A betegek jó részét ezután teljesen másképp látják el a sürgősségi osztályon

Publikálás dátuma
2018.12.03 06:00

Fotó: Népszava/ Vaja József
Ha ellátást nem is, de az első döntést a sorsáról már öt percen belül megkaphatja a beteg január elsejétől a sürgősségi osztályokon – ígéri a kabinet által már tárgyalt javaslat.
Kásler Miklós humánminiszter csütörtökön jelentette be, hogy a kormány rábólintott az öt nemzeti egészségprogram koncepciójára valamint az alapellátás, és a sürgősségi ellátórendszer átalakításra. Csak ez utóbbi megvalósítására mintegy 630 millió forint többlet-támogatást kért a tárca vezetője a kormánytól. A lapunk birtokába került dokumentum szerint a jövőben biztosan lesz olyan beteg, aki a sürgősségi ellátóhelyen egyáltalán nem találkozik majd orvossal. A koncepció szerint a gyors ellátásra érkezők adatait „mielőbb” rögzíteni kell az intézmény informatikai rendszerébe. (Az a papírból nem derül ki, hogy erre a fázisra hány perces várakozás a megengedett.) Az adminisztráción túlesettek közül a mentővel hozottaknak öt percen, a saját lábukon érkezőknek 10 percen belül túl kell esniük az „osztályozáson.” Ezt a feladatot az úgynevezett triázs szakemberek (speciálisan képzett diplomás ápolók) végeznék, ők döntenek arról, hogy kinek, mikor, milyen ellátást kell kapnia. Az érkezők a besorolásuk szerint lehetnek újraélesztendők, kritikus állapotúak, sürgősen ellátandók, kevésbé sürgős esetek valamint halaszthatók. Az utóbbi két csoportba tartozókat úgynevezett „akut alapellátási egységhez” irányítják. Ez a kórházakban egy új, a funkcióját tekintve leginkább az alapellátási ügyeletnek megfelelő lesz. Itt egy mentőtiszt, vagy szintén egy diplomás nővér ellátja a panaszost, ha kell adnak fájdalomcsillapítót, infúziót, beutalót, megszervezheti a nem azonnali, következő vizsgálatát, és ha jobban van hazaengedheti, állapotrosszabbodás esetén visszaküldheti állapot osztályozásra. Most olykor a mentők hosszan várakoznak arra, hogy a kórházak átvegyék betegeiket, amíg meg nem történik, nem indulhatnak újabb segítségre szorulóért. Olykor egy-egy napon 4-5 mentő is vesztegel az intézmények előtt, miközben a fővárosban gyakran nem jut elég autó a feladatokra. Becslések szerint a sürgősségi osztályokra érkező betegek mintegy 60 százalékának egyáltalán nincs szüksége azonnali ellátásra. A gyakran emlegetett példák szerint olykor azért jelentkeznek a centrumokba, mert estig dolgoznak és a munkaidejük után már nem tudnak elmenni a háziorvoshoz, nincs nyitva a közelükben a szakrendelő, vagy hónapokat kellene várniuk egy hasi ultrahangra. Némelykor a háziorvosok is úgy szabadulnak a problémától, hogy a betegeiket beküldik a sürgősségire.   A maradék negyven százaléknak – az erről készült koncepció szerint – legkésőbb négy órán belül orvosi ellátást kell kapnia. A sürgősségi osztályokon az akut alapellátókon kívül még egy új szakemberrel találkozhatnak majd a betegek. A tervek szerint a váróban lesz egy diszpécser is, aki fogadja és informálja az érkezőket a várható ellátással kapcsolatban. Megmondja mire számíthatnak, segít összeállítani a szükséges betegdokumentációt, illetve szervezi az esetleges elhelyezésüket a kórház valamelyik osztályán. Külön érdekessége a koncepciónak, hogy új, speciális sürgősségi centrumként nevezi meg az Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézetet (ORFI). Eddig itt reumatológiai és immunológia betegeket kezeltek. A jövőben is ez lesz a feladata, de kiegészül az intézményfinanszírozás havi 5,2 millió forinttal. A pénzért cserébe 24 órán át kell fogadnia a reumás derékfájósokat is. Lapunk több sürgősségi szakembert is megkérdezett, volt aki közülük azt mondta, hogy az új koncepció néhány további intézkedéssel (például a szakrendelők nyitva tartásának meghosszabbításával), és még néhány milliárd forinttal enyhítheti a sürgősségi ellátóhelyek zsúfoltságát.   Mások szerint viszont a koncepció két problémára biztosan nem ad választ. Honnan lesz elég szakember a megvalósításához, és arra sem, hogy hová tegyék az elsődleges ellátás után további ápolásra vagy gyógyításra szorulókat. Például a Honvéd kórház sürgősségijén most gyakran azért kell 12 órát is várakozni, mert nincs hová tovább küldeni az ellátott, de haza nem küldhető betegeket. A múlt héten több olyan nap is volt, amikor a mentőszolgálat a fővárosban nem talált intenzív ágyat a lélegeztetésre szorulóknak. - Ilyenkor az országos intézetek vezetőit kérleljük, hogy vegyék át a mentőktől a pácienst. Ez olykor sikeres, máskor meg előfordul, hogy a mentőnek a legközelebbi város kórházát kell célba venni. - mondta egy gyakorló mentő. Az orvosi kamara saját korábbi fölméréséből azt is tudjuk, hogy a kórházi sürgősségi osztályok jórészén nem jut minden műszakba sürgősségi szakorvos, de más szakorvosok helyett is csak friss diplomás rezidensek tartják a frontot. A kamara mellett a sürgősségi orvosok társasága is úgy tudja, a minimumfeltételek teljesítéséhez ezer oxyológus (sürgősségi szakember) kellene, miközben most körülbelül 300 van a hazai ellátásban.
Szerző
Frissítve: 2018.12.03 08:43

Az EU minden tagállamban vizsgálná a jogállam működését, akár kényszerítő intézkedéseket is hozna

Publikálás dátuma
2019.03.25 06:45
Tüntetés a civilekért
Fotó: Népszava/ TÓTH GERGŐ
Az Európai Uniónak a jövőben minden tagállamban rendszeresen vizsgálnia kellene a jogállam működését, szükség esetén pedig kényszerítő intézkedéseket hoznia a normák tiszteletben tartására. Az Európai Bizottság (EB) a tervek szerint kedden fogja elfogadni és nyilvánosságra hozni az erről szóló közleményét — tudta meg a Népszava. A dokumentum tartalmát ismerő EU források szerint a kommüniké felsorolja, hogy a huszonnyolcak közösségének jelenleg milyen lehetőségei vannak az uniós értékeknek és elveknek fittyet hányó országok megrendszabályozására. Többen, köztük az Európai Parlament, régóta elégtelennek ítélik ezeket, és további lépéseket sürgetnek. Az EB friss közleményében megoldási javaslatokat vázol fel, és egyben felkéri a többi EU-s intézményt, a tagállamokat, a nemzetközi jogvédő és civil szervezeteket, valamint a széles közvéleményt, hogy vegyenek részt a jogállamiságot biztosító eszközrendszer megerősítéséről szóló közös gondolkodásban. Az Európai Bizottság a konzultációkat követően, idén júniusban szándékozik letenni az asztalra javaslatát a jogszabályi változtatásra. Értesüléseink szerint az uniós ellenőrző és végrehajtó testület a közleményben leszögezi: a demokrácia, a jogállam és az alapvető értékek védelmében egy olyan mechanizmust kellene létrehozni, amely elősegíti az ezekkel kapcsolatos jogi és politikai tudnivalók megismerését és elterjesztését a tagállamokban, hozzájárul a kockázatok kialakulásának megelőzéséhez és végül erőteljesen fellép a normák megsértőivel szemben. Ennek érdekében az EB rendszeres párbeszédet javasol a tagállamokkal, amely felölelné egyebek mellett a fékek és ellensúlyok rendszeréről, az igazságszolgáltatás függetlenségéről és a korrupció elleni harc hatékonyságáról szóló információnyújtást. A véleménycserében minden ország részt venne, de különösen intenzív dialógus folyna azokkal, amelyekkel szemben már felmerültek bizonyos aggályok. Az EU-s testület a riasztó jelek közé sorolná például a törvényeket vagy a kormányzati döntéseket ellenőrző intézmények, így az alkotmánybíróság, meggyengítését, az átláthatatlan törvényalkotást, a magas szintű korrupciót és a sorozatos hivatali visszaéléseket csakúgy, mint a független médiára és a civil szférára való állami nyomásgyakorlás minden formáját. A tagállamokkal zajló párbeszéd során az EU technikai és egyéb támogatást nyújtana a jogállamisággal összefüggő reformok kidolgozásához és megvalósításához, valamint a kapcsolódó közösségi jogszabályok végrehajtásához. Információink szerint az Európai Bizottság megfontolásra ajánlja egyebek között, hogy a tagországok gazdaságpolitikai koordinációjára szolgáló, úgynevezett európai szemeszter keretében az uniós intézmények értékeljék a jogállamiság működését is. Javasolja azt is, hogy az igazságszolgáltatás hatékonyságát minősítő éves jelentés véleményezze a bíróságok függetlenségét.
Frissítve: 2019.03.25 06:45

Közös jelöltekkel verhető a Fidesz

Publikálás dátuma
2019.03.25 06:00

Fotó: Népszava/ Vajda József
Négy ellenzéki párt összefogásával már megszorítható, ötpárti együttműködéssel pedig stabilan verhető a Fidesz a fővárosban az önkormányzati választáson – derült ki a ZRI Zavecz Research felméréséből.
Érdemi párhuzam fedezhető fel az európai parlamenti és az önkormányzati választás között. Az előbbi esetében egyre többen gondolják úgy (februárban már a választók 63 százaléka), hogy a közös lista a legjobb módszer a szavazatok maximalizálására, ám egyre kevésbé hiszik, hogy megvalósulhat az együttműködés ezen formája. Az idő megmutatta, hogy a kételkedőknek volt igazuk. Ami pedig az önkormányzati-, pontosabban a főpolgármester-választást illeti: miközben a fővárosi szavazók 53 százaléka szeretné, ha Tarlós István nem újrázhatna, jelenleg csak 31 százalék gondolja úgy, hogy leváltható a főpolgármester – derült ki a ZRI Zavecz Research Intézet kutatásából. Az állampolgári hitetlenség okát pedig a pártok magatartásában érdemes keresni – a választók ugyanis egyre kevésbé tartják valós alternatívának a teljes együttműködést.
Ahhoz tehát, hogy az ellenzék „csúcsjelöltje” többséget tudjon szerezni, elsősorban lélektani fordulatra van szükség. A fővárosban mintegy 1,4 millió lakosnak van szavazati joga, jelenleg pedig a következő az erősorrend: 44 százalékos támogatottsággal Tarlós István áll az élen, Karácsony Gergelyt mögött a budapestiek 38 százaléka áll – míg Puzsér Róbertnek még sokat kell építkeznie, egyelőre ugyanis csak 5 százalékos a tábora. Csakhogy az ellenzéknek Budapesten van egy komoly mozgósítási előnye – nevezetesen az előválasztás. Ennek első fordulóját az MSZP szervezte meg, az év elején pedig majdnem 40 ezer ember nyilvánította ki akaratát. A számok azt mutatják, hogy a választók értékelik, ha a politika bevonja őket a döntéshozatalba, ugyanis a Závecz Intézet azt mérte: ha lesz második forduló, akkor már a budapestiek 26 százaléka vesz rajta részt biztosan (további 22 százalék pedig azt mondta, hogy valószínűleg elmegy). A 350 ezer előválasztó valószínűleg túlzás, ám azt jól mutatja, hogy a főváros megmozdult – egyebek mellett azért, mert gyakorlatilag az összes párt deklarálta, hogy kötelezőnek ismeri el magára nézve a kiválasztási folyamat végeredményét. (Emlékeztetőül: az MSZP, a Párbeszéd és a Demokratikus Koalíció jelöltje Karácsony Gergely, az LMP és a Jobbik Puzsér Róbert mögött sorakozott fel, a Momentum nem nevezett meg senkit, viszont vállalta, hogy beáll a győztes mögé.) Az persze egyelőre kérdéses, hogy a pártok mozgását automatikusan követik-e a szavazótáborok. Ugyanis egy Karácsony-Tarlós mérkőzésen az LMP-sek mintegy 29 százaléka, a jobbikosoknak pedig 55 százaléka tartaná hatalomban a főpolgármestert. (Ha pedig a meccs – bár a kutatások alapján ez valószínűtlen – Tarlós és Puzsér között zajlana, akkor valamennyi ellenzéki párt hívei a regnáló városvezetőt támogatnák.) Azonban a pártszimpatizánsok esetleges szétszavazását bőséggel ellensúlyoznák a bizonytalanok – legalábbis Karácsony esetében. Az összefogás a közvélemény-kutatás szerint egyértelműen balra mozgatná a pártot eddig nem választókat. Hogy ez több egy hipotézisnél, jól mutatják a különböző önkormányzati választási modellek. Amennyiben – akárcsak az EP – megmérettetésen – külön indulnak a pártok, akkor a ősszel Budapesten a Fidesz 33 százalékos összesített eredményt mutatna fel, az MSZP-DK-Párbeszéd szövetség 25 százalékot kapna, a többi kis párt pedig 1-4 százalékkal szerénykedhetne. És mindehhez jön 26 százaléknyi bizonytalan, aki nem szavaz, vagy még nem tudja, hogy melyik pártra. Amennyiben viszont az LMP betársul a „balos hármashoz”, akkor a Fidesz eredménye 32 százalékra szelídül, az MSZP, a Párbeszéd, a DK, illetve az LMP pedig összesen 33 százalékra izmosodik. A feltételezett nyolc százalékos növekedés nagy részét a bizonytalanok adnák, ugyanis ebben a modellben, arányuk 20 százalékra csökkenne. Azaz jól látszik, hogy az LMP szavazók ugyan nem szavaznának át teljesen, viszont az összefogás szívóhatása működik. (Arról, hogy az LMP miképp fut rá a budapesti választásokra, arról a párt illetékes fóruma a hét második felében alakítja ki álláspontját.) Ha a Momentum is beszállna ötödiknek a fővárosi koalícióba, akkor az ellenzék tovább – 36 százalékra – növelhetné eredményét, azaz érdemben vezethetne. A kutatás szerint egyébként ez lenne az optimális modell. Ugyanis amíg a Jobbik vidéken az együttműködés felhajtó erejének számít, addig Budapesten nem. Az a modell amelyik úgy kalkulál, hogy a Jobbik is az ellenzéki szövetség tagja, szerényebb ellenzéki előnyt mutat. Egész pontosan ebben az esetben a Fidesz 34 százalékot érne el, a fővárosi koalíció 34 százalékot, és a bizonytalanok aránya 22 százalékra hízna. Ez két dolgot jelent: a Jobbik szavazói ez esetben nagyobb arányban voksolnának a kormánypártra, az alapvetően balra húzó budapesti bizonytalanok pedig visszahőkölnének egy teljesen közös listától.
Frissítve: 2019.03.25 06:00