A pénz lendületesen fogy, de a kastélyok csak nem akarnak megújulni

Publikálás dátuma
2018.12.03 08:22
A dégi Festetics-kastélyra 2,7 milliárd forintot szán a kormány
Fotó: Kállai Márton
Hiába a csaknem duplájára emelt keretösszeg, a 39 vár és kastély közül eddig csupán 7 rekonstrukcióját kezdték el, és még eggyel sem végeztek.
Bár 2015-ben még azt jelentette be a Fidesz-KDNP kormány, hogy összesen 33 milliárd forintból újulhat meg számos magyar kastély és vár, mára 57,5 milliárd forintra ugrott a Nemzeti Kastély- és Várprogram költségvetése. A keretösszegből a tervek szerint országszerte 20 kastélyt és 19 várat – összesen 39 műemléket – restaurálnak, így a „legjelentősebb nemzeti értékek újulnak meg”. Azonban már most látszik, hogy hiába a csaknem duplájára emelt keretösszeg, a 39 vár és kastély közül eddig csupán 7 rekonstrukcióját kezdték el, és még eggyel sem végeztek – írja a 24.hu. A portál szerint
többször is előfordult, hogy az április országgyűlési választások előtt akkor jelentették be a restaurálásokat, és tették le az egyébként létező épületekhez az alapkövet, amikor még nem volt meg a munkát elvégző kivitelező.
Ilyen volt például a tatai Eszterházy-kastély: három hónap telt el az alapkőletétel után, mire egyáltalán szerződést kötöttek a kivitelezővel, egy három cégből álló konzorcium csaknem 1,6 milliárd forintért vállalta a munkát. A végösszeg viszont a Miniszterelnökség tájékoztatása alapján a 2,3 milliárd forint lesz a kiegészítő költségeket is beleszámítva. Szintén márciusban tették le az alapkövet a Majkpusztai Esterházy-kastély és kamalduli remeteségnél, ahol a választásokra készülő Czunyiné Dr. Bertalan Judit, a térség országgyűlési képviselője is „áttekintést adott a fejlesztési projekt régióra gyakorolt hatásairól”. A munkát csak négy hónappal később nyerte el Mészáros Lőrinc felcsúti milliárdos gázszerelő gyerekeinek érdekeltségében álló cég, méghozzá konzorciumban Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak egykori üzlettársa cégével. Bár a közbeszerzés összege 2 milliárd forint, minden egyéb költséget összeadva 2,8 milliárd forint lesz a végösszeg. Mindemellett a dégi Festetics-kastélyra 2,7 milliárd forintot szán a kormány, a közbeszerzési eljárást ennél majd 1 milliárd forinttal kevesebbért nyerte el egy olyan cég, amelynek a főtevékenysége ingatlankereskedelem. A bajnai Sándor-Metternich-kastélyra 1,7 milliárd forint áll rendelkezésre, amit egy főtevékenységben lakóingatlan építésével foglalkozó, egyébként sportpályaépítő cég végez. 2,9 milliárd forintot költenek a füzérradványi Károlyi-kastélyra, míg a sümegi püspöki palota több mint 1,8 milliárd forintba, a nádasdladányi Nádasdy-kastély felújítása pedig legalább 1,6 milliárd forintba kerül majd. A portál kiemeli, hogy az összegeket összeadva
majd 16 milliárd forint jön ki a 7 kastély és vár költségeire, ám ez csak a felújítandó műemlékek alig ötöde. Ha a költségeket arányosan felszorozzuk az összes épületre vetítve, több mint 80 milliárd forintos összeg jön ki nem számítva az egyéb költségéket, tehát nem kizárt, hogy tovább emelkedik a keretösszeg.
A portál közérdekű adatigényléssel fordult a Miniszterelnökséghez. Kiderült, hogy mindeddig több mint 14 milliárd forintot költöttek el az 57,5 milliárdos keretből, miközben a 39 kastély és vár közül mindössze 7 műemlék felújítása indult el, 32 esetében pedig egy kapavágás sem történt. A Miniszterelnökség tájékoztatása szerint: – 9,799,464,552 forintot költöttek várak és kastélyok rekonstrukciójára (ez a közbeszerzési értesítő alapján közel 16 milliárd lesz az eddigi 7 műemlék esetében). – 228,752,600 forintért rendeltek tanulmányokat. – 455,736,301 forintot fizettek ki humánerőforrásra. – 3,545,327,210 forintot fordítottak egyéb kiadásokra.  Tehát az összeg negyedét elköltötték úgy, hogy a fennmaradó összegből további 32 épületet kell rekonstruálni. Ugyanakkor a tárca válasza szerint nincs ok az aggodalomra, szerintük a projektek előkészítése folyamatos és és azok megvalósítása egymástól eltérő ütemben zajlik. A 24.hu értesülései szerint egyébként nem csupán az országgyűlési választások miatt pörgették fel idén a felújításokat, s kezdtek el egyszerre 7 épületet rekonstruálni, hanem azért is, mert az Európai Unió is ellenőrzést tartott, illetve tart majd a program kapcsán. A Miniszterelnökség ezzel kapcsolatban azt közölte: mind a támogatási konstrukciót kezelő Irányító Hatóság, mint az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság történtek és történnek majd ellenőrzések. De eddig az ellenőrzések nem állapítottak meg szabálytalanságot – tették hozzá.
Frissítve: 2018.12.03 09:26

Több mint tizenhét tonna élő nyulat rendelt az Állatkert

Publikálás dátuma
2019.03.25 20:37
Képünk illusztráció
Fotó: AFP
Ebből 4,5 tonna egynapos kölyök lesz, „a takarmánynyulakat” az állatkert ragadozó lakóinak szánják.
Kissé morbid felhívás jelent meg az uniós közbeszerzési értesítőben: a Fővárosi Állat- és Növénykert két éves időtartamra rendelne „takarmánynyulat” vagyis a helyi ragadozók ellátására szánt élő állatokat, legfeljebb 34,7 millió forint értékben.
A felhívás meghatározza, hogy 17,5 tonna, állatorvosilag ellenőrzött állományból származó, selejt élő nyulat vennének ebből az összegből, a tételből 4,5 tonna pedig újszülött selejt nyúlfióka lesz. Ajánlatot április 23-áig tehetnek a reménybeli nyúlbeszállítók.

Kásler meglóbálta a főigazgatók feje fölött a szívlapátot

Publikálás dátuma
2019.03.25 19:46

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Kásler Miklós miniszter megint nem várt izgalmat okozott a kórházvezetőknek, amikor egy háttérbeszélgetésen talányosan kijelentette: tíz kórház főigazgatói posztjára írt ki pályázatot. Az egyik kormányközeli portál tudósítása szerint a tárca vezetője arról beszélt, hogy „a kórházak adósságának mintegy kétharmadát 28 intézmény okozza. Ezért is hirdettek meg 10 kórházban is vezetői pályázatokat, hogy olyan szakemberek kerülhessenek az intézmények élére, akik képesek elérni a hatékonyabb gazdálkodást.” A tudósítás szerint beszélt arról, hogy a kiírt kórház-igazgatói pályázatok azt a célt is szolgálják, hogy az állami rendszerben is mindenkor megfelelően kezeljék a rendelkezésre álló forrásokat. A főigazgatók körében az a hír, hogy legalább tízük „lapátra került” meglehetős riadalmat okozott. Volt aki gyorsan számba vette, hogy kik lehetnek a legeladósodottabbak, de például a lista elején állók közül a Honvéd Kórház főigazgatójának leváltására vagy kinevezésére nincs is hatásköre a humán miniszternek. Az ötszázmillió feletti adósok között több fővárosi intézmény is van, köztük a Szent János, amely élére néhány hete cseréltek főigazgatót. Menesztették Kázmér Tibort és az intézmény vezetésével pályázat nélkül bízták meg Takács Pétert a tárca addigi egészségpolitikai főosztályvezetőjét. Ha a főigazgató cseréket az eladósodás nagysága vezérelné akkor veszélyben lehet a Békés megyei Központi kórház, a Jász-Nagy-Kun Szolnok Megyei kórház, a fővárosi Bajcsy, a Dél-Pesti Centrum, és a Péterfy kórház főigazgatójának a széke.  Lapunknak többen azt is megjegyezték, hogy a kórházi eladósodásnak vajmi kevés köze van a menedzseri képességeknek. A finanszírozás alapjául szolgáló pontok költségtartalmát utoljára 1997-ben igazították meg, az ellátásokért utalt díjaknak húsz éve nincs köze a gyógyítás valós költségeihez. A miniszter által említett pályázati kiírást azonban hiába kerestük például az állam kórházfenntartó, a közigazgatási állásportálon illetve az egészségügyi közlönyben – nem találtuk. Igaz az utóbbinak, noha formailag közérdekű adatokat közöl, mégis csak a tartalomjegyzéke érhető el a neten, a tartalma csak 2730 forint ellenében ismerhető meg.
Szerző