A betegek jó részét ezután teljesen másképp látják el a sürgősségi osztályon

Publikálás dátuma
2018.12.03. 06:00

Fotó: Vaja József / Népszava
Ha ellátást nem is, de az első döntést a sorsáról már öt percen belül megkaphatja a beteg január elsejétől a sürgősségi osztályokon – ígéri a kabinet által már tárgyalt javaslat.
Kásler Miklós humánminiszter csütörtökön jelentette be, hogy a kormány rábólintott az öt nemzeti egészségprogram koncepciójára valamint az alapellátás, és a sürgősségi ellátórendszer átalakításra. Csak ez utóbbi megvalósítására mintegy 630 millió forint többlet-támogatást kért a tárca vezetője a kormánytól. A lapunk birtokába került dokumentum szerint a jövőben biztosan lesz olyan beteg, aki a sürgősségi ellátóhelyen egyáltalán nem találkozik majd orvossal. A koncepció szerint a gyors ellátásra érkezők adatait „mielőbb” rögzíteni kell az intézmény informatikai rendszerébe. (Az a papírból nem derül ki, hogy erre a fázisra hány perces várakozás a megengedett.) Az adminisztráción túlesettek közül a mentővel hozottaknak öt percen, a saját lábukon érkezőknek 10 percen belül túl kell esniük az „osztályozáson.” Ezt a feladatot az úgynevezett triázs szakemberek (speciálisan képzett diplomás ápolók) végeznék, ők döntenek arról, hogy kinek, mikor, milyen ellátást kell kapnia. Az érkezők a besorolásuk szerint lehetnek újraélesztendők, kritikus állapotúak, sürgősen ellátandók, kevésbé sürgős esetek valamint halaszthatók. Az utóbbi két csoportba tartozókat úgynevezett „akut alapellátási egységhez” irányítják. Ez a kórházakban egy új, a funkcióját tekintve leginkább az alapellátási ügyeletnek megfelelő lesz. Itt egy mentőtiszt, vagy szintén egy diplomás nővér ellátja a panaszost, ha kell adnak fájdalomcsillapítót, infúziót, beutalót, megszervezheti a nem azonnali, következő vizsgálatát, és ha jobban van hazaengedheti, állapotrosszabbodás esetén visszaküldheti állapot osztályozásra. Most olykor a mentők hosszan várakoznak arra, hogy a kórházak átvegyék betegeiket, amíg meg nem történik, nem indulhatnak újabb segítségre szorulóért. Olykor egy-egy napon 4-5 mentő is vesztegel az intézmények előtt, miközben a fővárosban gyakran nem jut elég autó a feladatokra. Becslések szerint a sürgősségi osztályokra érkező betegek mintegy 60 százalékának egyáltalán nincs szüksége azonnali ellátásra. A gyakran emlegetett példák szerint olykor azért jelentkeznek a centrumokba, mert estig dolgoznak és a munkaidejük után már nem tudnak elmenni a háziorvoshoz, nincs nyitva a közelükben a szakrendelő, vagy hónapokat kellene várniuk egy hasi ultrahangra. Némelykor a háziorvosok is úgy szabadulnak a problémától, hogy a betegeiket beküldik a sürgősségire.   A maradék negyven százaléknak – az erről készült koncepció szerint – legkésőbb négy órán belül orvosi ellátást kell kapnia. A sürgősségi osztályokon az akut alapellátókon kívül még egy új szakemberrel találkozhatnak majd a betegek. A tervek szerint a váróban lesz egy diszpécser is, aki fogadja és informálja az érkezőket a várható ellátással kapcsolatban. Megmondja mire számíthatnak, segít összeállítani a szükséges betegdokumentációt, illetve szervezi az esetleges elhelyezésüket a kórház valamelyik osztályán. Külön érdekessége a koncepciónak, hogy új, speciális sürgősségi centrumként nevezi meg az Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézetet (ORFI). Eddig itt reumatológiai és immunológia betegeket kezeltek. A jövőben is ez lesz a feladata, de kiegészül az intézményfinanszírozás havi 5,2 millió forinttal. A pénzért cserébe 24 órán át kell fogadnia a reumás derékfájósokat is. Lapunk több sürgősségi szakembert is megkérdezett, volt aki közülük azt mondta, hogy az új koncepció néhány további intézkedéssel (például a szakrendelők nyitva tartásának meghosszabbításával), és még néhány milliárd forinttal enyhítheti a sürgősségi ellátóhelyek zsúfoltságát.   Mások szerint viszont a koncepció két problémára biztosan nem ad választ. Honnan lesz elég szakember a megvalósításához, és arra sem, hogy hová tegyék az elsődleges ellátás után további ápolásra vagy gyógyításra szorulókat. Például a Honvéd kórház sürgősségijén most gyakran azért kell 12 órát is várakozni, mert nincs hová tovább küldeni az ellátott, de haza nem küldhető betegeket. A múlt héten több olyan nap is volt, amikor a mentőszolgálat a fővárosban nem talált intenzív ágyat a lélegeztetésre szorulóknak. - Ilyenkor az országos intézetek vezetőit kérleljük, hogy vegyék át a mentőktől a pácienst. Ez olykor sikeres, máskor meg előfordul, hogy a mentőnek a legközelebbi város kórházát kell célba venni. - mondta egy gyakorló mentő. Az orvosi kamara saját korábbi fölméréséből azt is tudjuk, hogy a kórházi sürgősségi osztályok jórészén nem jut minden műszakba sürgősségi szakorvos, de más szakorvosok helyett is csak friss diplomás rezidensek tartják a frontot. A kamara mellett a sürgősségi orvosok társasága is úgy tudja, a minimumfeltételek teljesítéséhez ezer oxyológus (sürgősségi szakember) kellene, miközben most körülbelül 300 van a hazai ellátásban.
Szerző
Frissítve: 2018.12.03. 08:43

Ellenőrizze szelvényét! - Kihúzták a hatos lottó nyerőszámait

Publikálás dátuma
2018.12.02. 16:56

Fotó: Shutterstock
A Szerencsejáték Zrt. tájékoztatása szerint a 48. héten megtartott hatos lottó számsorsoláson a következő számokat húzták ki:
Nyerőszámok: 4 (négy) 24 (huszonnégy) 26 (huszonhat) 30 (harminc) 40 (negyven) 45 (negyvenöt) Nyeremények: 6 találatos szelvény nem volt; 5 találatos szelvény 50 darab, nyereményük egyenként 261.190 forint; 4 találatos szelvény 2.189 darab, nyereményük egyenként 5.965 forint; 3 találatos szelvény 33.816 darab, nyereményük egyenként 1.500 forint.
Szerző
Témák
hatos lottó
Frissítve: 2018.12.02. 17:21

Titkolja a kormány, milyen sportberuházásra "tett át" 1,9 milliárdot

Publikálás dátuma
2018.12.02. 16:48
Archív felvétel
A kabinet 1,9 milliárd forintot csoportosított át sportberuházásokra, de titkosításra hivatkozva nem árulják el, pontosan mire. A csillebérci Hosszú Katinka Sportakadémiáról lehet szó, a sportoló a fejleményekről nem tud semmit - írja a hvg.hu.
Bártfai-Mager Andrea állami vagyonért felelős tárca nélküli miniszter sajtóosztálya a lap megkeresésére azt közölte: a minősített adatok védelméről szóló törvény rendelkezései miatt nem árulja el, milyen sportcélú beruházásra költenek újabb milliárdokat. A kabinet ugyanis egy határozattal 5,8 milliárd forintot vett el az uniós pályázatokhoz szánt források keretéből, 3,8 milliárdot eszközbeszerzésre, 1,9 milliárdot pedig sportcélú ingatlanvásárlásokra és -beruházásokra tett át.
Azt nem tudni, mivel indokolható ez a minősítés, de a legkézenfekvőbb magyarázat az lehet, hogy a pénz a Csillebérci Szabadidőközpont helyére szánt, Hosszú Katinka olimpiai bajnok úszóról elnevezendő sportakadémia felépítéséhez kell. Az állam – pontosabban a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) – 2017-ben szerezte meg az ingatlant 1,8 milliárd forintért a Magyar Úttörők Szövetségétől és egy magáncégtől. A megállapodást tíz évre titkosította Czepek Gábor, a fejlesztési tárca államtitkára. Csillebérc tulajdonosváltását és a mostani átcsoportosítást a titkosításon túl az kapcsolja össze, hogy az MNV 2017-ben ugyanabból a költségvetési kalapból fedezte a vásárlást, ahová most az 1,9 milliárd forint került. Hosszú Katinka sajtófőnöke, Kiss Kinga azt nyilatkozta a lapnak, ők nem tudnak semmit az ügyről.  
Szerző