A pénz lendületesen fogy, de a kastélyok csak nem akarnak megújulni

Publikálás dátuma
2018.12.03 08:22
A dégi Festetics-kastélyra 2,7 milliárd forintot szán a kormány
Fotó: / Kállai Márton
Hiába a csaknem duplájára emelt keretösszeg, a 39 vár és kastély közül eddig csupán 7 rekonstrukcióját kezdték el, és még eggyel sem végeztek.
Bár 2015-ben még azt jelentette be a Fidesz-KDNP kormány, hogy összesen 33 milliárd forintból újulhat meg számos magyar kastély és vár, mára 57,5 milliárd forintra ugrott a Nemzeti Kastély- és Várprogram költségvetése. A keretösszegből a tervek szerint országszerte 20 kastélyt és 19 várat – összesen 39 műemléket – restaurálnak, így a „legjelentősebb nemzeti értékek újulnak meg”. Azonban már most látszik, hogy hiába a csaknem duplájára emelt keretösszeg, a 39 vár és kastély közül eddig csupán 7 rekonstrukcióját kezdték el, és még eggyel sem végeztek – írja a 24.hu. A portál szerint
többször is előfordult, hogy az április országgyűlési választások előtt akkor jelentették be a restaurálásokat, és tették le az egyébként létező épületekhez az alapkövet, amikor még nem volt meg a munkát elvégző kivitelező.
Ilyen volt például a tatai Eszterházy-kastély: három hónap telt el az alapkőletétel után, mire egyáltalán szerződést kötöttek a kivitelezővel, egy három cégből álló konzorcium csaknem 1,6 milliárd forintért vállalta a munkát. A végösszeg viszont a Miniszterelnökség tájékoztatása alapján a 2,3 milliárd forint lesz a kiegészítő költségeket is beleszámítva. Szintén márciusban tették le az alapkövet a Majkpusztai Esterházy-kastély és kamalduli remeteségnél, ahol a választásokra készülő Czunyiné Dr. Bertalan Judit, a térség országgyűlési képviselője is „áttekintést adott a fejlesztési projekt régióra gyakorolt hatásairól”. A munkát csak négy hónappal később nyerte el Mészáros Lőrinc felcsúti milliárdos gázszerelő gyerekeinek érdekeltségében álló cég, méghozzá konzorciumban Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak egykori üzlettársa cégével. Bár a közbeszerzés összege 2 milliárd forint, minden egyéb költséget összeadva 2,8 milliárd forint lesz a végösszeg. Mindemellett a dégi Festetics-kastélyra 2,7 milliárd forintot szán a kormány, a közbeszerzési eljárást ennél majd 1 milliárd forinttal kevesebbért nyerte el egy olyan cég, amelynek a főtevékenysége ingatlankereskedelem. A bajnai Sándor-Metternich-kastélyra 1,7 milliárd forint áll rendelkezésre, amit egy főtevékenységben lakóingatlan építésével foglalkozó, egyébként sportpályaépítő cég végez. 2,9 milliárd forintot költenek a füzérradványi Károlyi-kastélyra, míg a sümegi püspöki palota több mint 1,8 milliárd forintba, a nádasdladányi Nádasdy-kastély felújítása pedig legalább 1,6 milliárd forintba kerül majd. A portál kiemeli, hogy az összegeket összeadva
majd 16 milliárd forint jön ki a 7 kastély és vár költségeire, ám ez csak a felújítandó műemlékek alig ötöde. Ha a költségeket arányosan felszorozzuk az összes épületre vetítve, több mint 80 milliárd forintos összeg jön ki nem számítva az egyéb költségéket, tehát nem kizárt, hogy tovább emelkedik a keretösszeg.
A portál közérdekű adatigényléssel fordult a Miniszterelnökséghez. Kiderült, hogy mindeddig több mint 14 milliárd forintot költöttek el az 57,5 milliárdos keretből, miközben a 39 kastély és vár közül mindössze 7 műemlék felújítása indult el, 32 esetében pedig egy kapavágás sem történt. A Miniszterelnökség tájékoztatása szerint: – 9,799,464,552 forintot költöttek várak és kastélyok rekonstrukciójára (ez a közbeszerzési értesítő alapján közel 16 milliárd lesz az eddigi 7 műemlék esetében). – 228,752,600 forintért rendeltek tanulmányokat. – 455,736,301 forintot fizettek ki humánerőforrásra. – 3,545,327,210 forintot fordítottak egyéb kiadásokra.  Tehát az összeg negyedét elköltötték úgy, hogy a fennmaradó összegből további 32 épületet kell rekonstruálni. Ugyanakkor a tárca válasza szerint nincs ok az aggodalomra, szerintük a projektek előkészítése folyamatos és és azok megvalósítása egymástól eltérő ütemben zajlik. A 24.hu értesülései szerint egyébként nem csupán az országgyűlési választások miatt pörgették fel idén a felújításokat, s kezdtek el egyszerre 7 épületet rekonstruálni, hanem azért is, mert az Európai Unió is ellenőrzést tartott, illetve tart majd a program kapcsán. A Miniszterelnökség ezzel kapcsolatban azt közölte: mind a támogatási konstrukciót kezelő Irányító Hatóság, mint az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság történtek és történnek majd ellenőrzések. De eddig az ellenőrzések nem állapítottak meg szabálytalanságot – tették hozzá.
2018.12.03 08:22
Frissítve: 2018.12.03 09:26

Befújtak valamit egy kormányablakba, az emberek köhögni kezdtek

Publikálás dátuma
2019.01.16 18:27
illusztráció
Fotó: Népszava/
Az óbudai kormányablak Harrer Pál utcai épületéhez a katasztrófavédelmet is kihívták, de mindenki megúszta a történteket.
Befújtak valamit az óbudai kormányablak Harrer Pál utcai épületébe.  helyszínen tartózkodó olvasónk arról tájékoztatott bennünket, hogy a történtek miatt az ügyfélfogadás is elmaradt. A 24.hu-nak egy helyszínen tartózkodó olvasója elmondta, a történtek miatt az ügyfélfogadás is elmaradt. "Annyit mondtak, hogy az ügyfélfogadás elmarad és kérdezték, hogy rosszul van-e valaki. Sokan köhögtek, de senki nem jelentkezett, az emberek elindultak haza" - idézi olvasóját a portál.

A 24.hu megkereste az ügyben a a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóságot, Kolozsi Péter főhadnagy pedig elmondta: "bennünket azért hívtak ki, mert szúró szagot éreztek és köhögtek. A helyszínre érkező kollégáink hatvan embert kísértek ki az épületből. Mindannyian sérülés nélkül megúszták a történteket. A biztonság kedvéért helyszínre érkezett a katasztrófavédelem mobil laborja is. Méréseket végeztünk, de nem találtunk veszélyes anyagot a levegőben."
2019.01.16 18:27

Az MTA nem szeretné kutatói ösztöndíjakból fizetni a villanyszámlát

Publikálás dátuma
2019.01.16 18:25
MTA-székház - illusztráció
Fotó: Népszava/
Cáfolja az Akadémia, hogy elegendő forrást kaptak volna Palkovics tárcájától az idei évre – a minisztérium által emlegetett összegeket ugyanis kutatók díjazására és hazacsábítására szánják.
Nem felel meg a valóságnak az Innovációs és Technológiai Minisztérium állítása, mely szerint a Magyar Tudományos Akadémia minden törvényes eszközzel rendelkezik feladatai finanszírozásához. Az MTA kutatóközpontjainak 2018. évi maradványa ugyanis teljes egészében kötelezettségvállalásokkal terhelt – írja az Akadémia, válaszként az ITM keddi közleményére.
A tárca  ugyanis azt fejtegette, hogy a havi illetményfizetés fedezetén túl már több mint 8,6 milliárd forintot biztosítottak az idei feladatok ellátására. Ez az összeg azonban az MTA kiválósági programjainak fedezete, vagyis ösztöndíjakra szánták - hangsúlyozza az Akadémia.
Az MTA szerint az említett források – amiket például a legjobb magyar kutatókat hazahívó, illetve itthon tartó Lendület programra szánnak– csak akkor csoportosíthatók át visszatérítendő támogatásként és átmenetileg az intézetek dologi kiadásaira, ha az ITM érvényes jognyilatkozattal kötelezettséget vállal arra, hogy az így felhasznált forrásokat visszapótolja, a kutatóintézet-hálózat jelenleg is zajló átvilágításának eredményétől függetlenül. Ilyen jognyilatkozatokat szeptember óta kér az MTA az ITM-től, egyelőre eredménytelenül.
Mint hozzáteszik, a feltételes közbeszerzés sem oldja meg a kutatóközpontok problémáit, mert a feltételes közbeszerzési eljárás nem alkalmazható közüzemi kiadásokra, a működés általános feltételeit biztosító költségekre vonatkozóan, és igen korlátozottan alkalmazható a kutatási pályázatok tekintetében. Az MTA arra is rámutat, hogy
Palkovics tárcájának 1400 milliárdos költségvetéséből az akadémiai kutatóhelyek éves dologi kiadása kevesebb mint egy százalék.
Ezt pedig  avonatkozó törvények szerint meg kellene kapnia az MTA-nak, erre kérte a minisztert számos alkalommal az MTA vezetése,elnöksége, közgyűlése, sőt a miniszter által delegált hét, a kutatóhálózat átvilágításának módszertanát meghatározó, paritásos MTA elnöki bizottsági tag is.
2019.01.16 18:25
Frissítve: 2019.01.16 18:33