Kövér nem szereti, de tiszteli Nagy Imrét

Publikálás dátuma
2018.12.03. 07:30
A szoborállítás költségeit jórészt az azóta elhunyt Demján Sándor fizette
Fotó: Vajda József / Népszava
Még mindig nem született hivatalos döntés a mártír miniszterelnök Vértanúk terén lévő szobrának áthelyezéséről – derül ki abból a válaszból, amit a házelnök küldött a Népszavának.
Kövér László az Országgyűlés mellett a KNEB-nek is elnöke. A rövidítés nem az 1989-ben megszüntetett Központi Népi Ellenőrzési Bizottságot, hanem a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság elnevezést takarja. Ennek a testületnek a jóváhagyása szükséges a „kiemelt nemzeti emlékhelyek” területén tervezett építési tevékenységhez, így ahhoz is, hogy elvigyék Nagy Imre szobrát a Kossuth tér mellől.
Szakály Sándor történész, a VERITAS Történetkutató Intézet főigazgatója nyáron azt nyilatkozta lapunknak, hogy a Vértanúk terén újra fel kellene állítani a Nemzeti Vértanúk emlékművét, amelyet a „vörösterror” áldozatainak emlékére avattak 1934-ben. Szakály szerint Nagy Imrének is „jól látogatható közterületen, Budapesten” kellene maradnia. Wachsler Tamás, a Steindl Imre Program Nonprofit Zrt. vezérigazgatója később bejelentette, hogy Nagy Imre szobra a Jászai Mari térre kerülhet. Szakály és Wachsler egyaránt tagja a KNEB-nek.
„A KNEB napirendjén még nem szerepelt a szobor áthelyezésének kérdése” – tájékoztatta lapunkat Kövér László. A házelnök közölte, hogy 2018. június 11-én, a Heti TV-ben vele készült interjúban már kifejtette véleményét, ami azóta sem változott.
A hivatkozott műsorban Kövér arról beszélt, hogy „nem szeretem Nagy Imrét, viszont tisztelem, amiért mártírhalálával megváltotta saját korábbi bűneit”. Kommunista múltja ellenére jó hazafiként kell emlékeznünk rá. Ami a szobrát illeti: a házelnök szerint „jó szándékkal és tényleg nem a balhét keresve” olyan megoldást kell találni, hogy másik méltó helyet kaphasson, „semmivel sem kevésbé méltó helyet, mint ahol most van”.
A Nagy Imre-szobor felállításának költségeit jórészt az időközben elhunyt Demján Sándor magánadománya fedezte. Azt is megkérdeztük Kövér Lászlótól, egyeztetett-e (tervezi-e, hogy egyeztet) Demján Sándor özvegyével, de a házelnök erre nem reagált.
A Vértanúk terén lévő emlékmű eltávolítása ellen – baloldali ellenzéki pártokon kívül – a Nagy Imre Társaság és a kivégzett miniszterelnök leszármazottai is tiltakoztak.
Szerző

Egymilliárd eurós keret a demokráciát segítő civileknek

Publikálás dátuma
2018.12.03. 06:45

Fotó: Shutterstock
A parlamenti jelentéstervezet szerint az uniós alapjogok megsértése miatt eljárás alá vont — például a 7. cikkely - tagállamoknak járó uniós források egy részét át lehetne csoportosítani az NGO-k finanszírozására.
Egymilliárd eurós támogatási keretet különítenének el 2021 és a 2027 közötti időszakra a demokráciát, az alapvető jogokat és a jogállamot védelmező helyi és nemzeti nem-kormányzati szféra (NGO) számára - derült ki az Európai Parlament állampolgári jogi bizottságában készülő jelentésből. Az előterjesztő szerint a civileknek járó új uniós alap segítené a jogállam kormányzati leépítését gátolni igyekvő civil törekvéseket. A javasolt összeg annyi, mint amennyit a közösség harmadik országokban fordít az uniós értékek megőrzésére. Az Európai Unió jelenlegi keretköltségvetésében egyébként nincs kimondottan a jogállam érvényesítéséért küzdő civil szervezetek számára elkülönített támogatási alap. A következő hétéves büdzsére javaslatot tevő Európai Bizottság 2020 utánra sem tervezett ilyen kiadási tételt. A kezdeményezéssel a társjogalkotó Európai Parlament kíván előállni a Jogok és Értékek nevű program létrehozásáról szóló rendelettervezetről szóló állásfoglalásában. 
Bodil Valero
Bodil Valero jelentéstévő a Népszavának ezt azzal magyarázta, hogy egyes tagállamok semmibe veszik a csatlakozó országként tett vállalásaikat, aláássák a bíróságok függetlenségét, a szólásszabadságot, az EU alapszerződésében rögzített demokratikus normákat. A nem-kormányzati szervezetek fontos szerepet játszanak az alapvető értékek előmozdításában, és régóta sürgetik a közösséget, hogy nyújtson segítséget ebbéli tevékenységükhöz. A svéd zöldpárti EP-képviselő szerint a mértékadó frakciók — köztük az Európai Néppárt — támogatják a civilek számára rendelkezésre álló új finanszírozási eszköz létrehozását. A parlamenti jelentéstervezet szerint az uniós alapjogok megsértése miatt eljárás alá vont — például a 7. cikkelyes folyamatban részt vevő — tagállamoknak járó uniós források egy részét át lehetne csoportosítani az NGO-k finanszírozására. Erről az Európai Bizottság javaslatára a kormányközi EU Tanács dönthetne. A szakbizottságban készülő dokumentum szerzője egyúttal megkönnyítené a pénzügyi támogatáshoz való hozzáférést a civil szervezetek számára. Többéves működési támogatást is nyújtana nekik, amire eddig nem volt lehetőség az uniós büdzséből. A pályázók közül közvetlenül az Európai Bizottság választaná ki a nyerteseket. Kérdésünkre, hogy hogyan lehet majd elkülöníteni egymástól a valóban segítségre szoruló NGO-kat a kormányzati támogatást élvező álcivilektől, Bodil Valero azt mondta: erre nincs garancia, de bízni kell a független civil szervezetekben és támaszkodni a “vészjelzéseikre”. Az EP állampolgári jogi bizottsága előreláthatóan december 10-ikén szavaz a jelentésről. Ezt követően megkezdődik az egyeztetés a parlament, a kormányok képviselőiből álló EU Tanács és a jogszabály-kezdeményező Európai Bizottság képviselőivel a program tartalmáról és finanszírozásáról.

A betegek jó részét ezután teljesen másképp látják el a sürgősségi osztályon

Publikálás dátuma
2018.12.03. 06:00

Fotó: Vaja József / Népszava
Ha ellátást nem is, de az első döntést a sorsáról már öt percen belül megkaphatja a beteg január elsejétől a sürgősségi osztályokon – ígéri a kabinet által már tárgyalt javaslat.
Kásler Miklós humánminiszter csütörtökön jelentette be, hogy a kormány rábólintott az öt nemzeti egészségprogram koncepciójára valamint az alapellátás, és a sürgősségi ellátórendszer átalakításra. Csak ez utóbbi megvalósítására mintegy 630 millió forint többlet-támogatást kért a tárca vezetője a kormánytól. A lapunk birtokába került dokumentum szerint a jövőben biztosan lesz olyan beteg, aki a sürgősségi ellátóhelyen egyáltalán nem találkozik majd orvossal. A koncepció szerint a gyors ellátásra érkezők adatait „mielőbb” rögzíteni kell az intézmény informatikai rendszerébe. (Az a papírból nem derül ki, hogy erre a fázisra hány perces várakozás a megengedett.) Az adminisztráción túlesettek közül a mentővel hozottaknak öt percen, a saját lábukon érkezőknek 10 percen belül túl kell esniük az „osztályozáson.” Ezt a feladatot az úgynevezett triázs szakemberek (speciálisan képzett diplomás ápolók) végeznék, ők döntenek arról, hogy kinek, mikor, milyen ellátást kell kapnia. Az érkezők a besorolásuk szerint lehetnek újraélesztendők, kritikus állapotúak, sürgősen ellátandók, kevésbé sürgős esetek valamint halaszthatók. Az utóbbi két csoportba tartozókat úgynevezett „akut alapellátási egységhez” irányítják. Ez a kórházakban egy új, a funkcióját tekintve leginkább az alapellátási ügyeletnek megfelelő lesz. Itt egy mentőtiszt, vagy szintén egy diplomás nővér ellátja a panaszost, ha kell adnak fájdalomcsillapítót, infúziót, beutalót, megszervezheti a nem azonnali, következő vizsgálatát, és ha jobban van hazaengedheti, állapotrosszabbodás esetén visszaküldheti állapot osztályozásra. Most olykor a mentők hosszan várakoznak arra, hogy a kórházak átvegyék betegeiket, amíg meg nem történik, nem indulhatnak újabb segítségre szorulóért. Olykor egy-egy napon 4-5 mentő is vesztegel az intézmények előtt, miközben a fővárosban gyakran nem jut elég autó a feladatokra. Becslések szerint a sürgősségi osztályokra érkező betegek mintegy 60 százalékának egyáltalán nincs szüksége azonnali ellátásra. A gyakran emlegetett példák szerint olykor azért jelentkeznek a centrumokba, mert estig dolgoznak és a munkaidejük után már nem tudnak elmenni a háziorvoshoz, nincs nyitva a közelükben a szakrendelő, vagy hónapokat kellene várniuk egy hasi ultrahangra. Némelykor a háziorvosok is úgy szabadulnak a problémától, hogy a betegeiket beküldik a sürgősségire.   A maradék negyven százaléknak – az erről készült koncepció szerint – legkésőbb négy órán belül orvosi ellátást kell kapnia. A sürgősségi osztályokon az akut alapellátókon kívül még egy új szakemberrel találkozhatnak majd a betegek. A tervek szerint a váróban lesz egy diszpécser is, aki fogadja és informálja az érkezőket a várható ellátással kapcsolatban. Megmondja mire számíthatnak, segít összeállítani a szükséges betegdokumentációt, illetve szervezi az esetleges elhelyezésüket a kórház valamelyik osztályán. Külön érdekessége a koncepciónak, hogy új, speciális sürgősségi centrumként nevezi meg az Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézetet (ORFI). Eddig itt reumatológiai és immunológia betegeket kezeltek. A jövőben is ez lesz a feladata, de kiegészül az intézményfinanszírozás havi 5,2 millió forinttal. A pénzért cserébe 24 órán át kell fogadnia a reumás derékfájósokat is. Lapunk több sürgősségi szakembert is megkérdezett, volt aki közülük azt mondta, hogy az új koncepció néhány további intézkedéssel (például a szakrendelők nyitva tartásának meghosszabbításával), és még néhány milliárd forinttal enyhítheti a sürgősségi ellátóhelyek zsúfoltságát.   Mások szerint viszont a koncepció két problémára biztosan nem ad választ. Honnan lesz elég szakember a megvalósításához, és arra sem, hogy hová tegyék az elsődleges ellátás után további ápolásra vagy gyógyításra szorulókat. Például a Honvéd kórház sürgősségijén most gyakran azért kell 12 órát is várakozni, mert nincs hová tovább küldeni az ellátott, de haza nem küldhető betegeket. A múlt héten több olyan nap is volt, amikor a mentőszolgálat a fővárosban nem talált intenzív ágyat a lélegeztetésre szorulóknak. - Ilyenkor az országos intézetek vezetőit kérleljük, hogy vegyék át a mentőktől a pácienst. Ez olykor sikeres, máskor meg előfordul, hogy a mentőnek a legközelebbi város kórházát kell célba venni. - mondta egy gyakorló mentő. Az orvosi kamara saját korábbi fölméréséből azt is tudjuk, hogy a kórházi sürgősségi osztályok jórészén nem jut minden műszakba sürgősségi szakorvos, de más szakorvosok helyett is csak friss diplomás rezidensek tartják a frontot. A kamara mellett a sürgősségi orvosok társasága is úgy tudja, a minimumfeltételek teljesítéséhez ezer oxyológus (sürgősségi szakember) kellene, miközben most körülbelül 300 van a hazai ellátásban.
Szerző
Frissítve: 2018.12.03. 08:43