Amerika 41. elnökének élete képekben

94 éves korában elhunyt George Herbert Walker Bush, aki volt kongresszusi képviselő, ENSZ-nagykövet, a CIA igazgatója, majd Ronald Reagan alelnöke, mielőtt 1989-ben elnökké választották.

Szerző

Megosztás
2018.12.03 12:45
Frissítve: 2018.12.03 12:58
A második világháborúban a legfiatalabb haditengerészeti pilótaként vett résztAFP/
1946-ban házasságot kötött Barbara Pierce-szel. Házasságukból 6 gyermek születettAFP/
1964-ben elbukott a texasi szenátorválasztáson, később kongresszusi képviselő voltAFP/
1971-től az ENSZ nagykövete, majd '76-tól a CIA igazgatója lettAFP/
Az 1980-as republikánus jelöltállító gyűlésen ugyan alulmaradt Ronald Reagannel szemben, ám Reagan felkérte őt alelnökjelöltnekAFP/
Helmut Kohl kancellárral 1983-ban. Végig támogatta a német újraegyesítéstAFP/ KONRAD GIEHR
A Bush család unokákkalAFP/
Az 1988-as választásokon már a republikánusok első számú elnökjelöltjeként indultAFP/
81 januárjában letette az elnöki eskütAFP/ Arnie Sachs
Mihail Gorbacsovval. Bush kormányozta át Amerikát a kétpólusú globális rend megszűnése utáni állapotbaAFP/ JONATHAN UTZ
Nelson Mandelával 1990-benAFP/ Ron Sachs
A humánumra, a tapintatra, türelemre és udvariasságra sokat adó államférfi volt. A képen Vaclav HavellelAFP/ Ron Sachs
Jelcinnel is többször találkozott, miközben felbomlott a SzovjetúnióAFP/ J. DAVID AKE
Népszerűsége ellenére 1992-ben Bill Clintonnal szemben alul maradtAFP/ EUGENE GARCIA
Fiaikkal, George-dzsal, a későbbi elnökkel és Jeb Bush-salAFP/ JOHN MOTTERN
Nyolcvanadik születésnapját ejtőernyős ugrással ünnepelteAFP/ U.S. Army
Elnökök a színpadon. Betegsége miatt A nyilvánosság előtt ritkán mutatkozottAFP/ JIM CHAPIN
Az Adams család mellett csak a Bush család adott két elnököt AmerikánakAFP/ LOREN ELLIOTT

Vérholdat láthatott, aki hajnalban nem tudott aludni

Aki lemaradt a hétfő hajnali teljes holdfogyatkozásról, legközelebb 2022-ben láthatja ilyen pirosnak a Holdat.

Szerző

Megosztás
2019.01.21 11:44
Budapet, Hármashatár-hegyAFP/ Kőhalmi Péter
Washington, Egyesült ÁllamokAFP/ BRENDAN SMIALOWSKI
A kínai holdszonda fotóját nézik a németországi Bochum planetáriumábanAFP/ Christophe Gateau
Drezda, NémetországAFP/ Sebastian Kahnert
Érdeklődők fotózzák a holdfogyatkozást BécsbenAFP/ GEORG HOCHMUTH
Manta, OlaszországAFP/ MARCO BERTORELLO
Los Angeles, Egyesült ÁllamokAFP/ ROBYN BECK
Kolumbia, MedellínAFP/ JOAQUIN SARMIENTO
Franciaország, ToursAFP/ GUILLAUME SOUVANT
Fudzsi, JapánAFP/ Tetsu Joko
Köln, NémetországAFP/ HENNING KAISER
Hessen, NémetországAFP/ FRANK RUMPENHORST
Petrozavodszk, OroszországAFP/ Igor Podgornyi
New York, Egyesült ÁllamokAFP/ Atilgan Ozdil
Kombó kép PanamábólAFP/ LUIS ACOSTA
Prága, CsehországAFP/ MICHAL CIZEK

Menekültekkel fejlesztik a német egészségügyet

Publikálás dátuma
2019.01.21 11:00
Ha teljesül a kormány terve, hamarosan a bevándorlók kezelhetik a németeket
Fotó: AFP/ Nicolas Armer/DPA
Jens Spahn miniszter felvetette, uniós szinten kellene megálljt parancsolni az orvosok elvándorlásának. A jelenség hazáját is érzékenyen érinti.
Abdul Al-Aziz mindössze húsz éves. Németországban él, a szíriai fiú a nagy menekültáradat idején, Angela Merkel „Willkommenskultur”-jának köszönhette, hogy eljuthatott német területre. Most az egészségügyi ellátás csínját-bínját próbálja meg elsajátítani, legutóbb egy bábún gyakorolta azt, hogyan kell újraéleszteni valakit. Meglepődik, hiszen mindent olyan gyorsan kell csinálni, sokkal sebesebben, amint azt a televíziós sorozatokban láthatta. Abdul is egyike annak az 1500 személynek, akik a berlini városháza nagytermében jöttek össze néhány nappal ezelőtt, s készséget mutatnak arra, hogy a német egészségügyben dolgozzanak. Főleg menekültek jelentek meg, azt remélik, ha betanulnak ápolónak, hosszabb távra is tervezhetnek az országban. Ha az interneten német ápolói, vagy idősgondozói állás után kutatunk, lehetőségünk jócskán akad válogatni az ajánlatok közül. Az országban nincs ugyanis elegendő orvos és szakápoló. Nagy feltűnést keltett Jens Spahn német egészségügyi miniszter kijelentése, aki egy héttel ezelőtt egy svájci lapban nyilatkozott úgy: fontolóra kellene venni, hogy az Európai Unió új szabályokat alkosson az orvosok elvándorlásának korlátozása érdekében. Mint mondta, Németországban nagyon hiányoznak a Svájcba vándorló német orvosok. „Nálunk pedig olyan lengyel orvosok dolgoznak, akik aztán Lengyelországban hiányoznak” - fogalmazott. 2017-ben a német orvosi kamara adatai szerint 1965 orvos hagyta el az országot, közülük 641 doktor Svájcba költözött. A svájci orvosszövetség adatai szerint a Svájcban dolgozó orvosok 17,7 százaléka, több mint 6000 orvos rendelkezik német útlevéllel. A Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint országszerte 27 ezer ápoló hiányzik. További 22 ezer ápolóasszisztensre lenne szükség. A helyzet azonban ennél csak rosszabb lesz. Becslések szerint ugyanis 2025-re már 100 ezer-250 ezer közötti lesz a hiány attól függően, hogyan alakul a munkavállalók helyzete és mennyire lesz egészséges a német társadalom. Németország ezért a menekültektől reméli a megoldást. A kormány elképzelései szerint legalább addig tölthetik be ezt az űrt, amíg zajlik a velük szembeni menekültügyi eljárás. A német statisztikai hivatal adatai szerint 2017 végén 710 ezer menekült rendelkezett letelepedési engedéllyel Németországban. Ők minden további nélkül munkát vállalhatnak az országban. Háromnegyedük, azaz 550 ezer ember munkaképes korban van. Mint a FAZ írja, ha minden huszadik menekült érdeklődést mutatna az egészségügy, illetve az ápolói szakma iránt, akkor egy csapásra megoldódna a munkaerőhiány. Ez persze csak matematika, a valóság egészen mást mutat. Szintén a statisztikai hivatal adatai szerint 2017-2018-ban 140 ezer ápológyakornok volt az országban, ám végül csak alig több mint egyharmaduk, 50 ezren kezdték meg e szakmában a munkát. A legnagyobb fővárosi egyetemi klinika, a Charité 500 fiatalt képez ki ápolónak, közülük tíz a menekült. Komoly akadályt jelenthet a nyelvtudás. Mielőtt ápolóként alkalmaznának egy menekültet, középfokú szinten kell beszélniük a német nyelvet. Ez pedig időigényes. A menekültek egy hat hónapos kurzus alatt az alapvető nyelvi ismereteket sajátítják el, majd két éves további tanulás után juthatnak el a középfokig, amikor már ápolóként alkalmazhatják őket. A menekültek tehát az egészségügy nagy reménységei, de egyik napról a másikra aligha jelentenek megoldást. Az igazsághoz persze az is hozzátartozik, hogy Németországban messze nem annyira gyászos az egészségügy helyzete, mint a közép-európai országokban. Az elvándorlás hatásai ugyan itt is tetten érhetőek, de – amint a Handelsblatt egy tavaly márciusi cikkében megírta – 2017-ben még háromezerrel emelkedett is az orvosok száma az országban 2016-hoz képest. Ilyen jelentős emelkedésre még nem is volt példa a korábbi esztendők során. Csakhogy akad egy szépséghiba. Jelentősen emelkedett ugyanis a szerződéssel felvett orvosok száma. Az akkori kimutatás szerint 31 477 ilyen orvos működött országszerte, ami tíz százalékos emelkedésnek felelt meg.

Meghökkentő felvetések az egészségügyi minisztertől

Jens Spahn egészségügyi miniszter már korábban is nem egy nagy vihart kavart javaslattal állt elő. A politikus a kereszténydemokraták jobbszárnyához sorolható, igen sokszor bírálta Angela Merkel politikáját, s indult a CDU tavaly decemberi elnökválasztásán. Reális esélye nem volt ugyan a később a párt vezetőjévé választott Annegret Kramp-Karrenbauerrel, illetve riválisával, Friedrich Merz-cel szemben, meglepetést keltett azonban, hogy az első szavazási körben 15 százalékot szerzett. Spahn, aki egy újságíróval kötött házasságot, finoman fogalmazva nem tartozik hazája legkedveltebb politikusai közé. Tavaly novemberben például felvetette, több egészségügyi és nyugdíjjárulékot szedne be a gyermektelenektől, mint azoktól, akiknek van családja. "A jelenlegi rendszerben az időseket a fiataloktól beszedett pénzből tartjuk el - még akkor is, ha ezek a fiatalok másoknak a gyerekei" – írta a Südwest Presse című lapban megjelent írásában. Mint fogalmazott, maga is gyermektelen, és úgy érzi, jobban hozzá akar járulni anyagilag a rendszerhez, hogy az fenntartható maradjon akkor is, mikor nehéz idők járnak. A felvetés feszültséget keltett a német nagykoalícióban. Hubertus Heil szociáldemokrata munkaügyi miniszter elvetette ezt a "több, mint furcsa gondolatot", amelynek célja, hogy "büntesse a gyermektelen embereket, főleg azokban az esetekben, ahol a gyermek nélküliség nem akaratlagos."

2019.01.21 11:00
Frissítve: 2019.01.21 11:00