shutterstock
Pattanásig feszült a helyzet a dunaújvárosi Hankook gumigyárban, ahol a cégvezetés egyoldalúan felfüggesztette a szakszervezettel folytatott bértárgyalásokat, befagyasztotta a konzultációt. Tájékoztató formájában arról értesítették a dolgozókat, hogy az Üzemi Tanács javaslatait fogják majd figyelembe venni a béremeléskor, holott bérmegállapodásra csak a VDSZ Dunaújvárosi Gumigyártók Szakszervezete jogosult, az Üzemi Tanács nem! A cégvezetés február 20-ra ígérte az újabb konzultációt, ezen képviselője nem jelent meg, érdemi javaslatot nem küldött, s azzal húzza az időt, hogy nem volt módja a távol-keleti tulajdonossal egyeztetni. A szakszervezet, melybe az év végi bónusz késedelmes kifizetése miatt tömegesen lépnek be a munkavállalók, a vezetés lépésére válaszul megalakította a sztrájkbizottságot, és hangsúlyozzák: törvényes úton fogják megakadályozni, hogy a cégvezetés semmibe vegye jogaikat! 
Szerző
Témák
sztrájk

Felminősítette Magyarországot a Fitch

Publikálás dátuma
2019.02.23 09:03
A kép illusztráció.
Fotó: Shutterstock
Felminősítette Magyarországot a Fitch Ratings, egyebek mellett a magyar külső adósságpozíció gyors javulásával indokolva a lépést.
A nemzetközi hitelminősítő péntek éjjel Londonban bejelentette, hogy egy fokozattal "BBB"-re javította a devizában és forintban fennálló hosszú futamidejű magyar államadósság-kötelezettségek besorolását az eddigi "BBB mínusz"-ról. Az új osztályzat kilátása stabil. Egy héten belül ez a magyar szuverén adósságkötelezettségek második felminősítése. Múlt pénteken a Standard & Poor's pénzügyi szolgáltató csoport globális minősítési részlege (S&P Global Ratings) szintén egy fokozattal "BBB/A-2"-re javította a hosszú és rövid futamidejű, devizában és forintban fennálló magyar államadósság-kötelezettségek besorolását az addigi "BBB mínusz/A-3"-ról. Az S&P új magyar osztályzatának kilátása szintén stabil. A Fitch és az S&P lépése nyomán a három piacvezető globális hitelminősítő közül jelenleg már csak a Moody's Investors Service tartja nyilván Magyarországot a befektetési ajánlású kategória alapszintjén, "Baa3" besorolással. A Moody's e besorolása a Fitch és az S&P módszertanában a "BBB mínusz"-nak felel meg. A magyar besorolásokra immár mindhárom hitelminősítő stabil kilátást tart érvényben. A múlt heti és a mostani felminősítés előtt a Standard & Poor's és a Fitch Ratings egyaránt pozitív kilátást tartott érvényben a magyar szuverén adósbesorolásra, a Moody's osztályzati kilátása azonban évek óta stabil. A Fitch már korábban utalást tett a magyar államadós-besorolás idei felminősítésének lehetőségére. A közép- és kelet-európai térség szuverén adósminőségi mutatóiról nemrégiben összeállított, 2019-re szóló, Londonban ismertetett éves helyzetértékelésében a cég felidézte, hogy - a tanulmány bemutatása idején - a régióban Magyarországgal együtt összesen hét államadóst tartott nyilván felminősítés lehetőségét jelző pozitív besorolási kilátással, és mivel e pozitív kilátások már 2017 óta érvényben vannak, ez "felfelé ható minősítési lendületet ad" a térségnek 2019-ben. A magyar államadós-besorolás pénteki felminősítésének indoklásában a Fitch Ratings kiemelte, hogy saját számítási módszere alapján a hazai össztermékhez (GDP) mért nettó külső magyar adósságráta a 2013-2017-es időszak 34,4 százalékos átlagáról tavalyig 10,2 százalékra csökkent. A Fitch megjegyzi, hogy a listáján hasonló besorolással szereplő szuverén adósok nettó külső adósságrátájának mediánértéke jelenleg 7,8 százalék. A hitelminősítő szerint a magyar külső nettó adósságráta csökkenésének fő okai között van a folyómérleg-egyenleg folyamatos - jóllehet most már szűkülő - többlete, a stabil külföldi működőtőke-beáramlás, valamint az Európai Uniótól érkező folyósítások. A Fitch elemzése szerint a külső likviditási ráta is jelentősen, a 2012-2017-es időszak 95 százalékos átlagáról 138 százalékra javult, jóllehet továbbra is elmarad a hasonló besorolású szuverén adósok 153,5 százalékos mediánértékétől. A hitelminősítő szerint az, hogy a magyar folyómérleg-egyenleg tavaly az erőteljes hazai kereslet ellenére is a GDP 1,1 százalékára becsülhető többletben maradt, a magyar gazdaság, különösen a szolgáltatási szektor versenyképességének javulását tükrözi. A Fitch Ratings várakozása szerint a magyar folyómérleg-egyenleg GDP-arányos többlete az idén 0,8 százalékra csökken, elsősorban a gyengébb külső kereslet miatt, de 2020-ban ismét 1,1 százalékra bővül. A cég hangsúlyozza, hogy a magyar folyómérleg-pozíció mindenképpen kedvező a Fitch listáján "BBB" besorolással szereplő többi szuverén adóséhoz képest, ezek mediánszintje ugyanis jelenleg mínusz 1,3 százalék. A Fitch Ratings várakozása szerint a magyar folyómérleg-egyenleg és a nettó közvetlen külföldi tőkebeáramlás értéke a 2019-2020-as időszak átlagában a hazai össztermék 2,4 százaléka lesz, vagyis ez a mutató szintén meghaladja a "BBB" besorolási kategória 1,7 százalékos mediánértékét. A hitelminősítő szerint a felminősítés tényezői közé tartozik az is, hogy a hazai össztermékhez mért magyar államadósság-ráta változatlanul lefelé tartó pályán van. A Fitch előrejelzése szerint ez a mutató a 2012-2017-es időszak 75,2 százalékos átlaga után az idén 68 százalékra, 2020-ban 66 százalékra csökken. Jóllehet a GDP-arányos magyar államadósság-ráta még mindig magasabb az azonos besorolású szuverén adósok 38,5 százalékos jelenlegi mediánszintjénél, a Fitch azonban úgy ítéli meg, hogy a viszonylag erőteljes magyar finanszírozási rugalmasság - amely a devizában denominált adósság alacsony arányából és a nem rezidens befektetők kezén lévő államadósság-hányad csökkenéséből ered - részben enyhíti a kockázatokat. A Fitch megjegyzi, hogy a magyar adósságszolgálati teher alacsonyabb az azonos besorolású adósok mediánjánál. A cég az EU-hoz fűződő viszonyt taglalva megemlíti, hogy erősödnek a magyar igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos aggályok. A Fitch elemzői azonban nem várják, hogy a hetedik cikkely szerint eljárás az idén jelentősen előrehaladna, bár megítélésük szerint az EU-folyósítások 2021-től javasolt csökkentése kiélezheti a viszonyt. Az elemzés szerint a magyar bankszektor stabil, tőkeellátottsága bőséges, a nem teljesítő kinnlevőség-hányad csökken, a tavalyi harmadik negyedévben már nem haladta meg az 5,6 százalékot, miközben a hitelkiáramlás változatlanul erőteljes. A 4,8 százalékosra becsült tavalyi gazdasági növekedés valószínűleg ciklikus tetőzést jelentett, de a beruházási aktivitás és a háztartási fogyasztás az előrejelzési távlatban továbbra is robusztus mértékben hozzájárul majd a magyar gazdaság növekedéséhez - jósolja a Fitch Ratings pénteki elemzése. 
Szerző