A pénz lendületesen fogy, de a kastélyok csak nem akarnak megújulni

Publikálás dátuma
2018.12.03. 08:22
A dégi Festetics-kastélyra 2,7 milliárd forintot szán a kormány
Fotó: Kállai Márton
Hiába a csaknem duplájára emelt keretösszeg, a 39 vár és kastély közül eddig csupán 7 rekonstrukcióját kezdték el, és még eggyel sem végeztek.
Bár 2015-ben még azt jelentette be a Fidesz-KDNP kormány, hogy összesen 33 milliárd forintból újulhat meg számos magyar kastély és vár, mára 57,5 milliárd forintra ugrott a Nemzeti Kastély- és Várprogram költségvetése. A keretösszegből a tervek szerint országszerte 20 kastélyt és 19 várat – összesen 39 műemléket – restaurálnak, így a „legjelentősebb nemzeti értékek újulnak meg”. Azonban már most látszik, hogy hiába a csaknem duplájára emelt keretösszeg, a 39 vár és kastély közül eddig csupán 7 rekonstrukcióját kezdték el, és még eggyel sem végeztek – írja a 24.hu. A portál szerint
többször is előfordult, hogy az április országgyűlési választások előtt akkor jelentették be a restaurálásokat, és tették le az egyébként létező épületekhez az alapkövet, amikor még nem volt meg a munkát elvégző kivitelező.

Ilyen volt például a tatai Eszterházy-kastély: három hónap telt el az alapkőletétel után, mire egyáltalán szerződést kötöttek a kivitelezővel, egy három cégből álló konzorcium csaknem 1,6 milliárd forintért vállalta a munkát. A végösszeg viszont a Miniszterelnökség tájékoztatása alapján a 2,3 milliárd forint lesz a kiegészítő költségeket is beleszámítva. Szintén márciusban tették le az alapkövet a Majkpusztai Esterházy-kastély és kamalduli remeteségnél, ahol a választásokra készülő Czunyiné Dr. Bertalan Judit, a térség országgyűlési képviselője is „áttekintést adott a fejlesztési projekt régióra gyakorolt hatásairól”. A munkát csak négy hónappal később nyerte el Mészáros Lőrinc felcsúti milliárdos gázszerelő gyerekeinek érdekeltségében álló cég, méghozzá konzorciumban Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak egykori üzlettársa cégével. Bár a közbeszerzés összege 2 milliárd forint, minden egyéb költséget összeadva 2,8 milliárd forint lesz a végösszeg. Mindemellett a dégi Festetics-kastélyra 2,7 milliárd forintot szán a kormány, a közbeszerzési eljárást ennél majd 1 milliárd forinttal kevesebbért nyerte el egy olyan cég, amelynek a főtevékenysége ingatlankereskedelem. A bajnai Sándor-Metternich-kastélyra 1,7 milliárd forint áll rendelkezésre, amit egy főtevékenységben lakóingatlan építésével foglalkozó, egyébként sportpályaépítő cég végez. 2,9 milliárd forintot költenek a füzérradványi Károlyi-kastélyra, míg a sümegi püspöki palota több mint 1,8 milliárd forintba, a nádasdladányi Nádasdy-kastély felújítása pedig legalább 1,6 milliárd forintba kerül majd. A portál kiemeli, hogy az összegeket összeadva
majd 16 milliárd forint jön ki a 7 kastély és vár költségeire, ám ez csak a felújítandó műemlékek alig ötöde. Ha a költségeket arányosan felszorozzuk az összes épületre vetítve, több mint 80 milliárd forintos összeg jön ki nem számítva az egyéb költségéket, tehát nem kizárt, hogy tovább emelkedik a keretösszeg.

A portál közérdekű adatigényléssel fordult a Miniszterelnökséghez. Kiderült, hogy mindeddig több mint 14 milliárd forintot költöttek el az 57,5 milliárdos keretből, miközben a 39 kastély és vár közül mindössze 7 műemlék felújítása indult el, 32 esetében pedig egy kapavágás sem történt. A Miniszterelnökség tájékoztatása szerint: – 9,799,464,552 forintot költöttek várak és kastélyok rekonstrukciójára (ez a közbeszerzési értesítő alapján közel 16 milliárd lesz az eddigi 7 műemlék esetében). – 228,752,600 forintért rendeltek tanulmányokat. – 455,736,301 forintot fizettek ki humánerőforrásra. – 3,545,327,210 forintot fordítottak egyéb kiadásokra.  Tehát az összeg negyedét elköltötték úgy, hogy a fennmaradó összegből további 32 épületet kell rekonstruálni. Ugyanakkor a tárca válasza szerint nincs ok az aggodalomra, szerintük a projektek előkészítése folyamatos és és azok megvalósítása egymástól eltérő ütemben zajlik. A 24.hu értesülései szerint egyébként nem csupán az országgyűlési választások miatt pörgették fel idén a felújításokat, s kezdtek el egyszerre 7 épületet rekonstruálni, hanem azért is, mert az Európai Unió is ellenőrzést tartott, illetve tart majd a program kapcsán. A Miniszterelnökség ezzel kapcsolatban azt közölte: mind a támogatási konstrukciót kezelő Irányító Hatóság, mint az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság történtek és történnek majd ellenőrzések. De eddig az ellenőrzések nem állapítottak meg szabálytalanságot – tették hozzá.
Szerző
Témák
kastélyprogram
Frissítve: 2018.12.03. 09:26

Kövér nem szereti, de tiszteli Nagy Imrét

Publikálás dátuma
2018.12.03. 07:30
A szoborállítás költségeit jórészt az azóta elhunyt Demján Sándor fizette
Fotó: Vajda József / Népszava
Még mindig nem született hivatalos döntés a mártír miniszterelnök Vértanúk terén lévő szobrának áthelyezéséről – derül ki abból a válaszból, amit a házelnök küldött a Népszavának.
Kövér László az Országgyűlés mellett a KNEB-nek is elnöke. A rövidítés nem az 1989-ben megszüntetett Központi Népi Ellenőrzési Bizottságot, hanem a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság elnevezést takarja. Ennek a testületnek a jóváhagyása szükséges a „kiemelt nemzeti emlékhelyek” területén tervezett építési tevékenységhez, így ahhoz is, hogy elvigyék Nagy Imre szobrát a Kossuth tér mellől.
Szakály Sándor történész, a VERITAS Történetkutató Intézet főigazgatója nyáron azt nyilatkozta lapunknak, hogy a Vértanúk terén újra fel kellene állítani a Nemzeti Vértanúk emlékművét, amelyet a „vörösterror” áldozatainak emlékére avattak 1934-ben. Szakály szerint Nagy Imrének is „jól látogatható közterületen, Budapesten” kellene maradnia. Wachsler Tamás, a Steindl Imre Program Nonprofit Zrt. vezérigazgatója később bejelentette, hogy Nagy Imre szobra a Jászai Mari térre kerülhet. Szakály és Wachsler egyaránt tagja a KNEB-nek.
„A KNEB napirendjén még nem szerepelt a szobor áthelyezésének kérdése” – tájékoztatta lapunkat Kövér László. A házelnök közölte, hogy 2018. június 11-én, a Heti TV-ben vele készült interjúban már kifejtette véleményét, ami azóta sem változott.
A hivatkozott műsorban Kövér arról beszélt, hogy „nem szeretem Nagy Imrét, viszont tisztelem, amiért mártírhalálával megváltotta saját korábbi bűneit”. Kommunista múltja ellenére jó hazafiként kell emlékeznünk rá. Ami a szobrát illeti: a házelnök szerint „jó szándékkal és tényleg nem a balhét keresve” olyan megoldást kell találni, hogy másik méltó helyet kaphasson, „semmivel sem kevésbé méltó helyet, mint ahol most van”.
A Nagy Imre-szobor felállításának költségeit jórészt az időközben elhunyt Demján Sándor magánadománya fedezte. Azt is megkérdeztük Kövér Lászlótól, egyeztetett-e (tervezi-e, hogy egyeztet) Demján Sándor özvegyével, de a házelnök erre nem reagált.
A Vértanúk terén lévő emlékmű eltávolítása ellen – baloldali ellenzéki pártokon kívül – a Nagy Imre Társaság és a kivégzett miniszterelnök leszármazottai is tiltakoztak.
Szerző

Egymilliárd eurós keret a demokráciát segítő civileknek

Publikálás dátuma
2018.12.03. 06:45

Fotó: Shutterstock
A parlamenti jelentéstervezet szerint az uniós alapjogok megsértése miatt eljárás alá vont — például a 7. cikkely - tagállamoknak járó uniós források egy részét át lehetne csoportosítani az NGO-k finanszírozására.
Egymilliárd eurós támogatási keretet különítenének el 2021 és a 2027 közötti időszakra a demokráciát, az alapvető jogokat és a jogállamot védelmező helyi és nemzeti nem-kormányzati szféra (NGO) számára - derült ki az Európai Parlament állampolgári jogi bizottságában készülő jelentésből. Az előterjesztő szerint a civileknek járó új uniós alap segítené a jogállam kormányzati leépítését gátolni igyekvő civil törekvéseket. A javasolt összeg annyi, mint amennyit a közösség harmadik országokban fordít az uniós értékek megőrzésére. Az Európai Unió jelenlegi keretköltségvetésében egyébként nincs kimondottan a jogállam érvényesítéséért küzdő civil szervezetek számára elkülönített támogatási alap. A következő hétéves büdzsére javaslatot tevő Európai Bizottság 2020 utánra sem tervezett ilyen kiadási tételt. A kezdeményezéssel a társjogalkotó Európai Parlament kíván előállni a Jogok és Értékek nevű program létrehozásáról szóló rendelettervezetről szóló állásfoglalásában. 
Bodil Valero
Bodil Valero jelentéstévő a Népszavának ezt azzal magyarázta, hogy egyes tagállamok semmibe veszik a csatlakozó országként tett vállalásaikat, aláássák a bíróságok függetlenségét, a szólásszabadságot, az EU alapszerződésében rögzített demokratikus normákat. A nem-kormányzati szervezetek fontos szerepet játszanak az alapvető értékek előmozdításában, és régóta sürgetik a közösséget, hogy nyújtson segítséget ebbéli tevékenységükhöz. A svéd zöldpárti EP-képviselő szerint a mértékadó frakciók — köztük az Európai Néppárt — támogatják a civilek számára rendelkezésre álló új finanszírozási eszköz létrehozását. A parlamenti jelentéstervezet szerint az uniós alapjogok megsértése miatt eljárás alá vont — például a 7. cikkelyes folyamatban részt vevő — tagállamoknak járó uniós források egy részét át lehetne csoportosítani az NGO-k finanszírozására. Erről az Európai Bizottság javaslatára a kormányközi EU Tanács dönthetne. A szakbizottságban készülő dokumentum szerzője egyúttal megkönnyítené a pénzügyi támogatáshoz való hozzáférést a civil szervezetek számára. Többéves működési támogatást is nyújtana nekik, amire eddig nem volt lehetőség az uniós büdzséből. A pályázók közül közvetlenül az Európai Bizottság választaná ki a nyerteseket. Kérdésünkre, hogy hogyan lehet majd elkülöníteni egymástól a valóban segítségre szoruló NGO-kat a kormányzati támogatást élvező álcivilektől, Bodil Valero azt mondta: erre nincs garancia, de bízni kell a független civil szervezetekben és támaszkodni a “vészjelzéseikre”. Az EP állampolgári jogi bizottsága előreláthatóan december 10-ikén szavaz a jelentésről. Ezt követően megkezdődik az egyeztetés a parlament, a kormányok képviselőiből álló EU Tanács és a jogszabály-kezdeményező Európai Bizottság képviselőivel a program tartalmáról és finanszírozásáról.