Kövér nem szereti, de tiszteli Nagy Imrét

Publikálás dátuma
2018.12.03 07:30
A szoborállítás költségeit jórészt az azóta elhunyt Demján Sándor fizette
Fotó: Népszava/ Vajda József
Még mindig nem született hivatalos döntés a mártír miniszterelnök Vértanúk terén lévő szobrának áthelyezéséről – derül ki abból a válaszból, amit a házelnök küldött a Népszavának.
Kövér László az Országgyűlés mellett a KNEB-nek is elnöke. A rövidítés nem az 1989-ben megszüntetett Központi Népi Ellenőrzési Bizottságot, hanem a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság elnevezést takarja. Ennek a testületnek a jóváhagyása szükséges a „kiemelt nemzeti emlékhelyek” területén tervezett építési tevékenységhez, így ahhoz is, hogy elvigyék Nagy Imre szobrát a Kossuth tér mellől.
Szakály Sándor történész, a VERITAS Történetkutató Intézet főigazgatója nyáron azt nyilatkozta lapunknak, hogy a Vértanúk terén újra fel kellene állítani a Nemzeti Vértanúk emlékművét, amelyet a „vörösterror” áldozatainak emlékére avattak 1934-ben. Szakály szerint Nagy Imrének is „jól látogatható közterületen, Budapesten” kellene maradnia. Wachsler Tamás, a Steindl Imre Program Nonprofit Zrt. vezérigazgatója később bejelentette, hogy Nagy Imre szobra a Jászai Mari térre kerülhet. Szakály és Wachsler egyaránt tagja a KNEB-nek.
„A KNEB napirendjén még nem szerepelt a szobor áthelyezésének kérdése” – tájékoztatta lapunkat Kövér László. A házelnök közölte, hogy 2018. június 11-én, a Heti TV-ben vele készült interjúban már kifejtette véleményét, ami azóta sem változott.
A hivatkozott műsorban Kövér arról beszélt, hogy „nem szeretem Nagy Imrét, viszont tisztelem, amiért mártírhalálával megváltotta saját korábbi bűneit”. Kommunista múltja ellenére jó hazafiként kell emlékeznünk rá. Ami a szobrát illeti: a házelnök szerint „jó szándékkal és tényleg nem a balhét keresve” olyan megoldást kell találni, hogy másik méltó helyet kaphasson, „semmivel sem kevésbé méltó helyet, mint ahol most van”.
A Nagy Imre-szobor felállításának költségeit jórészt az időközben elhunyt Demján Sándor magánadománya fedezte. Azt is megkérdeztük Kövér Lászlótól, egyeztetett-e (tervezi-e, hogy egyeztet) Demján Sándor özvegyével, de a házelnök erre nem reagált.
A Vértanúk terén lévő emlékmű eltávolítása ellen – baloldali ellenzéki pártokon kívül – a Nagy Imre Társaság és a kivégzett miniszterelnök leszármazottai is tiltakoztak.
2018.12.03 07:30
Frissítve: 2018.12.03 07:30

Tarlós feljelentést tett a bedőlt e-jegyrendszer miatt

Publikálás dátuma
2018.12.12 15:08

Fotó: / Vajda József
Rendkívüli ülésén döntött a projekt folytatásáról is a Fővárosi Közgyűlés. Az e-jegyrendszer megvalósításának új határideje 2020 vége.
Tarlós István a Fővárosi Közgyűlés szerdai rendkívüli ülésén, a projekt aktuális helyzetéről szóló előterjesztés vitájában jelentette be, hogy kedden Bagdy Gábor főpolgármester-helyettessel feljelentést tett az országos rendőr-főkapitánynál. A főpolgármester azt mondta:
"Tiszta vizet kell önteni a pohárba"
- fogalmazott Tarlós. A feljelentést azért tették, hogy az illetékes hatóság vizsgálja ki, mi történt az ügyben. A főpolgármester hangot adott annak az elképzelésének is, hogy amíg a vizsgálatnak nincs eredménye, az ellenzéknek mással kéne foglalkoznia.

A folytatásról is döntöttek

A Fővárosi Közgyűlés szerdai rendkívüli ülésén támogatta, hogy újrastrukturálják a budapesti elektronikus jegyrendszer projektjét, miután a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) szerződésszegés miatt felmondta a kivitelezővel a szerződést.
A testület 18 kormánypárti képviselő igen szavazatával, az ellenzékiek 8 nem szavazata ellenében döntött arról, hogy továbbra is támogatja az elektronikus jegyrendszer projektjének megvalósítását.
A közgyűlés felkérte Tarlós István főpolgármestert, hogy a BKK vezérigazgatója útján az érintettek - ezen belül az érintett kormányzati szervek - bevonásával gondoskodjon a projekt újrastrukturálásáról, és az ahhoz szükséges egyeztetések lefolytatásáról.
A projekt befejezési határidejét 2020. december 31-ére módosíthatja a testület.
2018.12.12 15:08

Orbán: ez jó törvény és jót fog tenni a munkavállalóknak

Publikálás dátuma
2018.12.12 15:01

Fotó: / Molnár Ádám
Fontos és jó törvényt alkottunk - mondta a miniszterelnök a rabszolgatörvény elfogadása után. Azt állította, figyelt a szakszervezetek véleményére.
Az MTI beszámolója szerint a kormányfő a Parlamentben újságíróknak úgy nyilatkozott: ""Mindenkire figyelek, a szakszervezetekre különösen, követem a véleményüket, tisztelem is a vélemény-nyilvánítás szabadságát, és megfontolom mindig a fölvetett érveket. Ez esetben szerintem a fölvetett érvek súlya jóval csekélyebb, mint maga a törvényjavaslat súlya, ez jó törvény és jót fog tenni a munkavállalóknak."
Arra a kérdésre, hogy belefért-e az ellenzék parlamenti tiltakozásának formája a demokratikus keretekbe, Orbán úgy válaszolt, "bízzuk ezt a történészekre". Arra a kérdésre, hogyan élte meg, hogy egy ellenzéki képviselő - aki Szabó Szabolcs független képviselő volt - közelről az arcába fütyült, Orbán Viktor azt válaszolta: a Fideszben ezt úgy hívjuk, hogy nemzetszolgálat.  A szavazás előtt az ülésteremben az ellenzéki képviselők hiába kérdezték Orbánt a törvénnyel kapcsolatban, a kormányfő nem állt szóba velük. 
A rabszolgatörvényt botrányos ülésen, az MSZP szerint házszabályellenesen fogadta el a Fidesz-KDNP többsége. Az ellenzék kivonult a parlamenti szavazás után; a Kossuth térre tüntetés szerveződött, a jobbikosok a Sándor-palotához vonultak
2018.12.12 15:01