Egymilliárd eurós támogatási keretet különítenének el 2021 és a 2027 közötti időszakra a demokráciát, az alapvető jogokat és a jogállamot védelmező helyi és nemzeti nem-kormányzati szféra (NGO) számára - derült ki az Európai Parlament állampolgári jogi bizottságában készülő jelentésből.
Az előterjesztő szerint a civileknek járó új uniós alap segítené a jogállam kormányzati leépítését gátolni igyekvő civil törekvéseket. A javasolt összeg annyi, mint amennyit a közösség harmadik országokban fordít az uniós értékek megőrzésére.
Az Európai Unió jelenlegi keretköltségvetésében egyébként nincs kimondottan a jogállam érvényesítéséért küzdő civil szervezetek számára elkülönített támogatási alap. A következő hétéves büdzsére javaslatot tevő Európai Bizottság 2020 utánra sem tervezett ilyen kiadási tételt. A kezdeményezéssel a társjogalkotó Európai Parlament kíván előállni a Jogok és Értékek nevű program létrehozásáról szóló rendelettervezetről szóló állásfoglalásában.
Bodil Valero jelentéstévő a Népszavának ezt azzal magyarázta, hogy egyes tagállamok semmibe veszik a csatlakozó országként tett vállalásaikat, aláássák a bíróságok függetlenségét, a szólásszabadságot, az EU alapszerződésében rögzített demokratikus normákat. A nem-kormányzati szervezetek fontos szerepet játszanak az alapvető értékek előmozdításában, és régóta sürgetik a közösséget, hogy nyújtson segítséget ebbéli tevékenységükhöz. A svéd zöldpárti EP-képviselő szerint a mértékadó frakciók — köztük az Európai Néppárt — támogatják a civilek számára rendelkezésre álló új finanszírozási eszköz létrehozását.
A parlamenti jelentéstervezet szerint az uniós alapjogok megsértése miatt eljárás alá vont — például a 7. cikkelyes folyamatban részt vevő — tagállamoknak járó uniós források egy részét át lehetne csoportosítani az NGO-k finanszírozására. Erről az Európai Bizottság javaslatára a kormányközi EU Tanács dönthetne.
A szakbizottságban készülő dokumentum szerzője egyúttal megkönnyítené a pénzügyi támogatáshoz való hozzáférést a civil szervezetek számára. Többéves működési támogatást is nyújtana nekik, amire eddig nem volt lehetőség az uniós büdzséből. A pályázók közül közvetlenül az Európai Bizottság választaná ki a nyerteseket. Kérdésünkre, hogy hogyan lehet majd elkülöníteni egymástól a valóban segítségre szoruló NGO-kat a kormányzati támogatást élvező álcivilektől, Bodil Valero azt mondta: erre nincs garancia, de bízni kell a független civil szervezetekben és támaszkodni a “vészjelzéseikre”.
Az EP állampolgári jogi bizottsága előreláthatóan december 10-ikén szavaz a jelentésről. Ezt követően megkezdődik az egyeztetés a parlament, a kormányok képviselőiből álló EU Tanács és a jogszabály-kezdeményező Európai Bizottság képviselőivel a program tartalmáról és finanszírozásáról.
