Kövér nem szereti, de tiszteli Nagy Imrét

Publikálás dátuma
2018.12.03 07:30
A szoborállítás költségeit jórészt az azóta elhunyt Demján Sándor fizette
Fotó: Népszava/ Vajda József
Még mindig nem született hivatalos döntés a mártír miniszterelnök Vértanúk terén lévő szobrának áthelyezéséről – derül ki abból a válaszból, amit a házelnök küldött a Népszavának.
Kövér László az Országgyűlés mellett a KNEB-nek is elnöke. A rövidítés nem az 1989-ben megszüntetett Központi Népi Ellenőrzési Bizottságot, hanem a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság elnevezést takarja. Ennek a testületnek a jóváhagyása szükséges a „kiemelt nemzeti emlékhelyek” területén tervezett építési tevékenységhez, így ahhoz is, hogy elvigyék Nagy Imre szobrát a Kossuth tér mellől.
Szakály Sándor történész, a VERITAS Történetkutató Intézet főigazgatója nyáron azt nyilatkozta lapunknak, hogy a Vértanúk terén újra fel kellene állítani a Nemzeti Vértanúk emlékművét, amelyet a „vörösterror” áldozatainak emlékére avattak 1934-ben. Szakály szerint Nagy Imrének is „jól látogatható közterületen, Budapesten” kellene maradnia. Wachsler Tamás, a Steindl Imre Program Nonprofit Zrt. vezérigazgatója később bejelentette, hogy Nagy Imre szobra a Jászai Mari térre kerülhet. Szakály és Wachsler egyaránt tagja a KNEB-nek.
„A KNEB napirendjén még nem szerepelt a szobor áthelyezésének kérdése” – tájékoztatta lapunkat Kövér László. A házelnök közölte, hogy 2018. június 11-én, a Heti TV-ben vele készült interjúban már kifejtette véleményét, ami azóta sem változott.
A hivatkozott műsorban Kövér arról beszélt, hogy „nem szeretem Nagy Imrét, viszont tisztelem, amiért mártírhalálával megváltotta saját korábbi bűneit”. Kommunista múltja ellenére jó hazafiként kell emlékeznünk rá. Ami a szobrát illeti: a házelnök szerint „jó szándékkal és tényleg nem a balhét keresve” olyan megoldást kell találni, hogy másik méltó helyet kaphasson, „semmivel sem kevésbé méltó helyet, mint ahol most van”.
A Nagy Imre-szobor felállításának költségeit jórészt az időközben elhunyt Demján Sándor magánadománya fedezte. Azt is megkérdeztük Kövér Lászlótól, egyeztetett-e (tervezi-e, hogy egyeztet) Demján Sándor özvegyével, de a házelnök erre nem reagált.
A Vértanúk terén lévő emlékmű eltávolítása ellen – baloldali ellenzéki pártokon kívül – a Nagy Imre Társaság és a kivégzett miniszterelnök leszármazottai is tiltakoztak.
Frissítve: 2018.12.03 07:30

A bíróság szerint is jogellenesen rúgtak ki egy jegyvizsgálót a MÁV-tól

Publikálás dátuma
2019.02.21 16:09
illusztráció
Fotó: MTI/ Kálmándy Ferenc
Ennek az ügynek is köze lehet ahhoz, hogy a MÁV-Start vezérigazgatóját a napokban menesztették.
Jogellenesen szüntette meg egy jegyvizsgáló munkaviszonyát a MÁV-Start - mondta ki jogerős ítéletében a bíróság. A két és fél éve húzódó üggyel kapcsolatban a VDSzSz Szolidaritás szakszervezet juttatott el közleményt szerkesztőségünkhöz, amelyben azt írják, Németh Zsolt egyedüli "bűne" az volt, hogy betartotta a szerződésében foglaltakat.

A történet még 2016 nyarán kezdődött, amikor Németh egyedüli jegyvizsgálóként nem volt hajlandó továbbítani a vonatot - lévén, hogy a MÁV-Start Zrt. Kollektív Szerződése világos leírja, kétfős személyzetnek kell a vonaton szolgálatot teljesíteni. A dolgozót ezután, ahogy a szakszervezet közleménye fogalmaz,
"a MÁV-Start Zrt. akkori vezérigazgatójának hathatós közreműködésével" azonnal menesztette a cég.
A VDSzSz Szolidaritás ugyan megpróbálta elérni Csépke Andrásnál, hogy változtasson a döntésen, és ne tegye földönfutóvá kétgyermekes tagtársukat, de ő hajthatatlan volt. Szerintük a vezérigazgató célja a vasutasok megfélemlítése, a jogaiért kiálló munkavállaló tettének megtorlása volt.

Csépkét egyébként, ahogy azt mi is megírtuk, éppen a minap mentették föl pozíciójából, a szakszervezet szerint pedig az időzítés nem is véletlen. "A MÁV-csoportra nézve vállalhatatlan ügy kétségkívül hozzájárult Csépke András napokban történt menesztéséhez" - zárul a közlemény.

"Állam az államban" - nem az orosz bank kedvezményei érdekesek, hanem a szándékai

Publikálás dátuma
2019.02.21 15:52

Fotó: AFP/ Alexei Druzhinin
Semmi szokatlan nincs abban, hogy Putyin bankja minden elképzelhető mentességet megkap a magyar államtól. A kérdés az, tényleg csupán egy bankról van-e szó.
Nem is olyan rég megjelent egy nemzetközi pénzintézet Magyarországon, ami - mint egy bizonyos alkotmányjogász jellemezte - állam az államban. A szakértő hosszan sorolta a szervezetnek "az ország szuverenitását alapvetően érintő" jellemzőit:
"Korlátlanul köthet Magyarország területén szerződéseket, és szerezhet ingó és ingatlan vagyont, amellyel szabadon rendelkezhet", továbbá "mentességet élveznek mindenfajta hatósági és bírósági eljárás alól hazánk illetékességi területén, viszont lényegében joguk van bárki ellen pert indítani. A fenti jogcselemének mindegyike természetesen mentes a magyarországi közterhek, így adó, vám és illetékfizetés alól". És - mint fogalmazott - ahogy ezt mondani szokás, ha ez sem lenne elég, "minden vagyona és követelése mentes bármilyen nemű korlátozástól, az Alap vagyona és követelései – bárhol és bárki birtokában legyenek, mentesek a kutatás, igénybevétel, foglalás, elkobzás, kisajátítás és a végrehajtási vagy törvényes zár alá vétel minden formája alól". De még ez is semmi: "irattárai teljes mértékben sérthetetlenek, így semmiféle adatszolgáltatásra nem kötelezhető".
A fentieket ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász rótta fel a Nemzetközi Valutaalapnak 2012-ben, az idézett szöveg a Helyi Témában jelent meg (az internet nem felejt). Mindez tehát nem az orosz Nemzetközi Beruházási Bankra (NBB) vonatkozik, ami pontosan ugyanezeket a kedvezményeket kapta meg az Orbán-kormánytól.
Nem szokatlan és nem rendszeridegen, hogy egy nemzetközi pénzintézet olyan mentességeket kapjon, mint amiket Magyarországon a Nemzetközi Beruházási Bank kaphat - nyilatkozta Lattmann Tamás nemzetközi jogász a Népszavának. Elméletileg jogi probléma nincs ezzel, ha a felek valóban mind részesei a nemzetközi szervezetekkel kapcsolatos Bécsi egyezménynek. (Lattman azt is megjegyezte, a Valutaalapot szintén ugyanezen az alapon illették meg mentességei.)
Ami jelen helyzetben inkább érdekes, hogy ténylegesen miért telepszik Magyarországra az orosz bank, és hogy nem pusztán egy fedőszerve lesz-e annak az Oroszországnak, melynek tavaly tavasszal száznál több kémkedéssel gyanúsított diplomatáját utasították ki világszerte, többek közt Magyarországról is. Ez még vezethet politikai problémákhoz - vélekedett a nemzetközi jogász.