Klímacsúcs: civilizációnk az összeomlás határán

Publikálás dátuma
2018.12.03 15:49

Fotó: AFP/ Jaap Arriens
Megkezdődött a nemzetközi klímacsúcs Katowicében. A tudósok szerint már csak alig 12 éve maradt az emberiségnek arra, hogy a Föld felmelegedését megállítsa a kritikus 1,5 Celsius-foknál.
"Továbbra is túl keveset teszünk, túl lassan cselekszünk, hogy megállítsuk a klímaváltozást. A klímaváltozás sok ország számára már most „élet halál kérdése” - jelentette ki António Guterres, az ENSZ főtitkára a Lengyelországban rendezett ENSZ Klímavédelmi Konferencia (Cop24) nyitó napján. Ez a legnagyobb jelentőségű esemény a klímaváltozás tárgyában a 2015-ös Párizsi Egyezmény elfogadása óta. A katowicei csúcstalálkozó december 14-ig tart. Az itt részletezendő párizsi egyezmény legfőbb célkitűzése, hogy 2 Celsius-fokon belül tartsák a globális hőmérséklet-emelkedést az iparosodást megelőző szinthez képest. Ennek érdekében a megállapodás részesei nemzeti vállalásokat tesznek a globális felmelegedést okozó üvegházhatású gázok, többek között a szén-dioxid kibocsátásának csökkentésére, illetve megkötésére és környezetbarát felhasználására.
Guterres hangsúlyozta, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátása folyamatosan növekszik, az utóbbi 20 évet a történelemben a legmelegebbnek minősítette, és utalt azokra az előjelzésekre, melyek szerint
2030-ig világviszonylatban 1,5 fokkal nő az átlagos hőmérséklet, ami - mint mondta - drámai hatással lesz a növény- és az állatvilágra.
Az ENSZ főtitkára célul tűzte ki, hogy a szén-dioxid-kibocsátás 2030-ra világszerte 45 százalékkal csökkenjen 2010-hez képest, 2050-re pedig "nettó nullával" legyen egyenértékű. A megújuló forrásokból 2050-ig világviszonylatban az energia kétharmadát kell biztosítani, a szénalapú energia pedig kevesebb mint 7 százalékot adjon, miközben jelenleg az áramfogyasztás mintegy egyharmadát teszi ki - sorolta a főtitkár. Ha nem sikerül csökkenteni a üvegházhatású gázok kibocsátását, "elolvad az Antarktisz és az Északi-sarkvidék, mindenhol megemelkedik a vizek szintje, még jobban romlik a levegő, csökken az élelmiszer-mennyiség, és még jobban megnövekszik természeti katasztrófák száma" - figyelmeztetett.
„Ha nem cselekszünk, civilizációnk összeomlása és a természeti világ nagy részének eltűnése fenyegető közelségben lesz”
- mondta beszédében David Attenborough, angol természettudós, aki azt a feladatot vállalta magára, hogy a közösségi médiában gyűjtött panaszokat tárja a szövetség elé. Az akcióhoz az ENSZ #TakeYourSeat elnevezésű Facebook oldalán lehet csatlakozni, és mint Attenborough elmondta az emberek elmúlt két hétben már ki is vették részüket a cselekvésből azzal, hogy bejelentkeztek az oldalra, válaszoltak a szavazásokra, videókat töltöttek fel, megfogalmazták véleményüket.
Hétfőn a Világbank bejelentette, az elkövetkező öt éveben 200 milliárd dolláros alapból részesülnek azok az országok, amelyek tenni kívánnak a klímaváltozás ellen.

Aktivisták fogságban

Szlovákiában múlt hét szerda óta 12 aktivistát tartanak fogva, akik a klímagyilkos és egészségkárosító szénbányák és szénerőművek bezárásáért demonstráltak békésen. A Greenpeace álláspontja szerint elfogadhatatlan a szlovák bíróság döntése, amely vizsgálati fogságot rendelt el a Greenpeace-aktivisták számára mindaddig, amíg nem kerül sor ügyükben a bírósági tárgyalásra – ami akár fél évig is eltarthat. A szlovák, cseh, belga, finn és német aktivisták a Felső-Nyitra-vidéki Szénbányák nyitranováki bányájának tornyára felmászva tiltakoztak a békésen a szennyező szén ellen. A hatóságok közfeladatot ellátó üzem veszélyeztetésével vádolják őket, amelyért akár 1-5 évnyi börtönbüntetést is kiszabhatnak.

Szerző

Korrektorverseny – a sajtónyelvi helyesírásért

Publikálás dátuma
2019.02.12 14:54
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A sajtó helyesírási kultúrájának emeléséért korrektorversenyt hirdet a Magyar Nyelvi Szolgáltató Iroda, amelyen összemérhetik tudásukat a korrektorként elhelyezkedni kívánók és az egyes médiumoknál már tevékenykedők.
A versenyt a Duna Palotában tartják március 23-án. A verseny két részből áll: helyesírási tesztből és szövegjavításból. A versenyzők a saját laptopjukkal dolgoznak, erre tölthetik le a teszteket és a javítandó szöveget. A feladat elvégzésekor saját maguk véglegesítik és küldik be a tesztet és a javítást, amit a szakmai javítók ellenőriznek és pontoznak. Minden javítás nyilvános és ellenőrizhető. Az adott év három, szakmailag legjobb korrektora megkapja „Az év korrektora 2019” címet, amelyet egy igazolással a birtokában használhat. Ezzel az a cél, hogy a lapok az impresszumukban is feltüntessék ezt a kitüntetést, amely a kiadvány nyelvi minőségi színvonalát garantálja. A verseny fődíja egy háromnapos wellnesshétvége négycsillagos szállodában, a második helyezett egy notebookot, a harmadik e-book-olvasót kap. Az első tíz helyezett értékes könyvjutalomban részesül. Jelentkezni 2019. február 15-éig az alábbi oldalon lehet: Korrektorverseny - a sajtónyelvi helyesírásért
Szerző
Témák
verseny

Nyomkövetőt kaptak az elektronikus hulladékok

Publikálás dátuma
2019.02.08 11:30

Speciális jeladót tettek az elektronikus hulladékokra, hogy felderítsék, hol kötnek ki az EU-s országokban kidobott eszközök.
Az Unió tagországaiban összesen 314 eszközre: számítógépekre, nyomtatókra és monitorokra telepítettek GPS-nyomkövetőt. A jeladók adatait összesítve kiderült, hogy 19 elektronikai cikket, azaz a hulladék 6 százalékát exportálták, ebből 11 volt olyan, amely nagy valószínűséggel illegálisan került ki az EU-ból. A célállomások Ghána, Hongkong, Nigéria, Pakisztán, Tanzánia, Thaiföld és Ukrajna voltak. Talán ez az arány nem tűnik túl nagynak, de ha ezt rávetítjük az EU teljes elektronikaihulladék-termelésére, akkor kiderül, hogy évi
352 477 tonnányi
 e-hulladék kerül ki illegálisan az Európai Unióból fejlődő országokba. Ez összesen 17 466 nagy méretű konténernyi e-szemetet jelent, ha pedig mindezt teherautókra rakodnánk, a járművek 401 kilométer hosszan kígyóznának a kidobott kütyükkel. A vizsgált 10 ország közül (Ausztria, Belgium, Dánia, Egyesült Királyság, Írország, Lengyelország, Magyarország, Németország, Olaszország és Spanyolország) csak Magyarország volt az, ahol nem észleltek exportot. A nemzetközi mezőnyben az Egyesült Királyság szerepelt a legrosszabbul, itt találták a legtöbb, összesen öt jogsértést. A Bázeli Akcióhálózat munkatársai felkerestek néhány célállomást, ahol nem meglepő módon azzal szembesültek, hogy a munkásokra és a környezetre egyaránt veszélyes módszerekkel nyerik ki a hulladékból az értékes alapanyagokat. Leégetik, leolvasztják róla a burkolatokat, vagy savval maratják le, hogy kinyerjék a rezet, az acélt, az aranyat és az alumíniumot. Voltak olyan termékek is, amelyeket megjavítottak, hogy újra használhatóak legyenek, de ezeknél sem foglalkoztak sokat a mérgező anyagok megfelelő kezelésével. Például a higanyt, ólmot vagy mérgező brómozott égésgátlókat tartalmazó alkatrészeket, amelyeket kicseréltek, egyszerűen elégették, vagy helyi hulladéklerakókra dobták. A civil szervezet attól tart, hogy az elektronikai cikkeket gyártó vállalatok ki fogják lobbizni, hogy az elromlott, értékvesztett elektronikai cikkeket lehessen exportálni, így azok el fogják árasztani az azokat feldolgozó szegényebb országokat. Ez teljességgel aláásná a bázeli egyezményt, amelynek célja, hogy megakadályozza a fejlett országok veszélyeshulladék-exportját. A szervezet ezért sokkal szigorúbb ellenőrzést és fokozott erőfeszítéseket követel az EU-tól a bázeli egyezmény betartásáért és a körkörös gazdaság megvalósításáért.
Szerző
Frissítve: 2019.02.08 11:30